Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

r Szombat, 1985. augusztus 31. MAGAZIN w I

dén immár tizennegyedik alkalommal rendezi meg szeptember 15—19. között a Magyar írók Szövetsége, a Napjaink szerkesztősége és a Hazafias Népront Borsod-AbaújZemplén Megyei Bizottsága a tokaji írótábort, most kivételesen Miskolcon. A megyében élő és elszármazott írók, költök mintegy félszázán, a hagyományoknak megfelelően Tokajban gyülekeznek, majd Tiszaladányban a tokaji találkozók egyik megteremtőjének, Darvas Józsefnek az emléktáblájánál helyeznek el koszorút. A tanácskozás másnap Miskolcon kezdődik, amikor a beszélgetés tárgya az ifjúság és a társadalom sokrétű viszonyának vizsgálata, az ifjúság szocializációjának elemzése. Ha ilyenkor ősszel évente az írótábor megrendezéséről kapunk hírt, érdemes felidézni, hogy milyen irodalmi és politikai gyökerei vannak ennek a kétségtelenül eddig egyedülálló és sajátos művelődési fórumnak. T

iszaladányban 1940 májusában Móricz Zsigmond, Kovács Imre és Veres Péter a ládányi falunapon találkozott a taktaküzi parasztsággal. Az írók és a parasztok párbeszéde, az ország sorsáért való közös aggódás egyúttal hitvallás volt a nemzet, a magyar nép jobb, békésebb jövője mellett. 1942-ben a második íróparaszt találkozó megrendezése a fokozódó terror légkörében bátor magatartásnak, nyílt állásfoglalásnak számított. A szervezők többek között meghívták Darvas Józsefet, Gulijás Pált, Sinka Istvánt, Veres Pétert. Aimkor 1960-ban az első ládányi találkozó huszadik évfordulóján a megjelent írók a háború előtti feszült hangulatú beszélgetésekre emlékeztek, Darvas József a/.t mondta: „Itt engem egy •embererdö védett, amikor bujkálnom kellett. Itt mindenki ismer, és én is ismerek mindenkit.". Majd néhány évvel később elsőként kezdeményezte, hogy Tokaj évente adjon helyet olyan találkozóknak, ahol az irodalom képviselői a helybéli parasztsággal, a témához értő szakemberek, társadalompolitikusok csoportjával megvitatják a közélet, a gazdaság- és-településpolitika, a művelődéspolitika legaktuálisabb kérdéseit a megoldás keresésével, a jobbítás szándékával, így és ezért volt téma a munkásság megyei helyzete és művelődésének körülményei, a szocialista életmód, a demokrácia és érvényesülése a szocialista közösségekben, a lakótelep és a szocialista életmód viszonya, a családpolitika feladatai a szocialista társadalomban. Az írólábori viták olyan társadalmi sorskérdéseket tűztek napirendre, amelyek egyúttal a mapyar irodalmat is foglalkoztathatják, táplálhatják. Mi a teendőnk, a felelősségünk, hogyan éljünk, cselekedjünk, mi módon lehetünk egy alkotó közösségben nélkülözhetetlen társ, építő erő? E gondolatkör szellemében hittel és elszántsággal fogalmazták meg észrevételeiket írók, politikusok, tudósok a tanácskozásokon, annak szüneteiben, az esti beszélgetéseken vagy éppen az „irodalmi zarándokutak" közben, amikor Hegyalja gazdasági, kulturális fejlődésével ismerkedtek. Az üzemi, a szövetkezeti, a családi látogatások, az irodalmi, történelmi emlékhelyek felkeresése mindenkor a táborozás szerves tartozéka volt. így lesz az idén is, amikor fiatal mezőgazdászokkal, műszakiakkal, egyetemi hallgatókkal együtt fűzik tovább a napközben felvetett gondolatokat. M

ennyire tekinthető egy fiatalember érett állampolgárnak iskolai tanulmányainak befejeztével, ismeri és képes-e gyakorolni jogait és kötelességeit? Az ifjúság szellemi arculatának alakításában milyen módozatai lehetnek a társadalmi beilleszkedésnek közösségbe, közéletbe, az alkotó munka folyamatába? Szó lesz a fiatal értelmiségiek sajátos szerepéről, s ennek a szerepvállalásnak gondjairól, zavarairól. Korreferátum vizsgálja majd az eszmények és példák hatását' az ifjúság szellemi és erkölcsi nevelésében. Tapasztalati tények segítségével megismerkedhetünk a falun élő, dolgozó fiatalok sajátos helyzetével, az elvándorlás jogos és indokolatlan körülményeivel. Az írótábor tanácskozásain nincsenek állásfoglalások, határozatok. Gondolataira, javaslataira viszont érdemes odafigyelni, azokat megszívlelni, esetleg megvalósítani. M. I. Barak László Védtelen Kormos István emlékének Télben tél van, nyár a nyárban, nem úgy, mint NORMANDIÁBAN. Mellemre ül a jámbor éjszaka, s csak bámul, kérődzik szüntelen. A falu bolondja szól: « Bolond vagyok. Bolond vagyok. Arcán a megszolgált ital lecsordul, a csapos röhög, mulat az ISTENADTA NÉP. Hogyan van ez, YORICK? A dadogás üvöltésbe torkoll? Az üvöltés dadogásba fullad? Miért van, hogy itt az erdők fölött nem szárnyalnak juhnyájak? A szélmalmok miért nem szállnak el? Hol veszhettek el játékaim? Nincs már, ki rám szól: „Vigyázz magadra, kicsi László!" Bezártam a kisfiút, a védtelent, s lettem szaván fogható védtelen. Kendi Mária Világvégi labdajáték Meseország kapujában három alma. Mind a három elgurulna, ha akarna. Kinyitnám én a nagykapu mindkét szárnyát. Felhussanna a-nagy kapumadár, erdőn-mezőn szednék neki — piros — málnát, a tengerben fognék — pöttyös — márnát, feje alá tennék egy fű-, fejem alá egy tűpárnát. En vagyok a labi-labda. Autó kerekei között. Egy tank talpa alatt. A robbanás epicentrumában óvóhelyen. Politikatudomány A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai főiskolájának folyóirata új címmel, megváltozott köntösben és a tartalmi megújulás törekvésével jelent meg. A Politikatudomány ez évi első számának szerkesztői jegyzetében azt irja, hogy „Az elmúlt évtized változását, a világgazdasági válság és nyomában a nemzetközi helyzet kiéleződése, a helsinki folyamat megtorpanása, saját, belső fejlődésünk egyenetlenségei, helyenként ellentmondásai, a társadalmunk szerkezetében, a gazdasági és kulturális szférában — e kettő viszonyában — bekövetkezett elmozdulások az élet minden területén felerősitették a megújulás, a tisztázó viták, az értelmes és felelős kísérletek iránti igényt és készséget — mozgósították a politikai gondolkodás és cselekvés erőit." A folyóirat a társadalomkutatás, a politikai elemző munka eredményeinek közlésével nem csupán a politikatudományi képzés színvonalának emeléséhez kíván hozzájárulni, hanem a politikai gyakorlat mind szélesebb társadalomtudományok alapozásához is. A lapszám közli Kulcsár Kálmán. akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének tanulmányát Társadalmi megújulás — politika — tudomány (Gondolatok az innováció problémáiról a magyar társadalmi gyakorlatban) címmel. Szoboszlai György a politikai döntések szerepéről ir a gazdaságirányításban; Tóth István Lukács György 1945. és 48. közötti művelődéspolitikai nézeteit elemzi; Erényi Tibor a korai magyar szociáldemokrácia szocializmusképét vizsgálja; Benkö Péter pedig a Nemzeti Parasztpárt vezetőinek véleményét összegezi a szocializmus politikai rendszeréről 1947—48 fordulóján. Andruskó Károly: Zentai metszetek 4