Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

75. évfolyam, 216. szám 1985. szeptember 14., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Munkaverseny és vállalkozás A z utóbbi időkben mind gyakrabban hallunk a munkaverseny és a vál­lalkozás kölcsönhatásáról. Azok, akik elmélyednek a témában, természete­sen hozzáteszik, hogy a két f:>g:i! je­lentése nem egészen azonos, hiszen — hogy mást ne mondjunk — vallalkozni lehet munkaverseny nélkül is. Abban azonban nincs vita, hogy a munkaver­seny korszerűsítése, megújhodása feltéte­lezi, hogy erősítsük annak vállalkozó jel­legét. Az élet „nyelvére" fordítva: a gaz­dasági vezetés, illetve a szakszervezet mondja meg, hogy mit kér, (akár pályá­zatkiírás formájában is megteheti ezt), bizonyítsa, hogy megteremti, illetve ga­rantálni fogja a plusz igény teljesítésé­nek műszaki, szervezési stb. feltételeit. Tegye közzé, hogy milyen erkölcsi és per­sze anyagi elismerésre számíthat az a szo­cialista brigád vagy akár egyén, amely a kért többletet teljesíti. Ha mindez „ösz­szeállt", már szerződést lehet kötni a ve­zetés és a vállalkozó közösség vagy ép­pen egyén között. Ilyen és hasonló gondolatokról volt szó szeptember 12-én a SZOT-székházban, ahol — mint jelentettük — Gál László, a SZOT titkára tartott sajtótájékoztatót a kongresszusi és felszabadulási munkuvci ­seny eddigi mérlegéről, általában a meg­újhodó munkaverseny helyzetéről. Több vállalat igazgatója is jelen volt. így szükségszerűen elhangzott: mire lehet vállalkozni egyáltalán? Amint várni le­hetett, témákban nem volt hiány. Bősé­gesen „gondoskodik" erről az élet. Gál László is részletesen szólt arról, hogy az elmúlt kemény tél hetekkel visszavetette a népgazdaság fejlődését és sok milliárd forint kárt okozott. Érthető hát, hogy e szorult helyzetben a szocialista brigádok­hoz, a dolgozókhoz fordult a gazdaságve­zetés és a szakszervezet: a tavaszt, a nya­rat, vagyis a szép időt kihasználva össz­pontosítsák erőfeszítéseiket, érjük el, hogy őszig vagy legkésőbb az év végéig meg­szüntessük az elmaradást. Voltak, vannak olyan vállalatok, ahol nemcsak ilyen gondok szorítottak. A töb­bi között felszólalt például a sajtókonfe­rencián Bakonyi György, a pamuttextil­művek vezérigazgatója, aki elmondotta: cégüket már harmadszor sorolták az ala­csony hatékonyságú vállalatok közé. ön­erőből akartak talpra állni, s ez csak azért sikerül (most már látható, hogy si­kerül), mert egymásra találtak a ve/.el'ík és a dolgozók. Az egymásratalálás legfőbb eszköze a munkaverseny. Konkrét, élet­szerű, a húsba vágó feladatok teljesítésére összpontosuló, olyan, amilyenre szükség van és volt. A vállalások -vállalkozások örökzöld témája marad az export is, a szocialista és a tőkés egyaránt. Most, napjainkban azért is, mert — ez széles körben ismert — tetemes exportbevételektől estünk el az év első nyolc hónapjáig, van mit „le­dolgozni" az év végéig. S ha már az ex­portról. közte a szocialista exportról van szó, ide kívánkozik: az MSZMP XIII. Kongresszusa előtti hónapokban nagyon sok anyagiakban mérhető előnnyel jart a magyar népgazdaság számára az a teny, hogy Záhonnyal szemben fekvő, kárpá­tontúli területen élő szovjet vasutasok a magyar pártkongresszus tiszteletére vál­lalták a Magyarországra irányuló szállí­tások meggyorsítását. Hasonló jellegű vál­lalást tettek a közelmúltban, az SZKV XXVII Kongresszusa tiszteletére, a MÁV záhonyr üzemigazgatóságának magyar vasutasai is. Aki figyelemmel kíséri a zá­honyi híradásokat — Európa egyik leg­nagyobb teherforgalmi csomópontja, ahol hihetetlenül nagy mennyiségű árutömeg érkezik be, illetve megy át —, az tudja, hogy épp az óriási mennyiségekből ere­dően — feszítőek a gondok. Ha ezeken enyhít a munkaverseny, az mindkét or­szág javára válik. A vállalások, vállalkozások témája le­het a napjainkban egyre fontosabb sze­rephez jutó minőség, a műszaki megúju­lás meggyorsítása (ehhez nagyon sok se­gítséget adhat az újítómozgalom) és még sok más. Minthogy ezek többnyire is­mertek, nem is soroljuk tovább. A sajtó­konferencia szelleméhez híven inkább azt húzzuk alá ismételten, • hogy legyen va­lóban vállalkozó jellegű a megújhodó munkaverseny. Szülessenek ennek nyo­mán olyan szerződések a gazdaságveze­tés. illetve a szocialista brigádok, sőt, a vezetés és az egyének között, amelyek a kereslet, a piaci igények jobb, színvona­lasabb kielégítését szolgálják. A rnunka­verseny vállalkozó jellegének erősödése nemcsak anyagi haszonnal, hanem erköl­csi előnyökkel is járt és jár. Csillapodott, a legtöbb helyen már meg is szűnt, a vi­ta a vgm-ek és. a szocialista brigádok vélt, vagy valós ellentéteiről,- hiszen a megújhodó munkaversenynek köszönhe­tően mind közelebb kerültek egymáshoz a felfogások, a jobbításra törekvő mód­szerek. Ami pedig a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny eredményeit illeti: ennek köszönhetően a legtöbb he­lyen már megszüntették a lemaradásokat, a károkat. E mlékeztetünk arra. hogy miniszter­elnökünk, Lázár György a XIII. pártkongresszuson elhangzott fel­szólalásában mintegy 20 milliárd forint­ra becsülte a szokatlan hideg okozta ká­rokat, vagyis ha „csak" ennyit, ennek ja­vát sikerült „ledolgozni", már ez sem csekélység! Végezetül, inkább az emléke­zet felirissítésének szándékával ismertet­jük a sajtókonferencián elhangzott beje­lentést: a kongresszusi és a felszabadulá-' si munkaverseny értékelésére az év vé­gét követően kerül sor. s 1986 tavaszán az MSZMP KB Vörös Zászlajával tünte­tik ki az ország legkiemelkedőbö 25 vál­lalatát, szövetkezetét és brigádját, s ugyancsak az MSZMP KB Oklevelével hazánk 80 legkiemelkedőbb szocialista brigádját. Magától értetődik, a magas er­kölcsi elismerés méltó összegű anyagiak­kal társul. M. L. Váncsa Jenő tájékoztatója A mezőgazdaság jövő évi feladatai A gazdasági szabályozók kérdései Váncsa Jenő mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter pénteken a Parla­mentben a mezőgazdasági helyzetről, a következő évek feladatairól, a jövö évi közgazdasági szabályozó­rendszer mezőgazdasági vo­natkozásairól tartott sajtó­tájékoztatót. Hangsúlyozta: az agrár­ágazatnak továbbra is stra­tégiai fontosságú szerepe van a népgazdaságban és a külpiaci egyensúly megte­remtésében. Az elmúlj években az ágazatnak ne­héz köriilménvek között kel­lett ráállnia az intenzív nö­vekedési pályára. Vesztesé­get okozott a folyamatos cserearányromlás, a ver­senyképes termékek köré­nek bővítésével kellett iga­zodni a megváltozott piac­hoz. olyan anyag- és ener­giatakarékos technológiák bevezetésére volt szükség, amelyekkel gazdaságosabb a termelés. Az ágazat — je­lentős gazdasági alapjára és szellemi potenciáliára tá­maszkodva — alkalmazkod­ni tudott a megváltozott fel­tételekhez, s várhatóan tel­jesíteni a hntrxtik ötéves tervidőszak legfontosabb előirányzatait. A bruttó ter­melés öt év alatt 20 szá­zalékkal nő, arpi valamivel még több is az előirányzott­nál. Az idei terméseredmények mindent egybevetve megfe­lelőek — hangsúlyozta a miniszter. Az összességében jó színvonalú hazai ellátás mellett az ágazat minden korábbinál nagyobb volume­nű kivitelt produkál. A szo­cialista piacon az agrárgaz­daság eleget tesz kötelezett­(Fnhitntós n ?. nldnlnn ) a Klauzál téren Csehák Judit miniszterelnök-helyettes Szegeden Évek óta nyomasztó gond­ja volt a megyei társadalom­biztosítási igazgatóságnak, s az oda forduló ügyfeleknek is, hogy igen mostoha kö­rülmények között, a város •három különböző pontján kellett a családi pótlékkal, nyugdíjjal kapcsolatos és egyéb ügyes-bajos dolgokat elintézniük. Nem túlzás, ha azt mondjuk: mostantól kezdve új fejezet kezdődik az intézmény életében, ame­lyet az ott dolgozók jobb munkakörülményei és a biz­tosítottaknak nyújtotta szol­gáltatások javulása fémje­lez majd. Tegnap, pénteken délelőtt ünnepélyes székházavatót rendezett a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság Szegeden, új otthonában, a Klauzál tér 1—2. szám alatti épületben. Az avatáson meg­jelent Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Pricszol Olga, a Közal­kalmazottak Szakszerveze­tének főtitkára, Bartos Ist­ván. a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője, Sza­bó Sándor, az MSZMP me­gyéi bizottságának első tit­• kára, Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Papdi József, a megyéi tanács el­nöke, Székely Sándor, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára és Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnöke. Nagy Máté, a megyei igaz­gatóság vezetője üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd bevezetőjében egyebek között elmondta: a tárgyi feltételek immár adottak, emellett azonban vannak még megoldásra váró felada­tok. Egyebek között ilyen az ügyvitel egyszerűsítése, a gépesítés fokozása, az ügyintézői munka korszerű­sítése és nem utolsó sorban — az ügyfelekkel való még emberségesebb bánásmód megvalósítása. Csehák Judit avató beszé­dében vázolta a hazai tár­sadalombiztosítás történetét, megemlítve, hogy hosszú évek teltek el, míg a tartal­mi fejlődés mellett székház­építésié is gondolhattak az intézetek. A fölszabadulás utáni újjászületés idején iem ez volt a társadalom­biztosítás legfőbb gondja: •szolgáltatásaikkal igyekez­ek közelebb kerülni a biz­osítottakhoz, üzemi kifize­öhelyeket szerveztek, a isztségviselők tanulták az 'fajta ellátást Az évek so­rán egyre ' szélesedett azok köre, akik igénybe vették a társadalombiztosítás szol­gáltatásait, ennek megfele­lően bővült az intézmény­hálózat. Már a 60-as évektől megmutatkoztak Szegeden a feszültség jelei, gondot oko­zott, hogy méltatlan körül­mények között működik ez az egyre nagyobb terhet vállaló intézmény. A megye és a város segítségének is köszönhető, hogy a már-már reménytelennek tűnő hely­zetben. mégis adódott lehető­ség az orvoslásra. A Belváros szívében levő, fölújított épületben végre megfelelő körülmények kö­zött, s remélhetőleg meg­újuló tartalommal működik az ioazoatósáe A miniszter­Enyecü Zoltán fölvétele Csehák Judit beszédét mondja, mellette Prieszol Olga és Szabó Sándor elnök-helyettes végül az in­tézmény valamennyi dolgo­zójának azt kívánta, hogy a megye lakóinak megelége­désére végezzék munkájukat az új székházban. Az ünnepségen kitünteté­seket. jutalmakat vettek át a megyei 'igazgatóság kima­gasló munkát végző dolgo­zói. A Kiváló Munkáért ki­tüntetést kapta: Nagy Máté igazgató, papp Józsefné osz­tályvezető, Pap Sándor osz­tályvezető, Bajnóczi Fe­rcncnc csoportvezető. Kádár Zsuzsanna szb-titkár, ofiz­tály vezető-helyettes. Béres Józsefné csoportvezető, Farkas Gusztáv belső ellen­őr, és Rozik Miklósné, a hódmezővásárhelyi kiren­deltség vezetője. A Szakszervezeti Mun­káért ezüst fokozatát Für Józsefné osztályvezető és Oláh Károly megbízott osz­tályvezető vette át. Többen Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben, igazgatói dicséretben és jutalomban részesültek. * Csehák Juditot Szegeden, a megyei pártbizottságon fogadta Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Megbeszélést folytattak a megye gazdasági, társadal­mi. politikai és kulturális életéről, az egészségügyi és szociális intézmények mun­kájáról. A megbeszélésen részt vett Papdi József, a megyei tanács elnöke és Ágoston József, az SZMT vezető titkára is. Ch. A. Árvízvédelmi és folyam­szabályozási konferencia Pénteken befejeződött Mo­sonmagyaróváron az orszá­gos árvízvédelmi és folyam­szabályozási továbbképzési konferencia. A vízügy gva­korlati és elméleti szakem­berei tanácskoztak négy na­pon át. Áttekintették az or­szág folyóinak, tavainak ár­vízvédelmi és szabályozási teendőit, értékelték a jelen­legi tervidőszakban végre­hajtott fejlesztéseket és tár­gualtak a hetedik ötéves tervidőszak- munkálatairól. Részletes tájékoztatást hall­gattak meg a Bős (Gabciko­vo)—Nagymarosi Vízlépcső­rendszer ébítéséről. A konferencián megvitat­ták az idei árhullámok le­vonulásának tapasztalatait. A Dunán, a Tiszán és szá­mos magyarországi folyón alakultak ki olyan magas vízszintek, amelyek árvíz­védelmi intézkedéseket igé­nveitek. Gát nem szakadt át. az áradások azonban mintegy 200 millió fo­rint kárt okoztak az árvíz­védelmi és folyamszabályo­zási művekben. Ezeknek gyorsított helyreállítása megkezdődött. Ami az idei egyéb mun­kálatokat illeti: a Duna ma­gyarországi alsó szakaszán nagyarányú folyamszabályo­zásokat hajtanak végre, míg az árvízvédelmi beruházá­sokat elsősorban a Körösök vidékére koncentrálták. A Balatonnál és a Velencei­tónál is folytatódnak a part­védelmi munkák. Balaton­berény térségében másfél kilométeres kísérleti .partsza­kaszt építenek ki. i

Next

/
Thumbnails
Contents