Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

r~ Hétfő, 1985. szeptember 9. 2 Magyar vezetők üdvözlő távirata Bulgária nemzeti ünnepén Kádár János a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára: Losonezi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Lázár György, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Bulgária nemzeti ünne­pe alkalmából Todor Zsivkóv elvtársnak, a Bolgár Kommunista Pért Központi Bi­zottsága főtitkárénak, a Bolgár Népköz­társaság Államtanácsa elnökének; Grisa Fillpov elvtársnak, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvöz­letünket küldjük a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Mi­nisztertanácsának, a testvéri bolgár nép­nek és személy szerint önöknek nagy nemzeti ünnepük, a szocialista forradalom győzelmének és hazájuk felszabadulásá­nak 41. évfordulója alkalmából. Népünk nagy megbecsüléssel és tiszte­lettel tekint éDítömunká.iuk eredményeire, amelyek hozzájárulnak Bulgária felemel­kedéséhez. néDük életszínvonalának fo­lyamatos növekedéséhez és szocialista kö­zösségünk erejének további növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság ügyé­hez. Az elmúlt több mint négy évtizedben a magyar és a bolgár nép hagyományos ba­rátsága tovább erősödött. Országaink együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján az élet minden területén sikere­sen fejlődik. A Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban végzett közös tevékenységünk Jól szolgálja a szocializmus és a társadalmi haladás érdekeit, hozzájárul a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Nagy nemzeti ünnepükön űjabb sike­reket kívánunk a testvéri bolgár népnek hazájuk felvirágoztatásában és a fejlett szocialista társadalom építésében. * Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Bcketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa, (MTI) A Koreai NDK nemzeti ünnepén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke; Lázár György. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke üdvözlő táviratot küldött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kim Ír Szen elvtárs­nak. a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottsága lőtitkárának, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság elnökének; Kang Szong Sran elvtársnak, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásának 37. évfordulóján, az or­szág nemzed ünnepén a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, dolgozó népünk ne­vében szívből jövő üdvözletünket és jókí­vánságainkat küldjük önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztánsaság Közigazgatási Tanácsának és a baráti koréul népnek. Pártunk, kormányunk és népünk nagy­ra értékeli uzokat a sikereket és ered­ményeket, amelyeket a koreai nép az ú.j társadalom építésében, szocialista vívmá­nyai gyarapításában pártja, a Koreai Munkapárt vezetésével elért. Támogatjuk a Koreai Munkapárt és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának arra irányuló erőfeszítése­it és konstruktív javaslatait, hogy megte­remtődjenek Korea békés, demokratikus és imperialista beavatkozástól mentes újraegyesítésének kedvező feltételei. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy országaink kapcsolatai eredményesen fej­lődnek népeink és a szocialista közösség javára. A jövőben is arra törekszünk hogy közös céljainkkal összhangban a vi­lágbéke és a szocializmus ügyét szolgálva crősithük és mélyítsük együttműködésün­ket az elet minden területén. Nemzeti ünnepükön további sok sikert kívánunk önöknek és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság dolgozóinak szo­cialista hazájuk felvirágoztatásáért, a tár­sadalmi haladásért és a békéért folytatott küzdelmükben. * A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Jang Hjong Szobot, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Állandó Bizott­ságának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a KISZ Központi Bizott­sága, az Ország06 Béketanács és a Ma­gyar Nók Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte koreai partner­szervezetét. (MTI) Czinege Lajos Mongóliában £ Budapest (MTI) Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság magyar ta­gozatának elnöke vasárnap Ulánbátorba utazott, ahol részt vesz a bizottság 18. ülésszakán. A Ferihegyi re­pülőtéren az elutazásnál Je­len volt Dangászürengin Szaldan, a Mongol Népköz­társaság budapesti nagy­követe. Elhunyt Simon Ferenc Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnökhelyettese szombat hajnalban súlyos beteg­ség következtében, életének 55. évében elhunyt. Temeté­séről később intézkednek. Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala Magyar Üságirók Országos Szövetsége Simon Ferenc 1930-bnn született Tűrkevén, szegény­paraszti családban. Már ko­ra ifjúságéban bekapcsoló­dott a munkásmozgalomba, a pártnak 1946 óta volt a tagja. Jelentős szerepet vál­lalt Túrkeve város közigaz­gatásának megszervezésében, s 1945-től 1949-ig dolgozott a városban e területen. Ez­után Szolnokon a megyei tanácsnál tevékenykedett, majd később a megyei párt­bizottság osztályvezetője volt. 1959-ben Budapesten elnöke lett a KISZ KB Re­víziós Bizottságának. 1070­ben került a Tájékoztatási Hivatalhoz, ahol elnökhe­lyettesként tevékenykedett. Munkásságának elismerése­ként több magas állami ki­tüntetésben részesült. Elutazott megyénkből a spanyol pártdelegáció Enyedi Hollón felvétele A spanyol vendégek ellátogattak az Ópusztaszcri Nemzeti Történeti Emlékparkba A szentesi és szegedi meg­beszéléseket követően szom­baton — Csongrád megyei látogatásának utolsó nap­ján — Opusztaszerre és Csongrádra utazott a va­lenciai kommunisták kül­döttsége. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igaz­gatója kalauzolta a vendé­geket. A küldöttség vezető­je, Pedro Zatnora, a Spa­nyol Kommunista Párt KB tagja, a Valenciai Tartomá­nyi Kommunista Párt KB főtitkára, valamint a dele­gáció tagjai: Mario Cabal­lero, a Valenciai Kommu­nista Párt KB titkárságá­nak tagja és Pascual Molla, a KB végrehajtó bizottsá­gának tagja — megtekintet­ték a már eddig elkészült létesítményeket, tájékozta­tót hallgattak meg a to­vábbi fejlesztési tervekről, s a séta során alaposabb is­mereteket szerezhettek ha­zánk történelméről a hon­foglalás korától napjain­kig. Ütjük következő állomá­sán, Csongrádon a városi pártbizottság épületében kö­szöntötték megyénk ven­dégeit. A megbeszélésen — amelyen részt vett Horváth Károlyné, a megyei párt­bizottság titkára. Molnár József, a város tanácselnö­ke is — Sebestyén István, az MSZMP Csongrád Vá­rosi Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót. Szólt a város múltjáról, majd a mai csongrádi élet hétköznapjainak ismertetése­kor külön is kitért az ioari és mezőgazdasági termelés sa­játosságaira, az életkörülmé­nyek változásaira és a vá­rosfejlesztés fő feladataira. A beszélgetés során a ven­dégek kérdéseire válaszolva átfogó képet vázolt föl a város ifjúsági mozgalmáról, a csongrádi fiatalok gond­jairól, terveiről, lehetősé­geiről. A megbeszélés so­rán szó volt még a város pártszervezeteinek, a Ha­zafias Népfront helyi szer­veinek tevékenységéről is. A pártbizottságon tett lá­togatást követően a spanyol vendégek városnéző séta so­rán ismerkedtek Csongrád­dal, majd a délutáni órák­ban elutaztak megyénkből. B. Z. Közéleti napló PARTKÖZI ESZMECSERE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 3—7. között lá­togatást tett hazánkban a Mexikói Egyesült Szocia­lista Párt (PSUM) küldött­sége Pablo Gomeznek, a párt főtitkárának vezetésé­vel. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. A mexikói párt­küldöttséggel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A Mexikói Egyesült Szo­cialista Párt küldöttsége Pablo Gomez főtitkár ve­zetésével szombaton eluta­zott Magyarországról. PIERRE AUBERT ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügymi­nisztere — aki Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására tartózkodik ha­zánkban — szombaton Eger­be látogatott. Vidéki útjá­ra elkísérte Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Svájci Államszövetség bu­dapesti nagykövete. Az egri látogatást követően Pierre Aubert visszatért Buda­pestre, és a kora esti órák­ban elutazott a fővárosból. Tóth Béla A tápéi trombitás 3. Ügy látszik, nemcsak a szegedi rendőrség­nek okoznak fejtörést a tolonezok. Legalább ezt bizonyítja az az átirat, amely ma érkezett Szegedre Makó város rendőrhatóságától. Az át­irat egy makói toloneznak hihetetlen élethis­tóriáját foglalja magában. A tolonezot Jakes­Kőrösl Józsefnek hívják, s élettörténete — amely valóságos gyermekrablási regény — a következő: Jakes-Kőrösit 6 éves korában elrabolták, természetesen kóbor komédiások, akik rövid­del utóbb eladták egy bűvésznek Szlavóniában. A bűvész Zágrábban eladta a fiút Kotzka ál­latseregletesnek, akivel átkalandozva Horvát­Szlavónországot, végre Sziszekre érkezett. In­nen a fiú megszökött, s Pécsre bujdosott, ahol egy hippodronhoz légtornászul szegődött. Mint légtornász Halasig küzdötte fel ma­gát, itt megbetegedett, s kórházba került. A kórházból Szabadkára ment, ahol segédklntor­nás volt. Nemsokára Szobra került. Innen to­lonczúton Prágába kísértetett, ahol a rendőr­ség elfogta, s két hónapig fogva tartotta. A prágai rendőrségtől azonban megszökött, s először Felső-Ausztriában fehér egérrel ván­dorolt végig, majd Linzben papagájt szerzett, s ezzel egész Stíriát bejárta. Mikor Pozsonyba érkezett, már hasbeszélő volt, Itt azonban el­fogták, s hosszabb ideig raboskodott. Miután az illetőségét nem tudták megál­lapítani, szabadon bocsátották. Jakes ekkor nekivágott Magyarországnak, s egész Hajdú­Böszörményig mint alvó fakír jutott el. Bö­szörményből kiutasították, ekkor Szoboszlóra ment, itt beverték a fejét, kórházba került: Hajdú-Dorogon csikósnak állt. de megszökött; Kecskeméten koplalással akart feltűnést kelte­ni, de ez nem sikerült: ekkor Kis-KŐrösre mönt, ahol mint csizmafoltozó tengette életét. Itt sem volt sokáig maradása, útra kelt hát, s így érkezett Makóra, ahol elfogták. Most or­szágszerte megindították az illetőségi eljárást, kérdés azonban, hogy a nagymúltú fiú, aki alig töltötte 17-ik évét, s legalábbis ugyanannyi ex­czentrikus foglalkozása volt, beválik-e magyar illetőségűnek. Szegedi Napló, 1900. február 7. Az elrablott fiú. Egyik előző számunkban megírtuk, hogy hivatalos írás szerint, amelyet a makói rendőr­ség küldött Szegedre, minő kalandos életen ment át Jakes-Kőrösi József, 18 éves toloncz. A fiú bűvész, légtornász, alvó fakír, fehér ege­tes, zöld papagájos, koplaló, csizmafoldozó, to­loncz, bohócz, rabszökevény, kintornás segéd, és sok más, regényes szemfényvesztő foglalko­zást űzött, míg végre a makói rendőrség a múltkoriban letartóztatta. Közleményünk hír­adására ma egy tápéi földmíves, név szerint Berta József, jelentkezett a rendőrségen, azzal a kijelentéssel, hogy a szemfényvesztő toloncz alkalmasint az ő gyermeke. Ezelőtt 15 évvel történt, hogy 4 éves fiacskáját egy búcsú al­kalmával elrabolták, s azóta nyoma veszett. Azt hiszi, Jakes-Kőrösi az elrablott fiúval azo­nos. A rendőrség most átir Makóra, hogy vizs­gálja meg a Jakes testét, mert ha azon egy nagy különös anyajegy van, akkor Berta Jó­zsef most megtalálja az elrablott fiát. Ügy tizenhat éves koromig napszámban dolgozgattam. Hónapos módra, mikor hogy. A rétben akkoriban kinőtt már a földbül vagy 40—50 tanya is. 1904-ben olyan erős gyerek voltam, az öreg ördögöt ügy a födhöz vágtam volna, nem kel föl többet. Elálltam Batidára aratórészesnek. De nem ám marokszedönek, hanem meglett emberekkel egy sorba való kaszásnak. Ezt se azért mondom, hogy az milyen szép volt, mert nem kívánom egy mostani gyerek­nek se az én akkori gyönyörű fiatalságomat. Volt erő, volt egészség, együltö helyben meg­ettem negyed kiló szalonnát fél kiló kenyérrel, ha kirendelte az isten. Aratás, cséplés után a Rétben elálltam egy 200 holdas földbérlőhöz, Kádár Ferkóhoz, bé­resnek. Annál csak addig szusszanthattunk, amíg a ló evett. Fagy nélküli december volt, még karácsony éjszakáján is szántottunk. A lovak annyira elfáradtak, úgy kellett a forgók­nál belelükdelni őket a barázdába. Még azután mentünk haza, aztán adtunk nekik enni, aljaztunk, pucoltuk Őket, kaptunk enni, s úgy eshettünk be a jászolba, aludni. Ott hagytam, hogy lement az egy hónap rólam. Mentem új gazdát, új kutyatartót ke­resni. Mai emberek ezt el se hiszik. Persze, ma is lennének olyan emberek, akik képesek volnának a másik bőrét lenyúzni, csak olyan emberek is kellenének hozzá, akik azt kiállják. Elég hozzá, elmentem olyan gazdához, aki­ből jót véltem kikukucskálni. Aki mindig olyan ájtatos képpel járkált, azt hittem a bibliából lépett ki. Ez mindent velem csináltatott. Csak épp a feleségét nem símogattatta velem. Annak se volt elég, ha másfél hold bükkönyt leka­száltam. Este 11 órakor még kaszáltam. Annyi csillag volt az égen, alig fértek. A fáradalom­tól meg az éhségtől alig láttam. Mikor haza­érek, a gazda nekem rontott. Hogy azért nem volt apámnak kenyere, mert nem volt igazi, mindentűrő szegényember. De tudomásom sze­rint soha nem is jött magához kenyeret kérni! Azt is odahagytam. O se bánta volna, ha alvás helyett is kaszálok, früstök helyett is kaszálok. Másnap a révben megvártam Berger Mórt. Annak is volt a Rétben 500 hold bérlete a vá­rostól. Jött is. Kétkerekű koleszon járt. Mon­dom neki, hogy őtet várom. Lassú, ájtatos be­szédű öreg zsidó volt. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents