Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

75. évfolyam, 214. szám 1985. szeptember 12., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A Halászbástya nem eladó! A bérlőből tulajdonos lehet A Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának egyik augusztusi ülésén egyebek közt 12 állami tulajdonú lakóépület magánkézbe adásáról is döntött a testület. Eladjuk a közvagyont? — kérdezhetné bárki a hír hallatán. De mert erről szó sincs, az esetleges félremagyarázást megelőzendő kértünk bővebb tájékoztatást Prágai Tibortól, az IKV igazgatójától és Faragó Lujzától, a vállalat lakásgazdálkodási előadójától. Bő másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg a kormányrendelet, mely lehetővé tette, hogy az állami tulajdonú, az IKV-k kezelésében levő lakásokat bérlőik megvásárolhassák Nem megszorítások nélkül persze — hiszen a városképi let? védett, a műemléknek minősített, a városrendezési tervekbe így, vagy úgy bekerült, a teljeskörűen felújított, a tíz éven belül épített lakóépületek lakásait a rendelet eleve „kiemelte a kalapból". S mindezeken kívül az egyes városok tanácsaira bízta a további mérlegelést, a helyi sajátosságok érvényesítését. Van tehát egv rendelet, amelynek azonban az elmúlt évig szinte nem volt gyakorlata — 1984-ig Szegeden mindössze három éDÜlet került ily módon magánkézbe. Az érdeklődés és a hivatalos szorgalmazás akkor vett nagyobb lendületet, amint nyilvánvalóvá vált: a megemelt lakbérek ellenére sem gyorsítható a lakásfelúiítások üteme, nem kéjesek az ingatlankezelők arra, hogy szolgáltatásaik színvonalát emeljék. A bérlők igényei azonban egyre csak nőnek, némelyek egyéni áldozatra is hajlandóak volnán"v hogv kényelmesebb, gondozottabb otthonuk legyen. Nos. valószínűleg ez a szándék vezérli azoka* akik úgy döntenek: megvásárolják eddigi bérlakásukat, s ezentúl a magükét védik, alakítják A feltételek — az eddigi gyakorlat ezt igazolta — igen kedvezőek. Az adott lakás mindenkori helyi forgalmi értékét véve alapul, a vételár 30 és 100 százalék között mozog. (Figyelembe veszik az értékbecslők a műszaki állapotot, az adott épület lakásainak számát, s hogy milyen jogcímen, bentlakóként, vagy kívülállóként jelentkezett a leendő vásárló.) Az így megállapított vételár tíz százalékát kell egy összegben kifizetnie a vásárlónak, a többire 25-35 évi részletfizetési lehetőséget kap (És további árengedményt, illetve kedvezményt, ha hamarabb törleszti adósságát.) Vegyünk egy példát: ha az egymillió 300 ezer forint forgalmi értékű lakás vételárát 500 ezer forintban állapítják meg, a leendő tulajdonosnak 50 ezer forint készpénzzel kell rendelkeznie. a többit — 3 százalékos kamattal — törlesztheti Természetesen az adott telekrészt is a nevére írják — ez egyébként az egyetlen módja, hogy állami tulajdonú föld magánszemély tu lajdonába juthasson Az igy szerzett tulajdon egyébként öt éven belül nem adható el. A kérelem beadása utáni ügyintézéssel Szegeden az IKV leányvállalatát, az Inlakot bízták meg, az értékbecsléstől. a telekmegosztáson át a szerződéskötésig mindent az Inlak vállal át a bérlőtől. A folyamat — mint megtudtuk — körülbelül egy évet vesz igénybe, még akkor is, ha minden bérlő a vásárlás mellett dönt (Előfordulhat persze, olyan eset is, hogy négv bérlő közül egy húzódozik — ilyenkorra is van receptje az IKV-nak, de a részletezéstől hadd tekintsünk el ezúttal, az érdeklődőket jobb, ha a lakásgazdálkodással foglalkozó1' tájékoztatják lehetőségeikről ,.) A szegedi IKV-hoz eddig 135 kérelem futott be — jórészt olyan épületek megvételi szándékáról, melyekben csak néhány lakás van. Ilyen esetekben könnyebb is a megegyezés, gyorsabb is az ügyintézés. Huszonhat épület 54 lakását vették meg így a volt bérlók az 1984 novembere óta eltelt időszakban Tizenhat épület esetében a végrehajtó bizottság döntése nemleges volt. négy kérelemre' már a hatósági egyeztetéskor kiderült: az adott épülettel a városnak más tervei vannak. 15 ház lakói pedig visszavonták kérelmüket menet .közben A többi sorsáról ezután döntenek, Megkérdeztük véaül beszélgetőpartnereinktől, látszik-é már a folvamat vég" azaz nem félő-e. hogy olcsón túladnak a lakásvagyon értékein. S megint csak azt hangsúlyozták, amit már cikkünk elején említettünk: a rendelet sem, és a tanácsi döntéshozók sem engedik meg. hogv kiárusítsák. mondi"'- a Halászbástyát. De minden olyan épület további sors** érdemes megfontolni, amelynek gondozására ió ideig nem futná a közpénzekből. Pálfy Katalin Feltöltött raktárak, új gépek Megfelelő mennyiségű gé pet, alkatrészt kinál a mezőgazdasági üzemeknek az őszi munkákhoz az Agrotek. Feltöltött készletekkel, raktárakkal biztosítja a műszaki leltételeket a betakarításhoz, a szállításhoz, a talajmunkákhoz. összességében 5 milliárd forint értékben található raktáron kombájn, rakodógép, s emellett mintegy százezerféle alkatrész Az őszi munkák igencsak igénybe veszik az embert és a gépet, hiszen számítások szerint megközelítően 40 millió tonna termény, anyag, eszköz megmozgatása, szállítása a feLadat. Ennek megkönnyítésére az Agrotek 3 ezer új traktort szerzett be, amelyek nemcsak a talajmunkáknál, vetéseknél hasznosíthatók, hanem a szállításba bevonhatók Eddig 500 szovjet és NDK gyártmányú •korszerű traktor talált gazdára. Ugyancsak kelendők a különféle típusú rakodógépek, amelyekből a megyei Agrotek vállalatoktól az el múlt napokban százötvenet vettek meg az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek Az őszi érésű termények között a legnagyobb tétel a kukorica. Betakarítására zömében a kalászosok aratásánál használatos kombájnokat alkalmazzák. Ezért a nyári munkák igénybevétele után most a javítóműhelyekben felújítják a gépeket, a kevésbé megbízható alkatrészeket kicserélik. A gabonavágo asztal helyébe kukoricacső lörő-fosztó adaptereaet szerelnek fel. Jó néhány kombájn azonban már felújítva sem elég üzembiztos. Ezért a gazdaságok egy része új kombájn beszerzése mellett döntött, annál is inkább, mert a kereskedelem raktárában levő 300—350 gép korszerűbb, nagyobb teljesítményű. Kevesebb szemveszteséggel jár velük a munka, igy végül is gazdaságos a vásárlás. Már eddig több mint száz kombájnt rendeltek meg az üzemek az őszi munkákhoz a kereskedelemtől. (MTI) Új hidak épülnek Tisza-híd Szentes és Csongrád között Jelentős munkákat fejezett be az év eddigi részében a Hídépítő Vállalat. A Ferihegyi repülőtéren határidőre elkészült és már műszakilag átadták az új fogadó épülethez kapcsolódó hidat. Az elmúlt hónapban indulhatott meg a forgalom a békési Kettős-Körös hídon. Bicske és Törökbálint között az Ml-es autópályán négy alul- és felüljárót építettek meg a vállalat szakemberei, a Flórián téri csomópontnál pedig befejezték a még hátramaradt hiánypótlásokat. Az év hátralévő részében egyik legjelentősebb feladatuk — s egyben a fővárosi munkák gerince— az északdéli metróvonal újabb szakaszának építése. (Ez ugyan nem tartozik fő tevékenységi körükbe, de a vállalat mindinkább rákényszerül olyan feladatokra is, amelyek nem kifejezetten vágnak szakmai profiljába.) A szokatlan téli hideg négy hónappal visszavetette a földmunkákat a Váci úton, s most átszervezésekkel, programmódosításokkal igyekeznek, behozni a lemaradást. A Forgács utcai és a Gyöngyösi úti metróállomás szerkezetét már készítik, s a vonal építésén is dolgoznak. A Hungária körúti felüljáró szélesítése is tovább folytatódik — itt vezet majd át az l-es villamos útja —, a munka a terveknek megfelelően halad. A Ferihegyi repülőtérhez vezető gyorsforgalmi úton megkezdték két új — 43, illetve 323 méter hosszú — híd szerelését; az építkezés júliusban kezdődött, s várhatóan a jövő évben már megindulhat itt a forgalom. Az új vasbeton-szerkezetek egyébként az eddiginél jóval kedvezőbb és biztonságosabb forgalmi feltételeket teremtenek a Ferihegyi repülőtérhez vezető úton. Vidéken folytatja a vállalat a Szentes és Csongrád közötti Tisza-híd alapozását; itt a hosszan tartó tiszai árhullám hátráltatta a hídépítők munkáját Hónapokig olyan magas volt a folyó szintje, hogy a munkagödör víz alá került, lehetetlenné téve az építés folytatását. Három hete kezdhettek csak hozzá a munkálatokhoz, a több hónapos lemaradást az erők koncentrálásával próbálják mérsékelni. Pécsett a Mecseki Szénbányák megbízásából részt vesz a Hídépítő Vállalat a szénmosó rekonstrukciójában, és kompresszorházak építésében, máshol — versenytárgyalásokon elnyert — csatornaés közműépítések adnak feladatot. A vállalat műszaki gárdájából alakított csoport pedig most készíti elő a közeljövőben megépítendő M0ás autópálya két Duna-hídjának pályázati anyagát. (MTI). Magyar küldöttség Romániában Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével tegnap, szerdán magyar parlamenti küldöttség érkezett hivatalos baráti látogatásra Romániába Nicolae Giosannak, a nagy nemzetgyűlés elnökének meghívására. A parlamenti delegációt Bukarest otopeni repülőterén Nicolae Giosan fogadta. Jelen volt Barity Miklós, hazánk bukaresti nagykövete. (MTI) Attilával Sydneyből Pestre Szerda délután Budapestre, a Fórum Szálló előtti kikötőbe érkezett az Attila elnevezésű tengeri vitorlás. Szilvási László, az Ausztráliában élő magyar származású vitorlásversenyző, az expedíció vezetője rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 13 méter hosszú vitorláshajón 1983 karácsonyán öten indultak el Sydneyből. Ausztrália keleti partjainál hajóztak végig, útjuk során egyebek között érintették Jávát, a Karácsony-szigeteket. Indiát. Elhajóztak Szudán és Egyiptom -partjai mellett, majd Törökországnál érkeztek a Duna torkolatához, ahonnan Budapestre hajóztak fel. Gázkonferencia Országos gázkonferencia kezdődött tegnap, szerdán Balatonfüreden az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület közös rendezésében. Több mint hatszáz szakember jött el a háromnapos eszmecserére, amelynek napirendjén a a gáztermelés, szállítás, tárolás és felhasználás időszerű kérdései szerepeltek. A megnyitó ülésen Wieffand Győző, az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet igazgatója többek között elmondta, hogy gáztermelésünk ebben az évben eléri a csúcsot, a 7,4 milliárd köbmétert, a következő években viszont a termelés csökkenésével kell számolni. A felhasználás növekedésére csak az import bővülésével, 1989-től nyílhat lehetőség. Ezért alapvető feladat a fogyasztás szerkezetének módosítása, ésszerűsítése. A vállalatoknak a takarékosság mellett arra kell törekedniük, hogy azonos energiafelhasználással értékesebb terméket állítsanak elő. Újdonság: a laktokrém A Csongrád megyei Tejipari Vállalat évente 70 millió liter tejet vásárol a környékbeli gazdaságoktól. Ebből bőségesen jut a boltokba, a feldolgozott termékekből pedig exportra is. A szegedi üzemben már készítenek úgynevezett zsir»zegény tejet. Az 1,5 és a 2,2 százalékos zsírtalmú tej sokkal egészségesebb, mint a korábbi magasabb zsírtartalmú, arról nem is beszélve, hogy olcsóbb. Most kezdték meg a szegedi tejüzemben a 12 százalékos zsírtalmú tejföl készítését is. Ebben a tejfölben lényegében minden benne van, csak a zsír kevesebb. Ügy mondják, hogy kettős az előny: egészségesebb táplálkozás kevesebb pénzért. Közölték a tejüzemben, hogy hamarosan újdonsággal jelentkeznek. Konz^hves dobozkában hozzák forgalomba a laktokrémet. Köztudott, hogy SOK ember érzékeny a tejcukorra, emiatt nem is fogj'aszthat tejet. Az újdonsággal szeretnék garantálni, hogy a tejcukorra érzékenyek is igyanak ezentúl a tápláló fehér italból. Az elrás lényege, hogy a tejcukrot kivonják a folyadékból és helyette répacukrot tesznek. A 200 grammos dobozkák tartalmát vízzel kell hígítani négy, vagy ötszörösére, illetve tetszés szerint. Ennek a laktokrémnek nagy előnye, hogy a turisták magukkal vihetik hosszabb időre is, hiszen- minőségét a gyártástól számítva 120 napig megőrzi. Az újdonsággal -még ebben az esztendőben találkozhatunk a boltokban. Képeinken: tejüzemi munkák. Nagy , László felvételei