Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

4 Csütörtök, 1985. augusztus 15. 3 Ml? HOL? MIKOR? // Lebegő" milliárdok... Beszélgetés Sütő Dezsővel, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának vezetőjével Manapság már szinte utcai, tarsasáRi beszédtéma, hogy ecyes vállalatok, szövetkezetek, egyéb Razdálkodó szervezetek hónapokig kirívó esetekben eRy évnél is tovább tartoznak a hozzájuk benyújtott számla' egyenértékével, nem fizetik ki a nekik szállított árut vagy félkész terméket, alkatrészt. E vállalatok szinte kivétel nélkúl az állami költségvetésnek is tartoz-nak — magyarán nem fizetnek adót, képtelenek rendezni más Jellegű állami befizetési kötelezettségüket. Erről a mind jobban burjánzó jelenségről beszélgettünk a legllletékesebbel. a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fóigazgatóságanak főigazgatójával, Sütő Dezsővel. 0 — A huzamos ideig fennálló változások nyilvánvalóan fékezik a gazdálkodás természetes rendszerét. Miként ítéli meg ezt a főigazgatóság? — A hosszú ideig fennálló adósságok legfőbb oka a fizetésképtelenség — kezdi tl beszélgetést Sütő Dezső. — Fizetésképtelennek én azt a gazdálkodó szervezetet tartom, amely — tekintet nélkúl a tartozas milyenségére — nem tudja tartozásait a megadott határidőre maradéktalanul kiegyenlíteni. A tartozás fogalomkörébe beleértem az állammal szembenálló tartozást, valamint azokat a rendezetlen pénzügyi követeléseket, amiket másik gazdálkodó szervezet vagy bank támasztott az adóssal szemben. Immár százra, száztízre tehető azoknak a gazdálkodóknak a száma, amelyeknél rendszeresen es hosszabb ideje 10 millió forintnál nagyobb risszeRgel tartoznak az állami költségvetésnek. Az ilyen vállalatok szinte minden esetben tartoznak a más gazdálkodóknak és bankoknak is. A pénzintézetek ilyen alkalmakkor kialakítják a „sorban állást", amt lényegében a hitelezők sorban állása. Az adósok, amint pénzhez jutnak, először az állammal szembeni adóssagukat kötelesek rendezni. Amennyiben ez megtörtént, sor kerülhet a másfajta, egyéb vállalatoknak, bankoknak való adósság kifizetésére. Meg kell mondani, vállalataink fizetésképtelensége mi. pénzügyi szakemberek az ilyesmit összefoglaló néven likviditási zavarként emlegetjük — az utóbbi időben növekedett. A múlt év első negyedében hetven vállalat tartozott huzamosabb ideje az államnak, több mint 5 milliárd forinttal. A likviditási zavar a vállalatok egymás közötti kapcsolatában még jobban érzékelhető. Ez az összeg — tehát a vállalatok egymás közötti pénzforgalmában mutatkozó kiegyenlítetlen követelés — 1983-ban 29 milliárd, 1984ben pedig tobb mint negy• -nmilliard forint volt. 0 — Mcgallapithato-e, hogy miként kezdődött ez a folyamat? Mely vállalatoknál jelentkeztek elsőnek a likviditási gondok, s mi okból? — Hosszú ideje tartó folyamat ez, nem lehet tudni, melyik volt az a vállalat, amelyik elsőként huzamosabb ideig tartozott az államnak, más cégeknek. Teljes felelősséggel kijelenthetem viszont, hogy a vállalatok eladósodása, krónikus likviditási zavara nem önmagában kialakult jelenség. Ahol ilyen tapasztalható, ott rendszerint bajok vannak a vállalat vexatéeévd, a termelés megszervezésével, a gyártott termékek minőségével. a termékszerkezet szükségesnek tartott átalakításával. Mivel nemzetgazdaságunk egyre jobban piacérdekeltté válik — az eladósodást fokozhatják a gyorsan változó és nem egy esetben megnehezedő értékesítési feltételek is. A nem megfelelő vállalati gazdálkodás szülte likviditási zavar ily módon tovább gyűrűzik, egyetlen rosszul gazdálkodó, krónikusan fizetésképtelen vállalat tucatnyi más céget ránthat magával a pénzügyi nehézségek örvényébe. 0 — Csak a helyzethez kellően nem alkalmazkodó, rossz gazdálkodás játszhat szerepet az adósság halmozódásában? Milyen típusú vállalatok a krónikusan rosszul fizetők? — Nehéz az ilyen vállalatokat tipizálni, mert a fizetésképtelenségnek sok eredője lehet. A nagy exportot lebonyolító vállalatoknál a likviditási zavar egyik oka lehet az is. hogy az exportból származó követeléseit az idegen vállalatok csak vontatottan egyenlítik ki, s a devizaelszamolás átfutási ideje is meglehetősen hosszú nálunk. Gyakran tapasztalt jelenség a pénzügyi rendszerben a fizetési készség hiánya is. Ez minden esetben a vállalat belső szervezetlenségét tükrözi, vezetési és adminisztrációs hiányokból, az oU dolgozó pénzügyiszámviteli alkalmazottak képzetlenségéből fakad. Az ilyen vállalatnak tehát van pénze — szervezetlehségbÓT kifolyólag mégis késedelmesen fizet. Természetes éis gyakori jelenség a népgazdaságban: egy nagyvállalat részmunkát végeztet a kisebbel. Ez a részmunka kiteszi — mondjuk — a nagyvállalat termelési értékének három százalékát, de a kisvállalatnál e/, a termelési érték hatvan százaléka. Ha a nagyvállalat krónikus adós — a kicsit szinte megbénítja. Az ilyen monopolhelyzetek nagyon sok zavart okoznak a kisebb cégek gazdálkodásában. 0 — Milyer. lehetőségeik vannak a hitelezőknek követeléseik behajtására? Kell-e az adósnak késedelmi kamatot fizetnie? — Amennyiben az adós határidőn túl fizet, a hitelező húsz százalék késedelmi kamatot követelhet, erre viszont elég ritkán kerül sor. Ugyanis, ilyenkor jelentkezik az előbb említett monopolhelyzetből adódó zavaró faktor. Nem lehet ugyan a krónikusan rosszul fizetőket úgy katcgórizálni, hogy ezek általában a legnagyobb vállalatok —, de nagyjából mégiscsak ez a bármikor rögzíthető állapot, míg a hitelezők a közepes, vagy kisebb cégek. A hitelezők — félve attól, hogy elvesztik a megrendeléseket, nem kérik a bankot, hogy követelésüket emelje meg a késedelmi kamattal. Másként kezeli a pénzintézet az állammal szembeni adósságokat — itt az adós vállalattól követelt összeget a bank minden megkezdett hónapban, 1.9 százalékkal megemeli. Az állami költségvetésnek tartozni igen „drága" dolog, ugyanis a szaporodó késedelmi pótlék összege a nyereségadó alapját is megnöveli. — A hitelezők bírósági úton is behajthatják követelésüket, de — s itt ismét a monopolhelyzetre keli utalnom — ezzel is ritkán élnek a vállalatok, összefoglalva elmondhatom, hogy a gazdálkodó szervezetek inkább vállalják a sorban állast, együtt azzal a kockázattal, hogy az adósságtömeg halmozódása kellemetlen pénzügyi helyzetbe hozhatja á hitelezőt is. ' 0 — Manapság mekkora lehet az az összeg, ami a fentiekben elmondott módon „lebeg a levegőben"? E normális pénzforgalomból kirekesztett öszszeg mi módon befolyásolja a gazdálkodás természetes folyamatát? — Mintegy 35—40 milliárd forintról van szó. Ezek a „lebegő" milliárdok elsősorban úgy veszélyeztetik a gazdálkodás természetes folyamatát, hogy tovább gyűrűzik a fizetésképtelenség kialakulásának veszélye. Ezenkívül az a helyzet is előadódhat, hogy a nagytömegű tartozások veszélyeztetik a költségvetés folyamatos pénzellátását. 0 — Készülnek-e olyan jogszabályok. amelyek mérsékelhetik, hosszabb távon felszámolhatják c jelenséget? — A pénzügyi törvény lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezetek egymásnak kölcsönt adjanak, vagy egymásnak kereskedelmi hitelt nyújtsanak. Üj lehetőség az is, hogy a szállító vállalat az általa szállított áru ellenértéke gyanánt váltót kérhet a vevőtől. A váltó jelentékeny méretű biztonságot ad a szállítónak, mert a váltón alapuló követelését azonnali beszedési megbízatással érvényesítheti. a lejárat napját követően. Amennyiben a szállító a válió lejárta előtt hozzá kiván jutni annak ellenértékéhez — kérheti a banktól annak leszámítolását. Ilyen esetben a váltót benyújtó cég a bank által felszámított' leszámítolási kamattal csökkentett összeghez jut — de nagyon hamar, s ez a váltó valódi előnye. A váltógazdálkodás — amennyiben körültekintően alkalmazzák — felélénkítheti a vállalatok közötti pénzforgalmat. Minden bizonnyal még ebben az évben megjelennek azok a jogszabályok, amelyek a tartósan rosszul gazdálkodó, huzamosabb ideje fizetésképtelen cégekkel szemben alkalmazható eljárási lehetőségeket tartalmazzák majd. Ügy vélem, ezek a jogszabályok nagyban hasonlítanak majd a világszerte ismert és alkalmazott csődeljárási szabályokhoz. Ezeknek alkalmazása felgyorsíthatja és leegyszerűsítheti a veszteségek rendezését, s az eddigieknél bizonnyal jobban szolgálja majd a hitelezők, a szállítók és a jól gazdálkodó vállalatok érdekeit, növelheti ezek biztonságát. Mivel a jogszabály meglehetősen szigorú lesz, alkalmazása felgyorsíthatja a tőkeáramlást, és elvezethet a szállítási fegyelem megszilárdulásához — mondotta befejezésül Sütő Dezső. Hegyes Zoltán A munkabér kifizetésének szabályai ^ff J. B. szegedi olvasónk a munkabér kifizetésének szabályairól érdeklődik. Kcri, ismertessük az erről szóló rendelkezéseket. A rendelkezések szerint a dolgozónak járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkabérre hóközi részfizetést kell tartani. Ha a dolgozó munkabérének és egyéb díjazásának alapjául szolgáló eredmény csak ennél hosszabb idő múlva állapitható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért hetenként vagy a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Az előbbiektől eltérően a dolgozónak legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor, ha pedig a munka alól korábban felmentik. az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait. Kivétel ez alól a munkaviszonynak a dolgozó részéről jogszabálynak nem megfelelő módon való megszüntetése. A munkabért a dolgozó munkahelyén, illetőleg a munkáltató telephelyén bérfizetési napon kell kifizetni, hacsak mást fel nem hatalmaz annak felvételére, illetőleg bírósági, vagy hatósági határozat ebben nem korlátozza. Ha a bérfizetési nap a dolgozó heti pihenőnapjára, szombatra. vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért a megelőző munkanapon kell kifizetni. Ha a dolgozó a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkáltató telephelyén (kiküldetés, szabadság vagy más igazolt távollét miatt), akkor kérésére a munkabért a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni, vagy postán a tartózkodási helyére megküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót terhelik. Ha a megszakítás nélkúl igénybevett szabadság időtartama a tizenkét munkanapot eléri, a dolgozó kérésére a munkáltató köteles a szabadság megkezdése előtt két munkanappal kifizetni: a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint a rendes szabadság idejére járó munkabért. A dolgozónak a munkabérről és egyéb díjazásáról részletes írásbeli elszámolást kell adni. A dolgozót megillető munkabérből, díjazásokból levonásnak csak jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben van helye. A munkabér, vagy egyéb dii jazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről 30, a kollektív szerződésben meghatározott esetekben 60 napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafize^ tésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenfcégéröl tudott vagy a téves kifizetést maga idézte elő. A visszafizetésre kötelező határozat ellen benyújtott kérelemnek halasztó hatálya van. A munkabérből való levonásokra a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni. Dr. V. M. 1985. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: MENYHÉRT A Nap kel s óra 49 perckor, és nyugszik U óra 44 perckor. A Hold kel 13 Ara 15 perrkor, és nyugszik 22 óre. j« perckor. VÍZÁLLÁS A Tisze. Vízállása Szegednél szerdán plusz 148 CM (apadó). HETVENÖT ÉVES Ifjabb Bartók Béla (sz. 1910) vasúti mérnök, a nagy magyar zeneszerzőnek, Bartók Bélának elsőszülött fia. Nyugdíjba vonulás.?. után édesapja életrajzának kutatásával foglalkozik, és a Bartók-centenáriumra két könyve is megjelent (Apáim életének krónikája. Bartók Béla műhelyében). SZAZÖT ÉVE született Bíró Bajor. (1880—1948) iró. újságíró. 1903 tavaszától a nagyváradi Szabadság munkatársa és segédszerkesztője; itt kótótt barátságot Adyval. akinek költői nagyságát elsőként ismerte tel és hirdette. A Károlyi-Otonmany külügyi államtikárrá nevezte k1; a Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja, s az írók szakszervezetének: elnöke volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bériben. Rómában, Párizsban, Berlinben, végül Londonban élt. • MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 6 és háromnegyed 8 órakor: A medvevadász (szines. m. b. japán), délután negyed 4 órakor: Szaft' (színes magyar rajzfilm. II. helyár!). Kert: jó idő eseten ma adásszünet. rossz idö esetén holnap lösz adásszünet. Esto 9 órakor: A házibuli folytatódik (színes franeia. III. helyár!). Fáklyát délután háromnegyed 3 órákor: Sókirály fi mcnyaxzszonya (színes, m. b. csehszlovák mesefilm), negyed 6 és fél 8 órakor: Családi vészkijárat (sz.írues, m. b. lengyel). Kiskíirös.sy Halászcsárda, Kert: éjjel 24 óraikor: Egy zsaru bőiéért (színes, m. b. francia krimi. III. helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Está 8 órától reggol 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi Ugyeletet a n. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órptól reggel 7 óráig a felnölt lükósság réSfcfcnü' 'SZcgbd, Hunyadi János sgti l. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 23 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon : 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-tól reggel 7 óráig. Telefon: ll-ooo. DQf/J BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna — (ism.) 8.30: Szünidei matiné S.23: A négy páncélos cs a kutya — lengyel filmsorozat — 8. — (ts.m.) 10.10: Képújság 16.15: Hírek 16.20: Lesállás — NDK tv-film 17.30: A siker talizmája — szovjet rövidfilm 17.55: 25 éves a Vépi Szakmunkás- é3 Munkástovábbképző Intézet 18.20: Adni érdemes... — Hol tart a közadakozás az uj Nemzeti Színházért 18.25: Képújság 18.30: Telcsport L8.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Katonazene — magyar film — (ism.) 21.35: Panoráma 22.40: Tv-hiradó 3. 22.50: Himnusz BUDAPEST 2. 18.10: Képújság 18.15: Utazás a kalandok földjén — osztrák rövidfilm 18.45: A chip forradalma — 3. 19.30: Tengeri csigák — bolgár kisfilm — (ism.) 19.45: Li Liang-Csie, a kínai harcművészet új csillaga kínai kisfilm — (ism.) 20.00: Boethovon-clklu3 — NSZK filmsorozat — 8. 21.00: Tv-híradó — 2. 21.25: Reklám 21.35: A hölgyválasz — bolgár film — 14 éven felüliek nok I 23.05: Képújság BELGRÁD L 17.00: Magyar nyelvű tv-híradó 17.50: Képújság 18.04: Naptár 18.15: Gyermekműsor 18.45: Szórakoztató összeállítás 19.15: Rajzfilm 19.30: Napló 20.00: Politikai magazin 21.05: Zenés műsor 22.05: Napló BELGRÁD 2. 17.30: Belgrádi műsor 19.00: Ifjúsági műsor 19.30: Tv-hiradó 20.00: Jókedvű emberek — francia tv-filmsorozat — 4. 20.55: Huszonnégy óra 21.00: Művészi est PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST L 8.25: Tv-torna — (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.23: Számítógépe-, grafika — anfiot dok.-film — (ism.) 10.25: Vaclav Hips a cirkuszban — csehszlovák film - (ism.) 11.00: Képújság EHEKxl KOSSUTH 8.20: Tóth Benedek Írása 8.30: Emánuel Feuermonn gordonkázik 9.N: Fúvószenekari hangverseny 9.39: Nefclejc.i — (ism.) 10.05: szlriusz és a holdonnyiló hárson yróz-sa — fantasztikus rádiójáték — 5. 10.35: Az állatok farsangja — részletek Saint-Saens müvéből 10.50: Fjodor Saljapin két dalt énekel 10.58: Aludni is tilos — Aszlányi Károly regénye 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Illuság és béke 13.00: Réti József openafelvételeiböl 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — Gaált József — Alföldi képek és Jcalandok, Haramiacsók — (Ism.) 14.26: Kóruspódium 14.51: A Magyar Népköltészet Hete — Fülharapás Baranyában 15.21: Daloló, muzsikáló tájak 16.05: Révjtalauz 17.00: Süvkovits Imno rádiós szerepeiből: A gépírok — Murnay Sehisgal rádióál nolMMK, jfáífáJ Jéjll'a 19.15: Vallomások a szülőföldről érien -„ .-YU'J 20.20: Mi a titka? 21.10: Román költők verseiből válogatás 21.24: Nóták 21.40: Mühelyfönókok 22.20: Tiz perc külpolitika. 22.30: Román előadóművészek felvételeiből Közben: 22.33: A nulladik születésnap 0.15: — 4.20: Éjfél utón PETŐFI 8.03: Ábrahám Pál operettjeiből 8.20: A Szabó család — (Ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: A Népművészet Ifjú Mestere inejk felvételeiből Közben: 12.25: Útikalauz — üdülőknek 13.05: Nosztalgiahullám — Steve Miller Band 14 00: ifj. Rácz Norbert nótáiból 14.15: Idősebbek hullámhosszán — (ism.) 13.05: Néhány pere tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) i6.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Sanzonpódium Í7.05: Népdalkorök pódiuma — (ism.) 17.30: Zöld telefon . . • 18.30: Slágerlista 19.05: Opereltkedvelóknck 20.00; Reklám parádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.03: Kaptam 29 peroet a Rádiókabarétól! — Kods János műsora 21.35: A Ta 11 Inni Dzsesszegyütte.) játszik, énekel: Taievík Oganeszian 22.00: Maholnap . . . Ifjúságpolitikai folyóirat 23.20: Kurt WeiU zenés játékaiból 0.15: — 4.20: Éjfél után.. 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva . . . — (Ism.) 9.23: A zenéről — (Ism.) 10.18: Pillanatkép 10,23: Közreműködik a szerző — Kosa György zongorázik 11.11: A Videoton bigband játszik 11.40: A Pécsi Filharmonikus Zenekar Beethovenhangversenye. vezényel: Breitner Tamás 13.35: A világszinház humora — Az elveszett levél — Ion Luca Canagiale vígjáték i 14.38: Pophullám 16.10: Zenekari muzsika 17.27: Travlata — részletek Verdi operájából 18.30: In limba motoma — a Magyar Rádió román nyelvű némtet1 ?*•>( műsora Szolnokról 19.05: A Régi Zene Együttes játszik — verte v<á: Chrlstopher Hogwood 20.17: Mindenki máskent 20.37: A Magyar Rézfúvószene 25 éve — 1. 21.10: Operaest: Christs Ludw.g, Renáta Tebaldi és Mano Del Monaco felvételeiből 22.05: Naev s'ker vo't! — részletek a Magvar Rádió Századunk zenéiéből" — ' hangversenyciklüsból j I