Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

Csütörtök, 1985. szeptember 12. 3 Borbély Sándor látogatása Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka megyénkbe látogatott. Egynapos látogatása során Szege_ den részt vett. és felszólalt a munkásőr-egységparancsnokok és helyettesek értekezletén. Beszédében időszerű politikai kérdésekről szólt, majd ismertette a munkásőrség előtt álló feladatokat, a munkásőrök politikai és szakmai teendőit. A nap folyamán Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára fogadta. Megbeszélést folytattak a megye munkásőr egységeinek munkájáról, további feladatairól. Export Évi másfélmillió négyzetméterrel, vagyis 35 százalékkal több ponyvaszövetet vásárol 1986-tól a szovjet külkereskedelem a Kenderfonó és Szövőipari Vállalattól. A rendelés teljesítésének feltételeit több mint 100 millió forintos, idén kezdődő beruházással teremtik meg. A magyar műszaki felsőoktatás kezdetének 250. évfordulója Jubileumi ünnepség A magyar műszaki felsőoktatás megkezdésének 250. évfordulója alkalmából szerdán jubileumi ' ünnepséget rendeztek Sopronban, az Erdeszeti és Faipari Egyetemen. Az ünnepségen részt vett Maróthy László. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes. Gál János rektor megnyitója után Maróthy László átadta az egyetemnek a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést, amit Gál Jánós rektor vett át. Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi köszöntőt mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar műszaki felsőoktatás rs cinnek kereteben az erdeszeti tudomány oktatas megindításának negyedévezredes jubileuma fontos dátuma a magyar kultúrtörténetnek. Mint mondotta: a társadalom igényei az erdészettel szemben' ma nagyobbak, mint valaha. Előtérbe került az erdőgazdálkodásnak más szervezeti struktúrákkal való integrálása, valamint az erdő és a település integrációja. Az erdők szerepe meghatározóvá vált a környezetvédelemben. Nem kis -feladat vár az egyetemre abban, hogy a környezetkultúra általános és konkrét fejlesztésével megvédjük az erdőt. És a stratégiai célok mellett ott állnak a mindennapok feladatai: a népgazdasági igények kielégítése, a fagazdasági célprogramok valóra váltása. A makroökonómia szintjén is előfordul — folytatta —, hogy a jelen érték elhomályosítja szemünkben a jövőt. Különösen óvakodni kell ettől az erdőgazdaságban. Itt a vállalatoknak a természet által is korlátozott versenyszférában kell vállal-v kőzniük. Az irányításnak pedig olyan közgazdasági eszközrendszer kialakítása fele kell törekednie, amely elősegíti az- erdővel kapcsolatos napi és tavlati igények közötti ellentmondások feloldását. Maróthy László beszede után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében Villanyi Miklós államtitkár köszöntötte a jubiláló intézményt és három címzetes egyetemi tanári •címet adott át. Tiszteletbeli doktori címet kapott Keresztessy Béla, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója. 11, ötven évvel ezelőtt végzett egykori hallgatónak arany-, két, 60 évvel ezelőtt végzettnek gyémántdiplomát nyújtott át Gál János rektor. A jubileumi ünnepség 161 első éves hallgató eskütételével ért véget. Az esemény alkalmából az egyetem könyvtárában a műszaki felsőoktatás 250. évét bemutató kiállítás nyílt. r Építésgépesítés Az építésgépesítés következő ötéves tervi teendőit vitatja, meg kétszáz hazai szakember a Pécsett szerdán megkezdődött tizenhatodik Építőgépész Szemináriumon. A kétnapos tanácskozást bevezető előadásában Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az építésgépesítés fejlesztése a jövőben a vállalatok saját hatáskörébe tartozó feladat lesz, amelvet a nyereségközponté gazdálkodást szolgáló komplex tcveken.ysegrendszerbe illesztve kell megoldaniuk. Hűtőgépek, gyártásuk Szerdán Egerben megnyílt a 6. nemzetközi hütögépkongresszus. A Gépipari Tudományos Egyesület szervezte háromnapos tanácskozáson 12 ország szakemberei vesznek részt, összesen mintegy háromszázan. Dr. Terplan Zénó, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke megnyitó beszédében elmondotta: az egri tanácskozás fontos feladató, hogy a hűtőgép szakemberek megismerkedjenek a legkorszerűbb hűtőgépekkel, gyártásukkal, üzemeltetésükkel, s e tapasztalatok birtokában még többet tegyenek az égészségesebb táplálkozásért. A konferencián kiemelt téma lesz a höhasznosítás, illetve az Energiatakarékosságra és a zajszint csökkentésére irányuló eljárások , alkalmazása. Megvitatják a háztartási hűtőgépekhez felhasználható kiskompresszorgyártás legújabb eredményeit, különös tekintettel az áramfogyasztásra és a zaj csökkentésére. A megnyitót követően Gábor András ipari miniszterhelyettes az iparfejlesztés hetedik ötéves tervj célkitűzéseiről tájékoztatta az ülés résztvevőit. Az egri tanácskozáson ötvennél több előadás hangzik el hazai és külföldi szakemberek tolmácsolásában. Előadást tart Egerben Fritz Steimle professzor, a Párizsban székelő Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet elnöke ís. Tagfelvétel és pártpolitika H

a nyomon követjük az elmúlt évek tagfelvételi munkáját, őszintén meg kell állapítani, hogy évek óta gond, feloldhatatlannak tűnő ellentmondás a szociális és a korösszetételre vonatkozó cél teljesítése és a minden arra alkalmas jelölt felvétele a pártba. Miért nincs ezen a téren előrelépés? Megítélésem szerint azért, mert a tagfelvételt nem pártpolitikai mozzanatként kezeljük, hanem szervezeti síkon, bürokratikus módon közelítjük meg. Célszerűbb lenne, ha a tagfelvételi munkát, a pártépitést a párt előtt álló politikai feladatok fontos részének tekintenénk. A statisztikai arányoknak tulajdonított túlzott jelentőség helyett elsősorban azt kellene néznünk, hogy milyen szerepet játszik a part politikájának alakulásában a taglétszám nagysága, (életkor. foglalkozás, képzettség szerinti) öszszetétele. Természetesen mindenekelőtt a párt országos és nagyobb területi szerveiben van értelme és létjogosultsága annak, hogy az összetételre vonatkozóan átfogó következ, tetőseket vonjanak le és orientációs programot dolgozzanak ki. A helyi szervek és főleg az alapszervezetek csak olyan öszszetételből menthetnek, amilyennel működési területükön rendelkeznek. Ezt eleve meghatározza az adott munkahely jellege, de ennek keretén belül sem lehet más követelmény a leendő párttagokkal szemben, mint az alkalmasság. A területi pártszerveknek a politikai szükségletek alapján időről időre át. kell tekinteniük a pártépítés helyzetét az öszszetétel vonatkozásában is. Az ebből levont következtetéseknek megfelelően ösztönözhető egyes területeken jobban, másutt kevésbé a tagfelvétel. Indokolt esetben természetes politikai lépés az előzetes elkepzelesek korrigálása. Egv megyei vagy városi partbizottság rendelkezik azzal a képesseggel es felkészültséggé!, amellyel, áttekintve a pártépités helyzetet. politikailag befolyásolhatja a pártszervezeteket a tagfelvételi munka konkrét teendőire. Csak ezen az alapon lehet helyesen meghatárpzni, hogy elsősorban, hol, milyen retegek körében szükséges szorgalmazni a tagielvételt. A szocialista demokrácia viszonyai közölt a jól működő politikai rendszer erősiti az emberek közéleti vonzalmát, meg nyi(ottabba és érzékenyebbé teszi őket a közügyek iránt. Ilyen körülményék között lényegesen jobbak a színvonalas tagfelvételi munka esélyei — feltéve, ha az emberek azt tapasztaljak, hogy a pártban nagyobb teret kapnak a cselekvésre, a kommunista kollektívával karöltve jobb feltételekhez jutnak a személyes gondjukat is jelentő közügyek megoldásához, képviseletéhez. Viszont az is igaz. hogyha ezzel ellenkeznek tapasztalataik, ha úgy látják, hogy a párthoz tartozásuk nem vagy- alig jelent többet a puszta formaságnál, ha a pártélet kimerül a semmit előre nem vivő fölösleges értekezésekben, egyszóval, ha nem tudunk tartalmas és vonzó pártéletet kialakítani, akkor a tenni akaró emberek számára csökken a pártszervezet vonzóereje. - Ezt megelőzendő szükséges a pártélet kellő nyitottsága, nélkülözhetetlen az érdemi tájékoztatás, hogy valós kép alakuljon ki az adott pártszervezetek munkájáról. Ezeken is érdemes lenne elgondolkodni, amikor a tagfelvételi munka mai feltételeit vizsgáljuk. Leegysáterüsitése a tagfelvétellel kapcsolatos gondjainknak a közéleti szerepvállalás hiányára vagy a fokozott individualizálódásra hivatkozni. A fiatalok korében — ahol a tagfelvételt jobban kellene szorgalmaznunk —az átlagosnál nehezebbek az életkörülmények, nagyobb terhekkel kell megküzdeniük. Elsősorban körükben kellene a közélet.iség olyan feltételeit kialakítani, a mozgalmi élet presztízsét erősíteni, ami a párthoz való vonzódásukat erősítené. A szocialista demokrácia fejlődése a gazdasági-társadalmi élet minden területén jelentősen növeli a közéleti-politikai aktivitást. Napról napra tűnnek fel olyan fiatalok és idősebbek, akik nagyfokú közéleti érdeklődésről és felelősségről tesznek tanúságot. Számtalan példa mutatja, hogy a közvélemény felfigyel rájuk, bizalommal van irántuk. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a pártépítésben nem mindenütt merítenek eléggé ebből a gazdag és természetes forrásból. Nem arról van szó, hogy egy-egy sikeres közéleti szereplés eleve az illető alkalmasságát bizonyítja a párttagságra. De azt igen, hogy alapos okunk van jobban figyelni ezekre az emberekre, hiszen olyan tulajdonságukkal tűnnek ki, amely minden párttagtól elvárható: a közügyek iránti fogékonyságukkal, a közvélemény befolyásolásának készségévé] és képességével. M

ost ezen a térén kell segítséget nyújtani az alapszervezeteknek. A különféle, esetenkenti bürokratikus egyeztetések helyett az alkalmasság politikai jellemzőire érdemes lenne több Ügyeimet fordítani. Ha ezt a fai'a gjnt'clkcdásmódot erősíteni tudjuk az egesz I áritagság körében, akkor fölöslegessé válik a bábáskodás, a beavatkozás az alapszervezetek életébe, amely ma még meglehetősen jellemzőié' a tágítlv'ételi munkának. E tekintetben is fokozni lehetne az alapszervezetek önállóságát, megteremtve a feltételeit annak, hogy a taggyűlés következetesebben érvényesíthesse döntési jogkörét. Nem szabad lebecsülnünk ezen a téren sem az alapszervezeti kommunista kollektíva politikai tapasztalatát, emberismeretét és felelősségvállalási készségét. Rákos Imre Tájékoztató Áz őszi vetőmagellátásról A kívülálló szerint a termelés olt kezdődik, amikor a termelő a magot elveti, s ott fejeződik be, amikor betakarítja a termést. A dolog .a valóságban nem ilyen egyszerű, mert a jó minőségű, nagy terméshozamű növényeink vetőmagjait gondos kísérletek és a vetőmag-szaporítás is megelőzi. Nagy a felelőssége a szakembereknek, akik eldöntik, hogy egy-két év múlva miFuvarmonopólium ? Megkezdték az alma feldolgozását a Felső-Tisza menti almafeldolgozó üzemben: Szabolcsbákán. A tervek szerint ebben a szezonban naponta 20 vagon almából készül a finom lé. Képünkön: az alma feldolgozásának mozzanata. Közismert, hogy a taxisok fölosztották egymás között a „világot". A gyakorlatban ez úgy fungál, hogy számos intézmény, vendéglő kap és elfogad bizonyos kedvezményeket (orvosok, ápolók sürgősségi beszállítása, a vendéglői személyzet éjszakai fuvarozása stb), s ezek fejében a taxit kérő látogató, beteg, vendég számára attól a taxis cégtől rendelik a kocsit. Nem kívánjuk ennek a módszernek az etikai tartalmát vitatni. Am legyen így, ha egyszer olyan előnyök rejlenek benne, amelyek nem sértenek közösségi érdekeket. De hogy néhol ezt a gyakorlatot abszolutizálják, az már nem tisztességes. Történt, hogy egy mozgássérült embert az egyik taxis cég olyan segítségben részesít, amely helyzetében nagyon fontos: kedvezményesen viszi vizsgálatokra, segíti a kocsin kívüli közlekedésben is. Visszafelé azonban már nem vehette igénybe ugyanazt a szolgáltatást, mert az intézmény portása kereken megtagadta a kívánt taxis cég hívását — csak egy másikat volt hajlandó fuvarra kérni. Ha az utas megnevezi a kért céget, mi jogon erőltetnek rá mást? Ezt semmiféle együttműködési egyezség nem kényszerítheti rá senkire! Szíveskedjenek az intézményvezetők erre is figyelni! Sz. S. I. lyen fajtájú gabonánk vagy burgonyánk lesz. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-magyarországi központjának igazgatója. Gubacsi László, tegnap, szerdán az őszi vetőmagellátásról tartott tájékoztatót Szegedén, a Sajtóházban. Elmondta, hogy a korábbi években megszokott széles fajtaválaszték ismét kapható lesz. Ott, ahol szűkösebbek a hazai források, importtól egészítik ki azokat. A vetőmag-szaporító területek túlnyomó többsége jól telelt, egészen a nyár elejéig kedvezőek voltak a terméskilátások. A csapadékos május és június azonban kedvezett a kártevőknek. kórokozóknak, emiatt a betakarítási idő végére kellemetlen meglepetés érte a mezőgazdászokat. Az igényesebb, betegségre hajlamosabb búzafaiták közül egyikből-másikból kevesebb lesz. Megyénkben a termelők 547 tonna rozsra, 1648 tonna őszi árpára és 7 ezer 212 tonna őszi búza megvételére szerződtek. Ez az elmúlt évinek csak 86 százaléka. Valószínű, hogv a gazdaságok a saját termésű vetőmagvaikra is számoltók. Időközben pótigényeket is megadtak a termelők, a saját termelésű vetőmagvak gyengébb minősége miatt. Az idén a vállalat 26-fajta öszi búzát, 6-fajta őszi árpát és 2-fajta rozsot kínál. Az őszi vetésű szántóföldi növények közül a bükkönyfélékből igény szerinti a készlet. Az őszi káposztarepcét már kiszállították az üzletekbe. A zöldségnövényekből a nagyüzemek és a lakosság számára is bőséges a választék. A szakboltokban már kapható a készletekből júliusban és augusztusban tasakolt vetőmagvak. A hajtatott kertészetek különleges igényű fajtáit az importok beérkezése után november első felére ígérik. Burgonya az idén van minden mennyiségben. Megrendelés alig akad. pedig az öszi fagyok beálltáig a több száz vagonos készlet kétharmadát jó lenne eladni. Új fajtát is kínálnak. a legkorábban termő holland Rubiniát. Megyénkben az idén tizenöttel bővült a vetőmagvakat árusító üzletek száma. A mostani száztizenhétből huszonnégy az igényesebb. nagy alapterületű szaküzlet. Ezért is meglepő, hogy a kereskedelem a több. bolt ellenére egytizedével csökkentette megrendelését. Remélhetően ez a magatartás nem fogja a vetési időszakban megbosszulni magát. s abból is hiánycikket teremteni, ami valójában nem is az. T. Sz. I.