Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

60 Szerda, 1985. július 31. Sóval és kenyérrel £ Moszkva (MTI) Orosz szokásoknak megfelelően sóval és kenyérrel fogadják, virágokkal köszöntik a vendéglátók a XII. Moszkvai VIT-re folyamatosan érkező résztvevőket és vendegeket. A világ ifjúságának néhány nap múlva kezdődő nemzetközi találkozójára 150 országból, valamint a Szovjetunió köztársaságaiból, 30 ezren érkeznek Moszkvába. Péntekre várják a szovjet fővárosba a magyar delegációt. Az idei Világifjúsági Találkozót a fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40., a helsinki tanácskozás 10. évfordulója, valamint az ifjúság éve jegyében tartják me Egyiptomi miniszter Pesten gatásra Budapestre érkezett Szavfat As-Sarif, az Egyipto, rr. - mi Arab Köztársaság tájénak. a Minisztertanács Taje- koztatási államminisztere. A 0 Budapest (MTI) Bányász Rezső államtitkúrkoztatási Hivatala elnökének meghívására kedden dedélutáni órákban a Parlamentben megkezdődtek a hilegáció élén hivatalos látó- vatnlos tárgyalások. Hazautazott Marjai József © Belgrád (MTI) Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Macedóniában és BoszniaHercegovinában tolt hivatalos, baráti látogatása után kedden rövid munknlátogntá.srn Belgrádba érkezett. Jancz Zemljariccsal, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökével és a jugoszláv koimány több tagjával folytatott megbeszéléseket a két ország kapcsolatai, elsősorban a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő feladatokról, valamint más, kölcsönös érdeklődésre szamot tartó nemzetközi politikai és gazdasápi kérdésekről. Megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok döntően a közösen meghatározott célokkal összhangban fejlödnek. Hangsúlyozták: meg k«U'gy ars í tani a mégleyfi, együttműködési megállapuljunk . .bővitáséra, valamint az. új lehetőségek egyeztetésére irányuló munkálatokat annak érdekében, hogy azok eredményei beépíthetők legyenek a két ország középtávú fejlesztési programjaiba, « e célból meghatározták a konkrét leendőket. Részletesen vizsgálták a kölcsönös előnyöket biztosító szorosabb és minden területre kiterjedő energiagazdálkodási együttműködés kialakításának feltéleleit. Marjai Józsefet hosszabb baráti eszmecserére fogadta Mii ka Planine, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. A miniszterelnök-helyettes kíséretének tagjai. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár és Lörincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára jugoszláv partnereikkel külön megbeszéléseket is folytattak. A kormány elnökhelyettesét elutazásakor a belgrádi repülőtéren Janez Zemljarlcs, a Szövefiégl " h bí'íö • j Tarjáé* • a le I rffö^1 -'pűcsúztatta Jelen volt Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete. Tömeges letartóztatások C Johannesburg (Brüsszel'. (Reuter) Dél-Afrikában, mintegy 350 embert, köztük számos ellenzéki vezetőt tartóztattak le szombat óta, amikor a pretoriai kormány az ország területének jelentős részén rendkívüli állapotot vezetett be. A dél-afrikai rendőrök hétfőn este további három embert lőttek agyon a kiújult összecsapásokban. Ezzel nyolcra emelkedett a rendkívüli állapot bevezetése óta a rendőri önkény fekete bőrű áldozatainak száma. A tiltakozó megmozdulások leverésére a rohamrendőrséget és a katonai alakulatokat korlátlan hatalommal ruházták fel. A biztonsági erők ennek megfelelően fegyvert használnak a tüntetések elfojtására. A Közös Piac országainak külügyminiszterei hétfőn nyilatkozatban szólították fel a fajüldöző dél-afrikai kormányt. hogy vonja vissza a rendkívüli állapotot bevezető döntését, amely értékelésük szerint szélsőséges módon kiélezte a helyzetet az országban. A közös piaci államok gazdasági szankciók bevezetését helyezték kilátásba Pretoria ellen. Egy kínai Washingtonban Tíz nappal műtétje után a lábadozó Reagan elnök a Fehér Házban fontos látogatót fogadolt, Li Hszien-nien kínai elnök kanadai látogatása után kereste fel az Egyesült Államokat. A két elnök tárgyalásai Reagan betegsége miatt nyilván inkább protokolárisak voltak, nem kerülhették meg azonban u legfontosabb kérdéseket. Sok akadály gátolja a kínai—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséi — állapította meg néhány nappal a kínai államin washingtoni látogatása elo" t's.mg Vencsin, aki lílHU-tnl 111115 elejéig Kína. washingtoni nagykövete volt. Csüng egy kínai folyóiratnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az amerikai politika korlátok közé szorítja a kínai exportot, gátolja a technológia átadását és a hitelek folyósítását Kínának. Washington késlelteti a nukleáris együttműködési megállapodások aláírását. valamint a hajózásról és a légi közlekedésről szóló egyezmények nnegkőté-j Sét — mffntinttá Csírtig. 3™: " •J A nukleáris!egyűltmüKödé-j fi megállapodás tobb milliárd dolláros megrendelést hozhatna az atomreaktorokat Semmiféle kompromisszumot 0 Párizs (MTI) A francia ellenzék választási győzelme esetén nem hajlandók semmiféle kompromisszumot kölni Mitterrand elnökkel, és igényt tart a francia politika valamenynyi területének irányítására — jelentette ki Jacques Chirac, az RPR, a legnagyobb jobboldali párt elnöke a montocarlöi rádiónak adott nyilatkozatában. Mtltcrrand elnök ugyanis a közelmúltban több nyllatkozutban is vázolta, hogyan képzelne el együttműködését egy jobboldali kormánnyal, amennyiben a jobboldali ellenzék győzelmet aratna a jövő évi nemzetgyűlési választásokon. Eszerint az elnök átengedné a belpolitika és a gazdaságpolitika irányítását a jobboldali kormánynak, de — az alkotmányra hivatkozva — bizonyos ellenőrzési jogot akar gyakorolni a katonapolitika és a külpolitika irányítása felett. Chirac az elnök nyilatkozataira válaszolva hangsúlyozta: nem lehel a kormányt megfosztani jogköre egy részétől. Ha a mai ellenzek a választáson többséget szerez, nem képzelhető el, hogy ne irányítsa a katona- és a külpolitikát is. Chiracot az. interjú során megkérdezték: mi a véleménye néhány ulvezérének arról a javaslatáról, hogy Mihail Gorbacsov októberre tervezett párizsi látogatásakor az ellenzék rendezzen tüntetést a látogatás ellen. Chirac azt válaszolta, hogy az ellenzéknek „megfelelő formában" ismertetnie kell álláspontját az. SZKP KB főtitkárával, de határozottan ellenzi azt, hogy nyilvánosan tüntessenek a látogatás ellen. gyártó cégeknek, de az egyezmény aláírásának halogatása miatt az amerikai cégek valószínűleg már elesnek a két atomerőműbe szállítandó négy reaktor megrendelésétől. A Reagan elnök által tavaly Pekingben parafált nukleáris együttműködési megállapodást azért nem írták alá, mert az amerikai kongresszus több biztosítékot kér Kintitól arra vonatkozólag, hogy nem adja át harmadik országnak a nukleáris technológiát. Sok az akadálya az Amerikába irányuló kínai exportnak is. A Reugan-kormányzat ugyan a szabadkereskedelem hívének vallja magát, de az igen erős textil-lobby például igyekszik korlátozni a Kína egyik löntos kiviteli cikkét jelentő textiláruk bevilelét. A gazdasági problémákon túlmenően alapvető politikai nézeteltérések is terhelik a kínai—amerikai viszonyt. A Tajvannal kapcsolatos vitáisen kritikusan vélekedik „csil.|»íj;lilúij>«'ú%" és a/A olyan próbálkozásnak minősíti, amellyel Washington a világűr ellenőrzését akarja megszerezni. Peking már korábban felhívta a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást a ..világűr militarizálásának" megakadályozása érdekében. Árnyat borit a kínai elnök amerikai tárgyalására, hogy Kína előzőleg lemondla egv amerikai flottaegység sanghaji látogatását, miután Washington nem volt hajlandó garantálni hajóinak atomfegyver-mentességet. Rossz néven vették Pekingben azt is, hogy az amerikai kongresszus bírálta a kínai családtervezési politikát. Mindezek a kérdések azonban nem gátolják a reálpolitikát folytató kínai vezetésnek azt a törekvését, hogy az elnöki látogatás — különösen gazdasági téren — elősegítse a korszerűsítési program megvalósítását. Majd ezerötszáz kilométer hosszú a Keleti- vagy Baltitengernek az NDK-hoz tartozó partja. A partvonul jó háromnegyede bodden, azuz a legjellegzetesebb keletitengeri partvidék: széles, lapos, sekély vizű az öböl, amelyet a nyílt tengertől szigetek, turzások választanak el. illetve haff: lagúnaszerü, ugyancsuk sekély tengeröböl. Nem kevés, mintegv 141) kilométer hoszsz.ü meredek tengerpart is tartozik a Nemet Demokratikus Köztársasághoz: ennek egy része megállapodott, ellenáll a szélnek, viharoknak. tengervizmozgásnak. nagyobbik fele azonban aktív, azaz omlásveszélyes, tehát védelemre szorul. Miként egyébként az egész 1479 kilométer hosszú baltitengeri partvidék állandó figyelmet, törődést követel az erre a célra alapított Parti Vízgazdálkodási Igazgatóság dolgozóitól. Az, ot esztendővel ezelőtt Helsinkiben a Balti-tenger környezetvédelméről aláirt megállapodás az ND(K-t is kötelezi a tengervíz, a partTengerpartvédelem vidék korszerű cs folyamatos védelmére, karbantartására, a tengeri hajózás és halászat előírásainak megtartására, nem utolsósorban pedig a rendkívül kedvelt keleti-tenger-parti üdülővidék okos, a természeti környezetet megőrző, kímélő fejlesztésére. Kora tavasztól kesö őszig minden ötödik NDK-állampolgár — 3,4 millió — ember megfordul azon a vidéken, rövidebbhosszabb időt töltve ott a szabadságából. Örökzöld gondja a Parti Vízgazdálkodási Igazgatóság szakembereinek a szárazföldet ostromló tenger visszaszorítása. Évente átlagosan 25 centiméterrel „rövidítené" meg a Német Demokratikus Köztársaság felségterületét a Keleti-tenger, ha nem küzdenének az előrenyomuló viz ellen, amelynek kezdettől fogva állandó szövetségese az állandó szél. Bizonyos helyeken kilencven centimétert is lefaragna a tenger egy év alatt az egyébként is keskeny szárazföldből. A Rügen-sziget egyes partszakaszain különösen nagy a veszély: két méter körülire becsülik a szakemberek a tenger előrenyomulását. ha engednék. Hihetetlen erők dolgoznak a természet szolgálatában! Csupán az utóbbi három évtizedben 1954-ben. 1968-ban. 1976-ban és 1983 februárjában akkora viharok és nyomukban áradások keletkeztek, amelyek még a környékbeli településeken, ipari létesítményekben is tetemes károkat okoztak, hatalmas partszakaszokat szakítottuk le és mostak bele a tengerbe. Bernd Rosenlöcher, a parti vízgazdálkodás igazgatóhelyettese egy minapi nyilatkozatában elmondta: 1949—65 között 48. az utána következő tizenhét év alatt további kétszázötvenmillió márkát fordítottak az NDK tengerpartjainak védelmére. Hullámtörőket, védőgátakat. töltéseket építettek a legveszélyeztetettebb, legostromlottabb szakaszokon. Sok helyütt bonyolult és nehéz munkát kell végezniük az igazgatóság dolgozóinak: a védművek egy része ugyanis a viz alatt van. Jóval könnyebb a partvédő erdősávok telepítőinek dolga. Nekik köszönhető a többi között, hogy a Wismarhoz közeli Poel-sziget sem kopár többé: száz méter széles erdősáv övezi partszegélyét. Fontos tudni, hogy az erózió elleni küzdelem a tenger melléki állat- és madárvilág védelmét is szolgálja. Rosenlöcher igazgatóhelyettes érdekességként azt is elmondta, hogy a környezet legszorgalmasabb önkénles védelmezői a nudistustrandok törzsvendégei. Amellett, hogy pe'dáns rendet és tisztaságottartanak tanyáikon, fegyelmezettek is: nem merészkednek túl azokon a kerítéseken. amelyek az egyelőre még veszélyes partszakaszokat azaz a tengerparton járók-üdulök biztonságát, életét védik. Kulcsár László hatvan éve A helyes nemzeti önismeret kialakításához szükséges arról is tudni, hogy a nagyvilágban, s ezen belül a szomszédos államokban hogyan élnek, milyen történelmi múltból jutottak jelenlegi fejlettségi szintjükre. Ezek sorúban Ausztria különleges helyzetben van: míg a tömegtájékoztatás naponta számol be a KözelKelet eseményeiről, nyugati szomszédunkról jóformán csak áremelések, kormányválságok, választások idején kapunk hírt. Pedig hajdanán szeretve-gyűlölve szoros volt a sógor-komaság, mígnem 1918 őszén fölbomlott Közép-Európa nemzetgyűjtő birodalma, az Osztrák—Magyar Monarchia. Mint tudjuk, az 56 milliós nagybirodalom darabokra hullását kővetően mindegyik utódállam súlyos gazdasági gondokkal küszködött, közülük is a legnagyobbat Ausztria. A viszonylag fejlett ipar szénigényét nem volt képes ellátni az ország, emellett az értékesítési piac beszűkülése is óriási nehézségeket okozott. A hat és fél milliós ország 1,6 milliós fővárosa a maga egymilliónyi alkalmazotti rétegével sem volt az új helyzethez „méretezve". Az. országnak az 1918-at követö történelmét Kerekes Lajos Ausztria hatvan éve (1918—1978) című könyve dolgozza fel. A Gondolat Kiadó gondozta monográfia lapjain megelevednek a korszak eseményei, legnagyobb politikusai: Kari Renner, az első szociáldemokrata miniszterelnök, a „béke nyugtalan évoábep''/ nJqf vékenykedö jezsuita Ignaz Seipel, akit az osztrák kedély „Autrichelieu"-nek nevezett, a maga 151 centiméteres magasságával a „Millimetternich" gúnynevet kiérdemlő Dollfuss, s természetesen a második világháborút követö időszak legjelentősebb alakja: Brúnó Kreisky. A kisállami létbe kényszerült Ausztriában eleinte két fő politikai erő küzdött egymással: a keresztényszocialista jobboldal és a szociáldemokrácia. Kettejük éles szembenállását jelzi, hogy a szociáldemokratákkal szót érteni igyekvő jobboldali Kunschakot pártbeli ellenlábasai Béla Kun-schaknak titulálták. A Seipel irányította klerikálfasiszta rendszerben hamarosan politikai nyilvánosságot kapott a németekkel való egyesülés gondolata. A harmincas éveket az ún. „besurranó Anschluss" jellemezte, s Golo Mann (Thomas Mann történész fia) teljes joggal állapította meg 1938-ban, hogy „az 1929 körüli időre a német—osztrák államhatárok gyakorlatilag már alig léteztek". A nagynémet eszmével föllépő több apró párt lényegileg közös politikai akuratával fölzárkózott a két nagy párt mellé. A demokrácia és a diktatúra válaszútján álló országban a gazdasági világválságra, a jelentős viszszaesésre nagyon sokan azt válaszolták, hogy csak egy nagyobb gazdasági egység húzhatja ki a bajból Ausztriát. A válság éveiben a szociáldemokrácia nem kívánt részt venni a kormánykoalícióban, mondván: nem játsszák el válaszlóik bizalmát. Igy Dollfuss, a „konkurrens fasizmus" gyakorlatát megvalósítani igyekvő kancellár politikai éleslátására bízatott az ország, de akkor már nemzetiszocialista terrorosztagok nyílt harcba kezdtek a baloldallal. A határozott, támadó taktikát igénylő időkben az Osztrák Szociáldemokrata Párt a védekezést választotta, s ez a passzivitás a baloldal politikai és fizikai likvidálásához vezetett. A németországi „hosszú kések éjszakája" pedig olyan példát adott az osztrák náciknak, hogy még a Dollfuss elleni merénylettől sem riadtak viszsza. A keresztényszocialisták által létrehozott „republikánusok nélküli köztársaság" nem állhatott a nagynémet terjeszkedés útjába. S az idő tájt, midőn Innitzer érsek „Heil Hitler" aláírással látta el azon pásztorlevelét, amelyben háláját fejezte ki a nemzetiszocializmusnak az istentelen bolsevizmus leküzdéséért. Sigmund Freud — miután aláírattak vele egy nyilatkozatot, miszerint a Gestapo nem bántalmazta — egy nagy osztrák szellem keserű iróniájával azt mondta: „Kérem, én semmi rosszat nem fogok mondani, sőt, Angliában mindenkinek csak ajánlani fogom a Gestapót". A második világégésben 380 000 osztrák harcolt a Wermachtban. A háború — mint mindenütt Európában — Ausztriában is óriási károkat okozott emberben, anyagban egyaránt. Ausztria 1945 tavaszán a világ éhínséggel fenyegetett területei közé tartozott. A gazdasági helyzet reménytelenebb képet mutatott, mint az első világháború után. Ezért is csodálatra méltó az a jelentékeny fejlődés, amit azóta, s különösen af 1.960-as, 70-es években élerC" Ausztria. Julius Raab egykori kancellár szavaival: „A németek a maguk gazdasági csodáját szorgalmuknak, ügyességüknek, szervezőképességüknek és optimizmusuknak köszönhetik. Ezzel szemben az osztrák csoda — valódi csoda." A háborút követően a második köztársaság első kancellárja az a Kari Renner lett, aki Ausztria államkancellárjaként az 1919es Saint Germain-i béke aláírójaként szentesítette az Anschluss tilalmát. A Renner utáni koalíciós kormány csekély erőeltolódással az 1966-ig fennálló erőviszonyokat képviselte, melyben kifejeződött az Ausztria Szocialista Pártja és az Osztrák Néppárt, a szociáldemokraták és a keresztényszocialista folytonosságot képviselők közötti egyensúlyt. A nagyütemű fejlődést jól példázza, hogy az 1956-os szinthez képest 1975-ig 531 százalékra emelkedett a nemzeti jövedelem. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor el kell mondani, hogy az osztrák tulajdonviszonyok jóval demokratikusabbak, mint a többi fejlett nyugat-európai tőkés országéi, mert a nehézipari üzemek, bankok, bányák, erőművek és a közlekedés államosítása révén nem képes érvényesülni a monopoltöke Két alapvető területen azonban sérthetetlen maradt a tőkések érdeke: a tulajdonviszonyok és az értéktöbblet folyamatossága szempontjából.* Kerekes e helyütt rövidem ismertetett könyve azért érdemel fokozott figyelmet, mert Ausztriának az 1918-at követö éveiről — monografikus igénnyel, gazdagon dokumentált elemzésből — alig olvashattunk eleddig. Dlusztus Imre