Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

Szombat, 1985. szeptember 14. • • Ötven sor Egyszer van, hol nem van, van kis hazánkban több mint három és fél ezer képzőművész, meg leg­alább annyian, akik annak hiszik (képzelik, vallják) magukat. Folyik is a vita Tiszán Innen. Dunán túl, sok-e ez, vagy kevés? Képes-e eltartani tenyérnyi országunk őket, büszkék legyünk-e arra, hogy az Al­pokon innen és a Kárpátokon túl nálunk a legma­gasabb az egy főre eső művész? Pedig ha jól bele­gondolunk, a mesebeli hármas út igencsak jól elkülönithető birodalmakba vezeti uz érkezőket. Az első úton indulók jelmondata: Mindent a kö­zönségért! Megtoldják azzal, hogy a közönséget nem lehet leváltani, s jól tudják, a közönség most igen­csuk meglovagolható fizetőképes kereslete okán. Csak tudni kell, mire áhítozik hazánk jobb módú polgára, aki ugy érzi — vagy inkább úgy látja hogy egyrészt lakásában, házában az éktelenkedő üres falfelületek még a gazdagon mintázott tapéták ellenére is képekért kiált, vagy azt ismerte föl, hogy n mű értéke nehéz munkával megszerzett forintja­inkkal ellentétben az idők múlásával általában emel­kedik. A mai lakásméretckből, bútorkínálatból, az urbunizációs folyamatból és az anyagi keretekből ki­termelődött az áruként funkcionáló, szabványosított festménytermelés, mely tematikájában jórészt alföl­di tájakhoz, stílusúban a lírai realizmushoz, színei­ben a barnás tónusokhoz, méretében a 70x100 Centi­hez köthető. S persze megteremtődtek a műkereske­delemnek ezt bonyolító hivatafos fórumai cs „föld alatti" vájatni. A második útra lépők transzparensére a közös­ség, a társadalmi elkötelezettség, a vizuális nevelés, a környezetkultúra slágermondatait hímezték. S ki tagadná, hogy a művészetnek közösségformáló sze­repe van, hogy motiválhatja, befolyásolhatja, aktivi­tásra saskullhatja az emberek tömegeit. Van, hogy a napi eseményekkel szinkronban, mint például a plakát; van, hogy állandó jelenlétével erősítve, mini a köztéri alkotások; van, hogy időleges élményt nyújtvu. mint például hivatalosan szervezett kiállí­tások. Buktató persze ezen az úton is akad szép számmal. A hétköznapi vizuális kultúra müvelése, mely a plakátokon kívül, a kornyezetformálás meg­annyi szeletét magába foglalja a kirakatoktól a ház­falak színezésén át a könyvkultúráig, sokak szemé­ben NB II-es feladat, nem Igazán autonóm művé­szet. A köztéri munkák megcsappantak, egyenes arányban (ha nem jobban!) mint a pénztárcánk. A központi keretek kiapadóban, a helyi kezdeményezé­sek gyakran futnak vakvágányra hozzá nem értés miatt, az erők koncentrálása híján. Gyakori a kont­raszelekció, ennek következtében néha több kárt okozunk a jószándék lobogói alatt. A rendszeres ki­állításlátogutó azzal is szembekerül, hogy uz orszá­gos tárlatokon szereplők kétharmada mindig ugyan­az a csapat. Talán ők azok. akik kicsit távolabb ke­rüllek a közönségtől, és elakadtak a Parnasszus első hágóinál, de a nacionálékba Ők tudják a legtöbb szereplést dokumentálni. A harmadik utat választók nemigen törődnek se a közönséggel, se a közösséggel. Önmaguk a mérce, s inkább sértetten segélyekért fólyumodnak, minthogy — úgymond — engedményeket tennének. Nem lehetne nz utakat keresztutakkal össze­kötni? Vagy még inkább egy széles sztrádán indítani uz alkotókat?! Vagy ez is csak u mesében létezhet?! Tandi Lajos Új tanév az iskola­rádióban Az iskolarádió szeptember végén kezdődő programjá­ban a tananyaghoz szoro­san kapcsolódó műsorok mellett ismét nagyobb arányban sugároznak olyan sorozatokat és összeállításo­kat, amelyek kiegészítik az iskolai oktatást, és egyszer­re több kórosztályhoz Is szólnuk. Ilyen például az október 8-án kezdődő művelődés­történeti sorozat, amelyet havonta egyszer, kedd dél­előttönként sugároznak, s amely az orsz.ágépítés, az európai kultúrába való be­kapcsolódás egy-egy jelen­tős és érdekes mozzanatát ragadja meg. Kéthavonta jelentkezik októbertől az Illik—nem il­lik eimü sorozat, s azokról az érintkezési formákról, írott és Íratlan szabályokról, valamint kialakulásukról ad majd áttekintést," amelyek megkönnyíthetik az együtt­élést, és ugyanakkor kifeje­zik az egymás iránt érzett tiszteletet is. A kapcsolatteremtés, as emberi kommunikáció egyik alapvető formáját, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás szabályait segít megismer­tetni és megértetni a gyere­kekkel a Szépen szólj című sorozat. A Kossuth adón hétfő délutánonként hallha­tó epizódok lehetőséget ad­nak a különféle szövegtípu­sok alkotására és gyakorlá­sára, s arra n kérdésre pró­bálnak választ adni, hogyan kell a mondanivalót mások számára is érthetően meg­fogalmazni és kifejezni. Folytatódnak a korábban sikeresnek bizonyuló műso­rok is. Köztük az iskolará­dió egyik legnépszerűbb so­rozata. ' a kisiskolásoknak szóló Nyitnikék: ennek te­matikája szorosan kapcsoló­dik a tantervhez, s különbö­ző adásai az idén elsősor­ban az emberi kapcsolatok­kal, a viselkedés- és érzel­mi kultúrával, a természet­tel és a környezetvédelem­mel foglalkoznak majd. Az irodalmi jellegű műso­rok is folytatódnak. Információ - utakról Mn, szombaton országos állatvásárt tartanak Szeged­Kiskundorozsmán, ami mi­att kisebb torlódásra kell számítani a helyi vásártér környékén, az 5405. jelű úton. Szeptember 16-án, hétfőn reggel 7 órától burkolatja­vítás kezdődik Szegeden, a Dorozsmai úton, a Fonógyá­ri úti csomópontban. En­nek során a Dorozsmai úton mindkét irányból lezárják a szélső sávot, így Jobbra kanyarodni is csak a belső sávból lehet. A jelzőlámpák a munkák ideje alatt sárga villogó fényt mutatnak. Ma. .szombaton Szegeden aszfaltozzák a régi Tisza-hi­dat, s ezért fél szélességben lezárják az úttestet. Az épí­tők a tömegközlekedési já­ratokat igyekeznek zavarta­lanul átengedni. Ugyancsak szegedi hír, hogy a Nagykörút Marx té­ri szakaszán burkolatjavitás miatt az egyik forgalmi sá­vot lezárták, és a jelzőlám­pákat sárga villogóra kap­csolták. (A sávlezárás ér­vényben lesz a hét végén is.) A 43. számú úton a nagy­laki határátkelőhely előtt a kamionsáv építése miatt még egyenetlen az úttest, és továbbra is sebességkorláto­zás van érvényben. Szállítják a cukorrépát A MAV Szegedi Igazgató­súg dolgozóinak az év utol­só négy hónapjában több mint 4 millió tonna árut kell elszállítani, ebből 2,8 millió tonnát az iguzgató­ság területén terveznek be­rakni. Legnagyobb feladatot idén is a cukorrépa gyárak­ba való fuvarozása jelenti. A zavartalan szállítás érde­kében a vasútigazgatóság és az érintett cukorgyárak vezetői az elmúlt hetekben egyeztették a feladatokat, és meghatározták a konkrét tennivalókat. A cukorgyárak tájékozta­tása szerint kedvező ter­méseredmény várható. Emi­att az idei répafeldolgozás várhatóan 100—110 napig tart, vagyis áthúzódik a következő évre. Az előzetes felmérések alapján nz el­múlt évinél valamivel töh­bel. közel 1,2 millió tonna répát kell vasúton elfuva­rozni. Az elszállítandó „édes" árut 37 állomáson rakják vasúti kocsikba, és küldik öt cukorgyárba: Me­zőhegyesre. Sarkadra, Szol­nokra, Hatvanba és Kabá­ra. AZ említett gyárakon kívül Kaposvárra, Sárvárra és Ercsibe is irányítanak át mintegy 180 ezer tonna ré­oát, hogy az ottani gvárak folyamatos üzemét is bizto­sítsák. Idén ismét küldenek cukorréoát feldolgozásra a szomszédos Jugoszláviába. A vasútigazgatóság terüle­tén levő cukorgyárak közül Mezőhegyesen tegnap, pén­teken, míg Sarkadon ma indul a gyári feldolgozás. Az első répával megrakott vonatok tegnap indultak út­nak: Békés megyéből 56 kocsit küldtek Sarkadra és 12-t Mezőhegyesre. A vasút a feladásra kerü­lő répamennyiség 70 száza­lékát irányvonatokkal to­vábbítja. Természetesen a répa befuvarozása mellett gondoskodnak a gyárakból kikerülő cukor, répaszelet és melasz folyamatos szál­lításáról is. Gellért József Á rehabilitációról Országos tanácskozás Szegsden A MOTESZ Szoclálrehabí­litációs Szövetség közgazda­sági és jogi csoportja a Csongrád Megyei Tanács vb egészségügyi osztályával kö­zösen tegnap, pénteken or­szágos szakmai tanácskozást tartott Szegeden, az oktatá­c-Sok rehabilitációs munká- csak részben igaz, mert hí­járól, az eddig elért ered- ányzik a megfelelő szerve­ményekről és a gondokról, zés is. A munkavállalók Elmondotta: évtizedek óta sem veszik igénybe azokat a megoldatlan problémáról dotációkat, amelyeket álla­munk ad a rehabilitációs van szó, annak ellenére, hogy igen sok kezdeménye­zés történt a különböző sl és továbbképző intézet- szakterületeken, a legna­ben. a konferenciát Szabó gyobb gond, hogy nincs egy G. László, a megyei tanács országos, átfogó statisztika, elnökhelyettese nyitotta A központi döntések a meg, majd dr. szegedi Ta- tanácsok feladatává tették a masné, az Egészségügyi Mi- rehabilitációs munkakörök nisztérium főosztályvezetője szervezését. Igen sokan a tartott vitaindító előadást, meglevő gondokat n pénz Bevezetőjében szólt a tanú- hiányának tulajdonítják. Ez munkakörök megteremtésé­re. Nem tudják például azt sem, hogy több vállalat kö­zösen is létrehozhat munka­helyeket. a központi szabá­lyozó rendelkezések csak a keretét adták meg a mun­kának. Helyileg kellene azo­kat tartalommal megtölteni. Segítő fiatalok Az idei építőtáborok mérlege Az előzetes felmérések alapján idén mintegy 47 ezer diák munkájára számí­tottak a népgazdaság külön­böző területein. Ezen a nyá­ron — mint az várható volt — a legtöbben, mintegy 28 70(l-nn a mezőgazdaság­ban segítettek, s a szokásos­nál többen dolgozták a kon­zervgyárakban. a környezét­A hagyományos — mező- egy-egy ifjúsági épitőközös­gazdasági, konzervgyári, épi- ség tagjait abban, hogy ol­tőipari — táborokban szinte csobban és gyorsabban jux­valamennyi tanuló elérte a hassanak otthonhoz. Szom­napi 100 forintos teljesít- bathelyen nyolc hét alatt ményt. Kiugróan jó ered- 135 diák egy 14 lakásos sor­mények születtek a kukori- házon végezte el a szerkeze­cueímcrezésben: Bolyon ti falazást és a füdémbeto­például a 1(10 forintot is nozást. meghaladla egy diák napi- A fővárosba érkező kül­munkájának ellenértéke. Az földiek kalauzolásában, út­és a vízvédelmi táborokban, építőtáborok bizottsága a baigazításban vállalt szere­idén 144 helyen, összesen tavalyi kedvező tapaszta- pet a turistasegitő építötá­487 turnusban 40 ezer ma- latokból kiindulva folytatta bor. Budapest nyolc pont­oyar és 6400 külföldi közép- kezdeményezéseit, így példá- ján — a Hősök terén, a iskolás és szakmunkástanu- ul a Balaton északi és déli Vörösmarty téren, a Cita­ló tevékenykedett, míg ha- partján létrehozta a gyü- dcllán, a Keleti és a Nyuga­táralnkon túl 1300 diák vít- mölcsértékesílő tábort. Átla- ti pályaudvaron, a Deák té­lalt nyári munkát. A házal gosan hat hétig üzemeltek ren. a Marx téren és a építőtáborokban mintegy ezek az árusítóhelyek. s Margitszigeten — száz. lóbb 1200 külföldi egyetemista mintegy 1 600 000 forint for- nyelvet beszélő főiskolai dolgozott, és ugyanennyi ma- galrr.at bonyolítottak lp. A hallgató tartott informáci­gyar fiatal vett részt a ter- szombathelyi lakásépítési ki- ós szolgálatot. A diákdival­melésben a külhoni egyete- sérlet bizonyította, hogy a akció sikeres lebonyolítása mek táboraiban. KISZ konkrétan is segítheti érdekében húsz szakmun­kásképző és szakközépiskola mintegy 1500 tanulója varrt, társai számárá divatos ru­hadarabokat. Ezekből 30 fa­zonban 7000 öltözék jutott el az építőtáborokba és a diákrendezvényekre. A diákok olcsó szállás­helyhez jutását jói segítette az építötábori hotellánc. Kilenc városban — Szege­den. Debrecenben, Miskol­con. Pécsett, Budapesten, Egerben. Kecskeméten, Szombathelyen és Sopron­ban — iskolákban, diákott­honokban reggelivel együtt 35 forintért kaphattak a ta­nulók egy-egy ágyat. Az ÉT­hotelekben összesen tízezer éjszakát töltöttek el a fiata­lok, a legtöbben n budaoesti és a pécsi diákszállókon fordultak meg. Ezek kihasz­náltsága elérte a 87, illetve a 97 százalékot. export külkereskedelmi vállalat. Ezzel az NSZK-beli vevők a Hungarocoop legjelentősebb üzletfeleivé váltak. Üjabban a hagyományos baromfi­dollárra emelkedett. A vál- eladások mellett mind több lalat az idén 30 tőkés or- zöldséget, gyümölcsöt, fél­szágba szállít mezőgazda- kés* és kész mélyhűtött sági cikkeket, textilruháza- ételt küld a Hungarocoop ti, szabadidő- és kemping- az NSZK-beli áruházakba, és nagy keletje van a leg­újabb terméknek, az óriás pulykákból darabolt hűtött aruknak is. Ugyancsak jelentősen hoz­zájárul az eludások bővíté­séhez a Hungarocoop által lenül szállítják termékeiket létesített Ungar-Commerz több külföldi áruházi lánc- közös vállalut. nak. ezenkívül ' jelentősen kibővítették árucikkeik lis­táját is. A szövetkezeti termékek eladását az NSZK-ban si­került a legdinamikusabban növelni, az utóbbi három évben a forgalom tízszeresé­re nőtt, az idén 50 millió márka értékben szállít NSZK-beli partnereinek a A Hungarocoop Szövetke­zeti Külkereskedelmi Válla­lat tőkés exportja az utób­bi öt esztendőben évi 60 millió dollárról 105 millió termékeket. A 75 százalékos növeke­dést úgy érte el a vállalat, hogv meglevő partnerei mellé újakat keresett. Üz­letpolitikájukon is változ­tattak: a közvetítők kikap­csolásával most már közvet­Műsorajánlat munkás- sort ad, a címe: Rövid le­minősítő szek! rendezik A televízióban kedden a szokásos időben, fél 7-kor nézhetjük a szegedi stúdió KÖRZETI ADÁSÁT. Pénte*. ken este 9 óra 10 perckor a 2-es műsorban láthatjuk a SZEGEDI BESZÉLGETÉ­SEK című sorozat következő adását, amelyben Pavlovits Miklós műsorvezető-szer­kesztő a tanyákról beszél­get meghívott vendégeivel. A rádióban Simái Mihály szegedi író mesejátékát hallgathatják meg a gyere­kek. A FÉLSZÁRNYÚ TÜNDÉREK VÖLGYE (me­lyet ebben a szezonban a A szegedi ŐR-ZENEKAR hangversenyét meg az újszegedi November 7. Művelődési Házban ma, szombaton délelőtt 10 óra­kor. Vasárnap először lesz TANCTANÍTAS a Kiszöv­klubban, s ezután minden vasárnap este 6-tól 9-ig várják az érdeklődőket ha­sonló programokra. A talp­alávalót a Huzavona együt­tes szolgáltatja. S még mindig zene: hét­főn este 7-től a RIVERSIDE együttes koncertezik a Vár utcai Délép interklubban. Ugyanezen a napon este szegedi színház is müsorá­7-kor a Volán-klub vendé- ra tűz) délután 4 óra 5 ge: BONCZ GÉZA. A néo- perckor kezdődik, a Kos­szerű humorista önálló mű- suth adón. Fesztiválhangulat — és az ára A Városgondnokság éven- deztem, mit kóstál egy ilyen te általában tíz alkalommal souvenir. Nos. a középmé­öltözteti díszbe Szeged ut- retű, vagyis a 2-szer 1 ma­cáit, tereit. Húsz-huszonöt teres anyaga, varratúsa. nemzeti szfnű, körülbelül festése pontosan 1750 ío­lizenöt vörös és csomópon- rint. Magától 2—3 évig bir­tonként egy Szeged zászló ná. így azonban. .. Pedig lobóg ilyenkor a köztelük:- nem állíthatnák minden tekén. Ehhez évente 50—100 zászlócsoporthoz őrt. az méter anyagot használnak szinte lehetetlen. a lobogó fel. a zászlók ugyanis kop- egyébként is valami fensé­nak. fakulnak, elhasználód- gos, szent dolog (kéne, hogy nak; elsősorban a fehér legyen), miképpen az is volt anyag megy hamar tönkre, mindig ... ritkul, rojtosodik. Ezek ter­mészetes dolgok, ezeket a zászlókat fel kell újítani vagy ki kell cserélni. Van azonban egy kevésbé termé­szetes oka is a nagy anyag­felhasználásnak : lábra kap­nak és elszelelnek a lobogók a rudakról. Sőt. mi több, a rudak is meglépnek . . .* Persze, nem hinném, hogy maguktól. Döbbenetesen sok: 41 azaz negyvenegy dolom a Városgondnokságot A Városgondnokság fel­adata a pódiumok építése és a hangosítás biztosítása is. (No ós persze a takarí­tás a rendezvények előtt és után. de erről már korábban beszámoltunk.) Imigyen az­tán az ünnepi heteknek ezen része nagyjából 250 ezer fo­rintba kerül. Nagyon bosszant — gon­darab Szeged címeres zász­lót vettek magukhoz az idén az „emléktárgygyűjtők" Csak kíváncsiságból megkér­is —. hogy ebben az „aján­dék" zászlók is benne fog­laltatnak .., K. É. I \

Next

/
Thumbnails
Contents