Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

Csütörtök, 1985. július 4. 3 Kemizálás a mezőgazdaságban Mezőgazdasági kemizálási Lengyelországból és Svájc­konferencia kezdődött szer- bői. dán Keszthelyen a Nehéz- A tanácskozás fő témája vegyipari Kutatóintézet, a a mezőgazdasági hozamok Keszthelyi Agrártudományi növelése a talaj termékeny­Egyetem és a MÉM Növény- ségének fokozásával. Ehhez védelmi és Agrokémiai Köz- kapcsolódott az első napon Szabó Imre ipari miniszter­helyettes előadása arról, hogy milyen szerepet tölt be nagyüzemek az ipar a mezőgazdaság ke­szakembere mizálásában és miiyen fel­pont rendezésében. A há­romnapos tanácskozáson a vegyipari vállalatok és me­zőgazdasági mintegy ezer Vesz részt. A konferenciá­nak ötven külföldi vendége adatai vannak az agrargaz van Angliából. Bulgáriából, daság fejlesztésében. Vegyész­konferencia Vegyészkonferencia kez­dődött szerdán, tegnap Pé­csett a szerves kémiai kuta­tások legújabb hazai ered­ményeiről. A háromnapos tanácsko­záson négyszázharminc szak­ember adja közre elméleti és gyakorlati munkájának mindeddig nem közölt ered­ményeit, ismerteti a kutatá­sok során felmerült problé­mákat, s azok megoldását. Szabályos szabálytalanságok Meditáció működési zavarokról Megéri manapság vizet jelenségek. Az eladók az in- elrettentés azonban csekély prédikálni és bort inni. Le- dokolatlan költségeiket is eredménnyel jár, hiszen a het hogy régebben nem beépíthetik az árakba — második gazdaság szerep­esett egybe a papírmorál, ami végső soron a háztar- löit érdekeik a szabálysze­de ekkora tások terheit növeli. A csa- gésre irányítják, s erre le­ládok ezt pluszmunka vál- hetőséget ad, hogy könnyű ellen- megvásárolni a szabályok telje- betartatására hivatott tiszt­sítmény-visszatartáshoz, az viselők cinkosságát. meg az igazi, szakadék nem volt köztük Lehet, hogy jobban élünk, lalásavai igyekeznek mint egv évtizede, de rosz- súlyozni. Ez viszont szabb a lelkiismeretünk. Nehéz megemészteni a tel- állami vállalatoknál a mun­jesítmények rettenetesen el­térő értékelését. Mi következik ebből? Gá­ka hatékonyságának csök­kehéséhez vezet. bor R Islván tanuimánya A központi irányításnak ugyan a gazdaságról szól, jó is, meg nem is a máso- de kihámozható belőle egy dik gazdaság léte. Jó. mert nagyon érvényes másik ennek révén emelkedik — megállapítás: a szabálysze­Sr ^ocv'"tisztességgel vagy legalább szinten ma- gés alapú szabályozás ala­teljes erővef dolgozzunk a rad ~ a lakossag. ie entos nyai szabályszegés alapú er° 8 aolgoz/-unK részének (akik kepesek a társadalomban élnek. Olyan Olyan dilemmákba haj­szolódunk, amelyekben nem lehet jól dönteni. Ha azt vá­munkahelyünkön, a radás, a tisztes (?) szegény­XSfvá,£nunT-amit * tel«eük és hivatkoznak rá­lakosság (akik ké második gazdaságban mun- társadalomban, ahol fölösen Hnntiink Ha kat végezni) életszínvonala. szórják a szabálvokat. ismé­aoniUnK. na „cnlAen a .,„ u:.„.i -I- -A lema­el kell végezni a "maszek- hiany' tagulnak a Kazdasag juk _ de nem betartani, ban n nc!T«mec - akkor S7Ük keresztmetszete.. Rossz hanem megszegni éri meg kenvérkeresó nmnkahelyunk viszont azért' mert a hiany őket. Vannak elveink, ame­becsapását, ^ teíSítmény! ^értékeli a másod.k gaz- lveket ünnepi beszédekben tósszatartás mellett jelent- daságban végzett munkát: hangsúlvozunk - mondjuk visszatartas mellett jeleni ez teljesen semmissé teszi a munka szerinti elosztásé kező önkizsákmányolást vá­lasztjuk. Ha tagja lennék valami- szerinti elosztás érvényesi­lyen géemkának, akkor sem tését kívánja megvalósita­azt a vérszegény igvekeze- de érdekében alig tör­tet, amely a teliesítménv ténik valami. Lassan fölnő egy nem­zedék, amely már ebbe a tudnék magammal elszá- ni. Lehetővé válik, hogy alapú társa­dalomba született bele. Az­molni: hogv lehet az, hogy egveseknek munka nélküli egyszer 24 forintos órabé- monopoljövedelmeik kén- 6 sűrűn beSzéiüpk a ne. rért csinálom ugyanott,, zpd.ienek,... társadalmilag ve,és valságáról: arról hogy ugyanazt, máskor hetve- hasznos tel.iesitmeny nelkul ezeket a gyerekeket nem nért**A hengerelt aeéllé- meggazdagodjanak. tudjuk meggyőzni a szabá­meznek mindegy, hogy egyik Az állam előtt az adilem- iyajnki elveink helyességé­elszámolási formában eny- ma an, hogy ha adminiszl- róI ném tudjuk rábírni "az nyibe kerül, a másikban ratív eszközökkel korlátoz- jsköla; rendszabályok betar­annyiba. A munkaerő azon- M a második gazdaságot, lasara. pedig nagyon racio­ban máshonnét nézve élő növekszik a hiány, ez okoz nális aiaPáUás az övék: mi­ember, tudatos, tarsadalom- társadalmi feszültséget. Ha ért tartsák be a szabályo­ban élő lény, aki szeretné nagyobb teret enged neki, kat ha nem ^„(jenki gye­megmérni önmagát. A mun- akkor elszaporodnak a szo- rekére kötelezőek? Miért kaerőt idegesíti a kérdés, cializmus alapelveivel ellen- tartsák be a szabályokat, hogy végül is mennyit érő. tétes jelenségek — növek- ha a felnőtteknek is az éri" Ejz nemcsak a fizikai szik a társadalmi elégedet- meg ha aiattomban meg­munkásokra vonatkozik, lenség, azok részéről, akik szegik őket Mi jut annak, E"v pedagógus nagyjából kiszorulnak az ilyen gazda- akj cselekedeteiben is tisz­necrvven forintért tart meg S°das lehetoseeebol. A koz- teli a törvénvl? Tisztes (?) egy órát — de ingyen ké- P°nü 'rányitás ezert hol szegénység? Akkor már in­szül föl rájuk, intvén ad- tóbbra, hol balra rangatja kább a tisztességtelen (?) minisztrál, és ingyen javít- a B-Veplot — mikor melyik gazdagodás. ja a dolgozatokat. Ha vi- feszültségforrást latja ve- Gábor R Istyán azt irja szont ugyanez a pedagógus szelyesebbnek. a megoidas kuiCsa az első valamelyik divatos idegen * gazdaság reformja. Ez igaz. nyelvet tanítja, a magán- A folytonos változás meg- Az én kérdésem az, hogy órái 100—120 forintot ér- teszi a maga hatását. Ügy mennyire lehet ma ehhez nek. Elég nyomorúságosan hiszem, Gábor R. István társadalmi összefogást te­fizetik az egyetemi oktató- elemzésének ebben a részé- remteni. Kárba veszett leg­kat, akik tanítanak, kutat- ben mondja ki a fő vészé- alább tíz év, ami alatt tó­nak valamilyen, a napigya- lyeket: leépül az üzleti er- megek életformájává • vált a korlatban momentán nem köles, hosszú távú perspek- szabályokra hivatkozás, és hasznosítható témát — de tívák hiányában mindenki a szabályok közti bújócska, ha olyan a szakterületük, a gyors meggazdagodásra Azoknak, akik a szabályo­meg a lelkiismeretük, ak- törekszik. Ha a hivatalos zás réseiben érdem nélkül kor a szerződéses munkák- állá&tjont sűrűn változik, meggazdagodtak, s azok­kal ragyogóan kereshetnek akkor általánossá válik az nak, akik a hatalom képvi­— természetesen az oktatás azt képviselő hivatalnokok selőiként ehhez a homály­és más kutatások rovására, megvásárlása. Így végső so- ban segédkezet nyújtottak, ^ ron a korlátozó intézkedé- az eddigi állapot fenntartá­sek sem érik el céljukat, sa áll érdekükben. Pedig Gábor* R. István írt egy Ha egy intézkedéssorozatot ha fennmarad a mai, sza­tanulmán.vt az idén a feb- egy vékony réteg kiugró bálvszegés alapú társada­ruári Valóságba. A máso- jövedelme vált ki, a kor- lom, az ezredfordulóra be­dik gazdaság magyar ta- rupció révén époen ők vé- hozhatatlanul '^maradunk a pasztalatainak néhánv álta- szelik át legkönnyebben, világ élvonalától, lánosítható tanulságát veszi Személyes kapcsolataik és sorra. A tőkés társadalom- pénzük segítségével védett­ban a magánelsajátitásra séget szereznek, épül a gazdaság egyensú- Azt mondja Gábor R.Ist­lyát biztosító piaci rend- . . szocialista má­szer. Nálunk az egyensúlyt Vdn' noSy a szocialista ma a központi irányítás igyek- s°dik gazdasagra érvényes szik biztosítani — a rendel- szabalyozás úgynevezett kezesre álló erőforrások „szabályszegés alapú szabá­célszerű elosztásával A lyozás". Ezeket a szabályo­vállalatok önköltség típusú, kat csak elemi üzleti érde­konstruált árrendszerben keik ellenében tarthatják adnak-vesznek. Ez az ár- be azok, akikre vonatkoz­rendszer nem alkalmas ar- nak. Betartásukat csak az ra, hogv mérni lehessen ve- állam által fenntartott kény­le a valódi nyereségességet, szeri tő intézkedések, és az A vállalati idények mindig az°kat végrehajtó íntezmé­meghaladják a rendelkezés- nVek biztosíthattak. A sza­ré álló erőforrásokat, így bályszegés alapú szabályo­állandósul a hiány. zas alapvonása, hogy nem a . , ,.. _ szabályok betartására kiván Az eroforras-korlatoa gaz- érdekeltséget teremteni, ha­dasag minden területen nem megpróbál elrettente­krónikussá válnak a hiány- ni a szabályszegéstől. Ez az Tanács István Mély vízben Huszta Gellért 1984. áp­rilis 10-töl az Asotthalmi Felszabadulás Tsz elnöke, 33 éves, családos, 2 gyer­meke van. Végzettsége: ker­tészmérnök. EH I wm&át s vá&PIf *f® - i C 1 , : k ,1 - í • mmmmm — Még csak egy éve va­gyok .elnök, s máris a ta­pasztalataimról és a téesz helyzetéről faggat. Nem lesz ez még korai? — így kiszemelt „áldozatom". Va­ló, hogy az igazi megmé­retéshez hosszabb időszak, legalább öt-hat sikeres esz­tendő szükséges. Kevesebb lenne az esélye, hogy meg­állapításainkban, következ­tetéseinkben tévedjünk. Mert a mezőgazdaságban van jó év is, meg rossz is. Egy nagyüzem életképessé­ge, alkalmazkodni tudása hosszabb tavon dől el, a gazdálkodás eredménye az évek során nem lehet any­nyira szeszélyes, mint az időjárás. Ha azt mondom, hogy eb­ben a több mint 4 ezer hektáros nagyüzemben az 1984-es év nyeresége 3 millió forinton felüli, rög­tön rávághatja az itteni vi- _„„u ,, , , , f • - L. meghal gatva dönteni, szonyokat nem ismerő, hogy . . ' ez nem valami sok. És iga­za van, mert lehetne több is. Kell is. hogy több le­gyen, de túl mélyről indult ez a szövetkezet. Hosszú év­tizedekig a község téeszét a leggyengébbek közölt nyésztés lehet ebben a kör­nyezetben gazdaságos. Igaz, most vágtunk ki tíz hektár elöregedett őszibarackost, de jövőre 70 hektárt fogunk helyette telepíteni. Hetven­négy hektáron hamarosan termőre fordul a kékszőlő­ültetvényünk. A sok kézi munkát igénylő tíz hektár spárgát részes müvelésre ki­adjuk tagjainknak. A leg­gyengébb talajú határrésze­ken erdőt telepítettünk. En­nek a folyamatnak lassan a végére érünk, a termőterü­letünk negyede már erdő, ezt sem célszerű túlzásba vinni. A termelés szerkeze­tében az ésszerű arányokra törekszünk, az egyoldalúság és a túlzott szétaprózottság ellenében. Az állattenyész­tésben szakosodtunk, kizá­rólag növendéküsző-nevelés­sel, vemhesítéssel foglalko­zunk. A korábbi liba- és kacsatenyésztéssel felhagy­tunk. A takarmányozásuk­hoz lucernáterületünket 250 hektárra növeltük, emellett silókukoricát is termelünk. Természetesen rétjeinket, legelőinket is igyekszünk jobban kihasznSlni. A nap­, , , mt>g raforgó is e táj növénye, akkor is, ha első pillanat- de csinjan bánunk vele ban ugy latszik, hogy egye- mert nagyon kimenll a ta_ dul is megtalálnám a meg- lajt A gabnna termésátlaga oldást. Csak így tudom ko- gyengébb az átlagosnál, a rulvenm magam .genyes és kü]rtn árkiegészités meg­vagyo szakem- szüntetése miatt kevesebb '.". i ií V 1 i: SKfís í íf :í:.>::' J bizonyítani berekkel. Természetesen olyan területünk maradt, emiegethettük. 1975-ben az JSlf SSalf slakmt ^^ ^^ tel"" előd Szabadságharcos Tsz­ből, a Petőfi és az Arany­kalász Szakszövetkezetből alakult ki a mostani Fel­szabadulás Tsz. Az egyesü­lés után sem csökkentek a bajok. A 78-as év volt a mélypont, 17 milliós pénz­ügyi hiánnyal. 1982-ben magatartásbéli, normákat is. viselkedési melni. A korábbi 1600 hek­tárral szemben ezer hektá­ron vetünk gabonát. — A termőföldön és az állatállományon kívül mi­lyen erőforrásokra számít­hatnak? — Az olajipar mellékter­mékét, a hulladékgázokat — Hogyan tudja elérni, hogy a termelésben dolgo­zó minden munkás, téesz­tag tudása legjavát nyújt­sa? — Természetesen a követ­egyedi rendezéssel próbál- kezetes szigorúság elenged- rno. is fölhasználjuk a szá­tak a felső szervek beavat- hetetlen. Egyébként nem a rítónkban- de erre az ener­kozni, hogy tiszta lappal, a hangos Rzó a legfontosabb flara m<>« új létesítménye­tisztes helytállás esélyének fegyver. Az a legfontosabb, ket építhetünk. A másik, a megadásával végre talpra hogy mindannyian érezzék fermálviz, fólia alatt két­áUhasson a téesz. Ennek a hogy még a népszerűtlen ezer négyzetméteren virágot rendezésnek köszönhetem intézkedések is az ő érdé- oi* zbldséget termelünk. A azt, hogy most itt talált, kükben történnek. Az a ta- . kiterjesztesenek .csak beru­Ekkor tették kötelezővé a pasztalatom hogy nagyon hazűS1' Pénzügyi korlátai termelési elnökhelyettesi sokat dolgoznak az itteni vannuk- 'U van »'ég a posztot, én jelentkeztem er- emberek, ha az értelmét }türabb,a", látják. A teljesítménybére­zést kiterjesztettük, így szükség esetén a többlet­munkának is van gazdája. — JWi lehet ezen a kör­nyéken a legsikeresebb re az állásra. — Előtte hol dolgozott? — Nem messze, itt, a szomszédban. Az öttömösi téeszben voltam kertészeti ágazatvezető, hat évig. Oda­megépített ki­használatlan. 25 vagonos hűtőtárolónk. Itt fogunk a konzervgyárral közösen egy zöldség-gyümölcs feldol­gozót beindítani. Tagjaink­tól a megtermelt zöldségü­ket. gyümölcsüket íelvásá­valosi vagyok a pálcát is gazdasági program, g. fenti- roljuk. Bízunk benne, hogy ott kezdtem. Hát most ide­kötöttem az életem. Ásott­Magyar-koreai tárgyalások A magyar—koreai műsza- a TESCO vezérigazgatója, az ki-tudományos együttműkö- albizottság társelnökei jegy­dési albizottság 1985. június zőkönyvet írtak alá. amelv­27. és július 3. között tar- ben meghatározták a rna­totta 10. ülésszakát Budapes- gyar—koreai müszaki-tudo­ten. Az ülésszak alkalmából mányos együttműködés TT „ .... 1985—83. évi munkaprog­Ung H°' a Koreal Ne" ramját. A koreai delegáció pi Demokratikus Köztársaság vezetőjét. Kim Ung H<M f<>­Allami Tudományos és Mű- gadta Tétényi Pál, az Orszá­szaki Bizottságának elnök- gos Műszaki Fej'«áztési B. helyettese és Székács Imre, zottság elnöke maradás és a téesz remél­halomhoz. A családom is befő felemelkedése érdeké­velem jött, szolgálati lakás- ben? ban lakunk. A feleségem az T, , , általános iskolában tanít. ~ Ln- mlnt mezagazda" — Hogyan vált a helyet- sagi szakember, úgy látom, 1 tesböl ilyen gyorsan első hogy csak céltudatosan le­számú vezető? het előrejutni. Hosszabb — Számomra is váratlan távon a 6zőlő, őszibarack, volt, hirtelen keveredtem az sparga és ]ucerna termesz- lunk elébe események sodrásába. Elo- .. . döm. Dobó Antal szívbeteg tese es a szarvasmarha-te­ember, 83-ban is sokat be­tegeskedett már. sűrűn he­lyettesítenem kellett. Ta­valy tavasz óta rokkant­nyugdíjas, azóta vagyok el­nök. — Milyen elképzelésekkel vágott neki az új feladat­nak? — Elképzelése kinek nincs? Csakhogy a felada­tot igazán csak akkor érez­heti az eml?er, ha már a megoldásán fáradozik. Messzebbről minden köny­nyebbnek tűnt. A kezdetek­től vallom, hogy érdemes a munkatársaim véleményét a biztonságosabb értékesí­tési lehetőség pezsgést hoz a háztáji gazdaságban is. Nem utolsó szempont, hogy a feldolgozó új munkalehe­tőség. Hát ígv képzeljük el a jövőnket. Sok munkánkba kerül méc. hogy megszilár­duljon a téesz gazdálkodása. Itt élünk és dolgozunk, ál­Tóth Szeles István A napenergia hasznosítása A napenergia hasznositá- A szakemberek nagy le­sának eddigi eredményeit, és hetőséget látnak a szoláris a továbblépés lehetőségeit technika mezőgazdasági al­vitatták meg szerdán a Szé- kalmazásában. főként a ki­keslehérváron tanácskozó méletes bánásmódot igénylő 3. építőipari energiaraciona- termények szárítására, az lizálási kollokvium második állattartó telepek melegvíz­napján. ellátására, valamint az üveg­A napenergia hasznositá- házak éjszakai temperálásá­sára irányuló első kísérletek <"a A Domsödi Dózsa Ter­~ meloszovetkezetben mac 3_4 eve kezdődtek meg Ma- épül egy napenergiávai mű­gyarországon az ÉVM épí- ködő ezertonnás lucernaszá­töipari energiaracionalizálási rító és -tároló, amely télen célprogramjának keretében. a szarvasmarhatelepet is . .. , , , .,, , . ellatja majd meleg vízzel. A Azóta tobb vallalat es szo- Budapesti Műszaki Egyetem vetkezet megkezdte az er- Hő- és Rendszertechnikaf re a célra szolgáló berende- Intézetében egyszerű kivite­zések, a napkollektorok lü. hordozható mezei szári­gyártását. Ma már csaknem tók kifejlesztésén dolgoznak. 10 ezer négyzetméter felüle- Ami a napenergiának a tü ilyen berendezés műkő- ,afcó_ & kÖ2épületek fűtésére dik az orszagban. A legjob- ,. , " .,. . .,, . ban a meleg vízszolgáltatá- val° ^lhasznalasat illeti, a sára alkalmazott napelemek tanácskozáson elmondták, terjedtek el. Ilyen berende- hogy már több városban tör­zések ad iák a meleg vizet a téntek ilyen kezdeményezé­balalonl'üredi és a velencei , ,, , , kempingben, sőt ú.abban 'a sek' * Budaf**t™ készülnek debreceni tócoskerti lakóte- egy k^rleti ,.naptskola" ter­lep egyik házában is. vei is. - . fp

Next

/
Thumbnails
Contents