Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

Szombat, 1985. augusztus 31. Aczél György megbeszélései Finnországban A Helsinki (MTI) Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, aki a Finn Kommunista Párt Kozponti Bizottságának meghívására Finnországban töltötte szabadságának egy részét, megbeszéléseket folytatott a finn politikai élet több vezető képviselőjé­vel. A magyar politikust fogadta Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, Kalevi Sorsa miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt elnö­ke, valamint Paavo Váyry­nen külügyminiszter, a finn Centrum Párt elnöke. A szivelyes. baráti légkörű találkozókon véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, mindenekelőtt a/, euró­pai helyzet, továbbá a ma­gyar—finn kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről. Aczél György találkozott Arvo Aaltóval, a Finn Kom­munista Párt elnökével. A szívélyes, elvtársi megbe­^-zéleseken áttekintették a nemzetközi helyzet, továb­bá a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom főbb kérdéseit, valamint az MSZMP és a Finn KP kö­zötti együttműködés erősí­tésének lehetőségeit. Átomsorompó-szerződés Genfi konferencia Horn Gyula fölszólalása ©I Genf (MTI) Az atomsorompó-szerzödés megvalósulását yizssáió genfi konferencia általános vitájában penteken felszó­lalt Horn Gyula külügy­minisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Megállapította, hogy a legutóbbi felülvizsgálati konferencia óta eltelt öt év során is gyakran kerültek veszélybe az. enyhülés ered­ményei. egyes államok kap­csolataiban veszélyes fe­szültségek alakultak ki. Hangoztatta a magyar kor­mány azon állásfoglalását, hogy van reális tehetőség a nemzetközi események ked­vezőtlen menetének megvál­toztatására, az államok kö­zötti kölcsönös megértés és együttműködés erősítésére. Ennek előfeltétele a kontak­tusok fenntartása, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok bővítésére és fejlesztésére kínálkozó lehetőségek ki­használása, és mindenek­előtt a problémák tényleges megold fisára irányuló po­litikai akarat. Az államtitkár megerősí­tette a magyar kormány el­kötelezettségét az. atomso­rompó szerződés elvei, cél­jai és a szerződésből reá háruló féladatok teljesítése mellett. A szerződés mű­ködése vitathatatlan ered­ményének minösítettej hogy nem jelent meg újabb nuk­leáris hatalom a nemzetközi szintéren. Horn Gyula ki­emelte, hogy az. atomsorom­pó-szerzödés alapgondolata a nukleáris háború veszé­lyének elhárítása. Hangsú­lyozott jelentőséget tulaj­donított az államok által a sz.erzödésben vállalt azon kötelezettségek teljesítésé­nek", amelyek szerint az aláíró államok jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris fegyverkezési ver­seny mielőbbi megszünteté­se. a nukleáris leszerelés erdekében, hozandó haté­kony intézkedésekről. Elég­telennek tartotta az e té­ren elért eredményeket. A szerződés szelleméből fa­kadó jogos igénynek minő­sítette, hogy minden nuk­leáris hatalom mondjon Is a nukleáris fegyverek első­ként történő használatáról. * Horn Gyula külügymi­nisztériumi államtitkár pén­teken a késő esti' órákban hazaérkezett Genfből. Angolai cáfolat I.uanda (MTI) körök által terjesztett — A/ angolai kormány ha- állításokat, hogy szovjet tározottan elitélte es ko- csapatok vesznek részt az holmánynak minősítette angolai ellenforradalmúrok azokat az — egyes nyugati elleni harcokban. fcu RÁDIÓJELEK IIAKMATI SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE Harmati Sándort, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság alelnökét, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának volt tagját 80. születésnapja al­kalmából pénteken Németh Károly, az MSZMP főtitkár­helyettese köszöntötte és át­ad! a a Központi Bizottság ajándékát. » SZAK ALI JÓZSEFNÉ KITÜNTETÉSE Szakali Józsefnet, az MSZMP Központi Bizottsá­gának politikai munkatár­Bányásznapi (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságosabb, embert ki­mélöbb bányaipar megte­remtéséhez. — Közismert, hogy az el­múlt évtized világszerte je­lentós gazdasági változáso­kat hozott, nagymértékben megnőtt a föld kincseinek értéke. Ennek fő oka, hogy az egyre növekvő igenyeket korlátozott mennyiségű ás­vány vagyonból kell " kielé­gíteni. Újfajta fejlődést kel­lett megalapozni, amelyben a gazdasági előrehaladás, növekedés csak egyre na­gyobb emberi teljesítmé­nyekkel, -így a kutatások, a műszaki fejlesztés gyorsí­tásával, ugyanakkor válto­zatlan, vagy csökkenő mennyiségű nyersanyag- és energiafelhasználással ér­hető el. — Mindez megköveteli a kitermelési és a feldolgozá­si technológiák fejlesztését. A bányászatnak olyan ked­vezőtlen földtani adottságok között kell dolgoznia, olyan nagy mélységeket kell meg­hódítania, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Ezeken a nehézségeken csak a fejlett technika eszközei­vel lehet úrra lenni. Az új, automatizált, elektrunizált berendezések, technológiák alkalmazása átalakítja a bá­nyamunkát — mondotta Ha­vasi Ferenc, hangsúlyozva, hogy a bányákban dolgozó emberek új követelmények­kel találják magukat szem­ben, egyre nagyobb értéket termelnek, pontos munká­juktól nagymértékben függ munkahelyük, társaik biz­tonsága. — A fejlődésnek — mint eddig is — együtt kell jár­nia a dolgozók egészségé­nek fokozottabb védelmé­vel, a bányabiztonság ja­vításával, a veszélyek el­leni aktív védekezéssel. Olyan megoldásokat kell ke­resni, amelyeknek beveze­tésével mind kevesebben dolgoznak egészségkárosító, vagy veszélyes körülmé­nyek között. Hasonlóan fon­tos feladat, hogy a mü­velési technikák ne ká­rosítsák termeszeti környe­zetünket, vagy ha ilyen mégis bekövetkezik, azt minél kisebb költséggel el lehessen hárítani. A Kozponti Bizottság tit­kára áttekintette a Komá­rom megyei szénbányászat előtt álló legfontosabb fel­adatokat, majd így folytat­ta: — Hosszú évek óta nem fordult, elő, hogy tüzelő­anyag-ellátási zavarok okoz­tak volna gondot lakossá­gunknak. A kormány eltö­kélt szándéka, hogy meg­felelő intézkedésekkel biz­tonságos ellátási helyzetet teremt. A Minisztertanács folyamatosan foglalkozik a tüzelőellátással. A hosszú termelési kiesések pótlásá­ra egyrészt valamennyi érintett vállalatnak megkell tennie a szükséges intéz­kedéseket, másrészt növel­ni kell az importot. Az ál­lami szervek intézkedései eredményeként minőségi szénből a tavalyi tényle­ges felhasználásnál valami­vel több áll majd rendelke­zésre. Továbbra is dolgoz­ni kell azért, hogy javuljon a területenkénti elosztás, és a különféle minőségű sze­nek mindenütt az igények szerint kaphatók legyenek. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tűzifaellátás ki­egyensúlyozott legyen — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd sok sikert, jó szeren­csét kívánt a bányászok nagy családjának az ipar­ág előtt álló feladatok tel­jesítéséhez. Tegnap, pénteken délután a 35. Bányásznap alkalmá­val ünnepséget rendeztek az algyői olajmedence központ­jában. A megjelenteket, kö­zöttük Barna Sándort, a me­gyei pártbizottság tagját, Ma­gyar Istvánt, a szegedi városi pártbizottság munkatársát, valamint a megyei és a vá­rosi társadalmi szervezetek képviselőit Papp László fő­mérnök köszöntötte. Elhangzott a bányászok himnusza. majd szavalat következett. Ezután Papp Gyula a szegedi városi ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a bányá­szok munkáját, gratulált a szegedi szé n h i d rögén - m ed e n ­ce dolgozóinak eredményeik­hez. Részletesebben is fog­lalkozott az energiaprogram­mal, valamint a környező szénhidrogén-mezők szere­pével, a város életére gya­korolt hatásával. A tetszés­sel fogadott beszéd után ki­tüntetéseket és jutalmakat adtak át a munkában kitűnt dolgozók nak. A 35 éves szolgálati idö elismeréseként a Bányász Szolgálati Érdemérem gyé­mánt fokozatát kapta Cseke István művezető, Ungor Im­re művezető és Tamás Jó­zsef csőszerelő. A 30 éves szolgálati idö elismeréseként a Bányász Szolgálati Ér­demérem arany fokozatában részesült Ördögh Imre se­gédmunkás, Tolnai József művezető és Tóth Gyuláné laboráns. Az, Érdemérem ezüst fokozatát vehette át Bödök Árpád üzemtechnikus, Csiki István kútkezelő és Vámosi L ászióné gondnok. A 15 éves szolgálat elisme­réseként. adományozott Bá­nyász Szolgálati Érdemérem bronz fokozatával 80 dolgo­zót tüntettek ki. A Kiváló Bányász miniszteri kitünte­tést kapta meg' Radics György művezető, a Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetésben részesült Bécsi László termelőmester és Un­gor Imréné csoportvezető. A váJlalat kiváló dolgozója ki­tüntetést harmincegyen ve­hették át. Bányászati hűség­jutalmat. több mint 13 mil­lió forintot másfél ezer olaj­bányász kapott. A medence üzemeinek dolgozói a hét­végén külön is tartanak bá­rtyásznapi összejöveteleket, természetesen fehér asztal mellett is. sát, nyugállományba vonu­lása alkalmából, a pártap­parátusban végzett több év­tizedes eredményes mun­kája elismeréséül az Elnöki Tanács a Szocialista .Ma­gyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken adta át. A SZOVJET KORMÁNY NYILATKOZATA A Szovjetunió kormánya határozottan elitéli a dél­afrikai rendszernek a feke­te lakossággal szemben al­,kalm;tzottr "tömeges -megtorló intézkedéseit: -A 'szovjet* kar­mán y:- követeti, hogy szünu tessék* be azonnul ezeket az aktiókat és bocsássák sza­badon' a börtönökben fog­va tartott több ezer politi­kai foglyot, köztük Nelson Mandelát. Biztosítani kell az Afrikai Nemzeti Kong­resszus és minden olyan szervezet szabad tevékeny-, ségét, amely egységes és de­mokratikus társadalom ki­alakításáért lép fel Dél-Af­rikában — hangsúlyozza a Szovjetunió kormányának pénteken közzétett nyilat­kozata. TÁRGYALÁS AZ EGYHÁZZAL * A sandinista kormány és a nicaraguai katolikus egy­ház képviselői háromhóna­pos szünet után a hét ele­jén Managuában tárgyalásra ültek össze. Egyelőre nem jutottak megállapodásra, de megegyeztek abban, hogy a megbeszélésekel szeptember­ben folytatják. A sandinista kormány és a nicaraguai katolikus egyház között a forradalom győzelme óta fe­szült a viszony. Az egyház igyekezett akadályokat gör­díteni a sandinisták által meghirdetett reformok elé. s azt követelte a kormány­tól, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat az ellenforra­dalmárokkal. Á történelem figyelmeztet 1939. szeptember elsején megkezdődött az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja: a német—lengyel határon fekete keresztes tankok gázolták le a határpóz­nákat, és aztán lánctalpaik taposták el a hősiesen harcoló lengyel gyalogosokat és lovasokat.., Anglia és Francia­ország hadba lépeti.. . Két esztendővel később Európa nagyobb része felett a fasizmus horogkeresztes zászlaja lengett, amikor a szovjet—német határ teljes hosszában újra támadásba indultak a fasiszta hadak: megkezdődött a második világháború különösen véres, sorsdöntő szaka­sza, amelyben végül „fordult a kerék": Moszkva alatt és Sztálingrádnál... A háború kezdetétől öt év, nyolc hónap és hét nap telt el addig, amíg a karlhorsti német had­mérnöki iskola egykori éttermében a szövetséges hatal­mak megbízottjai előtt Keitel tábornagy aláirta a feltétel nélküli megadási okmányt. Nincs háború, amelyről többet írtak volna, mint a második világháborúról, de nincs háború, amelyről tobb hazugságot, vagy feligazságot írtak volna le. Pedig a má­sodik világháború előtörténete pontosan ismert, és a teg­napelőtt szigorúan titkos dokumentumok ma hozzáférhe­tőek mindenki számára. Az okmányok arról vallanak, hogy a háború elkerülhető lett volna. A Szovjetunió volt a kor vezető hatalmai közül az egyetlen, amely a hitleriz­mus lényegét tisztán látta, és megpróbált a kollektív biz­tonság rendszerével gátat állítani annak útjába­Mielőtt Daladier és Chamberlain u szégyenletes mün­cheni egyezménnyel utat nyitott a fasiszta hóditásnak, a Szovjetunió volt az, amely szovjet—francia—csehszlovák katonai tárgyalásokat javasolt, hogy az annexiónak útját lehessen állni. Moszkva még arra is kész lett volna, hogy francia segítség nélkül katonai segélyt nyújtson Csehszlo­vákiának, ha Prága azt kéri. És miközben Chamberlain és Daladier azt hitték, sikerült elkerülinük a háborút, a Szovjetunió volt az, amely elhatárolta magát a baljós paktumtól. És 11 hónappal München után, 1939 augusztusában, amikor brit—francia—szovjet magas szintű katonai tár­gyalások kezdődtek — a történelem ugyan nem ismer fel­tételes módot, de az nyilvánvaló, hogy Lengyelországot akkor még meg lehetett volna menteni —, a nyugati ha­talmak megint elzárkóztak attól, ami új menetet adhatott volna az eseményeknek. Ma már ismert annak a titkos utasításnak szövege, amit a Moszkvában tárgyaló angol küldöttség kapott: „A brit kormány nem óhajt olyan ki­fejezett kötelezettségvállalásokat, amelyek megkötnék a kezünket." A nagy koalíció — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia szövetsége, amely a szabadságszerető né­pek támogatásával végül térdre kényszerítette Hitlert — ezért jöhetett csak akkor létre, amikor Európa nagyobb részét • már leteperte a fasiszta hadigépezet.. Európa drága áfát fizéfétt azért, hogy a riyügali hatalmak néni Coliak hajlandók Moszkvával összefógni a taSizmus ellen. A* nagy koalíció ólyan politikusa, mint. Churchill, Kboseüéft, De Gaulle, akik toronymagasan álllak Charmbeilainok és a Daladier-ek felett, pontosan megértették ezt. A történelem tanulságai éppúgy elfeledhetetlenek, mint a München után szabad utat kapott fasizmus rém­tettei. Auséhwitzban a gázkamrák tőszomszédságában a krematórium lángja festette az eget vérszinűre, Oradour­ban és Lidipében asszonyokat és gyermekeket állítottak a kivégző osztag elé, Budapesten háztól házig védték — Ber­lint. Es az út, amely milliók pusztulásához, kevés híján, az egész emberiség új jégkorszakához vezetett, a „keleti fenyegetés", a „szovjet veszély" hamis mítoszával kezdő­dött. Ma is ezzel operálnak mindazok, akik a fegyverkezé­si verseny új. minden eddiginél veszélyesebb szakaszát kívánják elindítani. Ezzel kerül szembe az a diplomácia, amely ma sem­mit sem tekint fontosabbnak annál, minthogy ki lehessen iktatni az emberiség életéből egy új háború fenyegetését. Azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a legutóbbi hetekben-hónapokban tett az Egyesült Államoknak, egy­szerre jelentik egy hagyományos „békepolitika folytatását, s tüközik azt, hogy a diplomácia elvi következetessége és az új helyzethez alkalmazkodó rugalmasság nem mond egymásnak ellent. Ezek az indítványok arra irányulnak, hogy a Földön véget érjen a nukleáris fegyverkezési haj­sza — s a kozmoszban ne kezdődjön el. Hozzátehetjük: ezek az indítványok is, s úgyszintén mindaz, amit a ma­gyar külpolitika tesz, legfontosabb érdekeinket fejezik ki, hiszen a békére irányulnak. És a magyar nép — amely több mint ezer éves történelme során a hadak útjainak kereszteződésében sem sok alkalommal került oly közel a nemzethalálhoz, mint a második világháborúban — elsőd­leges nemzeti érdeknek tekinti egv új, minden eddiginél szörnyűbb világháború megakadályozását. Meggyőződé­sünk. hogy amiképp a második világháború „Nagy Koalí­ciójában" testet ölthetett a közös érdek — amihez képest akkor eltörpült minden különbség —, úgy most is felül­kerekedhet az, ami összefűzi a népeket és nemzeteket. Ezt — úgy is fogalmazhatnánk, a józanság új „Nagy Koalí­ciójának" megteremtését — sugallja szeptember elsején a história, amelyet a régi rómaiak az élet tanítómesterének neveztek. Vajda Péter Intézkedések a földrengés után A földrengés sújtotta te­rületeken lakók gondjaival ismerkedett pénteken Czine­ge Lajos miniszterelnök­helyettes. A helyszíni szem­lét megelőzően Veszprémben Gyuricza László, a Veszp­rém Megyei Pártbizottság első titkára és István János, a rpegyei tanács elnöke ar­ról tájékoztatta a kormány elnökhelyettesét, hogy még folynak a kárfelmérések, za­vartalanná tették a közin­tézmények munkáját, és ahol lehetett megkezdték a helyreállító munkálatokat. Négy iskola kivételével szeptember 2-án mindenütt megkezdődik a tanítás. A súlyosan megrongálódott, vae.v lebontásra ítélt isko­laépületeket más helyen, ^•'ükséglantermekkel pótol­ják, vagy megszervezik a délutáni oktatást. A pere­martoni, a berhidai és a balatonalmádi óvodásokat a környékbeli településekre szállítják. Balatonalmádiban ideiglenes megoldásként a helyi vitorlás szövetség klubházát veszik ieénvbo óvoda céljára. Veszprém me­gye vezetői beszámoltak ar­ról is, hogy elkészült a ki­vitelezési programterv. Eszerint az év végéig a ba­latonalmádi. a s/entkirány­szabadjai és a vörös heré­nyi rendelőt helyreállítják. Beihidán 81 állami bérlakás helyreállítását, Peremarton­ban pedig 45 tanácsi bérla­kás felújítását végzik el. Az állami bérlakások rendbe­hozását távolabbi körzetek építőipari szervezeteinek se­gítségével oldják meg. A' kereskedelmi egységek ká­rainak együttes felszámo­lására összefogtak a megvje fogyasztási és értékesítő szövetkezetei.

Next

/
Thumbnails
Contents