Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

Kedd, 1985. augusztus 13. Co rvalan­interjú Q Buenos Aires (MTI) Luis CorvalBn, a Chilei Kommunista Párt főtitkára kiemelkedő eseményként ér­tékelte iv/. utóbbi napokban lezajlott chilei tömegmeg­mozdulásokat. A „Mercurio" chilei napi­lapnak adott nyilatkozatában kiemelte a diktatúra ellen harcoló hazafias erők együtt­működésének fontosságát. A chilei kommunistáknak szo­ros kapcsolataik vannak azokkal az. ellenzéki pártok­kal. amelyek fellépnek a diktatúra ellen. A diktatú­rának az. elmúlt években nem sikerült a Chilei Kom­munista Pártot elszigetelnie — mondotta. Ugyanakkor rá­mutatott, hogy csak Pino­chet távozása teremthet olyan feltételeket, amelyek­ben lehetőség nyílik tárgya­lásokat kezdeni a chilei fegy­veres erőkkel a demokra­tikus szabadságjogok hely­reállításáról. Az. a tény, hogy a Pinochet-rendszerhez, hű Mercurio hasábjain meg­szólaltatták a Chilei Kom­munista Párt főtitkárát, a chilei változásokra ós arra utal, hogy az. ellenzék teret nyer Chilében. UNIDO-világkonferencia * Bécs (MTI) Hétfőn Bécsben megkez­dődött az ENSZ iparfejlesz­tési szervezete, az UNIDO világkonferenciája. Ez az első tanácskozás. amelyet az. UNIDO. amely eddig a világszervezet közgyűlésének alárendeltségében működött, önálló ENSZ-intéz.ményként tart. Az egyhetes, jelentős tanácskozás elnökévé egy­hangúlag magvar szakem­bert, Iván Endrét választot­ták. aki már eddig is az kára nevében Carl Flei- letének tagja. A tanács vá­schauer. az ENSZ vezető jo- lasztjn majd meg az UNIDO gásza üdvözölte a 118 ország első főigazgatóját — akinek képviselőit, amelyek eddig személye körül hosszú idő csatlakoztak az önállósult óta folynak viták. Annyi bi­UNlDO-hoz. majd Norbert z.onyos. hogy fejlődő ország Steger osztrák alkancellár képviselője lesz, de várható­köszöntötte a tanácskozást, an cs?k több szavazás után Az alakuló ülés ezután megválasztotta tisztségvise­lőit. akik előtt a héten — a magyar elnök irányításával — igen bonyolult feladat áll. Újjáválasztják az 53 tagú születik majd döntés. A szocialista országok kez.­dettől, az UNIDO 1966-os létrehozásától azon voltak, hogy a fontos szervezet ön­állóan működiék. Erről már tíz éve született döntés, mégis — nem kis részben a tőkés országok ellenállása miatt — a terv csak most iparfejlesztési tanácsot. ENSZ vezető testülete, az amelybe a fejlődő országok Iparfejlesztési Tanács élén 33. a tőkés áliamok 15. és a állt. Hazánk küldöttségét szocialista országok 5 képvi- , „ A • Petrán János nagykövet ve- selőt küldenek. Az. előzetes vajosulhatótö meg. Az. im z.eli az ülésen. megöllanodások szerint ha­A Hofburgban rendezett zánk további két évre ma­konferencián az. ENSZ fótit- rad az UNIDO vezetőtestü­Lengyelország Választási előkészületek 0 Varsó (MTI) Lengyelországban jó esély van arra hogy az. októbe­ri parlamenti választásokon részt vesz a választók mint­egy 80 százaléka. Ez derült ki abból a nyilatkozatból, Japán légikatasztrófa 0 Tokió (AFP) Lezuhant hétfőn a Japan Airlines (JAL) légitársaság Tokióból Oszakába tartó belföldi járatának repülőgé­pe. A Boeing 747 típusú gé­pen a repülőtársaság közlé­se szerint. 50!) utas és 15 fő­nyi személvzet tartózkodott, s valósz.lnűnek tűnik, hogv a katasztrófát senki sem élte túl. A Tokióból való felszál­lá* után 45 perccel a pilóta azt jelentette az. irányítóto­ronynak. hogy valami baj történt, az egyik hátsó ajtó­val. s ezert kényszerleszál­lást kísérel meg a japán fő­várostól nyugatra fekvő Jokota amerikai légitámasz­ponton. Nem sokkal később a gep — a bázistól mintegy ötven kilométernyire levő hegyvidék körzetében — el­tűnt — a radarernyőkröl. A katasztrófa oka egyelő­re nem világos. Lehetséges, hogy a pilóta által jelentett nehézségek okozták vagv a gép egy hegyoldalnak ütkö­zött. A szerencsétlenség idején a környéken vihar tombolt. Szemtanúk beszá­moltak arról, hogy egy ala­csonyan repülő gépet láttak, amely egyesek szerint már a levegőben kigyulladt, majd lezuhant. A mentőosz­tagok a szakadó eső. az es­ti sötétség és a nehéz terep miatt nem tudták megköze­líteni a gépet. amelyet Edward Sz.ymanski, a LEMP KB parlamenti ügyekkel foglalkozó irodá­jának vezetője adott a Przeglad Tygodniowv című hetilapnak. Sz.ymanski sze­rint az előrejelzések kedve­zőek. az. érdeklődés na­gyobb, mint a múlt évi ta­nácsvalasz.tások előtt volt. Lengyelországban a hét végén is üléseztek a vajda­sági választási konventek, hogv a számos jelölt közül kiválasszák azokat, akik részt vesznek a választói gyűléseken. Amint a PAP beszámolt róla. gyakran több órás viharos vita után sikerült megegyezni, hiszen például a varsói vajdaság­ban 232 jelölt közül kellett kiválasztani 100-at, akik majd részt vesznek a gyű­léseken. Általában az. volt a jellemző, hogy azok a jelöltek maradtak verseny­ben. akiket több szervezet vagy üzem is támogatoit. A világ eddigi öt legnagyobb légiszerencsétlensége 1977. március 7-én a Te­nerifé-szigeten felszállás közben, de még a földön összeütközött és felrobbant a KLM holland légitársaság és a Pán American két „Jumhu" (Boeing 747-es) utasszállító gépe. A kataszt­rófát, melynek 582 halálos áldozata volt az. irányító­központ és a holland gép között támadt félreértés okozta. akiket azzal gyanúsítanak, hogy pokolgépet juttattak fel az Air India e gépére. A két férfinak jegye volt a gépre, de nem jelentek meg a repülőtéren, csak csoma­got adtak fel. A gyanúsítot­takat már körözte az FBI, mert részük volt a Radzsiv Gandhi indiai miniszterel­nök ellen amerikai tartóz­kodása idejére tervezett me­rényletben. 1977. március 3-án a török légitársaság DC—10-es géoe nem sokkal a felszállás után lezuhant a Párizs környéki ermcnonville-i erdőben. A gépen tartózkodó 335 utas és 11 főnyi személyzet éle­tét vesztette. A szerencsét­lenséget valószínűleg az d°n át Dzsiddába. okozta, hogv egv biztonsági után — valószínűleg berendező* hibája miatt le­vált a poggyásztér ajtaja, s az így keletkezett nyomás­különbség miatt a gép fel­robbant, 1985. június 23-án az ír partoktól 200 km-re az At­lanti-óceánba zuhant az in­diai légitársaság Torontóból szerint 301 halálos áldozata Montrealon és Londonon át volt. Bombaybe tartó Boeing 747 típusú gépe. A katasztrófá­nak 32!) halálos áldozata volt. A fedélzeten túlnyo­mórészt kanadai útlevéllel rendelkező indiaiak utaztak. Az utasok között összesen 80 gyermek volt. A szakér­tői vizsgálatok a megtalált „fekete dobozok" adatai alapján bizonyítékot találtak arra. hogv a gép tragédiáját robbanás okozta. A kanadai rendőrség letartóztatási pa­rancsot adott ki két szikh származású személy ellen. 1980. augusztus 19-én 281 emberrel a fedélzetén kény­szerleszállás után elégett a rijadi repülőtéren a szaúd arábiai légitársaság egy Lockheed Tristar típusú re­pülőgépe. A gép a pakisztá­ni Karacsiból tartott Rija­Rijad egy kempinggaztüzhely felrob­banása miatt — a fedélze­ten tűz ütött ki, ezért a gép kényszerleszállást hajtott végre, de addigra már tel­jesen elborították a 'lángok, és az ajtókat nem lehetett kinyitni. A légiszerencsét­lenségnek végleges adatok mar 16. önálló ENSZ-intéz­ménytől — amely eddig az ENSZ költségvetéséből mű­ködött — azt váriák. hogv saját döntései alapián haté­konyabban tudja majd segí­teni a fejlődő országok ipa­rosítását. Hazánk kezdettől részt vesz az UNIDO tevé­kenységében. elismerést ví­vott ki szakértőivel, akiknek UNIDO-munkája igen hasz­nos a magvar gazdaság szá­mára is. Gyújtogatási kísérlet 0 Frankfurt (UPI) Ismeretlen személyek kí­sérletet tettek egy amerikai kalonai csapatszállító vonat felgyújtására — közölte a nyugatnémet rendőrség hét­főn. A rendőrség szóvivője elmondta, hogy gyúlékony folyadékba mártott textiliá­kat és két gyújtószerkezelet találtak hétfőn az NSZK és Nyugat-Berlin között közle­kedő, amerikai katonákat és felszerelést szállító vonat két hálókocsijában. A gyúj tószerkezet nem lépett mű ködésbé. árucsere-forgalom 0 Moszkva (TASZSZ) A szovjet—finn árucsere­forgalom további, folytonos növelését és a termelési kooperáció bővítését irá­nyozza elő a két ország hosz­szú távú, 1995-ig szőlóegyült­működési megállapodása, amelyet a felek az ezredfor­dulóig terveznek szabbítani. rubeles forgalmat irányoz elő. Az együttműködés súly­pontja a szovjet és finn vál­lalatok közötti termelési kooperáció további bővítése. Az elkövetkező ötéves idő­szakban Finnország 1,5 mil­liárd rubel értékben szállít meghosz- kooperációban gyártott ter­mékeket a • Szovjetunióba. Ebbe az iránvba tett fon- Termelési együttműködés tos lépések egyike az 1985— keretében gyártanak egve­90-es évekre szóló árucsere- bek között atommeghajtású forealmi és fizetési megálla- jégtörő hajókat, vasúti ko­podás. amely az előző ötéves csikat. ipari robotokat, és Időszakénál 3 milliárd ru- különleges rendeltetésű gén­bellel magasabb. 28 milliárd járműveket. Nemzetközi barátságtábor nyílt Tatán 0 Budapest (MTI) den évben más és más or­A Magyar Honvédelmi szagban hívják össze a ta­Szövetség rendezésében nem- lálkozót a katonai kollégis­zetközi barátságtábort nyi- ták részvételével. Magyar­tottak hétfőn Tatán. Lakói: ország ezúttal másod­hat európai szocialista or- szór ad otthont a nem­szág — Bulgária. Csehszlo- zetközi tábornak. amely vákia, az NDK. Lengyelor- jó lehetőséget nyújt a hon­szág, a Szovjetunió és Ma- védelmi szervezetek, a fiata­gyarorszáp . — küldöttei, lok kapcsolatainak és barát­olvan fiatalok, akik a kato- ságának elmélyítésére, a fia­nai pályát választották élet- talok honvédelmi és fizikai hivatásuknak. felkészültségének fölmérésé­A tábort ünnepélyes kül- re. A táborozók honvédelmi sőségek között nyitották meg versenyeken — akadálvver­Tata egyik főterén, a Mik- senyen. harcászati bemuta­lós-malomnál. Az ünnepsé- tón, hadifegyver-lőgyakorla­gen részt vett Kiss Lajos ton és párbajlövészeten, vezérőrnagy, az MHSZ fő- akadály- és lehergépkocsi­titkárn. Az ünnepi emelvény versenyen — mérik össze előtt díszegyenruhában fel- tudásukat. A program sze­sorakozott fiatalokat Farna- rint a külföldi fiatalok ké­di Béla alezredes, az MHSZ pet kapnak hazánk gazdasá­Komárom megyei titkára gi éDÍtőmunkájáról. kulturá­köszöntötte. Elmondta, hogy lis életünkről, ismerkednek a nemzetközi tábor megren- haladó történelmi hagyomá­dezésének gondolata a szo- nvainkkal. Részt vesznek a cialista országok soorL é-s alkotmány nap. un­honvedelmi szervezeteinek 1976-os tanácskozásán me- neoségen is. A búcsúestet rült fel először. Azóta min- augusztus 21*én réfiff&ik.' 1979. május 25-én a chi­cagói repülőtér közelében, felszállás után néhány perc­cel lezuhant és kiégett egy DC—10-es típusú óriás utas­szállító gép, fedélzetén 270 utassal. A zuhanás követ­keztében a földön még há­rom ember vesztette életét. A katasztrófa oka: egy csa­var anyagfáradás következ­tében bekövetkezett törése miatt a három motor közül az egyik leállt, majd a mo­tor levált a szárnyáról. N. László Endre Aranymosás a Tiszán és mellékfolyóin 5. 1842-ben Vesmás kohófőnök jelen­tést ir az 1839-eS, 1840-es és 1841-es évi aranymosási kísérletekről és ku­tatásokról. Jelentésében feltüntet a Tisza egy szakasza mellett számos helyet (írásomban már említett he­lyeket!), ahol jó eredménnyel mosha­tó arany. Nézete az, hogy az aranyat tartal­mazó lerakódások a nemesfémet a Tisza folyó „oldalait képező aluviális rétegekből" nyeri. Ugyanis, kutatásai során azt tapasztalta, hogy ha vala­melyik ponton a Tisza partjának ré­tegeiben az aranynak csak nyomai mutatkoznak, ettől a ponttól lefelé 20—50 ölnyi távolságban egész bizto­san aranyban gazdag lerakódás talál­ható. S nagyon helyesen azt is ész­lelte, hogy egy-két árvíz után ugyan­azon a partszakaszon, ismét jó ered­ménnyel űzhető az aranymosás. S most, összesítésként néhány adat: 1730-ban 2 helybéli aranyász 940 gramm aranyal adott le; 1749-ben (?) aranyász 696 grammot; 1824-ben 23 aranyász cigány 548,08; 1828-ban (?) aranyász cigány 254,0; 1829—35 kö­zött, tehát hat év alatt, évente 202 grammot;- 1842-ben 21 cigány ara­nyász 298; 1845-ben 21 cigány ara­nyász 386; 1846-ban 28 cigány ara­nyász 445 gramm aranyat adott le, hivatalosan. A szerződésük szerint, évente és fejenként 17.5 gramm ara­nyat kellett volna leadniuk. A kimu­tatás hiányos, hiszen csak a cigány aranymosók „hivatalos" eredményei­ről számol be, a helybeli aranyászok eredményeiről — kivéve az 1730-as és az 1749-és évet — egyáltalán nem, s ebben a két évben is csak az ál­taluk hivatalosan leadott arany mennyiségéről vannak adataink. Most pedig, lássuk csak, honnét is kerül a TiSzába, és mellékfolyóiba a sárarany! A Tisza a Máramarosi havasokban ered, két ága, a Fehér- és a Fekete­Tisza, Rahó községnél egyesül. Egyik ágának, a Fekete-Tiszának hordaléka nem tartalmaz aranyat. Mellékvize, az Iza, keletről, a bukovinai határból jön, s aranytartalmú hordalékot hoz magával. A Torojága hegységben, Borsabánya fölött, aranyerek vannak, s innét hozzák a vizek az aranysze­meket. A Torojágából hozott arany­szemek részben az Oszthó vizébe jut­nak, mely a Borsa vizébe szakad, részben a Vaszérbe, mely a V*issóba ömlik. A Vfssó vize egyesül az Izá­val,s így jut arany fövenye a Tiszába. De a Tiszának nem ezek az egye­düli „aranyforrásai". Tudjuk, hogy Erdélynek (az Olt és a Zsil kivételével) és a Kárpát-me­dence északkeleti részének szinte ösz­'szes, s északi részének pedig szintén jónéhány folyóvize torkollik a Tiszá­ba. Mivel a teljes felsorolás igen hosszadalmas lenne, csak azokat a je­lentősebb mellékfolyókat sorolom fel, melyekből egykor aranyat mostak. 1. A Szamds Üjrodnánál ered, s lejjebb egyesül a Kis-Szamossal. A Nagy-Szamosba ömlik bal felöl a Beszterce és a Sajó; a Kis-Szamosba a Meleg- és a Hideg-Szamos. Az egyesült Szamos mellékvize a Szilágy és a Láposvize. A Beszterce hordalé­ka Felsőborgótól a Sajó torkolatáig 79,2—87,7 százalékos finomságú, Rod­na és Major között 79—83,3 százalé­kos aranyszemcséket tartalmaz. A Hideg-Szamosba Oláhfenesnél 75, a Meleg-Szamosban Szászfenesnél és Kolosmonostornál 73 százalékos aranypor von. Hideg-Szamos község­ben több aranybányát müveitek Az Egyesült-Szamosban es mellékvizei­ben (Honda. Toplica és Berkesz pata­kokban) is aranypor van. A Lápos és a Polyána Rotundától a Ciblesig ter­jedő hegysorban fakadó vizek egye­süléséből támad. (A Lápos Mezöara­nyos és Monostor között ömlik a Szamosba.) Vize a Strimbulyi patak­kal gyarapodik, mely az. oláhláposbá­nyai bányákból jövő vizeket gyűjti össze. A Lápos folyóba szakad a Gu­tirihegyből eredő és Kapnikbányat érintő kápolnai patak is, mely a kap­niki bányákból hord össze 75—79,2 százalékos tisztaságú aranyszemeket. A Láposba ömlik jobbról a Zazár vi­ze, mely Hagymáslápos község alatt torkollik bele, s a következő bányák vizeit gyűjti össze: a nagybányai, ke­reszthegyi, vörösviz.i, János evangélis­ta. Kalazanczi János, borpataki és M isztbanya. 2. A Zagyva iszapjában található arany, annak két mellékvizéből szár­mazik, s mindkét patak balról sza­kad a Zagyvába. Az egyik a Terenye vize, mely a Mátra hegység északi lejtőjén fakad, s ott „a fémbányák mellett elhaladván, aranyport vesz fel". A másik aranyport szállító mel­lékvize a Tarna patak, „fakad a Mátra és Vadaskert érchegységben, Parádfürdö mellett elhaladván-, a Pá­rád—Recski bányából sodor magával a Zagyvába aranyport". 3. A három Körös közül csak a Fe­hér-Körös érdekel bennünket arany­mosás szempontjából. A Fehér-Körös az Érchegységben fakad, a bihari fő­gerinc délkeleti szárnyán. A Fehér­Körös és mellékvizei környékén hét helyütt akadtak római aranymosások nyomaira. A Fehér-Körös hordaléká­ból még hét másik helyen is mostak 67—71 százalékos finomságú aranyat, még századunk elején is. Bal parti aranytartalmű vizei: Stanizsa, a bu­kuresdi, lonkoji, cebei és karácsi, a karanesdi vagy ponori; jobb oldali aranyhozó vize pedig a valebrádi és a ribicei patak. 4. A Maros folyó Csík megyében ered. A hordalékában levő arany többnyire a mellékvizeiből kerül hordalékába. Maga a Maros folyó fu­tásában nevezetesebb aranytermelő helyet nem érint, kivéve Gőde és Mesterháza között. A Marosba ara­nyat vivő bal parti vizek a követke­zők: Nagy-Küküllő, Sebespataka, a piáni vagy strugári, a tartariai és dsórai patak, a Sztrigy folyó, a Cser­na, és még négy kisebb folyóvíz, mely szintén aranyszemeket sodor a Ma­rosba. Aranyat hozó jobb parti vizei közül legjelentősebb az Aranyos fo­lyó, az inkafulvai, a mürinlói, enyedi, orbói patak, az Ompoly két ága, a Trimpoel, Gyógy, Nagyág vize, a hondoli, a kajáni, a bozi, a szirbi pa­tak és a Domciora vize. Mivel erről itt, és most részletesebben nem írha­tok, csak egy szakembert, Fridvaldsz­kyt idézem: .. .. Híres az Aranyos folyó arany fövényéről, melyben most is bővelke­dik; régente sok aranyat termeltek belőle; most is olyan dú's aranyban, hogy a lakósok folyásából elterelik, s medrét kimossák; sőt a régi utakat is felszaggatják, s fölmdssák, s új kö­vezettel helyettesítik. Ha tehát azon meder, melyben az Aranyos egy pár száz évvel előbb folydogált, fölmosa­tik a szokásos módon, n lakosok eb­ből nagyobb haszonra tesznek szert, mintha a hegység belsejében levő aranytelerek után -éjjel-nappal kutat­nának." (A befejező rész következik) 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents