Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

2 Szovjet­amerikai eszmecsere * Washington (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége csü­törtökön Washingtonban az amerikai kongresszus két házának és két pártjának kéDviselőivel a feszültség enyhítésének módozatairól folytatott eszmecserét. Mind­két részről rámutattak arra, hogy miiven nagv jelentő­ségű lehet kapcsolataik és a nemzetközi helyzet szem­pontjából a novemberi szov­jet—amerikai csúcstalálko­zó. Szélesíteni kell a kétoldalú politikai párbeszédet Gorbacsov levele Nakaszonéhoz Moszkva, Tokió (MTI) bacsov, az SZKP KB fótit- ázsiai kontinens népei szem­A szovjet vezetők meg kára küldött Nakaszone Ja- pontjából oly fontos bizton­vannak győződve arról, szuhiro japán kormányfő- sági kérdésekben. A világ­hogy a Szovjetuniónak és nek. béke iránti közös felelősség, Japánnak végül is meg kell A levelet a japáni látoga- valamint az, hogy a két or­találnia a közös nyelvet; táson tartózkodó Pjotr Gye- száS együttműködik a Tá­nemcsak a kétoldalú kap- micsev, az SZKP KB Poli- vol-Keleten, erre kötelezi a csolatokról van szó, hanem tikai Bizottságának póttag- Szovjetuniót és Japánt. Ám átfogóbb jelentőségű kérdé- ja, a Szovjetunió kulturális kötelezi ez őket arra is, sekről is. A Szovjetunió azt minisztere pénteken adta át h°gy kapcsolataikra legin­várja, hogy a japán kor- a japán miniszterelnöknek, kább a jószomszédi viszony mány megfelelő figyelmet A TASZSZ által ismerte- legyen a jellemző — álla­fordit az ázsiai biztonság tett levélben Gorbacsov P'tja meg levelében Mihail kérdésében nemrégiben tett megállapítja: a két ország Gorbacsov. Az SZKP KB javaslatra — hangzik az a minden jel szerint levéke- főtitkára hangsúlyozta a leyél, amelyet Mihail Gor- nyen együttműködhetne az szovjet—japán kapcsolatok töretlen fejlesztésének fon­tosságát politikai, gazdasá­gi, tudományos-műszaki, kulturális és más területe­ken egyaránt. Megállaoítot­ta, hogy szélesíteni kell a kétoldalú politikai párbeszé­det. Á mezőgazdaság jövő évi feladatai (Folytatás az 1. oldalról.) ségeinek. a nem rubelel­számolású kivitelben a szabályozókban olyan váltó- költségek ellensúlyozására zásokat vezetnek be, ame- télen magasabbak lesznek lyek lehetővé teszik az évek az átvételi árak. a kiegé­szítő tevékenység is adóked­vezményt élvez majd. A gazdaságilag viszonylag el­maradott térségekben a ter­melés feltételeinek javításá­ra külön programokat dol­goznak ki, amelyekben a mezőgazdasági üzemek is megfelelő súllyal szerepel­nek. Ezek az intézkedések, •mennyiségek várhatóan a során néhány ágazatban ki­tervek szerint alakulnak, az alakult feszültségek feloldá­árbevételnél viszont — a sát, és emellett a mezögaz­nyomott külpiaci árak kö- dasági üzemek jövcdelmé­vetkeztében — 5—15 száza- nek fokozását. A többi kö­lékos veszteségekkel kell zött különböző adókedvez­számolni. A tavalyihoz ké- mények lépnek életbe — pest javult a hazai zöldség- így például a kukoricater­ellátás. Különösen bőséges a melés fokozására hektáron­termés paprikából, parádi- ként 800 forint visszatéri­csomból, burgonyából. Szó- tést kapnak az üzemek _ a leiből a kedvezőtlen időjárás bevetett terület után. Az kedvezmények — hangsú­miatt a vártnál jóval keve- ipari termékek ára — meg- l.vozta befejezésül a mi­sebbet szüretelhetnek, ami előzendő a mezőgazdaság niszter — várhatóan előse­tetemes — számítások szo- költségeinek aránytalan nö- Sitik a vállalkozói kedv fo­rint mintegy 6 milliárd fo- vekedését — általában nem kozását, a kezdeményező­rint értékű — veszteséget emelkedik, kivéve a mütró jelenthet. A húsellátás gyákét és a mennyiségileg megfelelő, bár . ,, , , . szerekét, némelyek ara pedig csökken, igy például néhány százalékkal olcsóbb takarmány. a sertéstartási kedv meg­torpanása miatt a termelés elmarad a tervtől. Javult a tej-, tejtermék- és a ke­nyérellátás. gazdagabb kíná­latban. jobb minőségű ter­készség kibontakozását, az , anyagi és szellemi erők növényvédő megfelelő mozgósítását. A iövő héttől az ágazat vezetői tá.jértekezleteken is­lesz a mertetik ilmpz,ögazdasági üzemek, vállalatok, 'intéz­mények képviselőivel az A szarvasmarha-ágazat­mékek jelennek meg most ban a tejtermelés ösztönzé- 1986-ra érvényes szabályo­mat' a fővárosi üzletekben sére kétmilliárd forintot zók részleteit, s útmutatót JS. A miniszter a továbbiak­ban elmondta; kialakultak az ágazat fejlesztésének fő irányai. A következő évek­ben a minőség javítása, a külpiachoz való rugalmas igazodás és a jövedelem­termelő-képesség fokozása élvez elsőbbséget. Éppen ezért a valóban piacképes termékeket előállító nlágnza­tok hangsúlyozott szerephez jutnak. A jobb miőségü ter­mékek arányának növelését az átvételi árak módosításá­val is támogatják, igy a tej. a gabona, a cukorrépa mi­nőség szerinti átvételének rendszerét más alágazatokra — elsősorban a húsiparra — is folyamatosan kiterjesztik. A hetedik ötéves tervidő­szakban folytatódik az in­tenzív gabonaprogram és 1990-re 17,5—18 millió ton­na gabona megtermelése a cél. A kertészetben a mi­nőség javítása és a hozamok fokozása az elsődleges fel­adat, míg az állattenyésztés­ben a fajtaváltás, a jobb minőségű húst adó sertések arányának növelése a leg­fontosabb. A tejtermelés­ben lényegében csökkenő tehénállomány mellett na­gyobb hozamokat kell elér­ni. a baromfiágazatban pe­dig a vágóhúsmennyiség növelése a fö teendő. A l'öbb tennivalók közé tartozik a meliorációs munka folytatá­sa és az öntözés továbbfej­lesztése is. Az élelmiszer­iparban az exnort fokozásá­hoz korszerűsíteni kell a technológiákat, és fejleszteni a csomagolást. Mindezeknek a • proera­moknak a megvalósításához lB8«-ban a lehetőségek ked­vezőbbek lesznek, mint. az idér.. vagy akár az elmúlt öt évben voltak. Javulnak például a beruházási lehető­ségek az erre fordítható ösz­szeg 1979 óta első alkalom­ma' nem csökken, sót az ia»ihpz k°De*t fi—lo száza­lékkal nő. A közgazdasági irányoztak elö, a baromfi- adnak gyakorlati alkalmazó­ágazatban pedig az energia- sukhoz. (MTI) A Contadora új terve $ Havanna (MTI) ságban érintett öt közép­Üj rendezési tervet ter- amerikai ország külügymi­jesztettek elő Panamnváros- nisztereinek részvételével ban csütörtökön a közcp- tartott tanácskozás első amerikai válság tárgyalásos r­, , .,, j;, „ napjan ismertet e a Con­rendezesen munkálkodó Con- IJ tadora-országok: Kolumbia, tadora-csoport képviselője Mexikó, Panama es Vene- — jelenteilék a tanácsko­zuela. A tervet a Contado- záshoz közel álló diplomáciai ra-csoport, valamint a vál- forrásokból. A IKSZ egységéről Zsarkovics kumroveci beszéde J decentralizált etatizmus jött létre. Ez akadályozza az £ Belgrád (MTI) „Az utóbbi években Jugo- . ... szláviéban sajátos leme.ra- ^yseges íugaszláv. gazd,á.'­dás tapasztalható a szocia- kodás és egységes Jugoszláv lista önigazgatási viszonyok p,ac ervenyesuléset fejlődésében, főképpen A jugoszláv szocialista azért, mert nem érvényesül önigazgatási rendszer legna­maradéktalanul a dolgozók gyobb problémája most az alkotmányban rögzített ön- — mondotta Zsarkovics —, igazgatói helyzete" — álla- h°£y csökkent a kommunis­Pította meg Vidoje Zsarko- jf vics, a JKSZ KB elnöksé- ,.„„„„ , - , . , , . kongresszusra keszulodve genek elnöke. ...... . , „ világos valaszt kell adni ar­A vezető jugoszláv politi- ra a kérdésre, hogy miként kus pénteken Joszip Broz tevékenykedjen a kommu­Tito szülőfalujában, Kum- nisták szövetsége. A szónok Tovecbcn, a JKSZ politikai utalt arra; vannak olyan főiskoláján mondott beszé- próbálkozások, hogy meg­det. Rámutatott: az elmúlt bontsák a JKSZ egységét, s években leszámoltak az erős, azt nyolc párt (hat köztár­szövelségi szinten megnyil- sasági és két tartományi) vánult etatikus centraliz- koalíciójává változtássók, mussal, ugyanakkor több, „kiiktassák" a demokratikus Sikertelen rakétakísérlet ® Kourou (AFP) kudarc is történt. hi"»n az Francois Mitterrand. fran- fln'ik jelenlétével azt akar­cia köztársasági elnök csu- ta demonstrálni, hogy „1 ran­törtökön a dél-amerikai cjaorszag jelen van a vilag­Francia Guyanán levő kou­űrben" centralizmus elvét, a JKSZ-t apró alkatrészekre darabolják szét. E törekvé­sekkel szemben Vidoje Zsarkovics határozottan ál­lást foglalt a JKSZ demok­ratikus centralizmusa, esz­mei-politikai, szervezeti és cselekvési egysége mellett. roui űnközpontba érkezett. Az államfő több miniszter kí'éretében pénteken dél­előtt érkezett úti céljára, a Mururoa-korallzátonyra. a francia kísérleti atomrob­bantások színhelyére. Mitterrand azért szakítot­ta meg útját Francia Guya­nán. hogv megtekintse az Ariane típusú, közös nyu­gat-európai hordozórakéta felbocsátását. A rakétát azonban, amely e"v ameri­kai és egy nyugat-európai távközlési műholdat állított Volriy"pályára', 'csütörtökön éste. fiz indítás után; alig tíz nerccel á?. i-ártvitóköz­pont utasítására megsemmi­„•''ették. Az történt ugyanis, hot»v a felbocsátás utáni el­ső pályamódosításnál a ra­kéta nem érte el a megfe­lelő magasságot, s attól tartottak, hogy esetleg la­kott területre zuhan. Az Ariane-nal együtt a két mesterséges hold is meg­semmisült. E7, volt a harma­dik sikertelen Ariane-kisér­let. A csütörtöki fiaskó kü­lönösen kínos az elnök je­lenléte miatt. A francia rá­dió kommentátora nénteken reggel meg is jegyezte, hogy ez alkalommal nemcsak technikai, hanem DOÜtikai Közéleti napló RÉSZVÉTTÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki elnöknek az észak-portugá­Tanács elnöke táviratban fe- ... ,„.., „„a„ , . , . .. . . iiai vasúti szerencáetlenseg jezte ki részvétét Antomo " Ramalho Eanes köztársasági miatt. MARJAI JÓZSEF KIJEVBE UTAZOTT Marjai József, a Minisz- ké pénteken az Ukrán Szov­terlanács elnökhelyettese, a jet Szocialista Köztársaság Magyar—Szovjet Gazdasági fővárosába utazott, ahol és Műszaki-Tudbmírriyos részt vész a Kijevi Magyar Együttműködési Bizottság Gazdasági Napok rendez­magyar tagozatának elnö- vényein. SZAKSZERVEZETI TÁRGYALÁSOK Baranyai Tibor, a SZOT a dán szakszervezeti veze­főtitkára pénteken fogadta a tők a két ország szakszerve­Dán Vasasszakszervezet zeti mozgalmának időszerű Georg Poulsen elnök vezet- kérdéseiről és a magyar— te küldöttségét, amely a dán szakszervezeti kapcso­vasasszakszervezet elnöksé- latok fejlesztésének lehető­gének meghívására tartózko- ségeiről folytattak véle­dik hazánkban. A magyar és ménycserét. MEGBESZÉLÉSEK A SZOLIDARITÁSRÓL Hazaérkezett a Magyar helyettesével a két szerve­Szolidaritási Bizottság kül- zet együttműködése és a döttsége Jakab Sándor el- nemzetközi szolidaritási nök vezetésével, amely a mozgalom aktuális kérdései­Szovjetunióban tartózkodott, ről. Jakab Sándor találko­Jakab Sándor Moszkvában zott a Szovjet Latin-Ameri­tárgyalásokal folytatott kai Szolidaritási Bizottság és Alekszandr Dzaszohovval, a a Szovjetunió Akadémiája Szovjet Afroázsiai Szolida- Afrikai Intézetének vezetői­ritási Bizottság első elnök- vei is. Tóth Béla A tápéi trombitás Pénteken reggelenként ott álltam Bialek méltóságos hadbíró úr mellett. Az udvaron zaj­iolt ítélethirdetés előtt három vigyázzt fújtam, akkor mindenki haptákba kapta magát. Követ­kezett a törvények, vétségek, büntetések ető­sorolása. Amikor a hadbíró befejezte, akkor a szo­morú hangulatú lefúvás következett: „Itt ma­radsz, itt maradsz, itt maradsz örökre, örökre! Itt maradsz, itt maradsz, itt maradsz, itt ma­radsz örökre, örökre, örökre! Fújtam, amíg bicskákkal ledarabolták a rendfokozatokat, ledobálták a vállapokat. Az elítéltek legtöbbször engem szidtak. De mint a záporeső, úgy zuhogott rám a szidalom. Köz­ember csak én voltam ott. A szülő édesanyá­mat a haló porából, szegényt, szidták. Pedig hát tehettem én arról, hogy a világra szült, hogy az elítélt ide jutott? Bialek vigasztalt: — Ne szóljon semmit! Van ezeknek elég bajuk! Sokszor jártam így. Egyetlen esetre emlé­keztem, amikor nem kaptam szidalmat. Egy főtörzsorvost ítéltek el tizenöt évre, valami szerencsétlenül végződött operáció miatt. Az egy szóval sem szidott. Akármilyen hosszú a nap, eljön a takaró­dénak is az órája. A katonának a takarodó annyira kellett, mint tavaszi fődnek a csöndös eső, nyári hízónak a pocsolya, lánynak a pu­szi, mönyecskének a hentörgés. De nagyon. Akkorára ki volt a katona ereje annyira hajt­va, hogy alig tette testét az ágyba, már be is koppant a szeme. Haptákban várták a takarodó első hangját. A második lélegzetvételemkor az ügye­sebbje már feküdt az ágyban. Akik kimaradás címén a városba kóvályogtak, aztík szaladtak. Egy trappban az öreghonvéd Laktanyára ve­zető utcákon. Mindenfelől csattogott a katona­bakancs. A legzordabb ügyeletes őrmester előtt is csak az számított késésnek, ha a taka­rodó elhangzása után sompolygott befelé a hu­szár. Akkor az szorult. Annak 3—4 hét lakta­nyafogság. Ezért, hogy a lányoktól nehezen elinduló katonának legyen ideje beérni, elfújdogáltam én a takarodót akár egy negyedóráig is. Ki­álltam a Honvéd térre. Szépen, nyugalmasan fújtam. Így aztán, akik negyedórányi járásra hallották a dudán keresztül eleiegetett paran­csomat, tömegeltek befelé. A takarodó muzsikájára azt énekelték a katonák: „Kata, fölfeküdt a padra, odamönt egy baka, jó mög puszilgatta, de Kata, de fölfeküdt a padra, de ... ötször-hatszor is újra meg újra elkezdtem. Utána a lefúvást. Amikor a naposoknak fújtam, akkor a laktanyafogságosok is szaladtak a kapuügyele­tes tiszt elé. Velük csináltatták az alja munkát, nehogy rákapjanak a laktanyafogságra. Azt úgy kellett rendezni, hogy a katona ne szeres­se, hanem utálja a laktanyafogságot. Azt kú­szatták, mászatták, hetvenszer csutakoltatták vele az istállók földjeit, latrinákat. Azok mos­ták az utca kövezetét is. Éjszaka is fölverték őket egy kis ilyen-olyan munkára. Ha sokan voltak a fogdákban, mondjuk szombaton délutánonként, amikor a katona­népség színe-java odakint sétálgatott a baka­korzókon, vagy a túlparti zöldvendéglőkben ült, akkor a belül maradott szolgálatosok szó­rakoztatására kezdődtek olyan szertartások, a fene majd megette tőle a laktanyafogságosokat. Egy Farkas nevezetű vaddisznó káplár a szombati nagytakarítás után, a harmincszor fölsöpört udvaron talált egy szál szalmát. A kürtössel az összes laktányafogságost összepa­rancsolta maga elé. Ásóra, kapóra, takarító szerszámra kapatta a húsz főnyi bűnöst. Laposkúszásban megköze­lítették a szalmaszálat, sokszoros visszakozzok­kal fűszerezve. Ellenséges tüzérségi tüzek és egyebek cif­rázásai között a szalmaszálat saját hősi halot­tunknak kellett tekintenünk. Katonai dísz­pompa! Ilyenkor szombaton ebéd után úgy áll az élet a kaszárnyában, mint köcsögben az öreg tej. Tiszt sincs a közelben. Szórakozni kell. Kiosztják a szerepeket. Kántor van. Zsidó gye­rek. De ha jól megijesztik, elénekli a katolikus halottat is. A katonai szabály szerint mindig a végszükség parancsol. Az állatorvosoknak is kötelességük, végszükségben az embernek se­gítséget nyújtani. Papnak megtettek egy ájtatos gyereket. Két ministráns tömjénezett. A szalmaszálat te­metési énekszóval körülhordták a laktanyaud­varon, vödörfenék pufogtatásával az ágyúlövé­seket is megadták neki. Lassan esteledni kezdett. A sírásóknak kijelölt laktanyafogságosok hetvenhétszer felsöpörték a „halott" útját. Hát­tal haladva, hogy a lábuk nyoma se látszódjon. Takarodóig temettük. (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents