Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

2 Csütörtök, 1985. szeptember 12. Magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások C Prága (MTI) idéz elő. Ezek az erők toDr. Várkonyi Péter, a Ma. vábbra sem hagynak fel gyar Népköztársaság kül- azokkal a kísérletekkel, hogy ügyminisztere, Bohuslav katonai fölényre tegyenek Chnoupeknek, a Csehszlo- szert, fokozzák a fegyvervák Szocialista Köztársaság kezési versenyt, és lépéseket külügyminiszterének a meg- tegyenek a világűrre történő hívására 1985. szeptember kiterjesztésére. A két fél 10—11-én hivatalos baráti szilárd meggyőződése, hogy látogatást tett a Csehszlovák a feszült nemzetközi helySzocialista Köztársasagban. cetben is var* reális esély a A Magyar Népköztársaság szélsőséges erők törekvéseikülügyminiszterét fogadta nek visszaszorítására, a veGustav Husák, a CSKP KB szélyes folyamatok megállifőtitkára, a Csehszlovák tására és visszafordítására. Szocialista Köztársaság el- A Magyar Népköztársaság noke es Lubomtr Strougal. a és a Csehszlovák SzociaCsehszlovák Szocialista Köz- lista Köztársaság fotarsaság kormányának el- v;lbbra is következetesen no».Ü'i • törekszik a katonai szembenVárkonyi Péter es Bohus- állás csökkentésére kontilav Chnoupek tájékoztatta nensünkön. egymást országaink szocialista épitőmunkájáról meg- Várkonyi Péter 'és Botárgyalták a magyar—cself- huslav Chnoupek hasznosszlovák kapcsolatok helyze- vak és eredményesnek értét és fejlesztésük feladatait, fékelte tárgyalásait, nmevcleményt cseréltek a nem- lyek szívélyes elvtársi légzetközi helyzet alakulásának körben, a teljes nézetazolegidőszerűbb kérdéseiről. nosság jegyében folytak le. Elégedetten állapították Várkonyi Péter hivatalos meg, hogy a két ország kap- látogatásra hívta meg Bocsolataf a marxizmus—leni- huslav Chnoupeket. nizmus és a szocialista inÜdvözlő távirat 0 Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP főtitkára és Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke Etiópia nemzeti ünnepe, a forradalom 11. évfordulója alkalmából táviratban fejezték ki jókívánságaikat Mengisztu Hailé Mariamnak, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkárának, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnökének. Czinege Lajos Mongóliában Éí Ulánbátor (Moncame) Czinege Lajos miniszterelnök-helyettest, a magyar— mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnökét szerdán Ulánbátorban fogadta Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB tagja. ternacionalizmus elvei, a közös érdekeken és célokon alapulnak, magas szintűek és valamennyi területen gyümölcsözően fejlődnek. A miniszterek aggodalmukat fejezték ki a nemzet, közi helyzet feszültségei miatt, amelyeket az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus legagresszívebb erőinek politikája Közéleti napló FRANCIA Román Szocialista KöztárPARTKÜLnttTTSEG saság és a Szovjetunió külMAGYARORSZAGON ügyminiszter-helyettesei A Magyar Szocialista szeptember 10—11-én BuMunkáspárt meghívására dapesten konzultatív találszeptember 8. és 11. között kozót tartottak az európai látogatást tett hazánkban a kulturális fórum előkészíFrancia Kommunista Párt küldöttsége Gaston Plissonnier, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezetésével, A delegáció tagja volt Raymond Jeanne, a part Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget fogadta Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. A delegációval megbeszéléseket folytavolt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai BizottságaMarjai Józset algériai látogatása Ö Algír (MTI) rlszterelnök-helyettes — Marjai Józsefet, a Minisz- Nemzeti Felszabadítási Front, lertanács elnökhelyettesét az FLN központi bizottságáfogadta Abdelhamid Brahi- nak székházában — véiemi, az Algériai Demokrali- ménycserét folytatott Szaid kus és Népi Köztársaság mi- Ait Masszandenne.l, az FLN oLzterelnöke. A magyar mi- KB állandó titkársága tagjával, a gazdasági ügyek fotóséról. VÉGSŐ BÚCSÚ VÁNDOR PÁLTÓL A pályatársak, a barátok és hozzátartozók mély részvéttel vettek végső búcsút szerdán a Farkasréti temetőben Vándor Páltól, a 62 éves korában, hosszan tartó betegség következtében elhunyt Népszava nyugalmazott munkatársától. A hamvasztás utáni gyászszertartáson a Népszava munnak tagja, a Központi Bi- ka arsal nev,ében , Gedeon zottság titkára. A szívélyes, Fal a nyugalmazott foszerelvtársi légkörű találkozón kesztd mélta'ta Vándor Pul tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, a pártjaik előtt álló legfontosabb feladatokról. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legfőbb kérdéseiről. Áttekintették a két párt közötti kapcsolatok helyzetét, és kifejezték pártjaik készségét az együttműködés továbbfejlesztésére. SZÜR0S MÁTYÁS TALÁLKOZÓJA PAOLO EMILIO TAVIANIVAL Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán a KB székházában fogadta Paolo Emilio Tavianit, az Olasz Szenátus külügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökét, aki a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének meghívására tartózkodik hazánkban. A találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. AZ EÚRÓPAI KULTURÁLIS FORUM ELŐKÉSZÍTÉSE A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a újságírói tevékenységét. lelösével is. A találkozókon kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és feladatairól, a mindkét országot érintő nemzetközi és világgazdasági kérdésekről, áttekintették a magyar—algériai kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy kapcsolataik minden területen a barátság és kölcsönös megértés szellemében, Sadli Bendzsedid, az ILN főtitkára, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke 1984. évi magyarországi látogatásakor létrejött megállapodásoknak megfelelően eredményesen és gyors ütemben fejlődnek. Egyetértettek olyan egyeztetett intézkedések kidolgozásának szükségességében, amelyek ?. kapcsolatok, ezen belül különösen a gazdasági együttműködés széles körű gyors továbbfejlődését biztosítják és tartósítják. A Minisztertanács elnökhelyettese algériai látogatása során tárgyalt az algériai kormány több tagjával. Magyar-japán kapcsolatok A magyar—japán viszony coVat keresnek az európai pán és magyar cégek között alakulásában fontos állomás szocialista országokban is. — japán kereskedőházak lesz Lázár Györgynek. a Minisztertanács elnökének miniszterelnök tájékoztatják egymást országaik hely . • . közvetítésével. Erre példa az A magyar-japán altom- Orionnak ? Macusitával való kozi kapcsolatok egyenlete- kooperaciója; az ennek alap. sen fej ődnek. politikailag jal/szolgáV megállapodás rendezettek, a viszonyt je- ;szerin, az Orion |apán'"'al. lentos v.tés kerdes nem ter- katrészekb6l megkezdi képmagnók összeszerelését és — az elképzelések szerint — később gyártását. A Videoszeptemberi hivatalos látogatása Japánban. A kormányfői tárgyalásokon Lázár Györpv és vendéglátója, heli m4.ber) a £ejtett t6. J,aSZUh:r°oiapa.n kés országokból származó magvar importnak 3,1, az ezekbe az országokba irázetéről, áttekintik a kétot- ^toktolteTnek IT^.édalu kapcsolatok allasat. ki ——'— - — cserélik nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Ez lesz a legmagasabb szintű magyar— japán politikai taláko'ó — nemcsak azóta, hogv a II világháború után 14 évvel, , • , i „ „ a „ értelmében a magyar fél véleményüket a ^oÍTSe 87, a" hangdobozokat szállít a ja" .. - 1-ji,í. Pan partnernek japan Hi-Fiexoorte 37,5 millió dollár ^^^ é.s Uszegysegek ellenében, amelyekből videoberendezéseíket gyárt. Igen a magyar—japán volt. A kivitel bővítését a szűk versenyképes hazai árualap, a japán piac ma- l^vöiT gas igényei, és bizonyos, y nem diszkriminatív jellegű, 1959-ben helyreálltak a dip- adminisztratív <>s vamsza lomaciai kapcsolatok, hagyógyszeripari kooperáció — például e. Cavinton nevű ugyértágító szer alapanyagának Magyarországról való döntő szállítására, illetve a közös csoiatainak egész történeté- hányadát, több mint kéthar- gyártásra vonatkozólag. A ben is. madát anyag, és félkész ter- magyar export értéke, mint. . . ... .. mék, valamint 14 százalék- egy 5 millió dollár. Gépipari > au t- Rormanyl° tar~ ban fogyasztási iparcikk, vállalataink termékei közül gyai Abe bintaro kuiugy-, 1(J szazaiékban élelmiszer- a Tungsram halogénlámpái a nem a két ország hosszú múltra visszatekintő kap bályok nehezítik. A magyar kivitel Murata Keidzsiro külkeresipari termék alkotja. A gé- legismertebbek, melyeket a , , . . ,. . . itriiiit-A aiRunu. aa 'icgistiii;! LCUUCA. nicijtnofc kedeImi es Iparügyi minisz- pek és berendezé3ek aránya magyar cég a Nissan után terrel. valamint a politikai a fé, szaza,lékot sem éri el. most már a Toyota és a Sues eazdasagi elet. a Japan— Legfo^^bb exportcik- aulógya.nak .s szállít. Magyar BaraU Tarsasag es , . k gyógySZer-hatóanyag, . , . , . a Japan-Magyar Parla- tómbalumínfum, izzólámpa, '"tenz.vek es . rendszerementi Barat. Csoport kepv.- toll. ,méz és paprika. A se',\ a magyar-japan kultuseloivel .s. Latoeatasa szer- • ja án kereskedőházak ral,s kapcsolatok. A ket orvesen illeszkedik a szocia- közvetítésével jelentős ma- f*a* kozott ugy!an n!ncs kul' lista országoknak a kelet- gyar export bonyolódik har- egyezmeny, de mnnvueati nárbeszéd a nem- n,adik Piacdkon: ennek érté- ávir részről nagy jelentőse, ..,. ' ,.. ,. ke 1984-ben 54,8 millió dol- ge! tulajdonítanak a kultuzetkozi enyhules elomozdi- imnW|h.,n tüjia. ... , ' , . , .... .. . . . ,. .. Iar v01t kz ímpoiipán iva4 ralls kapcS0latok. A ket ortasara irányuló altalanns t^n az anyagok es fé kész ,„„., , . ... . . . . . , , ••.!, »,, , i , i ~ f-i- - 1971-as külügyminiszteri lepolitikájába. Alkalmat szol- termékek a teljes volumen- OJ gáltat a magvar érdekeltség nek több mint felét adták, a velvaltasnak. Ennek alapjan ki felezésére abban. hogv gépek aránva mintegy 27. a evfnt« kölcsönösen négy Japán - a kölcsönös érde- fogyasztási iparcikkeké 19% masfeleves a lám, ösztöndíjat kek és előőnyök alapján - volt. A pénzügyi kap- a3anlunk fel P°"tgraduaíis nagyobb mértékben bekap- csolatok az utóbbi években tanulmányokra. A kulturkapcsolódiék a magyar ipar fej- jelentősen megélénkültek: a csolatok dönt6en ^reskedellesztésébe és korszerűsítésé- japán bankok eddig is részt mi ^P^on, magáncsatornabe. amely a VII. ötéves terv vettek és a jövőben is ké- kon bonyolódnak. A Magyar egyik fő célja. A látogatás Szek részt venni a gazdaság Televíziónak és a Magyar további célja a kulturális külföldi forrásokból való fi- megállapodása van kapcsolatok elmélyítésének panírozásában. néhány partnertársaés az idegenforgalom bövi- Eredményesen működik a f^1' aZ MTI í985^" .. . , ... . ..„__ _„„ J.-A-Í tolla .meg a torcserére vonaltesenek az ösztönzésé. Hungárián Honey japani , ... székhelyű japán-magyar ér- kozó egyezmenyt a-Ky-odó Japan novekvo érdeklő- lékesitési közds vállalat, hó ügynökséggel, dest tanúsít az eurooai szo- , mézkivitel előmozdí- . . ,..,.. .. cia .sta orszagox iránt ame- tásüra ^ , A közelmúlt. Japanban különösen nagy Ivekkel - utóbbiak kezde- b alapították a Polifoam f érdeklődés a magyar zene ményezesere is — szelesed- ma!,varorszá„i telephelyű es a ma8yar renepedagogiai nek kölcsönös kapcsolatai. magyar_iapán termelő ve módszerek iránt, az utóbbi Az elmúlt években Japán- CVes vállalatot amely a Hun- ldüben Pedig fokozódó figyeban járt az NDK-, a román, Műanva«feldolgozó lernmeI kísérik filmiművészea bolgár államfő, a lengyel vállalat, az Allami Fejleszté- tünket. ^kióban és más és a csehszlovák miniszter- j Bank' Külkereskedelmi varosokban reprezentatív ttr?: Bank Rt., a japán Furukawa k,alhtaS°niszter 1984-ben Romániában, Bulgáriában, 1985-ben Electric és a C. Itoh közös kat rendeztek a budapesti 2 5 Szépművészeti Múzeum és a az NDK-ban és Lengyelor- míIUó^dol 1 ár X"vállalat ia Nemzeti Galéria külföldi, iiszágban tett látogatást. n;m pIiár.-L, a!ao1án a S7.ifiít. lelve magyar mesterek kezéMindez összefügg azzal is, országból szállított gépekkel tö1 származó műkincseiből, hogv a iaoán kereskedelmi- D0n<>tilénhal>ot és belőle más 1984 'márciusában japán külgazdasági körök — az Egye- müanvagöka' állít elő széles turális hét voLt Budapesten, .r.ii Altost, A.- „ ira,«e .1 ¥ ,d'lK eIÜ -szelt-!> i()>!(; Ja,,.K,á„ nsHio TolíiíiSült Államok és a Közös körű feHias2nálás,.a. ' .tavaszán pedig TokióPiac imporlkorlatozasaitol ban es mas japan varosoktartva — új értékesítési le- Több más területen is si- ban magyar kulturális napohetőségekef. DÖtlólagos pia- keres az együttműködés ja- kat tartanak. (MTI) Tóth Béla A tápéi trombitás 6. Fújtam, ami járt a szabályzat szerint. Két fél hívót, két lefúvást. Tararattatararatta. Ezt kétszer és utána ttatatta. Rettentően nem tetszett a sarzsinak a szemle. Mindenbe beleaggatta a körmét. Mászik le a lórul a nagy pocsék állatja, mert öregecske is volt, ótvaros, elhasznált, rlpacsos pofájú. A himlő az ormányát úgy öszszeturkálta, mint a rétet a községi kanok. Olyan csúnya volt a pofája ennek a vén disznó dandárparancsnoknak. Lassan mászott le a lóról. Ahogy öreg kecskebéka, a farkát emelgetve. Ezalatt jelentett neki a helyettese, hogy mi is van itt most tulajdonképpen. — Szar az egész! — azt mondja. Lépdel hozzám, elkapja a nyakam, ropogott a kaucsuk A főhadnagynak — mellettem állt — az idegességtől hangosan verődött össze a foga, hogy mindjárt rá kerül a sor, mi lesz vele? Ezután jött az összes vegyes dandárnak a fő-fő vizitelő nagysarzsija. Üjra jelentés. Trombitás, elöljáró, dandárfőparancsnok fogadása balról! No, kis trombitám! Megremegtettem a hangját. Annak ugyanaz a kürtjel járt, két félhívó, meg a tattá, talta. Jelenti a főhadnagy, kegyelmes úr, a vegyes dandár 262 emberével és egy vezényelt trombitásával a szemlére együtt áll! Ez a fö-fő is öreg volt már. Mászik le a lóról, mint a béka. Első szava: — Trombitás, hozzám! Majd elszédültem az ijedtségtől. Na, ez is elbánik velem. Merre szaladjak? Egyenesen nyúl a farzsebbe. Jaj, mondom, ez engem egyből agyonlő, é.s nem a lovaglópálcájával porolgatja a nadrágom. A bukszát elővette, adott egy húszkoronást, amiért szépen fújtam neki. — Nagyon jó trombitás — mondogatta, és dolga után nézett. Hiába ütött engem az az első marha. Nem gallér az ujjai között. Megrázott, mint a Bacsa szabad nekünk csak a rendfokozatnak megfeaz ördögöt. Szidta az anyámat ki a haló földJiből. — Mit fújtál te nekem, te disznó trombitás? — Kegyelmes úr, alázatosan jelentem, ami jár. — Nekem ném ez jár, vedd tudomásul! — és ütött a lovagló pálcájával. Azt hittem, szétszakadok a félelemtül, fájdalomtul meg a méregtül. Ha én megfogom ezt a varangyos békát, én úgy a földhöz vágom, egyet se bír sóhajtani. De akkor engömet rögtön agyoníőlelő jelet fújni. Azt kívánta volna, ami az oltári szentségnek, az ezredzászlónak meg a királynak jár. Nem szabad a rangon fölül fújni. Bezárják érte a kürtöst. Egyszer egy cigánykürtösre ráijesztett a laktanya parancsnoka, hogy a legnagyobb jelel fújja el az érkezésre. Elfújta. Egy hónapi magánzárkát kapott érte a kürtös. Mint közkatona, rengeteg parancsot szétkürtöltem. Tábornoktól a közemberig, mindenkinek. Az ébresztőt is a kürtös hirdette. Az ébresztővel sok szomorúsága kezdődik nek. Azt meg a fene se kívánta huszonegy a katonának. Megátkozza azt a percet is, amiéves korában. kor átlépte a kaszárnya küszöbét. A kürtös rengeteg szidalomban forgolódik. Előnye annyi, hogy sokat időzik főörségi szolgálatban. Közel a konyhához. Aki pedig közel van a konyhához, az eheti a velős húst. Aki a gyakorlótéren veri még egy órakor is magát a földhöz, annak nemigen jut a combja húsából, se a leves zöldségjéből. Csak ahogy az adagolókanúl megmerül a kondérban. Márpedig az az adagolókanál is de sokféleképpen merülhetett meg abban a Ferenc József-i kondérban! Ha barát, rokon, falubeli gyerekkori pajtás vagy kocsmabeli katonacimbora áll a kondér előtt, aki néha féldecit is fizetett, hát akkor a kanál lejjebb ereszkedett. Ahol a sovány húsok, cobakok, zöldségek, karalábék, más hasonló finomságok tartózkodtak. Ha csak olyan félig-meddig barát állt ott, annak a középső rétegekből merített a kanál. Mert azt is kitanulja, á katonai huncutságot, a cinkanál. Na aztán, ha haragosok, nemszeretem őrvezetűk álltak a kanál elé, bizony a levesek legtetején szaladgált. A kürtösi kiváltságok közé számíthatom, hogy ehettem. Félfővésű májat, mindenféle katonapástétomot, amit más közönséges ember katonafia csak a szemével se látott. Jól ment a sorom a kapusi szolgálatokban. De éreztem, hogy minél jobban markosodok derékban, annál jobban halkul el a dudám szava. Így, ahogy mondom. Minél kövérebb lettem, annál kevesebb levegő ment ki a pájslibul. Csak sustorgott, mint a hízott liba. A trombitás az ébresztőt a laktanyaügyeletes tiszt utasítására reggel 5-kor, télen hat órakor fújta. „Kelj föl katona, megfőtt a zupa." Ezt háromszor megismételve. Suk katona szidott éngem ilyenkor. Hogy gyógyulna be a pofám, amikor a duda mustikját oda veszem. (Folytatjuk)