Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

4 Szombat, 1985. július 6. 4 • • ötven sor Biblia és kalendárium. Ez a kot könyv alkotta még évtizedekkel ezelőtt is a falusiak „könyvtárát". Egy múlt század közepén készült öreg, bőrkötéses példányt én is örököltem őseimtől. S hogy nem csupán szent könyvként forgatták, hanem családi események foglalata is volt, íme néhány bejegyzés: „Kis Sándor ezt a bibliát vette 1866. márczius 1. napján. Vette 1. ft. 30 kr. Kis Sándor született 1844 pünkösd napján, Kis Sándor megházasodott 1866. F. Nagy Lídia született 1846-ik évben, id. Kis Sándor született 1809. Kovács Sára 1816..." és így tovább, életről, halálról. Ezt az örökséget most lapoztam fel, amikor a Parasztbiblia alulnézett világképe bontakozott ki előttem. Igen, a könyvhét egyik slágerkiadványáról van szó, Lammcl Anna és Nagy Ilona folkloristák gyűjtésének szövegfüzéréről. Arról a könyvről, amely egy sorozat darabjaként is fölfogható. A Vizsolyi Biblia hasonmáskiadásának népszerűsége és a Jordánszky kódex impozáns újrakiadása azt az érdeklődést és igényt elégíti ki, mely e kultúrhistórlai, művelődéstörténeti és irodalmi mű iránt az utóbbi időben megélénkült. Ez sem lehet véletlen, hiszen sokan emlékezhetünk, hogy az ötvenes-hatvanas • években még a középiskolák történelem- és irodalomóráiról is száműzték, s értetlenül álltunk Illés szekere, Mózes kőtáblái, Salome tánca előtt. Szerencsére időben ráeszméltünk, hogy irodalom, történelem, művészet- és művelődéstörténet egyszerűen érthetetlen a biblia — legalább felszínes — ismerete nélkül. Most a Parasztbibliával különös könyvet vehet kezébe az olvasó. A paraszti opiika alulnézeti világértelmezési, világmagyarázó látószöge a bibliai történetek, események és alakok köré rajzolja a hétköznapi élet eseményeit, a faluközösség erkölcsi értékrendjét, a szokások és megfigyelések sokaságát. A két folklorista talán az utolsó pillanatban rögzítette az ősöktől hallott biblikus meséket, vaskos tréfákkal fűszerezett történeteket, a népi furfang szines fordulataiban bővelkedő magyarázatokat. A paraszti képzelet, ha nem is érti, de magyarázza a világ keletkezését, az emberi szokások, tulajdonságok eredetét, az élet értelmét, a cselekedetek helyességét vagy ficamát. A mesélő a mindenkori hallgatóság igényelt ls kielégíti, a közösség eseményeivel fűszerezi, saját tapasztalatai szerint alakítja. így születnek a biblia dobbantódeszkáján profán mítoszok, tenyeres-talpas legendák, fantáziapróbáknak is fölfogható mesék, erkölcsi példázatok. A kiváló folklórtudós. Erdélyi Zsuzsanna írt bevezetőt a Parasztbiblia elé. Ebben választ keres arra a kérdésre, mi is voltaképpen ez a szövegfüzér. Szerinte „a Bbilia néphagyománybéli tükröződése, továbbélésts. ,Hp. jími fetszik. a, népi lélek-, ben-képzéletben tfzéljgrtiló szellemi árterület, mely valóságos ^vadÚfádr^zágKént úe}s'zi körül' á kanonikus 1 és az apókrif írások főfolyamát," Mint minden népköltészeti alkotás, paraszti bölcselet, ez is évszázados egyéni és kollektív tapasztalatot sűrít. Korok, egymástól távoli vidékek, szokások, egymást váltó generációk szellemi hordalékai kopírozódnak egymásra — szinte szürreális kavalkádban, s mégis mindenkor földközelben, munkaközeiben, emberközelben. Filozófia ez, hiszen a magvar parasztság világmagyarázatának, világértelmezésének foglalata. Profanizált, mezítlábas filozófia. Tandi Lajos Műsorajánlat Számítás-. tudományi konferencia A Magyar Tudományos Akadémia Számítástudományi Bizottsága, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, valamint az ELTE • számítóközpontja szervezésében Július 8-ától 10-éig Győrben rendezik meg a IV. magyar számítástudományi konferenciát. A tanácskozást — amelynek a gvöri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola ad otthont — Márta Ferenc akadémikus, az MTA' alelnöke nyitja meg. A konferencia — hasonlóan az előző években megrendezett első háromhoz — fontos elméleti számítástechnikai kérdésekkel foglalkozik. Mintegy száz előadás hangzik majd el. A konferenciáig csaknem 250 résztvevőt várnak hazánkból és 18 külföldi országból. Angol fotókincsek Az Angol Királyi Fotótársaság legértékesebb alkotásaiból nyílt kiállitás pénteken a Műcsarnokban. A megnyitón jelen volt Peter William Unwin, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete. A királyi fotótársasáa 1853-ban alakult, s egyike a legrégibb fotográfiai egyesületeknek. A szervezet kezdettől fogva éves kiállításain mutatta be a tulajdonába került legérdekesebb fényképeket. A gyűjtemény ma már több tízezer alkotásból áll. A Műcsarnok kiállításán a legértékesebb kincsek közül mintegy száz fényképet vonultatnak fel, ezek többsége a fényképezés őskorából származik. A legtöbb munka természetesen szigetországbeli fényképészektől származik.* de bemutatnak például egy képet Vadas Ernőtől is. amely 1935-ben került a társaság birtokába. Kiállítják a fotóművészet egyik legendás alakiának. Henry Fox Talbotnak néhány munkáját is. Diákok, diáktanárok Egyetemre készülődve Félszáz oktatótábort szerveznek nyáron, országszerte a Felvételeket Előkészítő Bizottságok (FEB), több mint ötezer középiskolás fiatalnak. Az oktatómunkát — társadalmi tevékenységként — több száz egyetemi és főiskolai oktató, hallgató végzi. A JATE bölcsészkari felvételire előkészítő táborának idei főhadiszállása a Móra-kollégium. — Nem volt mindig ilyen könnyű a helyzetünk, mint az idén, amikor végre megfelelő táborhelyen rendezkedhettünk be — mondja Kovácsné Veres Ágnes, . a hallgatók — diáktanárok — megbízott vezetője. —- A korábbi években kollégiumról kollégiumra vándoroltunk; előfordult, hogy egy időszakon belül többször is költözködtünk. Most minden „összejött", kellemes a szállás. Ez fontos szempont, hiszen a száznegyven táborozó túlnyomó többsége vidéki. A JATE-menzán étkezünk, az előadásokat és a szemináriumokat az egyetemen tartjuk. Még „stábszobánk" is van, ahol írógépek és teafőzők társaságában „forraljuk" a másnapi programot, készülünk az órákra, megvitatjuk az aznap történteket. — Mióta vesz részt a tábor munkájában? — Régi motorosnak számítok: mióta hallgató vagyok, vagyis négy éve. Azelőtt pedig én is ugyanolyan diákként jártam ide, mint akiket most tanítok. Azok a táborosok, akik bekerülnek az egyetemre, legtöbbször visszajárnak „FEBezni". — Pihenésképpen — a vizsgaidőszak után? — Ez inkább munka, mint nyári pihenés, diáknak, oktatónak egyaránt. Mindennap nyolc órán keresztül töltjük a tudományt a srácok fejébe. Nyolc tantárgyat — hat idegen' nyelvet, magyart, történelmet — 5—6 fős csoportokban oktatunk. Délelőtt az egyik, délután a másik választott szak előadásain vesznek részt a diákok. Este pihenünk: moziba megyünk, baráti találkozókat szervezünk más táborok lakóival. És persze, akinek kedve tartja, olvashat, tanulhat is.' — Az ismeretek közvetitésén kívül milyen szerepe van a FEB-tábornak a felvételi előkészítésében? — Nagyon fontos, hogy rendszerezzük, súlypontozzuk az áttekinthetetlennek tűnő felvételi anyaghalmazt, próbáljuk kiegyenlíteni az előirt és a valóságos vizsgakövetelmények között mutatkozó különbséget. Sokszor meghatározó lehet, hogy itt kiderül, eddigi tudása alapján ki milyen helyet foglal el a startoló mezőnyben. Ezenkívül, lényegesnek tartom, hogy azoknak, akik innen kerülnek az egyetemre, valamelyest valóságosabbá, megfoghatóvá válik az egész egyetemi rend; világosabbá, hogy hallgatónak lenni nemcsak kellemes, hanem sokszor fárasztó, vagy kimerítő munka is: — Hogyan tartják a kapcsolatot a diákokkal két FEB-tábor között? — Nemcsak nyáron találkozunk, hanem tavasszal is. Sőt, az idén megpróbálkoztunk téli táborral; mivel tapasztalataink kedvezőek, folytatni fogjuk. Év közben pedig levelezünk a középiskolásokkal, azaz gyakorló teszteket juttatunk el nekik, s ha megoldják, mi kijavítva visszaküldjük. így okulhatnak az elkövetett hibákból. Évente többször úgynevezett „nyílt napokat" tartunk. Ilyenkor az egyetemmel ismerkednek a leendő hallgatók, beülhetnek előadásokra, kérdezhetnek, tájékozódhatnak. — Jövőre végez; később is jön FEB-táborba? — Feltétlenül. Élményt, tapasztalatot jelent nekem ez a munka. Megtanultam, hogyan kell kérdezni, magyarázni, egyáltalán, kiállni a gyerekek elé. Biztos vagyok benne, hogy így nem okoz majd gondot jövőre a szakmai gyakorlat, s később az igazi tanítás sem. Mo6t is van közöttünk olyan, aki évekkel ezelőtt végzett, a itt van. A „megrögzött" FEB-esek egyébként külön KISZ-alapszervezetbe tömörültek. Nincs egy hónapja, hogy munkánkért megkaptuk a KISZ KB Dicsérő Oklevelét .'.. Varjú Erika Kevesebb lehetőség Pályakezdők elhelyezkedése .riiboyloaomle töfr: Az idén több mint 120 ezer fiatal vállal első ízben munkát azok közül, akik az általános iskolák, illetve a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények végzős diákjai voltak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint elhelyezkedési lehetőségeik az elmúlt évekhez képest összességében valamelyest szűkültek: a múlt évinél mintegy 7 százalékkal kevesebb állás varja a végzősöket. Az idén mintegy 25 ezer fiatal nem folytatta tanulmányait az általános iskola befejeztével. A számukra felajánlott álláshelyek száma 28—29 ezer. Legtöbbjüket az ipari üzemekbe várják. Az idén csaknem 48 ezer ifjú szakmunkás áll munkába, számukra 62 ezer állást jelentettek be a vállalatok. Legkeresettebbek a vájárok, az esztergályosok és a hegesztők, a szolgáltató és a kereskedelmi ága* zatokban azonban már nehezebben tudnak szakmájukban elhelyezkedni a végKESERÜ ILONA FESTŐMŰVÉSZ TÁRLATA a Bartók Béla művelődési központ termeiben tegnap óta látható. A nagyszabású kiállítás az ünnepi hetek idején, augusztus 20-ig naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. A néznivalók között ajánljuk a Tápéi Háziipari Szövetkezet gyékénytermékeit, Kiősfler _ József kosárfonó munkáit és a Szegedi Háziipari Szövetkezet rongyszőnyegeit, melyeket a Juhász Gyula Művelődési ' Központban mutatnak be — július 28-ig. A BARCSI GÁBOR ANDOR ÜTTÖRÖSZlNPAD vendégeskedik Szegeden: a Vasutas művelődési házban 8-án, hétfőn délelőtt lO.órakor somogyi folklór-ősszeáliítást mutatnak be „Nem anyától lettél, rózsafán ter'-' mettél" címmel, valamini Haris Sach-komédiát. a Mennyet járt diák címűt. A MESÉLŐ HAZAK című szegedi tévéprodukcióra hívjuk fel ismételten a gyerekek figyelmét: a Kincskereső e televíziós különkiadását holnap, vasárnap délelőtt 10 óra 10 perckor az l-es programon sugározza a televízió. (Képünkön, Balogh László fotója a műsor stúdió-felvétele idején készült, s Péter László irodalomtörténészforgatja rajta a saját forgatókönyvét. A regionális adás kedden, a szokott időben, fél hétkor kezdődik. a 2-es programra állítsák a készülékeket. A szegedi stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora szerdán jelentkezik, pénteken ismétlik: A júliusi Tiszatáj Illyés Gyula Emlék-bánya cimü kiadatlan írása az író József Attilával való kapcsolatának némely mozzanatát eleveníti meg. Az 1973-ban írt esszétöredékek fölidézik az első személyes találkozást, a „gyermekien tiszta mosolyú költő" alakját, kiszolgáltatottságát. Emlékezik Illyés az avantgárdra, s arra, hogy a húszas évek végén József Attila költészetében az akkori „bokabénító" izmusoknak már semmi nyomuk. Miként alakult ki a költő körül az a „gubanccsapda", amely azután tragédiájába is belejátszott? „A nagykorúsága küszöbén álló költőt a világ afféle Naturburschként kezelte; változatlanul a csodagyermek villámlásait honorálta benne akkor is, amidőn a férfikori teljesítmény csodáira figyelhetett volna" — írja Illyés. Fekete Gyula Tengercsepp című aforizmngyüjteményének néhány darabját idézzük: „Úgy bizony: >-A fiatalságé a jövő!« Csak várja ki, övé lesz a jelen is. Legkésőbb, mire megvénül." „Szatócsnak is rossz az olyan, aki minden értékét kirakatban szereti mutogatni. Kivált, ha minden értéke el is fér a kirakatban." „Sohasem a célszalag a cél." Fekete Gyula „gondolati futamai" ezúttal — többek között — a fiatalság és az értékrend fogalomköréhez kapcsolódnak. A júliusi szám költői között Csoóri Sándort, Agh Istvánt, Kálnoky Lászlót, Petri Csathó Ferencet, Szepesi Attilát, Nagy Gáspárt és Serfőző Simont találjuk. Itt olvashatjuk Vecsernyés Imre Petri Ferenccel készített beszélgetését is „A kötet a végső szövegek ügye" címmel. Az interjú apropóját az adja, hogy' öt évvel ezelőtt jelent meg a Gazdátlan hajók című antológia, melynek Petri is szerzője volt. „Falulakó koromban anynyit hallottam róla, mint katona a kávéról, cigány az oltári szentségről. Tokaji bornak az üres üvegét sem láttuk. De azért vidáman lehetett olyan polgára a falunak, aki hallhatta köhögni azt a valakit, aki látott tokaji bort ivó embert." — kezdi Tóth Béla, s természetesen Tiszajárásának most Tokaj az állomáshelye. A Tanulmány rovatban Csetri Lajos Kazinczy és a nyelvújítás címmel a neológia és ortológia harcának — tankönyveinkből is jól ismert — legendáját cáfolja: nálunk, nyelvünk fejlesztése szükségességének általánosan elismert korszakában néhány bornírt grammatikus kivételével az ortológiának nem is volt tábora, s így Kazinczy, programjának belső ellentmondásaival tulajdonképpen a nyelvújítás különböző tendenciái között robbantotta ki a nyelvújítási harcot; így aztán nem is nevezhetett másokat ortológusoknak, mint a másfajta programmal fellépő neológusokat." T. Bíró Zoltán Kölcsey eszmeipolitikai útját megrajzoló nagy tanulmányának második részét ls most közli a Tiszatáj. Veres Péter 1949—53-as Olvasónaplóját Pomogáts Béla mutatja be a Kritika rovatban. Serfőző Simon összegyűjtött versei Márkus Bélának adtak jó alkalmat a költőt pálya értékelésére. Kalász László és Bella István válogatott verseiről Vasy Géza, illetve Monostori Imre tollából jelent meg bírálat. Vita Zsigmond művelődéstörténeti írásait Imre Mihály ismerteti. A folyóirat júliusi számát Salló István munkái illusztrálják. A hét esztendővel ezelőtt Csíkszeredából Tatabányára költözött szobrászművészt Kovács Gergelyné mutatja be. zősök; A szakiskolából ki. került fiatalok közül a gyors- és gépírók viszonylag könnyen juthatnak megfelelő munkához. Az ápolónők iránti igény pedig szinte kivétel nélkül mindenütt meghaladja a végzősök számát. A volt szakközépiskolások közül mintegy 13 ezren kívánnak munkaviszonyba lépni. A vízügyi, a n"omdaipari és az útépítési szakmákban néhány megyében — általában az iskolák székhelyén — nagy a túlkínálat, másutt viszont jelentős a hiány ezekből a szakemberekből. Változatlanul divat, szakma az autószerelőké. A gimnáziumot végzettek kilátásai különösen kedvezőtlenek, amennyiben az irodai munkához ragaszkodnak: a vállalatok, intézmények bejelentései alapján alig egyharmaduk számíthat eredeti elképzelésének megfelelő munkakörre. Általában romlottak a nők munkavállalási esélyei. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatain csaknem 14 ezer hallgató fejezte be az idén tanulmányait. Munkavállalási lehetőségeik az elmúlt évekhez képest alig változtak. Továbbra is kapósak a műszakiak. Keresettek a fiatal közgazdászok, míg a jogászok számára az elmúlt évekhez hasonlóan most is kevesebb pályázatot írtak ki, mint ahányan végeztek. A természettudományi karokon — a térkéoész szakot kivéve — tavalyhoz képest javultak a fiatalok munkavállalási esélyei. Változatlanul nehezen találnak viszont érdeklődésüknek megfelelő munkakört a könyvtárosok, a népművelők és a muzeológusok. A történészek, a S(peciális nyelvészek és a s-,biológusok közül a többség minden bizonnyal végze' tségétől eltérő pályára kényszerül. Orvosokra és pedagógusokra főként vidéken lenne szükség nagyobb számban.