Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

Csütörtök, 1985. augusztus 15. 3 tze-yedi ünnepi hetek Tóth Sándor szobrász kiállítása nyílik ma, csütörtökön, a Gulácsy Lajos Teremben. Délután 5 órakor Karácsonyi Sándor, egyetemi tanár nyitja meg. Táblakép-festészeti Biennálé a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupola galériájában, szeptember 19-ig. Nyitva: 10től 18 óráig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10től 18 óráig. Az Akvarista szakkör és a MATOE közös kiállítáa SZOTE Dóm téri Oktatási Épületében. Váradi Gábor grafikái a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: hétköznap 9-től 18 óráig. Hobbim a vasút. Országos vasútmodell-kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Kass Galéria kiállítása a Vár utca 7. szám alatt. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete Házban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móra-emlékszoba; Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Emberes környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és népi viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs-képgyűjtemény; Buday György metszetei. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. (Tápé, Vártó utca 4.), nyitva: 3-tól 6-ig. // Á díszletet nem kell megtapsolni" Hont és az oroszlánok Kedd este van, elmúlt tíz óra. Markó Iván izzadtan, csapzottan még átvesz néhány jelenetet táncosaival a Szarvassá vált fiak második részéből. Néha hallatszik bársonyosan kérő hangja a rendezői mikrofonból, törölve Szabados György kemény effektjeit. Végre leülhettünk a fönti nézőtéri traktus első sorába, a gyéren világító lám,na fénykörébe Gombár Judittal. Tulajdonképpen díszlet- és jelmeztervezőként jegyzi a színlap, de jól tudom, a Győri Balett esetében felborult a hagyományos színházi hiarerchia. — Nézze, nálunk, a Győri Balettnél kicsit mást szeretnénk. Már a felállásunk is különbözik. Itt minden táncos egyenrangú, nincsenek külön szólisták és kartáncosok. Az évek folyamán mindenki kapott szólószerepet, de lehet, hogy a következő percben a karban látjuk viszont. Ivánnal tizennyolc éve ismerjük egymást. Azt hiszem, különböző, mondhatnám ellentétes személyiségek vagyunk. Másfél évtizedes együttélés, rengeteg közös munka után nyugodtan mondhatom, Dillantásokból értjük egymást, ö minden érzését. <*ondolatát ösztönösen a tánc nyelvére fordítja, én vizuális típus lévén, rögtön látom elképzeléseit. Ugyanakkor én rettentően kritikus alkatnak ismerem magam — természetesen mindig a produkció érdekében. Ez Ivánnak rendkívüli biztonságérzetet ad. mert tudja, nem valaki ellen szólok. hanem az előadás érdekében. Nem vagyok képes homokszemeket hagyni a fogaskerekek között. Látja, most. hogy Ivánnak be kellett ugrani a megbetegedett Demcsák Ottó helyett, én vettem át' á helyét' a tendezői pultnál, s ő tudja, az ő szemével is látom, mi történik a színpadon. — Kérem, mondja el. maként alakul eav-egy produkció sorsa, hogyan formálódik a munkafolyamat, hogy simul emibe kettőjük ellentétes jelleme? — Mindenekelőtt a terveGombár Judit zett darabról kezdünk el beszélgetni. Az első pillanattól látom, amiről beszélünk — s ezt azonnal el is mondom. Így aztán egyszerre születik mondandó, koreográfia, látvány. Természetesen mindketten megküzdünk elképzeléseinkért. Mindig egy víziót építünk tovább és tov bb, így születik meg a darab, az egységes élmény. Ügy gondolom, kiegészíti egymást Iván imoulzív alkata és az én tudatosabb világlátásom. — A mostani, szegedi produkció mindenkév-en rendhagyó vállalkozás. Első részét a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese és a Bihari Táncegyüttes mutatja be, Nóvák Ferenc rendezésében, Rossa László zenéjére. E rész a folklórkincsből énítkezik.. s a Szülőház a címe. A második részben Markó koreográfiájára a Győri Balett társulata a Város-víziót táncolja. Gombár Judit híd, összekötő kapocs. hiszen mindkét ' "sz díszletének és jelmezének megálmodója. — Igyekeztem olyan színpadi teret tervezni, ami a darabból következik, szervesen együtt él a tánccal, a mozgásokkal, segíti a gondolatok. érzések közvetítését. Á király muzsikusa — „Tábornok úr", már két napja keresem. — Nagyon igyekeztem Szegedre. A moszkvai VITről hazaérkezve Pesten kellett maradjak, a televízióban készítettük felvételünket. Amint végeztünk, jöttem is. de nem tábornoknak. Megváltozott a szerepem. A francia király zenészei leszünk mindannyian. — Nem zavarja a szerepváltozás? — Szerintem így könynyebb. Hangszerekkel megyünk a színpadra hangulatot „csinálni". Táncoltatjuk a királyt, a közönséget pedig mulattatni szeretnénk. — Ha Koltay Gergely neve nem is, a Kormorán együttesé ismerős ebben a városban. — Két évig játszottunk a JATE-klubban, talán ezért. Rendszeresen fölléptünk az ifjúsági napokon is. Emlékszem, egy alkalommal zuhogott az eső. pont a mi koncertünk előtt. Jó órás késéssel tudtuk kezdeni a műsort, s a közönség kitartóan várt. Együttesünk minden meghívást elfogad, mondhatnám, szerepléseink a kereslettől és a költségektől függenek. — Az István, a királyban is szerepeltek? — Én regős voltam, az együttes többi tagja meg Koppány kíséretéhez tartozott. A zenei felvételek készítésekor is ott voltunk. — Nagy a kereslet a • - n „ ni, Ko'.tay Gergely Kormorán által képviselt folk rock muzsika iránt? — Ahogy vesszük. Nem vagyunk válogatósak, legalábbis az itthoni meghívásokkal kapcsolatban. Külföldön évente 4—5 alkalommal játszunk. Sok országban megfordultunk már. nem sorolom. Emlékezetes volt a venezuelai szereplésünk. Egyébként leggyakrabban Hollandiában és az NSZK-ban turnézunk. Az imént szó esett a televízióról. Oda is rendszeresen hívnak bennünket. Volt például egy 10 részes sorozatunk az Iskolatévének, szerepeltünk a Bolond Istókban. — Hogyan fogadta a János a vitéz hírét? — örültem neki. Butaság az Istvánhoz hasonlítgatni. A szereplők közül jóllehet sokan ugyanazok, sem zeneileg sem tartalmilag nem látok alapot párhuzamok keresésére. Örülök azért is, mert a popszakmában évekig elképzelhetetlen volt, hogy a különböző műfajok képviselői együtt szerepeljenek. Azt hiszem, Magyarországon mindenki szereti Petőfit, költészetét, ezt a remek tündérmesét is, a János vitézt. — Hol szerepel legközelebb az eayüttes? — Októberben utazunk Hollandiába, NSZK-ba. Deák Bili Gyulával közösen űj programot viszünk. Deák Bili Band néven is szerepelünk. — Műfaji változás is várható? — Megtartjuk a magunk folk rockját, Bili a sajátját. Közösen dolgozunk, míg meg nem unjuk egymást. M. E. Puritán ez a játéktér, igyekeztem mindent lehántani, ami nem funkcionál. ami nem kapcsolódik szervesen az eleven táncszínházhoz. Ennek a munkának vannak technikai .problémái, a tér által felvetett. megoldandó feladatai. Valamiképpen tudomásul kell venni a színfalak mögött levő dómot. Mivel nem lehet meg nem történtté tenni, valamiképpen kapcsolódni szeretnék hozzá. Az első rész organikus, ölelő karokat idéző, fészekmeleg hangulatot árasztó elemeinek meleg vörösesbarnái követik a Dömötörtorony színélményét. A második rész az architektúra vonalait folytatja, formailag keres kapcsolódási pontokat. Ugyanakkor a nagyváros hideg. konstruktív fémkubusai, vastraverzei elidegenítőek. Természetesen, ahogy a két koreográfus a két részben valójában párbeszédet folytat, továbbgondolják egymás szándékait. Ahogy a megfelelésekből, feleselésekből. párhuzamokból, áthallásokból szerves egység jöhet létre, úgy a díszletnek is vannak forradáspontjai. Ilyen például a központi elem, a kapumotívum. A díszlet különben játszik, beleszól a darabba: a kapuk nyílnak-csukódnak. a falak összezárulnak, a traverzek vezetékei leereszkednek. . — Ügy tudom, egy időben Szegeden is dolgozott. — Valóban, a hetvenes évek elején a szegedi színház jelmeztervezője voltam, sőt. itt készítettem első díszletemet is. öt évig dolgoztam a pécsi színháznál, akkor kerültem szoros kapcsolatba a csúcson levő Pécsi Balettel. Vonzódásom a baletthez. a táncszínházhoz szákmai indíttatású. Ez a* fajta munka kívánja a legnagyobb fegyelmet. Olyan jelmezeket kell tervezni, melv láttatja a testet, szabad mozgást biztosit, ugyanakkor látványos, élményszerű. Hét évig dolgoztam az Operában, 25 vagy 26 baletthez készítettem terveket. Aztán Béjart társulata következett. Az volt az én „egyetemem". Kaptam tőle egy „főszerepet", egy jutalomjátékol: Monté Carlóban, Tokióban. Párizsban tehettem próbára felkészültségemet, állíthattam igen magasra a mércét. Furcsa módon ez a jutalomjáték is igazolta meggyőződésemet, hogy én nem játszhatom el a darabot. a diszletet nem kell megtapsolni. — Hatodik éve Győr. tizenöt balettest. óriási sikev rek. fantasztikusan gyors nemzetközi elismertség. Van-e titok? — Győr teljes más. Borzasztó jó énzés, hogy tudjuk: ez a mi ügyünk, a mi feladatunk, a mi missziónk. Itt valóban alkotó embernek érzem magam, önma- nkat, személyiségünket is é-ítiük a közös munkában. Arról beszélhetünk a tánc egyre népszerűbb nyelvén, ami bennünket foglalkoztat, ami elkeserít, és ami felemel. Ez számunkra élet-halál '-^rdése. S olyan korban élünk, amikor elkoptak, kifakultak a szavak, de mozdulatokkal. tánccal olyat is közvetíthetünk, amit közhellyé koptattunk, amit nem tudunk, vagy nem merünk elmondani. Tandi Lajos Amilyen remek színész Hernádi Judit, a János a vitéz gonosz mostohája, olyan botcsinálta idegenvezető lenne — ha vizsgára kényszerülne, bizony meghúznák a fülét. Márpedig az előadás kezdetéh (meg a végén) idegenvezetőt játszik, civilben. Ekkor emlegeti az ugyancsak civilekké avanzsált szereplöknek, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyén vagyunk, ahol 1931-ben tartották az első előadást, Hont Ferenc rendezte — maid valamivel később a Dömötör toronyra hívja föl a figyelmet, annak is a homlokzatán levő kőoroszlánra. Márpedig. Az első szabadtéri játékokat valóban 1931böi jegyezzük, ám nem Hont Ferencnek, a Játékok kétségtelenül leghatásosabb propagátorának, hanem Hevesi Sándornak rendezésében. aki a Nemzeti Színház társulatával Voinovich Géza Magyar passió ját vitte színre — Hont csak két esztendővel később, 1933 augusztusában rendezte itt Az ember tragédiáját. A Dömötör torony hírneves leletéről pedig meglehetősen köztudott, nem oroszlán, hanem bárány — eredetiségéről, értékéről egy időben ádáz viták dúltak szép Szegednek városában. A kőoroszlánok párszáz méterrel arrébb találhatóak — a régi hídnál levő múzeum lépcsőinél, s jóval fiatalabbak, kevésbé értékesek a báránynál. V. E. Dedikálás Gregor József, Hernádi János a vitéz című popJudit és a Bergendy-együt- daljáték dupla albumát ma. csütörtökön délután 4 órátes dedikálja eddig megje- tói fél 6-ig. a Kölcsey utcai Bent lemezeit, valamint a hanglemezboltban. Iluska és Bagó: Katona Klári és Balogh Ferenc r „Al vendég" a deszkákon 3i9n! .1 .-^AOíaSíV-Q .öfp S -iOl jiigbzuttiOH'aua * kérésére.' Áz vo'lt "áz utolsó darabom. Azzal búcsűztam. — Keserűséget érzek a hangjában. — Gondoljon csak a szinpadmunkások sorsára. Ünneplik. tapsolják, amikor először csillantja meg tehetségét. Szinte megrészegítő a siker, amikor „profi lesz az ember", ' a kisujjában a szakma. Aztán egyszer csak kiöregszik. Különösen a láncosokra • igaz ez a tétel. 44 éves vagyok. S szavam sem lehet, olyan kedvezően alakult a sorsom. — Biztosan tánccal kapcsolatos a munkája. — Maradtam a Honvédban, koreografálhatok. Szerencsém, hogy értek valamicskét ehhez, s fölismerték, észrevették. Két éve hagytam abba a táncot, persze ez nem jelenti azt. hogy azóta színpadra sem léptem. De menthetetlenül hízik, nehezül az ember, ha már nem aktív. — Magán nyoma sincs a fölös kilóknak. — Van. ott ahol nem látszik. s most. amikor elkezdtem próbálni, éreztem, jobban kell hajtanom magam, mint a többieknek. — Hogyan kezdte? — 1954-ben a Bihari János Táncegyüttesben. Jó indíttatást. kaptam Nováktól, Szigetitől. 1951 végén az Állami Népi Együttesben pont fiatalítottak, amikor jelentkeztem. Fölvett Rábai. 4 évet töltöttem ott amint megtudtam, hogy Nóvák a Honvéd élére került. Természetesen visszamentem hozzá. — A Honvédban. azaz a Maayar Néphadsereg Művészegyüttesnél töltött esztendők gyümölcsözőek voltak, bizonyosan. — Igen. Kaptam rangos kitüntetéseket, ám számomra a legfontosabb a taps volt. Ez nagyon szép pálya. Küzdelmes. S' nem szabad elfelejteni: ahol nagy a fény, ott nagy az árnyék is. M. E. Szűcs Elemér Piros, fekete, barna dreszszek, harisnyák, kopott pólók, tükrös csizmák, balettcipők kavalkádja a színpadon. A feszes dresszek kimunkált izmokat formáznak. Lebilincselő látvány a csizmás lábak, erős, inas karok kemény, férfias mozdulatai,' a lányok hajlékonysága, könnyed nőiessége. Fura. Ha a mozgás, a tánc élettani magyarázatát vesszük alapul, a cifra figurák égési folyamatok produktumai. S a tehetség, a rátermettség még tovább ösztönzi, űzi a táncost: égesse magát mind jobban és jobban, hogy még tökéletesebb legyen a mozdulat. — Szűcs Elemér élete a tánc. — Már nem táncolok. Ezért került a nevem mellé a „meghívott vendég" rövidítése is a Szarvassá változott fiak szereposztásán. — Nem lehet véletlen, hogy Markó meghívta a Demagóg szerepére. — Talán az a 22 esztendő, amit táncoltam a színpadon a meghívás oka. De nem hiszem, hogy elfelejtette vol • na Iván az Izzó planétákat Abban is szerepeltem, az ő