Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

Vasárnap, 1985, augusztus 18. -•srrr Százötven év városhistória A Szeged-monográfia második kötetéről Egyszerii volna azt mondani, hogy a társadalmi igények szorításából született a: az óriási vállalkozás, amelynek célja: öt kötetben feldolgozni Szeged történetét. Több jelenség szerencsés egybejátszásáról van ugyanis szó. Megértek a feltételek ilyen nagyszabású munka elkészítéséhez. A történettudomány és a társtudományok, a helytörténeti kutatómunka, a felnőtt szakembergárda, a fokozott lakossági érdeklődés és megfelelő távlat, rálátás eredőjeként valósulhat meg ez az évtizedes program. A szegedi városi tanács fölvállalta a monográfia ügyét, a Somogyi-könyvtár, mint kiadó, a szervezés, gondozás szerteágazó munkálatait, a nyomda pedig a kivitelezést. A közelmúltban — az első kötetet másfél évvel követve — megjelent a Szeged története cimü monográfia második könyve. Szerkesztője Farkas József, tizenkét szerző — L. Csajági Réka. Epcrjessi/ Géza, Farkas József, Gergely András, Juhász Antal, Kováts Zoltán, Nagy Zoltán, Rákos István, Szakály Ferenc, Szántó Imre, Szörényi László, Vass Elöd — dolgozatait igyekezett egységes kötetté formálni. A munka 150 év históriáját öleli fel, a török kiűzésétől az 1848/49-es forradalom ós szabadságharc bukásftig. Ez az időszak rövidebb, és homogénabb az első kötetben tárgyaltnál, ezért is választották a kronologikus feldolgozás helyett a komplex vizsgálat módszerét. A város történetének rendkívül fontos időszaka ez, hiszen erre a másfél évszázadra esik például a szabad királyi jogállás visszaszerzése, a gazdasági és társadalmi stabilizáció, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem gyökéreresztése, a művelődés és kultúra kiterjedése, a városkép alakulása. De ebben a korban zajlottak a boszorkányégetések és épültek a városképet ma is meghatározó épületek. J

elentős dátum Szeged történetében 1686 kora ősze. Bár romjaiban, de lófarkas és torökfeies kopja nélkül áll a szegedi vár. Közel 40 esztendő zűrzavara még megpróbáltatásokkal terhes, a tűzvész, pusztította Palánk újraépítése, a katonai és kamarai igazgatás bevezetése olvan hatással volt az. előrelépésre, hogy egy 1686-os Nürnbergben nyomtatott újság már ezt írhatta: „Szeged régente igen szép szabadváros.,, sok elélkelő konstantinápolyi kereskedő is felhalmozta áruját.,. Magának a helynek nincsen köböl épített városfala, hanem csak egyszerű földsánccal és árokkal van ellátva :— tsz itteni vár azonhap egyike a legerősebbeknek". önálló státuszért való harca III. Károly Laxenburgban tette a pontot 1719 május 21-én. amikor kiadta a Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése cs magyarázata cimü díszes oklevelét, mely megnyitotta a település fejlődésének szabad útját. Érdekes fölsorakoztatni Szeged öt kiváltságát: 1. Tápé falu és Vártó. másként Holt-Tisza nevű. halastó földesúri birtoklása. 2. a kun pusztákon való leneltetés, .7. Buda és Székesfehérvár városok kiváltságaival egyenlő iogok élvesete, 4. az eaész ország területén a szeaedi polgárok és lakók rév- és vámmentessége, 5. a szegedi polgárok és lakók felett első fokon csak a saiát városi törvényszékük ítélkezik. másod fokon a tárnoki bíróság alá tartoznak. A török kiűzetésétől számítva az. 1700-as évek végére Szeged lakossága megduplázódott — mintegy 30 ezren éltek már a városban. A reformkori fellendülés eredményeként az. 1840-es években már "agy 52 ezer lakost számláltak Szegednek. Érdekes annak a 328 családnévnek listája. akiknek neve már a török hódoltságot megelőzően is rendszeresen előfordultak a forrásokban. Ezek viselői és leszármazottai al-. kothatták Bálint Sándor kifejezésével élve a „szögedi nemzetet". I

gen tartalmas, dokumentumokban bővelkedő fejezet elemzi a kor gazdasági és társadalmi viszonyait. A 18—19. század fordulójára tehető a szegedi dohány- és paprikakultúra kialakulása. Szeged környéke az ország legelső dohánytermelő vidékei közé tartozott. Ez a dohánykultúra nemcsak gazdasági jelentőségénél fogva volt a híres, hanem a táj településtörténetére is fontos hatást gyakorolt. A kor iparára a céhalapitások tán a legjellemzőbbek. A mészárosok pecsétjében az 1719-es évszám utal az úiraalakulásra. Több hullámban szervezkedtek az iparosok. Az 1697 és 1702 között a szabók, lakatosok, puskaművesek, sarkantyúkészítők. szíjgvártók. szűcsök, kardkészitők; 1714 és 1731 között a gombkötök, asztalosok, bognárok. vargák, pékek, kovácsok; 174) ós 17^7 közölt a seborvosok, kötélgyártók, ácsok, kőművesek, kőfaragók szervezték meg céhüket. Egy 1828-as összeírás szerint a reformkori Szeged önálló iparüzöinek száma 1090 volt. akiknél 405 legény is dolgozott. A kereskedelem kihasználta a város különleges fekvését, fontos állomása volt a királyi só útjának és számos termék átkelőhelyének czámított. Mindezek befolyásolták az itt élö emberek életmódját, szokásait, viselkedését. öltözködését. A Palánk-beli Szűcs József 1824-ben keltezett hagyatékában a következő berendezések voltajc „Első szoba: 2 fenyőfa festett nyoszolya. 2 karospad. 1 kisded asztal, 4 karszék, 1 fennálló nagy fenyő almáriom, 8 nagy vászonykép. 41 kisebb, nagyobb kép. Második szoba: 3 fenuöfa festett nyoszolya, 1 fenyőfa asztal, 1 térdeplő almáriom, 1 fogas. 1 függő óra. 3 kisded tükör, 2 cin gyertyatartó". Az öltözködés és viselet ió példája Dugonics Antal civis ruhatára 1817-ből: „2 férfi üng. kék uniformis dolmány, mente és nadrág, sötétkék mente 62 ezüstgombbal. és 1 ezüst lánccal, gyász fekete mente, avilt mente nyesttel, arany fonyású meggyszínű nadrág. 1 arnnuöv és 3 más öv, 2 új lejbi, asztragán csákó. csákóra való vitézkötés, nyest kalpag 1 pár ezüst sarkantyús rsizma 2 pár fejelés csizma, 1 pár csizma kapeza, 2 pár strimfli, 1 pár férfi kesztyű, 2 hálósipka." A társadalmi és gazdasági fejlődés belső dinamikája a 19. század első felében óriási rugóként feszitette a várost. Megnőtt a mezőgazdasági termékek iránti kereslet. virágzott a merkantil vándorkereskedés. az ipar a helyi igényeknek megfelelően elsősorban belső fogyasztásra termelt. Öriási volt Szegeden a város polgáraiban a felemelkedési vágy és túldimenzionált vállalkozásaikat nem mindig kisérte egyértelmű siker. kötet szól egy részfejezetében az oly sok vihart, kavart szegedi boszorkányperekről is. „A befogások és kínvallatások 1728-ban indultak, amikor Botharadszky főbíró az országgyűlésen Pozsonyban tartózkodott és Müller bíró helyettesíti". Június 14-én már 32 tanút hallgattak ki. Az ördöggel úmborálás vádjával. DancsónéHisen Borbála. Végné Koncz Sára, Kökényné Nagy Anna és Szanda Kata került többek között rács mögé. Hasonló sorsra jutott a vádlottak között egyetlen tekinA1 télyes ember. Rózsa Dániel, a váras h-;dani bírája és felesége. A szerencsétleneket válogatott kínzásoknak vetették alá. A „vizpróba" azt jelentette, hogy kötelekre kötözve vízbe lógatták őket az Alsó Tisza parton. Több öregasszony vízbefult, akik fennmaradtak. azok számára ez súlyosbító körülménvként számított. A „mérlegelésnél" a könnyű testsúly a boszorkányságot igazolta. Tizennyolc vádlott közül tizenkettőt (hat férfi, hat nő) a Boszorkányszigeten elevenen megégették, többnek először feiét vették. s aztán vetették máglyára. A város történetének e százötven éve művelődéstörténeti szempontból is jelentős fejezet. Az oktatás, a művészet és a kultúra elsősorban egyházi jellegű volt. Egv érdekes legenda fűződik az 1624 és 43 között felújított alsóvárosi templomhoz: régi, 1552boi a Csöpörke tóba elrejtett főoltárképének egv török lovas által való ..csodálatos" megtalálása. Ezekkel a szavakkal adta át a Naobaöltözött Asszonyt, ábrázoló képet: „Íme a keresztények Annya és Asszonya, melyet a vízben találtam, vegyétek azt magatokhoz vissza". A festmény — mely jelenleg is a főoltáron látható — a napsugaras mandorlába foglalt Madonna, azaz a Napbaöltözött Asszony, amelyhez számos csodálatos eseményt megőrző legenda fűződik, melv a szegedi nép ajkán Segítő Boldogasszony lett. Külön fejezet szól a kötetben a nemzeti-polgári fejlődés két jeles előfutáráról, Dugonics Andrásról és Vedres Istvánról. Hadd idézzem itt Dugonicsnak egy, a korabeli Magyarország megcsonkítása ellen született fohászát: „Lássad, édes Anyánk Hogy sanyargattatunk. Tii?°s ellenségtüt Mikép' szaggattatunk. Oda leszünk, ha el hagyttatunk. Kisded vagyonunkbann Nem hagynak békével Csiodesik széleit Csuda kevélységgel. Védelmezzél ohajtott készséggel." Ez időben fejti ki áldásos tevékenységét a Szeged városképét jelentősen alakító Vedres István, akinek figyelemreméltóak nemcsak mérnöki munkái, de reformelképzelései és irodalmi tevékenysége is. És Kováts István építőmester is fontos szerepet játszik Szeged fejlesztésében. Olyan épületek őrzik e kor mestereinek tehetségét, mint a nagy vizet is túlélt tanácsháza, a Kárász-ház. a Schaffer-ház Grünn Orbán nyomdája, a ré"i zsinagóga és sorolhatnánk. Z

árófejezetként az 1848-as forradalom előzményeiről és szegedi eseménveirői. maid a szabadságharc történéseiről és harcairól olvashatunk. 1843 augusztus 5. napjának délutánját véres sorokkal írták a magyar történelembe. Ekkor Havnai — keresztülhúzva a magyar főparancsnok számítását — 169 agyúval lövetni kezdte a várost. Szőregnél Dembinszki habozó és bizop"*alan intézkedései folvtán ..e félig vívott döntő csatánkat is elvesztettük". A veszteség igen súlyos, a halottak és sebesültek számát 4—5 ezerre, a fogságba esettekét 3—400-ra teszik. A halottakat az újszegedi kamaratöltés lábá-ál közös sírba temették el. A fönti, jórészt önkényes kiemelések remélhetően kedvet csinálnak a monográfia második kötetének böngészéséhez. Talán ezekből is kiderül, hogy egy városhistória megírása nem kapható ajándékba — benne megküzdött értékek (szellemi és tudományos kutatómunka, szervezési és szerkesztési tevékenység és sok-sok anyagi áldozat) koncentrálódnak. Am úgy tűnik, ez a sokágú közösségi tevékenység eredménnyel jár. Nem tiszteletkör születik a 800 éves város körül, hanem tudatos, megfontolt, a várospolitikába szervesen illeszkedő, marxista szemléletű tudományos munka. Kielégíti a helyi lakosság mind fokozódó igényeit, sok-sok forrásból helytörténeti szintézist készít, eredményei beáramolnak a történetírás országos vonalába. A munka megőrzi és átörökíti a város történetének megannyi eseményét, s ezáltal megkönnyíti a tájékozódást, segítséget nyújt az oktató és nevelő munkához, megalapozza a közművelődési tevékenységet, s mindezek eredőjeként formálja nemzeti és történeti tudatunkat. I'ezsditő hatása szinte felmérhetetlen még akkor is, ha - az alkotók is tudják, minden könyv a hiányok könyve, ennek a kötetnek megállapításaihoz is lehet még hozzátenni, tényanyagát lehet bővíteni, sőt bizonyos pontokon kritizálni. De minden reményünk meglehet arra, hogy ez a hatalmas vállalkozás beleszólhat a városkép mai alakításába, erősítheti a történeti kontinuitást, a tudatformálást, hozzájárulhat a településfejlesztés folyamatában Szeged értékeihez őrzéséhez, megújításához. TANDI LAJOS HWMMWmmÍMEK, ..".,. , ' M—.,,. . . • -i,,,, .4 Szeged 1719-ben keltezett kiváltságlevelének első oldala a város új címerével 7, ü V Felsőváros látképe 1806-ban 1 -vr ——> *w • f f.-v tírrri ! í i - I i l 8 I I .... «. •„ A tanácsháza főhomlokzatának és tornyának korrajza a 18. és 19. század fordulóján Szeged város nemzetőrei 1848-ban