Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

4 Csütörtök, 1985. augusztus 15. 3 Ml? HOL? MIKOR? Klasszikusok a képernyőn A világirodalom klasszikusainak egy-egy kiemelkedő alkotása elevenedik meg a közeljövőben a televízió {képernyőjén. A következő hetekben kezdik meg, illetve fejezik be García Lorca, Lope de Vega, Albert Camus, valamint Jan Otcenasek egy-egy világhírű művének felvételeit a tv műhelyeiben. Nem ismeretlen a hazai színházlátogatók körében Federico García Lorca Bernarda Alba háza cimű drámája. A spanyol iró 1936'ban irt müvében az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségeket és erőszakot bírálja. Az idei színházi szezonban is nagy .sikert aratott darabból ezúttal — augusztus végén — Lfljkó Lakatos József rendező irányításával készül tv-film a televízió IV-es stúdiójában. Az utómunkálatokat végzik Félix Lope de Vcfia spanyol iró A kertész kutyája című művének feldolgozásán. Az 1613-ban született darab 1962-ben jelent meg magyarul, s több alkalommal bemutatták már a hazai színpadokon. Lengyel György rendező a főbb szerepeket Almási Évára, Cseke Péterre bízta. Kozák András alakítja a főszerepet Albert Camus: A bukás című darabjának televíziós adaptációjában. Esztergályos Károly legújabb filmjében. Á városlakó közérzete Rögtön megcáfolva magunkat: olyasmi, ami a címben áll, valójában nincsen. A városlakó közérzete helyett ugyanis azt kellene írnunk — ha odaférne —, hogy pontosak legyünk: különböző városlakók különböző közérzetei. Mert nemcsak az egyik és a másik város népességének véleménye — hangulata, kedve, magatartása, munkaés lakókörnyezete — hord magán sajátos — jegyeket, hanem az említett tényezők formálta, „saját" közérzet is más, és más adott helyzetekben. Más és más a városlakó közérzete akkor, amikor társai bizalmából megkapta a voksok hatvan százalékát, s akkor, amikor társadalmi munkára toborozva, ugyanezek a társak azt mondják, sajnos, most nem érek rá, a tetthelyen tehát megjelennek hatan, nyolcan a remélt, a várt ötven fő helyett. A hét-nyolc ezer lelket alig meghaladó lakosságú városkában élők és a — nagyvárosi illúziókat dédelgető — 80—100, 150, 200 ezer főt magába fogadó települések esetében az azonos közigazgatási rang nagyon is eltérő tartalmakat — szokásokat, magatartásokat, demokratikus és lokálpatrióta hagyományokat — takar. Jelenleg százkilenc város van az országban. A városi népesség — a budapesti kétmilliós lélekszámot most elkülönítve — 1984ben, 3.9 millió föt tett ki. mig 1920-ban kétmillió volt, a fővárossal együtt...! A két adat közötti hatalmas különbség érzékelteti nemcsak az új városok seregének létrejöttét, hanem azt is. tíz- és százezrek lettek városlakók úgy, hogy gyökerek másutt nyújtózkodtak mélyre, más nedveket szívtak fel, építettek be gondolkodásmódjukba, magatartásukba, szokásaikba, szándékaikba. Csoda-e, ha laknak a városban, de sok tekintetben még nem érzik magukat otthon, ha nehezen azonosulnak mások szándékaival, terveivel, ha idegenül, bizalmatlanul szemlélnek dolgokat? Közösségeket nem közigazgatási fjtátus szervez! Azt mondanánk ezzel, hogy akkor hagyjunk fel a jajszavakkal, a panaszokkal, milyen idegenül képesek élni családok egymás mellett a lakótelepen, menynyi jele van a közömbösségnek utcán, intézményekben, üzletekben, a viselkedni nem tudásnak szórakozóhelyeken, a közlekedésben ... hagyjunk fel mindezek emlegetésével ? Valami nem attól változik, hogy sokat beszélnek, írnak róla. Sokkal inkább' attól remélhető valaminek a kedvező irányba történő elmozdulása, milyen hatások, ösztönzők, példák fogaiIszunk - iszogatunk (8.) Hosszan lehetne még folytatni a veszedelmesen elharapódzott ivás okait fejtegető tudományos, közéleti és amatör vélemények ismertetését. de q}i\vi" is elég, hogy a kérdés sokoldalúságát lássuk. Az is világossá vált, hogy az alkoholbetegség visszaszorítása milyen összetett feladat. Bár iól tudjuk az eddigiekből, hogy aki már beteg, azt gyógyítani kell. tehát a feladat, ill. a tennivaló egyértelműen egészségügyi. A megelőzés útiai a legfontosabbak. De mennyire nehéz és rögös út ez, ha pl. a közvéleményben kiirthatatlanul élnek bizonyos tévhitek az italozásról. Közismert a ..kalapkúra", mellyel a megfázást gyógyítjuk. De gyomorbántalmakra is Jó" a páll~ka; éhgyomorra néhánv kupica jobb minden orvosságnál! (hogy közben esetleg gyógyíthatatlanná növekszik egy rákos daganat, az — úgy látszik — sokakat nem érdekel). Egyes közösségekben erős a hit. hogy a fehér ipáiinka lenyomja a magas vérnyomást. Aki pedig lábadozik valami betegségből, igvon bort. úgv erősödik meg leghamarabb. A vörös bor — vasbor; vért csinál! Nehéz munka jobban végezhető, ha iszunk, mert az erőt ad stb. A közutakon minden hetedik szonda elszíneződik; vagvis minden hetedik magyar gépkocsivezető fütyül az előírásokra, veszélyeztet másokat és önmagát. De nemcsak veszélyeztet! Az országúti balesetek ió harmadrészét ittasok okozzák. A szondázáso'- rendszeresebbé tétele apasztaná a halottak. a nyomorékok seregét. Nehézzé teszi a megelőzést, hogv társadalmunkban azt tekintik alkoholistának, aki sűrűn randalírozik, kikopott a munkahelyéről, lezüllött. durva, káromkodik, gusztustalan külsejű, esetleg már volt elvonó kúrán. Széles réteg küszködik alkoholpnoblemákkal. akiknek viselkedése nem, vagv alig tér <•1 az átlagos polgár magatartásától. ..mindössze" anyny' a különbség, hogv 10 évvel hamarabb temetik őket. Időben azért nem fordulnak orvoshoz, nem kérik kezelésüket. mert félnek, hogv rájuk akasztiák a megbélyegző alkoholista címkét. Ezt pedig munkája, beosztása, állása. előmenetele stb. miatt senki nem akarja. Igazi kényszerpálya ez! Mit is lehet hát tenni? Termeszétesen kezelni kell a már betegeket. Ennek állami szab' lyozásával. jogi intézkedéseivel. szakmai részle'-'vei nem foglalkozhatunk. túlságosan nagy és önálló témakör. Viszont a gyó<"'itás körüli tévhitekből is megemlítünk néhányat: Kezelni csak azt kell. aki mindennap részeg. Holott mindenkit kezelni kell, akinél a testi, lelki, szociális ártalmav észlelhetők, akár maga. akár a környezete veszi észre; Nagyszerűen bírja a rengeteg piát, miért akarják kezelni!? Lehet, hogy egyelőre „bírja", hiszen nem vagyunk egyformák, de hogy előbbutóbb tönkremegy, az bizonyos. Csak a már dependenseket kell kezelni.... aki csak sokat iszik, azt nem. A nagyivó is megbetegszik, ha elég ideig eleget iszik, továbbit senki nem tudhatja, mikor lesz ő maga is dependens. Az ezt megelőző szakaszban a legfontosabb elkezdeni a gyógyítást. A kezelés csak annyi, hogy beviszik a „hanytatóba". Ez ostobaság! A gyógyítás sokoldalú. és kötetekre menő anyagot kitevő tevékenység. Aki komolyabban beteg, azt nem lehet elvonó kúrára vinni. Bizonyos, hogy hánytató kezelésre nem mindenki alkalmas, de számtalan egyéb eljárás ismeretes. Az alkoholizmus visszaszorításának lehetőségeivel, módozataival sokan foglalkoznak: a párt. a szakszervezetek. az Országgyűlés bizottságai. az alkoholellenes bizottság, a Hazafias Népfront. a Vöröskereszt, egyes vallási szervezetek, az alkoholellenes klubok (szerepük egyre jelentősebb), a kereskedelem — meglehetősen hézagos — kínálatkorlátozó intézkedéseivel, és természetesen az egés2ségügy. Mi az oka mégis a n.vil"-nvaló sikertelenségnek? Első helyen talán annak a közfelfogásnak mai érvényessége: az. egészséges ember SW! Ha nem. ha viszs/autasítia a kínálást. az már gvanús: vagv beteg, vagy ..lenézi" a kínálót. Hogyan lehetne ilyen körülmények között tekintélye a kezelésnek. a gyógyulásnak, amikor a józan élet nem elismert érték? De bizonyos körökben ugyanilyen gyanús és értéktelen a becsület, a tisztesség! a hűség, az eszmék tisztasága, a müveitségre törekvés, az életvitel kulturáltabb jelei. Hasznos lehetne, ha társadalmunkban gyökeret verne néhány gondolat: a mértéktelen ivás olyan pótcselekvés, mellyel sokan a magasabb lelki értékek, a jövőbe vetett hit hiányát, hézagait töltik ki; számon lehetne kérni a józan életvezetést legalább a vezető emberektől. hiszen a részegeskedés erkölcseinkkel összeegyeztethetetlen; az alkoholizmus pusztítja a iövő munkaerő színvonalát, holott a gazdaság színvonala, és ezzel nagyrészt jövőnk is a munkaerő fizikai-morális szintjétől függ; olyan társadalmi szemléletre kellene törekedni, hogv az életöröm nem azonos a szeszfogyasztással; egyes országokban jelentősen csökkent az alkoholfogyasztás, és ezzel párhuza; mosan az alkoholbeteeségek is. Módszereiket érdemes lenne tanulmányozni (Svédországban pl. törvénybe iktatták. hogy a társadalom első számú problémája az alkoholizmus): a!z iszákopsán elsösorhan az üresséa. a lézengő céltalanság terméke: emberek tömegei — leefájdalmasabb. ho«?v köztük fiatalok is — egyszerűen nem tudnak magukkal, az életükkel okosabbat kezdeni. Ebben kell keresni az elvonó kezelések kudarcát. de annak az önkritikus megállapításnak igazát is. hoev nem sikerült eléggé vonzóvá tenni az élet ezernvj szépségét. értékét, a gazdag választék csábító ereiét: hogv ..nem_a pénz az isten", hogv késik az olvan társadalmi kömvezet és látásmód kia'akítása. mely az együttélés morális alapjait értéknek tekinti. Hatalmas feladat ez. melynek megvalósításáért országos méretű összefogással küzdenek. A felvetett gondolatok ma lilán némileg elméletinek, sót. ingatagnak tűnhetnek — de nem reménytelennek. Bánki Mihály maztatják meg ennek az elmozdulásnak a szükségességét. Veszedelmes tompalátás lenne ugyanis észre nem venni: város és város között erős különbözőségek vannak a lakosság összetételében, amint abban, honnét, milyen környezetből érkeztek, miként viszonyultak, viszonyulnak a városi magatartási, életmódbeli jegyekhez. Amiből természetszerűen következik: a közösségek szerveződése, a városlakó közérzetének formálása nem sémák alkalmazásának terméke, annál inkább eredménye az értő, okos aprómunkának. Ebben az aprómunkában a város valamennyi lakójának szerepe kínálkozik. Mert tehet a közérzetért a bolti eladó, a tömegközlekedés dolgozója, a tisztviselő, a lakóbizottság tagja, az ismeretlen, aki a kérdésre udvariasan felel, az ismerős, aki otthon is vállalja közéleti tisztségét, s nem alakít ki külön egy hivatalos és külön egy magánmagatartást. Nagyon sok város-* lakó nem városlakóként él, hanem úgy, mintha egy távoli sziget „semmiről semmit nem tudok" alapon gondolkodó lakója lenne. Hogy e szigeten hajótörött-e, avagy luxus jachton érkezett álremete? Gyakran maga sem tudja. S mert nem kérdik tőle, nem jobb-e a tenyérnyi sziget helyett a tágas kontinensen, aligha gondolkodik azon, jó-e, elég-e neki az, amit a sziget szűkös világa kínál. Nem lehet kimazsolázni csupán a kedvező jellemzőket az átalakulások nagy kalácsából, törvényszerűen ffgyütt jár azzal a kedvezőtlen hatások keserű ízű serege is, a közérzetet e kettő aránya határozza meg. Ilyen okok, arányok következménye azután például, hogy mig országosan 1194 forintot tett ki 1984-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, nagy csapata van városoknak, ahol ez az összeg két és fél ezer, meg négyezer forint között helyezkedik el! Pusztán az adná az eltérések magyarázatát, hogy az egyik helyen jól, a másikon gyatrán szerveznek? Avagy ehhez is, mint ezernyi máshoz, szorosan kötődik, a kölcsönhatások szövevényét hozva létre, a városlakói közérzet? Két és fél ezer esztendeje a görög költő — Alkaiosz — már rájött arra, amit magunk nagy nehezen, keservesen látunk be, ha belátunk: „Nem szépen-épült, széptetejű lakok, / nem jólrakott nagy kőfalak és utak / adják a várost, nem hajógyár, / ámde olyan lakosok, kik avval / mi megvan, élni tudnak..." Az Országgyűlés a közelmúltban hozta meg — 12/1980—1985. számmal — határozatát a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, benne a városfejlesztésnek is ésszerűbb, egészségesebb utat nyitva. Csakhogy sem ez, sem más határozat nem helyettesíti azt, amit a városlakó maga tehet, tesz meg közérzete — önérdeke! — javára, javítására, otthona és városbeli otthonossága összekapcsolására. M. O. 1985. AUGUSZTUS 15„ CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MARIA, MARINA A Nap kel 5 óra 40 perckor, és nyugszik 19 óra 56 perckor. A Hold kel 3 óra 50 perekor, és nyugszik 20 óra 00 perckor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 231 rm (apadó). SZÁZHETVENÖT ÉVE született Stna Simon (1810—1876) báró. görög eredetű bankár és nagybirtokos, .a Magyar Tudományos Akadémia Igazgatósági tagja, korának ©gyík leggazdagabb embere, számos létesítmény (Magyar Nemzeti Múzeum. Nemzeti SzínJtáz, Bazilika, vakok intézete stb.) bőkezű támogatója. Apja. Stna György, Szeged díszpolgára volt. HETVENÖT ÉVE született Lutter Tibor <1910— 1930) irodalomtörténész, az Irodalomtudományok doktora. 1946tól. mint megbízott előadó a szegedi egyetemen működött. 1948tól 1950-ig főiskolai tanár, a budapesti Eötvös Kollégium igazgatója. 1952-tol dooens a budapesti egyetemen, miközben néhány évig egyúttal az. Idegen Nyelvek Főiskolájának angol tanszékét is vezette. ÖTVEN ÉVE született Gerelyes Endre (1935— 1973) iró. az. uj magyar elbeszélői rodalom ígéretes tehetsége. MOZIK Vörös csillag: délelőtt 10 órakor: Aranyeső Yuccában (színes, m. b. olasz filmvígjáték. Klóméit helyár!), délután negyed 4 és fél 6 órakor: Játszóterek banditái (színes, m. b. norvég ifjúsági kalandfilm), este háromnegyed 6 órakor: Tájkép csata után (szines Jengyei). Kert: este 9 órakor: Adáz hajsza (színes, m. b. japán. III. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Fáklya: háromnegyed 3. negyed 6 és fél, 8 órakor: Aranyeső Yuccában (szines, m. b. olasz filmvígjáték. Kiemelt helyár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Halálcsapda (szines. m. b. amerikai. III. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Kiskőrössy Halászcsárda, Kert: éjjel 24 órakor: Széplány ajándékba (szines, m. b. franciaolasz). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételt Ugyeletet a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi Jáncn sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 Órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzstl gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvost ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 őrátOl reggel 6 óráig, szombaton reggel 7től hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 11-120. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 őrálg. Telefon: 11-000. Efflf/J BUDAPEST I. 8.25: Tv-torna — (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.30: A négy páncélos és a kutya — lengyel filmsorozat — 6. — (ism.) 10.25: Képújság 16.30: Hírek 16.35: A RövidfUmstúdiók műhelyéből 17.35: Címbora 18.25: Képújsdg 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.16: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: A felügyelő léiéből — szovjet film 21.35: Hirháttér 22.25: Népdalkórusok 22.30: Tv-hiradó 3. 22.40: Himnusz BUDAPEST 2. 18.10: Kékfestő Magyarországon 18.40: Képújság 18.45: A chip forradalma — 2. 19.30: Jubilata musica '— NDK tilm — (ism.) 20.00: Számítógépes grafika — angol film 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Margaréta Stcrian — román rövidfilm 21.30: Rövidzárlat — dán tv-film 22.35: Képújság BELGRÁD 1. 17.30: Magyar nyelvű tv-napló 17.50: Videooldalak 18.00: Hírek 18.05: Tv-naptár 18.15: A fehér cigánygyerekek — sorozat gyermekeknek 18.45: idő, emberek, zeno 19.05: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Színkép — politikai magazin 21.05: zenei levél Londonból 22.05: Tv-napló BELGRÁD 2. 19 00: Ifjúsági képernyő 10.30: Tv-napló 20.00: Némely Jóakaratú emberek 20.55: Hírek 21.00: Művészeti est ÜJVIDÉK 13.50: Nyárt délután 15.50: Tévéhíradó 1. magyarul és szerbhorvátul 16.23: Gyermekműsor 16 55: Síverseny 18.30: Emberek, Idő, muzsika 19.00: Rajzfilm 19.25: Reklám 19.30: Tévéhíradó II. magyarul 19.55: Reklám 20.00: Jókedvű emberek — francia tévéfilmsorozat 21.00: A pillangó és az alma — csehszlovák tévéfilm 21.50: Tévéhíradó II. szerbhorvátul. PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.23: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné 9.20: A 224. paragrafus — csehszlovák film — (ism.) 10.45: Jó hangulat zenével — NSZK film — (ism.) 11.16: Képújság EMjKxI 8.20 8.30 9.34 9.44 10.05 10.35: 10.50: 11.39: 12.30: 12.45: 12.59: 13.40: 14.10: 14.26: 14.54: 15.24: 16.05: 16.43: 16.59: 19.15: 22.20: 22.30: 23.12: 23.30: 0.15: 4.20: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 13.05: 14.00: 14.16: 15.05: 15.10: 15.45: 16.00: 17.05: 17.30: 18.30: 19.05: 20.03: 21.05: 23.30: 21.00: 0.15: 4.20: KOSSUTH Pintér István jegyzete A Collegium auroum kamarazenekar Játszik Népzeno Indiából Szólj, szólj, sipom! Szinusz és a holdonnyiló bársonyrózsa — fantasztikus rádiójáték — 3. Labirintus — (ism.) Verbunkosok, nóták Védett férfiak — Róbert Merle regénye — 14. — (ism.) Ki nyer ma? Világhírlap Itzhak Perlman (hegedű) és Vladimír Askenazi (zongora) felvételeiből Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót A magyar széppróza századai — Eötvös József: A falu Jegyzője — (ism.) Tiz opera — tiz tenorhös — Puccini: Tosca VllágirodaLml könyvszemle Fú vószonekari , hangverseny a stúdióban A Tenkes kapitánya — Orsi Ferenc regénye — 2. — (ism.) Az Állami Orosz énekkar orosz és szovjet szerzők műveiből énekel Wilhelm Furtwángler vezényli a Berlini Filharmonikus zenekart Segítsd a királyt! — dráma 3 részben Tíz pere külpolitika Énekek Éneke — 4. — (ism.) Pal Metheny együttese Játszik Richarc! Strauss operáiból Éjszakai zenés műsor PETŐFI MuzedlLs felvételekből A Szabó család — (isrn.) Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben — zenés délelőtt Németh Sándor operetté dalokat énekel Útikalauz — üdülőknek Mezők, falvak éneke Nosztalgiahullám Néptáncfeldolgozások Idősebbek hullámhosszán — (ism.) Néhány perc tudomány Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből A Gonda—Pleszkán— Darvas együttes játszik Segíthetünk? Slágerlista Operettkedvelőknek A Poptarisznya dalaiból Közkívánatra! Magyar népzenei feldolgozások — a Marosvásárhelyi „Maros" együttes műsorából Miébe'. Legrand zenekara játszik Éjszakai zenés műsor Közlemény Démász Szeged: Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy Szegod-Gyálarét szeméttelephez épített 20 kV-os légvezeték-hálózatot és transzformátorállomást, valamint Szzgsai. Hársfa u„ Anna u.t Magdolna u„ Márta u.f Melinda u.-ban létesült kisfeszültségű hálózatot feszültség alá helyezi, 1885. augusztus 15-én. Ezen időponttól kezdődően a szabadvezetéken hálózat érintése életveszélyes én tilos! A transzformátoráLlomas rongálását a törvény szigorúan bünteti.