Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

Hétfő, 1985. augusztus 12. Tisza shop Finomabb, különlegesebb, így természetesen drágább áruválasztékkal megnyitot­ták a Napfény Szálló és Üdü­lőközpontban (kemping), a volt recepció helyén, azt a kis üzletet, amely elsősorban a vendégek jobb ellátását hi­vatott szolgálni. A Tisza Füszért a tulajdonos. Az új üzletben természetesen fo­rintért lehet vásárolni na­ponta reggel 6-tól 9-ig, illet­ve délután 4 órától este 10-ig, cigarettától piperecikkekig, tájjellegű ajándékoktól ék­szereken. bizsukon át külön­böző fotócikkekig sok-sok mindent, még magnó- és vi­deokazettákat is. Csak legyen „zsozsó" hozzá ... Átlendülni óriás keleppel Filmet forgattak a Szabadság úszóházon „Arra kjérem a kedves ni": akár akarjuk, akár nem, strandotokat, viselkedjenek az életünk bizonyos pontja­természetesen, ne nézzenek in nem lehet, nem szabad úgy, mint a moziban!" — lazán átlendülni az óriás hangzott a határozott fel- keleppel, hanem döntenünk szólitás. A Szabadság úszó- kell, mit kezdünk az éle­ház „lakói" azonban aligha- tünkkel. Füge egy felhőtlen tehettek mást — békéjükből diákszerelem „játszadozásai" és helyükről kizökkentve —, után eljut addig a pontig, néztek, mint a moziban, hi- amikor választania, határoz­szen mozi az egész úszóház, nia muszáj, mi több. a fél Tisza-part. A dis7.kóhajóvá szepített Itt készül a Szerelem első tanyahajóra Dobray György véria című film, melynek érkezik. Gyo^s helycsere a története szegedi helyszínek- vallatás közel 40 fokos szín­hez kötődik, mint ahogyan helyén. Horváth Péter hiá­erósen vonzódik szűkebb nyában őszinte választ re­pátriánkhoz az egyik forga- mélhetek arra a kérdésre: tókönyviró és rendezőtárs, hogyan tud a rendezőtárssal dolgozni? Horváth Péter is. — A Tisz.i-part, a Lapos, az úszóház, az édes-keserü — Elméletileg jobb egye­dül rendezni, de ez esetben diákévek, az első szerelem, kivételesen harmonikus mind megírattak mar az együttműködőről öcsémnek szeretettel könyvében, amelynek sztori ja kísértetiesen hasonlít a film történetéhez, s amelyben kortársai egyik legjobbjaként rcjzolta meg a 60-as évek nemzedékének életérzését, sajátosan lebegő, apró eseményekben gazdag, mégis tétlen életformáját. — Valóban meghatározóak hiszen a film alapgondolatá­tól a forgatókönyvíráson át. film stílusa is inkább ama­tőr játékot igényel, mint profi teljesítményt. — A teljes stáb amatőr? — Galambos Erzsi, l/jlaky Dénes és a szaxofonkirály, Dés László — aki egyébként a film zeneszerzője — kivé­telévet igen. És van egy fé­lig hivatásos, félig amatőr szereplőnk is. Jászai Mari unokahúga, Jászai Jolán né­ni alakítja most első film­szerepét (aki közel 70 éve­sen állt először Színpadra, s akit valószínűleg már sokan ismernek Vitray Telefere című műsorából). — A filmesek — mostaná­ban legalábbis úgy hírlik — ügyeskedni kényszerülnek az anyagiakkal. — Mi valamivel több pénzt kaptunk, mint amennyi ál­van ^ szó, talában jut a játékfilmekre. De köztudottan, amennyi van, az sohasem elég, így a gyakorlati kivitelezesig mi js ügyeskedtünk. A ja mindept, közösen csinálunk, Dan Fudzsi céggel állapod­illetve csináltunk Peterrel. tunk meg ha az ő fiimjük­S az eddigi munka azt bi- re forgatunk, akkor 10 ezer zonvította, azonos a szemle- méter szalagot — az összes létünk a megvalósítás mi- fiimmennv1ség felét — in­kéntjében. E film esetében pedig kifejezetten hasznos a kettős rendezés, mert voltak számomra a Szege- meglehetősen nagy stábbal den eltöltött diákévek. Ettől dolgozunk, akiknek zöme az élménytől szabadulni nem amatőr színész. A jeleneten­tudok és nem is akarok, kénti 100-120 fiatalember sza-parton. az úszóházon, a ezért szerepelnek motívumai mozgatása elbír két irányi- haton, a Móra-oarkban ját­könyveimben, és ezért kö- tót. ""J:l' A * szön ismét vissza a most — D tr.it mostansag az amatőrök szerepeltetése... gyen adják. Ez nem kis nye­reség. — Milyen helyszíneken forgatnak itt a városban? — A legtöbb ielenet a Ti­forgatandó filmemen. Csak a történet gerince hason ló. illetve a helyszínek. Az idő — a történelmi szituáció — már merőben más, mint ahogyan mások voltunk mi, akiket úgy hívtak: beat­nemzedék. és mások a mai. — Ezt maga a film kíván­ja igy, nem a divat diktál­szódik. A belső felvételeket pedig Pesten forgatjuk. — Mikor láthatjuk a Ti­sza-parti történetet? — Nehéz megmondani, ta­lán a iövő év első felében breaket táncoló, punkfrizu- korú hivatásos művészek. A rás gyerekek. De kár a kü­lönbséget a könyv és a film között boncolgatnunk, hi­szen a film mondandója te­kintetében ennek nincs je­lentősége. — Mégis megkérdezem, milyen különbséget lát a hí­res-hirhedt beatnemzedék és a mai ifjúság között? — A mi generációnk fa­natikusan hitt a közösség értelmében, jóllehet, ma már, felnőtt fejjel, mind­annyian rájöttünk, hogy ez a hit illúziókon alapult, és sajnos tévedés volt. Ránk jellemző volt a felhangok­kal teli szembenállás, a ki­válás, a mellbevágós más­lenni akarás, kezdve a vál­lig érő hajunktól a zenén­kifi. a szövegeinkig. A mai srácokban nem érzem a kö­zösség utáni igényt, „Békés konfrontációban" élnek, igyekeznek elodázni a dön­téseket, mihamarabb minde­nen túllépni. — Azaz, igyekeznek min­denen átlendülni, óriás ke­leppel — ahogyan ezt mond­ja és ttxzi Füge, a film fő­szereplője. — Igen. Mindaddig e sze­rint a filozófia szerint él us cselekszik, ameddig el nem érkezik az a pont az életé­ben, amikor már nem lehet elodázni a problémákat, szembe kell nézni velük. A mi, kommersznek is nevez­hető történetünkkel ponto­san ezt szeretnénk „hirdet­ja, h'szen tizenévesekről ajánlhatjuk — Horváth Pé­szól a történet, s köztudot- terrel szólva — a közönség­tan nálunk nincsenek ilyen nek, szeretettel. Kalocsai Katalin Bodzafa tollkéssel Lengyel vendégmunkások a színházépítkezésen Olszynski Wieslaw épí­tészmérnök Krakkóban, a Budo.stal-2. számú építőipari vállalatnál. Most színházban van. Nem premieren. Építi azt. Milyen sikerrel? Eldönt­heti bárki, ha Thália szege­di szentélye felé sétál. Ho­gyan jön össze Krakkó Sze­geddel? Rém egyszerűen: a lengyel szakember sokadma­gával a mi színházunkat al­kotja újra — szombatonként is. — Hányan dolgoznak? jobbat akar csinálni, mint a másik. Kitűnő ez, hiszen eb­ből csak ió sülhet ki. — Itt lesznek a bemuta­tón? — Ha meghívnak a ma­gyar kollégák. — Jelenleg csak 18-an. a . Szekeres Miháh, többiek a 410 ágyas klinikát «Pltesz; lekeres Mihály közönség is igy jár majd. ha meglátja a nézőteret: a páholysorokon 24 karátos arany-füstlemezek, a meny­nyezeti freskók szebbek, mint valaha. Elkészült a vasfüggöny, működik a fű­^ tés és szellőzés, befejezte­tett a tűzivíz-hálózat, a Hogy még nemzetközibb színpadi záporoztató. Viz­legyen a Nemzeti Színház, ügyileg csak a függönylo­elmondom hát: kubai szürke csoló hiányzik. Az üzemi márvány borítja az előcsar- szárnyakat — öltözőket, iro­nok oszlopait. Másutt sárga dákat. jelmeztárolókat — műmárvány pompázik. A szeptemberben az építészek lépcsőfeljárók falára a belső átadják. építik, viszon kezdetben 80­an voltunk a nemzetinél. — Csináltak már színhá­zat? — Soha. de ez a munka nem volt idegen, hiszen ott­gipsz futódiszt álmodott. En­nek hossza két és fél kilo­méter! A díszekkel Csúri Im­re és Horváth Ottó bíbelő­dik. — Időigényes ez a munka. Honnan értenek hozzá a hon már rengeteg műemlé- sablonos-betonos épitökor­ket felújítottunk. — Nehézség? — A kezdet. Mert ahány ház, annyi féle. — Elégedett a munkatár­saival? szakban? — A „vaskalapos" meste­reinktől tanultuk. — Vaskalapos? — Ígv szokták mondani az öreg építőmesterekre. Miklós János, Dömösi Illés, Kopás. Lyukkártyával vezérlik majd a már beszerelt dísz­letmozgató gépet (56 darab) és kézzel működtetik az ugyancsak kész kézi (28 da­rab) ponthúzót. Az idén üze­mel a forgószínpad és az emelhető-süllyeszthetö zene­kari árok is. — Maximálisan. Ezt nem János belénk sulykolták ezt kötelességből mondom. — Milyenek a magyar kollégák? — Nem tudja kiugratni a nyulat a bokorból. mert nincs benne. De nem is ez volt a kérdés. Jó szakembe­rek a magyarok, jól kijö­vünk egymással. A színház Deák Ferenc utcai homlok­zatán együtt dolgozunk, azo­nos feltételek mellett, a fel­adat is azonos. Észrevettem, hogy a két gárda presztízs­nek érzi a dolgot, mindenki a tudást. Szegények, meghal­tak már. írja le a nevüket, megérdemlik! — Milyen dolgoznak? — Most bodzafa tollkéssel. Ez kell az ilyen facsád fa­lakhoz, homlokzatokhoz. \ — Facsád? Mit jelent? — Zsargon. Így tanultuk a régi öregektől. Szikrázik a szemem, tát­va marad a szám. A kedves A színházlátogatásra Dar­vas Tamás építésvezető invi­tált. Nem mondta, hogy mi­ért, csak gondolom: lássam és tudassam, ők dolgoznak, szombaton is. mert akarják a színházat csakúgy mint a város közönsége. ígéri: az szerszámmal idén december 30-ig meglesz a műszaki atadas-atvetel. Si­etve hozzáteszi: akkor csak építészetileg lesz kész. a technikai berendezések szinkronizálása. beállítása még néhány hónapot igény­be vesz. „Be kell lakni" a házat rendezőnek, színész­nek, zenésznek, műszakinak egyaránt. Ács S. Sándor Csak kazettát ? Fiatalkorú autófosztogatók Tavasszal még szakmun. hogy jogosítvány nélkül mo- fel, hogy ő a kocsit feltörő. kásképzőbe járt. azután két torozott, a stoptáblánál nem szegedi vállalatnál is dol- állt meg, majd karambolo­gozott segédmunkásként — zott. Járőrkocsi követte, lát. összesen tíz (!) napot — ták az esetet, s így nem most pedig ráérősen beszél- volt mit tagadnia. A fiú (jú­getünk a rendörségen, ahol liusban lett 17 éves) édesapja vizsgálati fogságban elméi- meghalt, édesanyja neveli kedhet tettein. B. Gábor fiatalkorú. Ami­ket elkövetett azok nem ne­vezhetők ifjonti megbotlás. nak, azok tudatos bűncselek­mények. — Kivágtak az iskolából, ezért kellett dolgoznom — mondja. Ugye „csak úgy" senkit nem vágnak ki, erre többek között azzal adott okot, Néhány hét után ujra a rendörségre került. — Eltoltunk egy motort, és a töltésen szétszedtük a haverral. Már mentünk ha­za, amikor a rendőrök meg­látták a barátomnál a vil­két húgával. Alig érthető, láskulcsokat, szerszámokat, hogy 10 ezernél többet érő Behoztak, és a srác elpofá­10 ezernél motort tud venni ... — Az a motor a sajátom volt — állítja. Azért magyarázza így, mert sok másik viszont nem. Sőt! Autók is bánták B. Gábor éjszakai sétáit. Miként kezdődött? — Egy filmben láttam, jukat? hogyan leiiet feltörni a ko- — Az elefántfület lehet csikai és megpróbáltam, de kifeszíteni, de akkor nem, ha belül biztonsági zár van. — Hányan fosztogattak? Es miket vittek el? zott mindent. — Adjon tanácsot: mité­vő legyek, ha bezárom a sluszkulcsot, hogyan jutha­tok a kocsimba, illetve, mit legyenek más Lada-tulajdo­nosok, hogy illetéktelenek ne törhessék fel az autó­csak néhányat. — Mi volt a zsákmány? — Semmi. Illetve néhány kazettát vittem el. Nem ér­dekelt mi van a kocsiban, csak szórakoztam. Volt há­rom kocsi is, amit megjárat­tam, ennyi az egész. — Beszéljen a cserbenha­gyásról! Cinikusan, vállrándítva mondja: — Nem hagytam el sen- okozott kárt? kit, csak elszaladtunk az erdőbe, amikor nekem jött egy Polski. — Milyen autóval volt? — Ezerhatos Ladával. A szatymazi elágazásnál nem néztem szét, kimentem elé. — Es „csak" beszaladtak az erdőbe. Ez cserbenhagyás. — Nevezze úgy. — Nem bántottam sem­mit. Mondtam már, csak kazettát gyűjtöttem, azt is 10—15-öt, de a felét eldob­tam. Hányan voltunk? Néha ketten. — Mikor kezdődött? — Másfél hónapja. — Mennyire becsüli az „Tisztasági mozgalommal a környezetvédelerffért! Felkérjük, hogy családja és a közösség egészségvédelme érdekében kapcsolódjon be a községben meghirdetett tisz­tasági mozgalomba ..." — közli a mórahal mi lakosokkal a Vöröskereszt felhívása. A nagyközség tiszta, virágos utcáin meglátszi k, szeretik a szépet. Ahol pedig nem, vagyis ahol ilyen a ház eleje, mint a bal oldali képünkön, ott az történik, mint a jobb oldalin, összefogtak ugyanis szombaton a Homokkultúra Szakszövetkezet dolgozói, és a magáról megfeledkezett tulajdonosnak „társadalmi munkában" rendbe tették a háza elejét. „ Learatták" a szépen fejlett gazt — aztán behányták az udvarába. Most már söpörhet a háza elején .., — Most itt van a vizsgá­lati fogságban. Járt már itt korábban is! — Elkaptak Üjszegeden. Srácok látták, hogy fel aka­rok törni egy ezerkettest, ök fogtak el, kihívták a rendőrséget. Megpróbáltam elfutni, de hülye voltam, mert nagyon berúgtam és elestem. Ennyi az egész. Kihallgatás után B. Gá­bort hazaengedték, ugyanis akkor csak a gyanú merült — 50 ezer forintra. — Tizenöt kazetta nem ér annyit. — Az nem, de a karambol drága. Ebben igaza lehet B. Gá­bornak, abban viszont nincs, hogy csupán kazettát gyűj­tött. A vizsgálati jegyzö­könyvekben ez ideig 11 Lada feltörése és hat motorkerék­pár „eltolása" terheli, autós Hi-Fi-torony (ez megkerült) és rádiós-magnó (ezt a do­rozsmai vásárban 500 fo­rintért eladta). Adidas ci­pők és ruhaneműk eltulaj­donításáért is kell felelni neki és társainak, ugyanis négyen voltak. Mindannyian fiatalkorúak! Á. S.

Next

/
Thumbnails
Contents