Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

2 Hétfő, 1985. augusztus 12. TILTAKOZÓ NAP CHILÉDEN Két ember meghalt és húsz megsebesült Chilében a pénteki tiltakozási napon történt összecsapások során. A rendőrség mintegy 180 embert letartóztatott. BÉKEHARCOSOK NYILATKOZATA A nicaraguai—Costa Rica-i határon elrabolt amerikai békeharcosok és az őket kísérő újságírók szombaton Managuában megerősítették, hogy fogvatartóik az ARDE nevű nicaraguai ellenforradalmi szervezet tagjai voltak. KllBAI JEGYZÉK A kubai külügyminisztérium pénteken diplomáciai jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodájánál amiatt, hogy csütörtökön az amerikai légierő egyik — SR —71 típusú — kémrepülőgépe megsértette az ország légterét. IIONECKEK FOGADTA P. LUSEVET Eri eh Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának és Nemzetvédelmi Ta nácsának elnöke pénteken fogadta Pjotr Lusev hadse rogtábornokat, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport újonnan kinevezett főparancsnokát. HU JAO-PANG A KÍNAI MODERNIZÁLÁSRÓL A kínai szocialista építés következő évtizedekre vonatkozó célkitűzéseit vázolta Hu Jao-pang kínai pártfőtitkár vasarnap egy pekingi kádertalálkozón. Hu a kínai modernizálási program három lépcsőfokát jelölte meg: az első lépés az. 1980. évi ipari é« mezőgazdasági termelés volumenének megnégyszere/.ese zeUU-ig, ezután a második lépésben közepesen fellett országgjj Walitíílf * fcfnát. Ennek határideje 2021, a Kínai Kommunista Párt megalapításának centenériurfia. Következő lépésként azt tűzték célul, hogy 2049ig, a Kínai Népköztársaság megalakulásának századik évfordulójáig Kinát a világ legvirágzóbb és leghatalmasabb államai közé emelik, olyan országgá fejlesztik, amely mugas szintű anyagi civilizációval, szocialista kultúrával és erkölccsel rendelkezik. Libanon Tűzpárbaj Bejrútban @ Bejrút (AP, AFP) szagban zajló események, A libanoni fővárost ket- mindenekelőtt a bejrúti hartéosztó „zöld vonal" mentén cok újbóli fellángolása miszombaton folytatódott a att. Mint mondotta, a jelentűzoárbal a keresztény mi- legi helvzetb°n elkerülhetetliclsták és a muzulmán lenné vált a libanoni állam fegyveresek között, s csak és az ország alkotmányának az esti órákra mérséklődött reformja. Karami felszólított a harc hevessége. minden pártot, hogv aktívan Rasid Karami libanoni miniszterelnök rádiónyilatkoza- v<?*venek réwt az °«zag tában fokozott nyugtalansá- egységének helyreállításágának adott hangot az or- ban. Választások Afganisztánban 0 Kabul (MTI, TASZSZ) száma 1968 óta kilencszereVasárnap megkezdődtek a sére nött. több mint 200 helyhatósági választások Af- ezcr tagja van a szakszerganisztánban. A választáso- vezeteknek. kat szakaszosan bonyolítják ~ Választási jelszavaink le; a szavazók elsőként Ka- a Part és a kormány akcióbulban járulnak az urnák programjából következnek; elé. Babrak Karmai állam- a h >va és a fcrradalom véfő beszédében felhívta az delme, a gazdaság fejlesztéállampolgárokat, hogy támo- se, a néphatalom biztositágassák a jelölteket; tanúsít- sa- könyörtelen harc a megsanak politikai öntudatot, vesztegetések ellen, legyenek hűek a párthoz és Külpolitikai téren elsőfelkmelezettYn rendű feladat, hogy az or vegyenek reszt az ország . , ... .. , . , oroc J „ szos a kölcsönös tisztele tisztelet s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján jl'Yf jó kapcsolatokat építsen ki, illetve a meglevőket fejleszfügfegyveres védelmében és gazdaság fejlesztésében. — Az ország igen nehéz időszakot él át; meg küzdeni kívülről támogatott ellenforradalmi bandákkal sze ™>nden országgal, mondotta. getlenül azok társadalmi beEnnek ellenére a gazda- rendezkedésé.től. Afganíszsfkerült "efé edd'R * S°kat tón normalizálni k'vánja lomréveielaeia"t íz ^áUaml k,apcsolatait Pakisztánnal és szektor részaránya 20 száza- Ionnal is, ehhez azonban lékra nőtt. A szocialista *or- az szükséges, hogy felhagyszágok segítségével 95 fon- janak az afgán ellenforratos beruházás épült az or- dalmárok támogatásával" szagban, s egyedül az el- . ,, , „ múlt évben 14 százalékkal hangsúlyozta Babrak Karnött a nemzeti jövedelem. A mai. forradalmi tanács rendelete Egy szerződés margójára 0 Moszkva (MTI, TASZSZ) ció részéről elhangzott nyiA Szovjetunió és az NSZK vezetői táviratváltással latkozatok azt bizonyítják, emlékezlek meg a 15 évvel ezelőtt, 1970. augusztus 12-1 hogy összességében a Kohlmoszkvai szerződés aláírásáról. Méltatták a szerződés je- kormány is pozitívan értélentőségct, és szorgalmazták a szovjet—nyugatnémet ke'í a szerződést és annak kapcsolatok fejlesztését. hatását az NSZK világpolitikai helyzetére. Ugyanakkor a mostani bonni hivatalos korok nem rejtik véka alá. le bizonyos kérdések ..felmelegítéséről", a kedvező alkalom esetén nem haboznának elővenni a határok változások dgvét. Ez a magatartás az Tizenöt óv nem nagy idő. hoz. majd elmélyítéséhez. A Történelmi mértékkel csu- békés egymás mellett élés pán egy pillanat. Az igazán elve alapján létrejött megál- .... , , hosszú távú társadalmi, po- lapodás ma már az európai litikai folyamatok kibonta- valóság szerves része, s " kozásához ennél többre van ezen az sem változtat, hogy szükség. A Szovjetunió és 198? óta az NSZK politikáa Német Szövetségi Köztár- jában lényeges sasag között 1970 augusztus történtek, amelyek éppen- utóbbi id6kben érthető meg12r iala"ÍnhanrZmá7 mís't ^^ """ 3 ^^ éVVC» döbb^ést víltoU k a^ ménye azonban mar most ezelőtt megjelölt irányba érintett szocialista ors^gokerteKeineioeK. mutatnak. Szovjet részről ban. ígv Csehszlovákiában. A mas-dik világháború föles! azt vetik a bonni kor- Lengyelországban és a Szovutáni korszak egyik legfon- many szemére, hogv azame- ietunióban tosabb nemzetközi doku- rii,ai közén-hatótavolságú Az eredmények tehát mentumat lattak el kézje- atomrakéták telepítése után nyilvánvalóak. A veszélyek gyükkel Moszkvában a ket most az űrfegyverkezésre is úevszintén Kölcsönös ióakaország vezetői: a későbbiek- ippnt mondott. Ez veszélyez- ratot feltételezve eze1- a ben erről az alapró' kun- teti a földrész, s ezzel az fenyegetések elháríthatok, s dúlva születtek meg az e(zész vi)ág biztonsagát, egv- ez nem csak a két aláíró orNSZK híres „keleti szerző- g/ersmind a két ország köz- szás. hanem minden európai dései", s végső soron ez is ti bizaimat is érde''°. A CDU—CSU—FDP koalí- Horváth Gábor nagv hozzájárulás volt a helsinki értekezlet megvalósulásához. az európai biztonsági és együttműködési folyamat kibontakozásához. A szerződés leglényegesebb eleme az 1945 utáni határok elismerése. Nyugat-Berlin státusáról négyhatalmi egyezmény született, ez. sem lőhetett volna létre a szovjet—nyugatnémet szerződés nélkül. A hevenyészett felsorolásból is látszik. korszakalkotó jelentősége volt az akkori eseményeknek. Nem véletlen tehát, hogv az utóbbi naookban jóformán az, egész világsajtó kommentálta az évfordulót. A szovjet vélemények szerint a szerződés minőségileg új szakaszt nvitott a két ország kapcsolataiban, megteremtette a szükséges kereteket a jó viszony, a kölcsönösen előnyös gaz.dasági együttműködés kialakításúDél-Afrika Összetűzések © Johannesburg (MTI) ba utazása előtt az egyházfő Üjabb véres összetűzésre már nyilvános bírálatban került sor vasárnap Victorla részesítette a pretóriai rendMxenge dél-afrikai néger szert, mostani nyilatkozata ügyvédnő temetésén, akit azonban — amelyet a kaaugusztus l-jén gyilkoltak meruni fővárosban tartózmeg lakóhelye közelében. Az kodó pápa kíséretének tagja, ügyvédnő temetésén, ame. Joaquin Navarro-Valis vati_ lyen ezrek vettek részt, ha- káni szóvivő olvasott fel — lálos kimenetelű összecsapás szókimondóbb. A pápa elfo_ robbant ki: szemtanúk első gadhatatlannak minősíti a beszámolói szerint a „törzsi faji megkülönböztetésen alarendőrség" egyik tagját puló rendszert, ég szót emel megölték. mindenfajta hátrányos megII. János Pál pápa vasár- különböztetés eltörléséért, a nap újabb nyilatkozatban politikai, gondolat- és lelkifoglalkozott a dél-afrikai ismereti szabadság biztosikérdéssel. Szerdán, Afriká- tásáért. dálls kötöttségektől, s családok százezreit juttatta földhöz. Az állam jelentős lépést tett előre a szociális ellátás biztosítására; lakások, óvodák, kórházak épültek szerte az országban. A társadalmi átalakulással, a politikai rendszer modernizálásával egyidejűleg bővült a forradalom szocialista bázisa. A párt taglétD Dráva menti horvátok emlékünnepsége £] Budapest (MTI) Janus Pannonius Múzeum A Dráva mentén történt ú\la\ összeállított néprajzi letelepedésük 250. jjvfordu- <* fotódokumentum-kiallítás lóiéra emlékeznek ezekben a nvílt. Erre az alkalomra kénapokban a baranyai és so- SZ'Mt el szeles korú tarsamogyi horvátok. A történei- da,ml összefogással a rnuvemi évforduló alkalmából — löd«*' ház rekonstrukciója, alkotmányunk ünnepéhez A kívül-belül megújult épükapcsolódva — jubileumi let falán emléktáblát heeseménvsorozatot szerveztek 'veztek el az évforduló megaz egymással szomszédos örökítésére, nvolc délszláv falu lakói. A A'Hazafias Népfront és tíznapos ünnepi program va- a Magyarországi Délszlávok sárnap kezdődött meg a dél- Demokratikus Szövetsége baranvai Drávasztára köz- ünnepi gyűlést tartott, ameségben. Az ünnepségen részt Íven Mándltv Marin, a nemvettek a többi horvát tele- zetiségi szövetség főtitkára pülés küldöttei Is. mondott beszédet. Zenés ébresztő köszöntötte gvülést követő kulturáa falu népét a Somogv me- jjs műsorban fellépett az fY' ~ "Rvancsak horvátok lakta — Lakócsa nemzetisegi zenekara adott műsort. A sz'av hagvomanyorzo egyutnépfront klubjában a pécsi tes. ií. I Sf*» ' László Endre Éjjel-nappal /flHKMj (Tei.:22-aaay Személy-teher taxi Tel.: 22-888 NEONberendezések szereléset. Javítását rövid határidővel vállalja az ELEKTROMOS SZÖVETKEZET neonszerelő részlege. Szeged. Hunyadi János sugárút 22. Telefon: 12 10C. Aranymosás a Tiszán és mellékfolyóin 4. A két helybéli aranyász egész biztosan ismerte a Felső-Tisza aranyának minden csínját-bínját, s mosópadján „megfogta" azokat az apró aranyszemcsék^'. is, amiket az idegenből idekerült cigányok eleresztettek, pedig éppen ezekből az apró aranyszemcsékbő'. van a legtöbb, s a dunai vagy a muraközi aranyászok csak ilyen, egészen apró aranyszemcséket mosnak az említett folyók fövényéből, már évezredek óta. Ha az aranymosó cigányok minden aranyukat az aranybeváltóban adták volna le, az eredményeik akkor sem közelíthették volna meg a helybéli aranyászok „kihozatalát". Ezt a feltevésem támasztja alá egy múlt századbeli leírás is, mely ezeknek a cigányoknak aranymosó eljárását ismerteti, igencsak szűkszavúan, de a lényeg ebből is nyilvánvaló. „,.. 1,6—1,7 méter hosszú 40—50 cm széles kecskeszörposztóval letakart, lejtősen lefektetett tábla felső végén teríttetett ki a mosás alá esendő anyag, arra megfelelő vízsugár bocsáttatott, és az anyagnak kellő kimosása és a meddő kőzetnek eltávolítása után szedettek fel a posztón megakadt arany-szemek ..." De még az ő eljárásaik nem egyeznek, amit azt jelenti, hogy az aranymosó cigányokat nem egy helyről toborozták, s így a kép csak még zavarosabbá válik. Az 1757-es dokumentum szerint, ugyanis: „...az Aranyász Czigányok nem tesznek fótakat deszkájokra (azaz posztóborítást!), hanem azokat sűrűn megrovádzolylyák, és az ollyan rovádzatokban meg ülepedik s meg marad az Arany...". A szakemberek egybehangzó véleménye szerint, ezzel a módszerrel 50—60 százalékos az aranyveszteség, még azokon a helyeken is, ahol már régóta űzik ezek a cigányok (de a román aranymosók is) az aranymosást, tehát ismerik a helyi viszonyokat. Ez csak amolyan hanyag, rendetlen, „rúgd fel, hagyd ott" munka. S okvetlenül még rosszabb az eredmény, ha ezzel a tökéletlen, eljárással számukra ismeretlen helyen mosnak aranyat. A közelmúlt és a jelen erdélyi aranyászai olyan meredekre állítják mosópadjukat, hogy a rajta végigömlő víz nem mossa át tökéletesen a rajta levő aranyat, s lemossa róla az arany jelentős részét. Márpedig a cigányokat Erdélyből toborozták. Igaz ugyan, hogy Lonka (a Tisza melletti község) mellett találtak a fövenyben öt grammnál nehezebb aranyszemeket is, de ezekből igazán kevés van, s inkább az aranyász szerencséjétől mint tudásától függ, mennyi aranyat termel ki. A Kárpátmedencében inkább csak egyes erdélyi folyóvizekből moshatók még aranyrögök, s az aranyrögök mosása igazán nem mesterség — ellentétben az apró aranyszemek mosásával —, mert elég hozzá egy közönséges mosdótál, s egy türelmes ember. A Duna, a Mura és a Dráva aranyászai olyan apró aranyszemcséket mosnak a fövényből, melyekből átlagosan — az arany nagy fajsúlya ellenére — százezer darab nyom egyetlen grammot! Egyébként a tiszai arany 870 ezrelékes finomságú, tehát huszonegyhuszonkét karátos, ,amit azt jelenti, hogy ezer súlyrészből 870 a színarany, s a 130 ezrelék többségében ezüst. (A dunai arany 950—970 ezrelékes finomságú, a legtisztább arany, melyet valaha is mostak a Kárpátmedencében.) Az erdélyi arany egynegyede ezüst, s megkülönböztetésül ezt már a rómaiak is fehér aranynak, elektrumnak nevezték. Most pedig, lássuk csak, hogy a szakírók — egybehangzó vagy eltérő — véleménye szerint, honnét kerül az arany a Tiszába és mellékfolyóiba? 1812-ben Szigeti János, oláhpolyánai aranybeváltót bízták meg az arany-előjövetel kutatásával. Vajon, mi késztette a kormányt ennek tanulmányozására? A Lonka környékén talált, öt grammnál nehezebb aranyszemet! Szigeti Lonkától fölfelé, a Vissó vizének a Tiszába ömléséig végzett kutatásokat, s azt derítette ki, hogy az aranyszemeket „a Tisza, Vissó és Kászó folyó a magasabban fekvő hegycsoportokból hordják le. A Kászó vize a Budfalu melletti Tótosbányánál szedi föl az aranyszemeket, a Vissóba pedig a torojágai hegycsúcs aranyteléreiböl kerülnek az aranyszemek". 1829-ben Hell János máramarosszigeti ülnököt bízzák meg az aranyelőjövetel vizsgálatával, „s Lonka környéke jsrnét beható vizsgáit, Xú vétetett, amennyiben az aranytartalmú porond és kavics a Tisza medrében több ponton az aranytartalomra nézve megvizsgáltatott, a mikor konstatálva lett, hogy 1000 bécsi mázsa (1 bécsi mázsa = 50 kg) homok és kavicsban 2/4, 3/4, 1, 1 1/2-től nyolc lat arany foglaltatik (kb. 15 gramm/= 1 lat), tehát egy latra 5 aranyat számítva (1 arany =3,5 gramm) a lonkai fűrész melletti homok és kavicsból 1000 bécsi mázsánként 40 arany nyerhető. Ezen fényes eredményre elrendeltettek a Tisza mentén több helyen hasonló próbavételek és utasíttattak a szlatinai és sugatagi sóbányahivatalok főnökei, hogy az eredményről jelentést tegyenek, miről azonban a hivatalos iratok között nyom sincsen." Grünsnek János administrationalis actuaríus (irattáros) és Vesmás kabo-' lapolyánai kohófőnök 1836. március 19-i jelentésükben azt irják, hogy az aranytartalmú tiszai homok és kavics „általunk is megvizsgáltatott, mely alkalommal kitűnt, hogy a Lonkánál leülepedett arany csillámpala, zöldkő és kovából álló hordalék között előfordul; színe sárga, veresbe játszó, az aranyszemek összenyomott és szaggatott felületűek, ledörzsölt szegletekkel; gyakran benőtt kvarcszemekkel, mely körülmény, valamint a szaggatott felület és hólyagos kinézés arra enged következtetni, hogy az arany valamikor olvasztott állapotban volt. A Lonkánál talált szemek különfélék, egészen az 5,2 gramm súlyig, a folyón lefelé kisebbedik, a szem egészen a por alqkig; ugyanez észlelhető a Visó folyóban egészen a torkolatig, miből következtethető, hogy a lonkai arany, ahonnan lefelé a szemek nagysága kisebbedik, ott, helyből, tehát Lonka község kornyékéből ered. Elfogadhatónak látszik az a nézet, hogy a leülepedés anyaga hatalmas jegeczes pala formációból ered, mely Lonka felett kimagasló kvarcz sziklák által van körülvéve és mely a magában foglalt aranyat a folyóvíz romboló hatásának segítségével a lonkai aranymosásokhoz szolgáltatta .. írásom következő részéből megtudják, hogy a Tisza mellékfolyói közül melyiknek a fövenyében van arany, s honnét került a folyó fövenyébe. (Folytatjuk) A f