Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-09 / 211. szám
r~ Hétfő, 1985. szeptember 9. 3 Jövőre talán újra látogatható Felújítják a zsinagógát Egy budapesti bádogos kisiparos vezetésével horganyzott lemezből ..szabják" a zsinagóga tetejét díszítő tornyocskákat. Amint képünk is tanúsítja: Salánki mester művésze a szakmájának ... Nem ez volt a~z első idegenforgalmi szezon, amikor nem tárta — nem tárhatta fel magát teljes pompájában Szeged egyik legszebb szecessziós műemléke, a Gutenberg utcai nagy zsinagóga. A Baumhorn Lipót tervezte épület 1903 óta áll, három év alatt fölépült, ám ugyanennyi idő alatt nem fejeződik be a tatarozása. Az idén már egyáltalán nem fogadhattak benne látogatókat. Amikor a kedvünkért kinyitották, lehangoló látvány tárult a szemünk elé. Igazi munkaterü'et — a fémveretekkel díszített frieyszekrény és a márvánvoltár hatalmas fóliatakarót kapott, a padlón és a padokon mindenütt por, törmelék. A Délép munkásait dicséri viszont, ho"v a régi kupolát úgy bontották el, és úgv építettek újat. hogy belül semmilyen sérülést nem okoztak. Az épület belsejét ugyanis nem újítják föl, „ahhoz 82 éve nem nyúltak, de nem is szabad" — mondta kísérőnk, a zsinagóga gondnoka. A zsinagóga hajója 20 méter széles. A kupola külső magassága 48 és fél méter. a belső 32 méter, belső átmérője 10 méter. Monumentális alkotás, a felújítása is nagy munka. Orgonáját húrom évvel ezelőtt ja vították: gyönyörű hangokat lehet — lehetne — a kétmanuálos. 24 regiszteres hangszer 1276 sípjából elő csalogatni. Annak ideién a hívek adományából — összesen 608 millió aranykoronából — építették föl. Most — eddig — 20 millió forintba került. Reménykedjünk, hogy jövőre lekerülnek kerítéséről a lakatok, és eltűnnek parkjából a tiltó táblák. R. É. Épül a bábszínház Somogyi Károlynő felvételei \z állványok mögötti szecessziós épületese dát inkább csak sejteni lehet. A vörösrézlemczborítás helyére is horganyzott lemez kerül Szent-Györgyi és Szeged Könyv készül a Nobel-díjas tudósról Szeptember 16-án lesz 92 éves áz USA-ban élő Nobeldíjas szegedi tudós. SzentGyörgyi Albert, az egyetlen magyar tudós, aki itthoni munkájával érdemelte ki a legmagasabb' tudományos elismerést. Világszerte ismerik a nevét, életéről, tudományos munkásságáról könyvtárnyit írtak. Tisztelet övezi mindenütt emberi magatartása. tudományos eredményei alapján. Es mégis, az igazi, a teljes Szent. Györgyi-portré a világ számára ismeretlen. Csak mi, szegediek ismerhettük meg igazán. Nemcsak azért, mert itt érte el munkásságának első csúcspontiát. hanem elsősorban azért, mert az ellenforradalmi korszak bonyolult viszonyai között itt bontakozott ki személyisége. Szegedi tartózkodásának 15 éve álatt megismerhettük SzentGyörgyit, az embert, a tudóst, a pedagógust, az ifjúság barátját, a politikust. A tudománynak szentelt élete a kutatással járó örömök. eredmények, csalódások között zajlott. Emberi életútja ennél sokkal göröngyösebb volt. tele buktatókkal. Frontélmények, anyagi nehézségek, vándorlás egyik országból a másikba, laboratóriumból laboratóriumba. Itt bontakozott ki engesztelhetetlen gyűlölete a militarizmussal, társadalmi képmutatással szemben. Szegedhez fűződik szembeszállása a fasizmussal, innen indul diplomáciai vállalkozásra a különbéke érdekében. itt kezdte üldözését a Gestapo, és innen menekült el, bujkálva a náci üldözés elől. Akkor is szegedi még. amikor bekapcsolódik a háború utáni szellemi újjáépítésbe. Erről a magát ma is magyarnak és szegedinek valló békeharcos tudósról hamarosan könyv készül, Szent-Györgyi Albert Szegeden címmel. Minthogy nem tudományos feldolgozásnak szánják, hanem a nagyközönségnek, as cö'ía a professzor egyéniségének, szegedi tartózkodásának sokoldalú bemutatása, minden kis adat, emlék, dokumentum értékes lehet a minél teljesebb Szent-Györgyikép kialakításához. Kérjük Szeged idősebb lakosait, idézzék fel régi emlékeiket, és a professzorral kapcsolatos anekdotákat, történeteket. A régi emlékek leírását, esetleges dokumentumaikat (levél, fénykép stb.) juttassák el a Szegedi Orvostudományi Egyetem központi könyvtárába (Lenin körűt 109.), vagy telefonon (21-055) jelentsék be, ha hozzá tudnak járulni valamivel a Szent-Györgyiportré megrajzolásához. Mi tagadás, augusztusban megijedtem: mégsem? A Lénán körúti építkezés, a bábszínház új épületének kialakítása azonban —nyilván okkal, gyanítom, pénz híján — csak egy hónapig szünetelt. Szeptember elejétől megint „ráhajtott" a CsomiéiP gárdája, s most már kívülről is látszik: itt valami készül! Az építők ígéretének — miszerint az 1986-os évadot az új épületben kezdheti a Kövér Béla vezette lelkes társulat — valóra válásáért azért is szurkolunk, mert ez esetben fennállásuk 40. évfordulóját méltó körülmények között ünnepelhetik a bábuzók és hálás híveik, gverekközönségük. Tehát a legjobb együttműködést kívánjuk a megrendelő IKV-nak és a kivitelezőknek... A társulat mindenesetre már próbál, hogy az idei, még a Bartók művelődési központban rájuk következő szezonban is jó előadásokat tarthassanak. A bérletezési akció elindult: a tervezett öt előadásra — Tündér lbrinkó. Pinocchio, Csizmás Kandúr, Hollókirály, Piroska és a farkas — szóló bérlet ára: 60 forint. (Minden kedden és csütörtökön a Bartókban is árusítják, s mint szokás: az iskolákban.) A hónap végén. 24—25-én Szabadkán és Csantavéren vendégszerepel a szegedi társulat, december elején pedig Debrecenben és a környék helységeiben tartanak előadásokat. „Kilépni Szegedről" — jelszóval új vállalkozásba kezdtek, annak érdekében, hogy a környék egyetlen bábmühelyének produkcióit a megye más városaiban és községeiben is láthassák a legkisebbek. A repertoár darabjairól színes videofelvételeket készítenek, amelyeket akár tanyai, akár kisközségi iskolákban is bemutathatnak. Az egyedülálló vállalkozás első eredményei: a Hamu pipöke, a Haqymácska és az Aladdin csodalámpáia című produkciók már videoszalagon vannak. E. S. Riadó az éjszakában Munkásőrök harcgyakorlata A néptelen Lenin körúton felhúzott gallérral álmosan baktató ballonkabátos férfi hirtelen megtorpanva, „sínbe gyökerezett" lábbal szemléli a pillanatok alatt minden irányból előszaladó teherautókat, a puszta teret nyüzsgő forgataggá változtató szürkéskék ruhások látványát. Szerencséje, hogy az első villamos is majd csak órák múlva indul . . . Riadó az éjszakában, körülbelül ennyit érthet az előtermett munkásőr-sokadalomból a kívülálló, akinek némi fogalma lehet a fegyveres testületről. „Belülről" viszont nagy eseményt, fontos erőpróbát, számadást jelentenek a megelevenedett éjszakai órák. Körmöczy Lászlónak, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Gera Sándor munkásőregység parancsnokának naplójegyzetei így rögzítik a péntekről szombatra virradó napot. „ ... az egység... az éves kiképzési tervnek megfelelően végrehajtotta harcászati gyakorlatát ... A megyei parancsnokság harcparancsa értelmében Algyő, Sándorfalva, Dóc térségében ellenséges csoportok tevékenykedtek. Pénteken este az egységtörzs megkezdte a harcfeladat előkészítő munkálatait.. . térképrajzolás, harci okmányok kidolgozása ..." Balatoni István, a Móra Ferenc egység parancsnoka ugyancsak felsőbb parancs birtokában ezalatt a dóci térségben a műút menti erdőben, a hantházi majorban észlelt ellenség bekerítésének, elfogásának tervén a védendő objektum őrzésének tervén munkálkodott. Elfoglalt embernek kevés energiája marad önmagára — ha mégis kénytelen saját szervezetének biológiai jelzéseit figyelni, baj van. A parancsnok fájdalmas arckifejezése árulkodik: gyomorgörcs. Erős injekció a segítség, ezzel kell kibírnia reggel. Harc közben nincs betegállomány! Éjszaka két óra tíz perc... a fázós ballonkabátos eloldalog, nem tudja, mitől zúg a feje. A körletben a Gera Sándor egységnél osztják a felszerelést, alegységparancsnokok kapják-adják az eligazítást. — Gépkocsira! — hangzik a vezényszó és mindkét helyen kirajzanak a rrjenetkész alegységek, s a térképekből tájékozódva a szemerkélő esőt felváltó metsző hideg szélben az erdei terepre, a védelemre, őrzésre kijelölt pontokra indulnak a munkásőrök. — Főnök hívja Karvalyt. Főnök hívja Karvalyt. Jelentkezzék, vétel! — Főnök, Főnök, itt Karvaly, jelentkezem, vétel! — Karvaly, Karvaly, utasítom, hogy a csoportjával hajtsa végre a támadást az algyői objektum ellen . . . A Gera egység harcálláspontján elfogott rádióüzenetben hangzott el a veszélyt jelző felhívás. A parancsnok azonnal kiadta a váratlan helyzethez alkalmazkodó harcparancsát. Fél óra múlva meghiúsított támadásról, elfogott ellenségről adott hírt a parancsnoki készülék. Napkelte után a helyszínen tartózkodó Nagyvári László városi parancsnokhelyettes szavai szerint a hajnali esemény így zajlott le: Benkö János őrparancsnok határozott harchoz vezényszavára indult bevetésre a készültségi és tartalékváltás, s megkezdte az ellenség felszámolását, bekerítését ..." A többit tudjuk. Harcszerű körülményekhez híven a fegyver-torkolattüzektől világított holdtalan éjszakán váratlan eseményekben nem volt hiány. Hantháza körzeteben a Móra Ferenc egység kötelékei elfogtak egy felforgató csoportot. A foglyok egy óvatlan pillanatban kitörtek. A szigetelő csoport tagjai, a két évtizede szolgáló idős munkásörök. Juhász Ferenc, Ocskó Pál és Faragó János mintaszerű zárással állták útjukat a menekülőknek ... Hűvös, nyirkos szél tépi'a dóci és sándorfalvi fákat. A két egység fáradt munkásőrei szabályos alakzatban hallgatják a kitűnő feladatmegoldásról szóló értékelést. A megyei parancsnokhelyettesek, Halász Sándor és Szabó János méltatták a szabad idejüket feláldozó munkásőrök helytállását, amelyről a társfegyveres erők és a pártszervek képviselői is meggyőződtek. Ott volt a mórahalmi pártbizottság első titkára, Fülöp László és Oláh Miklós, a szegedi városi pártbizottság titkára is, aki a látottakat így értékelte: — A gyakorlat egyértelműen bizonyította, hogy sokrétű feladatok összehangolt megoldására is képesek munkásőreink. S ez azt jelenti, hogy a testület jól betölti politikai szerepét. I. Zs. Diákok a Sanceren Szabad-idöpark lesz a városi periférián — majd, ha vendégfogadásra igazán alkalmassá és otthonossá alakítják a szorgos kezek — a „csokornyi" Sancer-tó és környéke. Ehhez nyújtottak aktiv segítséget a Ságvári Endre Gimnázium diákjai két héten át társadalmi munkában. A helyenként áttekinthetetlen buja természeti környezetben egy tisztáson létesült az állatóvoda ideiglenes építménye, amelyben egy őz és két vaddisznó „jelenti a kezdetet". A társadalmi munkában dolgozó ságvárisok makkot gyűjtöttek a vaddisznóknak, nyiladékok aljnövényzetét irtották és rendezték a terepet. Rá is fért...