Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

2 Kedd, 1985. július 23. Szovjet moratórium az atomfegyver-kísérletekre © Moszkva (TASZSZ) Az alábbiakban teljes szövegben ismer­tetjük Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának nyilatkozatát. A folytatódó atomfegyverkezési hajsza óriási veszély az egész világ civilizációjá­nak jövőjére nézve, fokozza a nemzetkö­zi feszültséget, növeli a háborús veszélyt, s hatalmas szellemi és anyagi erőforrá­soktól fosztja meg az alkotó munkát. A Szovjetunió az atomkorszak kezdeté­től fogva következetesen és erélyesen har­col a nukleáris fegyverek felhalmozásá­nak megszüntetéséért, a katonai vetélke­dés megfékezéséért, valamint az államok közötti bizalom és békés együttműködés megerősítéséért. Ennek van alárendelve az n rendkívül kiterjedt tevékenység, amelyet a Szovjetunió az ENSZ-ben, a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés kér­déseivel kapcsolatos többoldalú és kétol­dalú tárgyalásokon fejt ki. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre; amellett van, hogy minél alacsonyabb szinten és kölcsönösségi alapon fennmaradjon a ka­tonai erőegyensúly. Meggyőződésünk szerint az összes atom­fegyver-kísérlet beszüntetése jelentősen hozzájárulhatna a hadászati stabilitás és a világbéke megszilárdításához. Tudvale­vő, ugyanis, hogy e kísérletek során új, az eddiginél még veszedelmesebb tömegpusz­tító fegyverfajtákat és -tipusokat dolgoz­nak ki és korszerűsítenek. A Szovjetunió annak érdekében, hogy létrejöjjenek a kedvező feltételek az atomfegyver-kísérletek általános és tel­jes betiltásáról szóló nemzetközi szerző­dés megkötéséhez, több ízben javasolta az atomfegyverekkel rendelkező államok­nak, hogy kölcsönösen egyeztetett idő­ponttól kezdve hirdessenek moratóriumot minden atomfegyver-kísérletre. Sajnos, eddig még nem sikerült megtenni ezt a fontos lépést. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy vé­get vessenek az atomfegyver-felhalmo­zás veszedelmes versenyének, és hogy példát mutasson, a Szovjetunió úgy dön­tött. hogy augusztus 6-tól egyoldalúan beszüntet minden atomfegyver-kísérletet. Felhívjuk az Egyesült Államok kormá­nyát, hogy ugyanettől az időponttól, vagy­is a hirosimai tragédia napjától számít­va ugyancsak szüntesse be atomfegyver­kísérleteit. A szovjet moratórium » 1986. január 1-jéig szól, de továbbra1 is érvény­ben marad, ha az Egyesült Államok le­mond az atomfegyver-kísérletek folytatá­sáról. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok az összes atomfegyver­kísérletre kiterjedő kölcsönös moratóriu­ma jó példát mutatna más atomhatal­mak számára is. A Szovjetunió elvárja, hogy az Egye­sült Államok pozitívan reagál, és beszün­teti atomfegyver-kísérleteit. Ez megfelelne minden nép várakozá­sainak és reményeinek. Á XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón Szolidaritási nagygyűlések Uganda és új vezetője © Moszkva (MTI) Európa békéje, az enyhü­lés'. az együttműködés mel­lett tettek hitet a Világifjú­sági Találkozón azok a fia­tal résztvevők, akik hétfőn délután jelen voltak a moszkvai olimpiai sportkom­binát előtt megrendezett nagygyűlésen. A helsinki tanácskozás év­fordulójának jegyében meg­tartott rendezvény résztve­vői síkra szálltak a leszere­lésért, az atomfegyvermentes övezetek létesítéséért. és Európa megszabadításáért az atomfegyverektől. A nagygyűlés magyar szó­noka, Bulla Miklós, a Buda­pesti Műszaki Egyetem ad­junktusa, a KISZ KB Inté­ző Bizottságának tagja volt. A Nicaraguával vállalt szolidaritást és a nicaraguai forradalmat éltető, az Egye­sült Államok közép-ameri­kai politikáját elítélő felira­tokkal vonultak a fiatalok az antiimperialista szolida­ritási nap központi rendez­vényére, a Gorkij-parkban. A nagygyűlés szónokai rá­mutattak, hogy az antiimpe­rialista szolidaritás fontos eleme a fesztiválmozgalom­nak. A VIT előkészítése so­rán a fiatalok világszerte, reszt vettek az ilyen tartal­mú rendezvényeken. Emré­keztettek, hogy különösen fontos a forradalmi Nica­raguával vállalt szolidaritás. A VIT résztvevői hétfőn külön nagygyűlésen fejezték ki szolidaritásukat Ázsia né­peinek az imperialista be­avatkozás politikája ellen vívott harcával. Felemelték szavukat az újabb katonai szövetségek létrehozásával szemben és a már meglevők felosztásáért. Támogatásuk­ról biztasították azt a har­cot, amelyet Ázsia népei vívnak a* reakciós erők és a neokolonializmus ellen, nem­zeti felszabadulásukért, ön­rendelkezésükért, szuvereni­tásukért. Az Afrika népeivel vál­lalt szolidaritás nagygyűlé­sének résztvevői elítélték a gyarmati rendszer marad­ványainak fenntartását és. a fekete kontinensen s azo­kat a tőkés országokat, ame­lyek az újgyarmatosítás po­litikájával kívánják ural­muk alá hajtani Afrika or­szágait. A Gorkij-parkban annak a harcnak a támogatása mel­lett tettek hitet a fiatalok, amelyet Latin-Amerika és a karibi térség országai vív­nak a népelnyomó rezsimek ellen. * Bcrecz János, az MSZMP KB titkára, aki az SZKP KB meghívására tartózkodik a szovjet fővárosban, hétfőn találkozott Konsztantyin Ru­szakovval, az SZKP KB tit­kárával. Meleg, baráti lég­körű megbeszélésükön a ma­gyar—szovjet együttműködés néhány időszerű kérdését tekintették át. / // Négy évtized a szocializmus útján Uganda maga a paradicsom — idézik Winston Churchillt, akit egy kelet-afrikai utazá­sa alkalmával bűvölt eleny­nyire a táj. A termeszet so­káig háborítatlan volt itt — a bennszülöttek nyugalmát csak 1830-ban zavarták meg az első látogatók. Arab ke­reskedők elefántcsontot és rabszolgákat kerestek errefe­lé. Űkel yagy három.évtiz,ed múlva követtek az első fehé­rek: két angol felfedező. John Spcke és James Grant 1862-ben a Nílus eredetét kutatta az akkor Bugandá­nak nevezett ország termé­keny fennsíkjain. Küldeté­sük sikeres volt, rájöttek, hogy a Nílus n Victoria-tó­ból ered — alig 80 kilomé­terre a mai fővárostól, Kam­palától. Az ország nevéből az első európaiak tolmácsai elhagyták a „b" betűt, s a misszionáriusok hada már Ugandába érkezett; először a protestánsok jöttek, 1877-ben, őket követték a katolikusok, két évvel később. "Megindult a vetélkedés: nemcsak euró­pai nemzetek kőzött az or­szág szinte páratlan termé­szeti kincseiért, hanem n két vallás követei között is — ki mennyi hivői tud megnyerni. A rivalizálás nem korlátozó­dott holmi szelíd meggyőzés­re: gyakran ugrasztották ösz­sze az egyes torzseket, ame­lyek véres harcot vívtak új hitükért. A hittérítés sikeres volt. Uganda ma talán az egyik legrondithetetlenebbül ke­resztény állam Fekete Afri­kában. A 14 millió lakos 63 százaléka keresztény, 6 szá­zaléka muzulmán, míg a töb­biek hagyományos törzsi val­lás hivői. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Uganda új vezetőjéről, Basilio Olara Okello dandártábornokról a nem túl sok életrajzi adat közepette annyit teljes bizo­nyossággal tudni lehet, hogy maga is hithű katolikus. Is­meretes még az, hogy Okello az akoli törzs tagja (Obote a langihoz tartozott), s meg­győződéses híve a törzsi megbékélésnek. Az AP hír­ügynökség a puccsot irányi­ló dandártábornokot 50—60 év közötti hivatásos katona­tisztként írja le, akinek igazi karrierje az Idi Amin elleni 1978—79-es háborúban kez­dődött. Az észak-ugandai Gulu városból származó fia­talember a függetlenség előtt a király lövészeinél szolgált; ezek közé tehetséges, ám képzetlen fiatalokat vettek fel, akik számára biztosítot­ták a tanulás lehetőségét. Okello bekerült a hadsereg­be, s a függetlenség elnyeré­se után is egyre magasabb rendfokozatot érte el. 1971­ben, Idi Amin hatalomra ju­tása után északkeleten állo­másozó csapatok parancsno­kaként Okello Szudánba szö­kött; alig egy évvel később inrien próbálkozott első íz­ben fegyveres ellenállást szervezni Amin megbuktatá­sára. Akciói sikertelenek, voltak, emellett a szudáni kormányzat sem támogatta, féltvén saját kapcsolatait déli szomszédjával. A hetvenes évek közepe­táján Kenyában élt száműze­tésben; 78-ban áttelepült a szomszédos Tanzániába és csatlakozott az ugandai me­nekültek Amin ellen készü­lődő irreguláris hadseregé­hez. Ebben az időben Mil­ton Obote Tanzániában élt, Julius Nyerere elnök közvet­len pártfogását élvezve. Okello a Kampalát 1979 áp­rilisában meghódító, és Idi Amint megdöntő hadsereg második embere volt. Ebben, a később felszabadító hábo­rúnak nevzett harcban Okello valóságos nemzeti hős lett; rendíthetetlen har­cosnak tartották. Obote uralma alatt nem vált valóra elképzelése, hogy véget vethet a törzsi ellen­téteknek. Nem tekinthető véletlennek, hogy Okello a helyzet ;í!; normalizálódása után szinte első lépésként Yowei Musevenihez, az Obo­te ellen küzdő katonai ellen­állási mozgalom vezetőjéhez fordult, s a nemzeti egység közös megteremtésére szólí­tott fel. Hogy e felhívás eredményes lesz-e, azon na­gyon sok múlik. A békés ki­bontakozás szempontjából reményt keltő, hogy Museve­ni nem zárkózott el a tár­gyalások elől. — Régi isme­rősök vagyunk — mondta az AP-nek adott nyilatkozatá­ban —, együtt harcoltunk Idi Amin ellen. iim Hétfőn is sokan keresték fel a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó magyar nem-1 zeti klubját. A nap kiemel­kedő eseménye volt azafó' rum, amelyet Berecz János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a fesztivál díszvendége tartott „Négy évtized a szocializmus építé­sének útján" címmel. Bevezetőben áttekintette az elmúlt negyven év ma­gyarországi fejlődését, majd azt elemezte: mit jelent, mi­lyen feladatokat ad ma ha­zánkban a szocializmus épí­tése. — A hatalmat a legde­mokratikusabb módon igyek­szünk gyakorolni — hangsú­lyozta. — A szocialista de­mokrácia számunkra azt je­lenti, hogy a párt megőrzi vezető szerepét, s azt mind­inkább mozgalmi eszközök­kel juttatja érvényre. Mun­kamegosztásra van szükség a különböző irányítási szer­vek, intézmények között. Berecz János szólt a válasz­tási rendszer reformjáról, az idei országgyűlési és tanács­választásokon először alkal­mazott kötelező kettős jelö­lés tapasztalatairól. A téma élénk érdeklődést váltott ki a jelenlevő szovjet fiatalok­ból — ez kiderült kérdéseik­ből. — Minket is meglepett az az élénk visszhang, amely a választásokat kísérte. Ügy tűnik, sikerült megtalálnunk a személyes politikai rivali­zálás lehetőségét a szocializ­mus körülményei között. Természetesen még nem tö­kéletes minden, működnek régi reflexek, de az új for­ma jóval több embert vonti be aktivan a választási elő­készületekbe, mint a koráb­bi. Az MSZMP KB titkára ezután szólt az új vállalat­irányítási rendszer kialakí­tásának folyamatáról. je­lentőségéről, majd kérdések­re válaszolt. A fiatalok első­sorban a választásról. ha­zánk szellemi életéről, nz MSZMP és az egyházak kapcsolatáról és a nyugati ideológia magvarországi ha­tásairól érdeklődtek. — Ismeretes, hogy a ma­gyarság egyharmada kül­földön ól, roT<onaí helyzeté­re pedig mindenki érzékeny, s azt tapasztaljuk, hogy a nemzeti érzés egyre erősö­dik — hangsúlyozta Berecz János. — A fesztivál meg­nyitó ünnepségen a magyar küldöttség közelében ültem. Láttam, amint felállva, tap­solva köszöntötték a lelátó előtt elhaladó és mindenütt hasonló fogadtatásban ré­szesülő nicaraguai, salvadori, chilei küldötteket. Láttam azt is, ahogy ugyancsak fel­állva, megkülönböztetett sze­retettel üdvözölték a finn küldöttség tagjait. Ezen so­kan, talán még maguk a finn fiatalok is, meglepőd­tek. En nem. A finn—ma­gyar rokonság hagyományá­nak ápolásában is megmu­tatkozó, erősödő nemzeti ér­zést nem tartom elítélendő­nek. A jól sikerült fórum vé­geztével a beszélgetés ki­sebb csoportokban tovább folytatódott, s a hazánk: iránt érdeklődők újabb kér­désekre kaphattak választ. NUJOMA MOSZKVÁBAN Az SZKP Központi Bi­zottságában hétfőn megbe­szélésre került sor Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, Rosztyiszlav Uljanovszkij, a KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője és Sam Nujoma, a Délnyugat-afri­kai Népi Szervezet (SWA­PO) elnöke között. TIZENNYOLC IIA LA LOS ÁLDOZAT Tovább emelkedett a dél­afrikai zavargások halálos áldozatainak és letartózta­totlainak száma. A rendőri erők vasárnap egy fekete bőrű rendőr meggyilkolá­sával gyanúsított embert le­lőttek. őrizetbe vettek újabb hat személyt. A dél­afrikai hatóságok által ' be­vezetett ostromállapot ed­digi nyolc napjának mér­lege: tizennyolc halálos ál­dozat és több mint ezer­egyszáz letartóztatott. BOMBA­TÁMADÁS Az izraeli légierő gépei hétfő reggel bombázták Bar Eliasz bekaa-völgyi telepü­lést. Az izraeli katonai szó­vivő közlése szerint a tá­madás az Ahmed Dzsibril vezette Népi Front Palesz­tina Felszabadításáért Főparancsnokság támasz­pontja — egy több emeletes épület — ellen irányult. A gépek veszteség nélkül visz­szatértek támaszpontjukra. Az izraeli légierőnek a mos­tani volt a nyolcadik légi­támadása az idén libanoni célpontok ellen. FÖLDRENGÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN Erős földrengés rázta meg hétfőn a déli órákban Kö­zép-Ázsia egy részét. A ren­gés középpontja Afganisz­tánban, a Hindukus-hegy­ségben volt, erőssége a ki­lenc fokozatú Richter-ská­lán elérte a 6,5-et. A föld­mozgást Afganisztán, Pa­kisztán és India mellett a Szovjetunióban — így pél­dául Taskent és Szamar­kand városokban — is érez­ték. - * Ügy kerül a borba a fagyálló, ahogy a kocso­nyába a béka. Nem bele való. Egy azonban biztos, nem a pancsoló kislány, hanem a pancsoló pince­mester tette bele, és elfe­lejtette rátenni a táblát; fagyállóval feltöltve. Bécsi gyorshírből táplálkozik az értesülésem, miszerint va­larpelyik borosgazda igen alapos kimutatást készített az adóbevalláshoz, belevé­ve azt is, hogy ennyi meg ennyi fagyállót is fölhasz­nált, tessék neki üzemi Költségként elszámolni. Csodálni való az osztrák adóügyesek ébersége. Ne­kik ugyan egyes-egyedül a pénzre kellene figyelniük, most a fagyállóra is odafi­gyeltek: mire kellheta pin­cében. ha ott egyébként se szokott befagyni a bor? Mintát kezdtek venni in­nen is, onnan is, és lássa­tok csudát emberek, mind­ben találtak. Ha mindez nálunk tör­ténik, megértem. Tél vé­gén hallottam egyik távo­li pincénkben, hogy óriási vagontételekben fagyott szét a bor. Tudták ugyan, hogy télen fagyni is szo­kott, ha nálunk nem is, ahová vinni akarták, min­denképpen, de azt meg a kezdő borász is tudja, hogy szállítani akkor kell, Fagyálló amikor lehet. Ha akkor öt­lötte volna ki valamelyik pincész, hogy tegyünk hoz­zá fagyállót, talán még újítóként is fölterjesztették volna kitüntetésre. Akkorát bámul most a világ, a szája is tátva ma­radt. Arról sokat hallott, hogy kóbor lelkületű poha­razgatók altatót is, hashaj­tót is, sőt, heccből, vagy merő bitangságból azonnal ölő mérget is kevertek már mások italába, de botrány, borbotrány nem szokott belőle lenni, most pedig, a kánikula kellős közepén tovább gyűrűzik. Csak be ne gyűrűzzön hozzánk! Sörbotrány nem szokott támadni, akkor se, ha dög­lött egeret, vagy töltögető csapszeget találtak a pa­lackban. Kicsit megundo­rodtak tőle az emberek, el­küldték a helyi sajtónak, hadd lássanak ők is ilyet, aztán másik üveg után nyúltak. Az is igaz lehet, hogy fagyállót még nem kevertek a sörbe. Sógorsági szálak kötnek bennünket az osztrákok­hoz, kötelességünk segíte­ni a nyomozásban. Ha va­lóban keresik a tettest, gondoljanak jól bele: bi­ciklis nem tehette, neki nem kell a külön folyadék. Csak egészséges ember ta­lálhatta ki, mert a beteg bort nem ihat. Álljunk csak meg! Már azt is hal­lani, hogy a nyugatnéme­tekhez is átterjedt ez a bolond kór? Mi lesz még ebből? Az osztrákok és a néme­tek ügye általános ember­baráti szempontból izgat csak mert mégse jó, ha a bor azonnal öl, butít és nyomorba dönt. Vigasztal­hatnám magamat avval is, hogy Kohn bácsi a viccben továbbadta a nagy titkot: szőlőből is lehet bort csi­nálni, de azonnal rájövök, ő is csak a fatengelyes vi­lágban tudott jól hamisí­tani. Senki se tudja meg­mondani például, hogv a mostani tápai lagzikban mit iszik a nép ha a bort Kecelrö! hozták. Pedig gusztusos jó bor az mind, amikor a pohárba kiöntik, hasmenést legföljebb csak később okoz. Most jut eszembe, hogy hónapok óta annyi glicerin sincsen a patikákban, amennyi a korpás fejre való hajmosó­ba kellene. Reszketni kezd a kezem: csak nem meg­isszuk azt is? A kollégám szekrényéből valaki ello­pott egy üveggel. Külső­leg. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents