Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

Szerda, 1985. július 24. t Szép szegedi könyvek Kiállítás a Technika Házában Somogyi Károlyné felvétele Igazán reprezentatív, könyvek, dobozok, bélyegek és plakátok láthatók azon a kiállításon, amely tegnap, ked­den Szegeden nyílt, a Technika Házában. A tizenkilenc hazai nyomda 1984. évi legszebb termékeit bemutató ren­dezvényre immár tizedik alkalommal került sor. Az országos versenyre — annak idején — több száz alkotással neveztek be, amelyek közül a szakzsűri 88-at „kiváló", 190-et pedig „jó" kitüntetéssel díjazott. Ezen sikeres munkákat ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe Oláh Miklós, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának tit­kára, megnyitó beszédében. Az eseményen jelen volt Győri Imre, az Országds Közművelődési Tanács elnöke is. A Szegedi Nyomda öt kiváló és 13 jó minősítést ka­pott munkáját is kiállították. A kiválók kizárólag tudo­mányos művek. A szegedi nyomdászok keze munkáját di­cséri Tóth Károly szegedi professzor angol nyelven írt fogászati szakkönyve, amely a „Szép könyv" országos ver­senyen, tudományos kategóriában, első díjat nyert. A kiállítást augusztus 2-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. Olasz műszaki­gazdasági nap Az olasz Ipari Üjjászer­vezési Intézet (l. R. 1.) kép­viselői kedden a budapesti Duna Intercontinental Szál­lóban műszaki-gazdasági na­pot rendeztek, előadásokon ismertették a csoporthoz tartozó állami nagyvállala­tok műszaki fejlesztési prog­ramjait, eredményeit. Az I. R. I.-hez főleg kohászati, gépipari és elektronikai üze­mek tartoznak, de a csoport tagja a RA1 az olasz állami rádió és tv-társaság, vala­mint az Alitalia légitársaság is. A műszaki-gazdasági na­pot a vendéglátók nevében Sós Gyula ipari miniszter­helyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy az együttműkö­dés az olasz iparral elsősor­ban a műszaki fejlesztés és a kooperációs gyártás terü­letén lehet gyümölcsöző. A magyar ipar széles körben alkalmazhat lízingeket, s hasznos lenne az is, ha az I. R. I. tagvállalatai bekap­csolódnának magyarországi vegyes vállalatok létrehozá­sába. A magyar és az olasz ipar közötti hosszú távú együttműködés — például egyes energiaigényes fel­dolgozóipari ágazatokban — hozzájárulhat iparfejlesztési elképzeléseink megvalósítá­sához — mondotta a mi­niszterhelyettes. Ezután Romano Frodi az I. R. I. elnöke tartott elő­adást az olasz nagyipar sze­repéről, a vegyipari és az olajipari vállalatok műszaki­fejlesztési terveiről és ered­ményeiről. (MTI) Energiamegtakarítás Biogázzal és napenergiával Az ország energiagazdálko­dási programjának megfele­lően a vállalatok és más gaz­dálkodó szervek ez év kö­zepéig 2973 energiaracionali­zálási beruházásra tettek ja­vaslatot — amelyeknek ér­téke, ha megvalósulnak együttesen eléri a 45 milli­árd forintot. Ezekből 24.5 milliárd forint értékben 1057 beruházásra kötöttek szerző­dést a bankokkal, s 139 fej­lesztést — 750 millió forint értékben — saját forrásból valósítanak meg. Kedvező, hogy az energiaracionalizálá­si pályázaton növekedett azoknak a javaslatoknak a száma, amelyek elsősorbn az energiahordozók mennyiségé­nek csökkentését, tehát az abszolút megtakarítást szol­gálják. Terjed az olyan so­káig méltatlanul mellőzött energia hasznosítása is. mint a biogáz, vagy a napenergia. A legújabb javaslatok kö­zött szerepel a Kőszegi Vá­rosgazdálkodási Vállalat energiaracionalizálási pályá­zata. amely szerint az egyik szemétlerakóhely egy részén biogáztelep létesíthető. . A próbafúrásokból kitűnt, hogy 1,2 hektáros' területen nyer­hetnek biogázt. amelynek több mint 00 százaléka tar­talmaz metánt, s a fűtőérté­ke a földgázénak mintegy kétharmada. A számításuk szerint a telep biogázkész­lete 20 évre elegendő, s eb­ből láthatják «el a kőszegi téglagyár előszáritó alagút kemencéjét. Szolnokon is a városi tanács kommunális üzemének biooáztelepe nyújt kedvező lehetőséget az energiaracionalizálásra. A biogázzal ugyanis évente 80 tonna tüzelőolajat takaríthat meg a város aszfaltkeverő üzeme. A tervek szerint a biogázüzem mellett állítják fel az aszfaltkeverő-telepet, amely a gyártáshoz csak bio­gázt használ. Ezzel a korsze­rűsítéssel a tüzelőolaj­szükséglet 15 százalékra csökken. A napenergia hasznosításá­ra egyebek között a Baranya Medvéi Idegenforgalmi Hi­vatal dolgozott ki pályázatot, amely szerint a napsugárzás hőenergiáját átvevő, úgyne­vezett napkollektoros beren­dezésekkel előmelegítenék a vizet, s ezzel csökkentenék a höközpont energiafelhaszná­lását. A napkollektorok leg­alkalmasabb típusainak, és melegvíz-ellátó rendszerei­nek kiválasztására kísérlete­ket végeznek Debrecenben a Tócós-kertí lakótelepen. A Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszer­technikai Intézetében az ÉVM kezdeményezésére nap­energiával működő termény­szárító berendezéseket és melegvíz-termelő rendszere­ket fejlesztettek ki. (MTI) Olajszezon Megkezdődött a repcefel­dolgozás szezonja a növény­olajipar négy gyárában­Naponta egyelőre megköze­lítően 600 tonn.át dolgoz­nak fel ebből az ipari nö­vényből. Az idén a repcetermés valamelyest elmaradt a vá­rakozástól. összesen mintegy 74—76 ezer tonna terméssel számolnak az üzemek, ami elegendő a tervezett 4—5 ezer tonna repceolaj előállí­tására, a hazai igények ki­elégítésére. A minőség vi­szont sokat javult. A repce szezonja augusz­tus közepéig tart, azután a karbantartó brigádok kija­vítják az esetleges géphibá­kat, hogy szeptember ele­jén a napraforgó feldolgo­zása zavartalanul indulhas­t ,on,. A határszemlék ta­pasztalata szerint kedvező a terméskilátás. A hazai szük. ségletnek megfelelően mint­egy 35 ezer tonna étolaj ké­szül, s a többi között mar­garint is gyártanak belőle. Emellett jelentős mennyisé­gű exportra is sor kerül. A világifjúsági találkozóra Moszkvába utaznak A fiatalok, kikről az aláb­biakban szólnak a magyar színeket képviselik a moszk­vai világifjúsági találkozón. E rövid, kurta sorokba, bár­hogyan is ügyeskednénk, nem zsúfolhatjuk: mi min­dennel érdemelték ki a megtiszteltetést. Ott vonul­nak majd nemzetünk ifjú­ságát képviselve a sereg­szemlén. Politikai delegátu­sok. Viszik magukkal meg­bízóik jókívánságait, üd­vözletét, s olyan emberi ér­tékeket, amelyekkel ifjú nemzedékünk színe-java bír. A velük való beszél­getéseken ezekbőt próbál­tunk kihámozni egyet-ket­tőt, Önöknek. Szót érteni egymással "Io in márciusban szere­peltek lapunkban az Ika­rus szer di gyáregységének KISZ-ese:. Amikor a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapták. Ez a szervezeteknek adható legmagasebb rangú kitüntetés. Fekete István, karosszérialakatosnak „csu­pán" annyi köze van eh­hez az eseményhez, hogy a többiekkel együtt már ezért az elismerésért dol­gozott 1984-ben, 1983-ban, 1982-ben, szóval: évekig. — A sokadik próbálko­zásra csak sikerült elnyer­nünk. A vállalatnál dolgo­zók fele fiatal. Kicsi a „cég", egy kapun járunk be-ki, közös az ebédlő, is­merjük egymást. Ez talán szerencse, de az mar tó­lünk függ, észre vesszük-e ezt a helyzeti előnyt. Azt hiszem, észre vettük. De, amit a mozgalomban elér­tünk közösen, azt nem a kitüntetésért csináltuk. 1978-ban kerültem, az Ika­rushoz. Ott végre a szak­mámat művelhettem, még­hozzá újításokat találtunk ki, szóval nem csak kala­páltunk. Nem tudom, más vállalatnál hogy csinálják. Nálunk, azt hiszem, ran­gunknak megfelelően bán­nak velünk. Pedig nem könnyű szót érteni egy­mással. Mi fiatalok is, há­rom korcsoportba tarto­zunk. Nekem ott a család, velük töltenék legszíveseb­ben minden percet (alig múlt egyéves a kisfiam) de kell a pénz is, géemkázok. Egy független fiatal is dol­gozik sokat, de szabadabb. Csak azt szeretném érzé­keltetni ezzel, hogy tör­vényszerűen mások az igé­nyeink, lehetőségeink. A KISZ-bizottság tagjaként sokszor találom szemben magam ezekkel a problé­mákkal. De éppen a mi KISZ-szervezetünk a bizo­nyíték; nincs megoldhatat­lan kérdés, s aki nem a kibúvót keresi, hanem pon­tosan az ellenkezője sze­rint cselekszik, az jó ba­rátokat szerez, olyan mun­A statisztika tükrében Tudományos kutatások és fejlesztések A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lentek a KSH legfrissebb adatai a hazai tudományos kutatásokról és fejlesztések­ről. A felmérések szerint a tu­dományos kutatások és kí­sérleti fejlesztések személyi és anyagi feltételei átmeneti visszaesés után 1984-ben ja­vultak. A ráfordítások a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedési ütemét meghaladóan emel­kedtek. A kutatásokra fordí­tott 26 milliárd forint 44 százaléka központi források­ból származott, nagyobbik részét azonban a vállalatok saját erőforrásokból biztosí­tották. Az országban csaknem 1300 helyen mintegy 37 ez­ren foglalkoznak kutatással és fejlesztéssel, s a kutatók száma folyamatosan növek­szik. A kutatáshoz és fejlesz­téshez szükséges eszközök beszerzésére az elmúlt esz­tendőben összesen 2,3 mil­liárd forintot használtak fel az intézmények és vállala­tok, 13 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Külföldi gépek, műszerek vásárlására 1,1 milliárd fo­rintot fordítottak. Kutató­helyek beruházására 3,1 milliárd forint jutott, s en­nek mintegy fele a kutató­fejlesztő intézetek állóesz­közeinek pótlására. A minisztériumok és orszá­gos hatáskörű szervek közül a Művelődési Minisztériumhoz tartozik a legtöbb — 581 — kutató-fejlesztő hely, az anyagi ráfordítás azonban az Ipari Minisztériumhoz tartozó 176 intézetnél, illetve vállalati kutató-fejlesztő részlegnél a legmagasabb: 12,6 milliárd forint. A mun­kában levő kutatási témák, fejlesztési feladatok száma az elmúlt esztendőben meg­haladta a 30 ezret, s ezek­nek mintegy felét ipari te­rületen dolgozták, illetve dolgozzák ki. Nemzetközi együttműködésben az elmúlt esztendő során mintegy 2400 témán dolgoztak a hazai szakemberek, s ebből 1845-ót KGST-beli partnerekkel kö­zösen végeztek. kahelyet talál, ahol öröm dolgozni. A VIT-en is er­re vagyok kíváncsi, hogyan élnek más országokban a munkásfiatalok. Öt év múlva hazajön Törékeny, halk szavú Fö­di Edit. Az ember gondolná, a légynek sem tud ártani. Ártani biztosan nem, de használni, nem parányi élő­lénynek, hanem Szeged fia­talságának tud. Ezért választották a vá­rosi KISZ-bizottság tagjá­nak. A Gutenberg szakkö­zépiskolában jeles ered­ménnyel érettségizett. — Hétfőn kaptam az ér­tesítést, fölvettek a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem ipar tagozatá­ra. Nagyon sokat tanultam a vizsgára. A szüleim is olyan boldogok! Apám rok­kant nyugdíjas, édesanyám mosónő. Van egy nővérem, ő már dolgozik. Úgy má-. sodilios lehettem, amikor megfordult a fejemben, rossz szakmát választottam. Szerencsére csak futó gon­dolat volt. Iskolánknak a Déléppel van szerződése, oda jártam egy osztálytár­sammr! szakkörbe. Nem tu­dom, miért csak ketten ma­radtunk. Most utazás előtt még el kell mennem a vál­lalathoz megkérdezni, dip­lomásként fogadnának-e 5 év múlva. Érettségi után odamentem volna dolgozni. Ha kötnének velem tanul­mányi szerződést, és ha kap­nék Pesten kollégiumot, az nagyon jó lenne. A szüleim nem bírnák kifizetni az al­bérletet. Hogy milyen lesz az egyetemen, nem tudom. Annyi riasztó dolgot mesél­nek; nem törődnek egymás­sal a diákok, csak legyin­tenek a mozgalomra, kö­zömbösek minden iránt. Mindezek annyira riasztóak, hisz az én világom egé­szen más. A Gutenbergben az iskolai KISZ-bizottság titkára voltam, s ha nem lettem volna, az egymás iránti közömbösséget akkor sem bírtam volna elvisel­Fölelevenítettem az orosz nyelvet most a napokban. Szeretnék minél több em­berrel beszélni. Milyen jó lenne, ha okosabban taní­tanák nálunk a nyelveket. Most tudtam meg például, hogy a „dévuskának" az idősebb asszonyt is szólít­hatom. Beszéljünk, őszintén! Póczik Gábor nem sze­gedi születésű. Középisko­lásként került a városba, azóta két évre hagyta itt, az NDK-ban dolgozott. 1977­ben került a Déléphez, gé­pésztechnikus. A házgyár­ban művezető. — Olyan mozgalmi funk­ciót még nem találtak föl, amit én nem csináltam vol­na. Most tagja vagyok a városi KISZ-bizottságnak, egyik munkabizottságának, a vállalati pártbizottságnak, a vb-nek. Miért csinálom? Úgy kezdtem én is, mint a többi diák. Voltam úttörő, KISZ tag miért ne legyek. Aztán az idő elvekkel és tartalommal is megtöltötte a fejemet. Furcsák az embe­rek. Itt van például a Dé­lép-hűség. Most, hogy nem vagyunk spieccen, már nem olyan jó munkahely sokak­nak. Pénzzel nem lehet mindent mérni — még ha a piacról is élünk mind­annyian. Aztán az se tet­szik, amit az ifjúsági moz­galomban művelnek, egye­sek. Azok, akik jól admi­nisztrálnak, meg paragrafu­sokban gondolkoznak. Így is olyan sokan kívül marad­nak. A bandákról, az ér­ték nélküli nihilista csopor­tokról nem lehet nem tu­domást venni. S manapság nehéz vala­mit megszerettetni, elfogad­tatni a fiatalokkal. Érde­mes lenne jobban figyelni arra, hogy hogyan csiná­lunk meg valamit, nem­csak azt figyelni a szán­dék és az elképzelés, jó. Hisz ki fárasztja magát most 1985-ben valami „mar­haságért". Ha pedig annak tűnik, azt szóvá kell ten­ni. De őszintén, hogy higy­gyenek! Azt nem tudom el­viselni, ha kétségbe von­ják, amit mondok. Én is bízok, és elhiszek min­dent. Mag Edit Mérsékelten nőtt a termelés Félév a gépiparbon Az év első hat hónapjá­ban csak mérsékelten, 1,3 százalékkal növelte terme­lését a gépipar, ami jóval kevesebb az előirányzottnál, de valamivel kedvezőbb az egész ipar átlagánál. Az Ipari Minisztérium ér­tékelése szerint a híradás­technikai, a vákuumtechni­kai és a műszeripari cikke­ket előállító vállalatok — az elektronikai alkatrészek ne­hézségei ellenére is — négy­öt százalékkal bővítették termelésüket. Az átlagnál jobb eredményeket könyvel­hetnek el a közlekedési esz­közöket és a fémtömegcikke­ket gyártó vállalatok. Csök­kent viszont a gépeket és gépi berendezéseket, vala­mint a villamosipari termé­keket készítő üzemek ter­melése. Ez utóbbi alágaza­tokhoz tartozó vállalatok gondjait szaporították a ké­sedelmes kooperációs szállí­tások. Piaci problémák is adódtak az év első felében, például mind itthon, mind az exportpiacokon vissza­esett a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. Nincs jelentősebb előrelé­pés a gépipari termékszer­kezet korszerűsítésében, bár a kedvezőbb eredményeket elérő műszeripari és számí­tástechnikai üzemekben gyorsabban cserélődnek ki a termékek, mint más ipar­ágakban. A gépipar általában ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tást biztosított az első fél­évben tartós fogyasztási cik­kekből. Jó néhány termék­ből kisebb volt a hiány, mint tavaly, bojlerból, hű­tőszekrényből főleg a vá­laszték szegényes. A gépipari vállalatok a tervezettnek megfelelően növelték szocialista export­jukat, ezek az üzemek ad­ják a magyar ipari kivitel kétharmadát. A konvertibi­lis exportban nem sikerült elérni a tervezett növeke­dést, a vállalatok a tavalyi első félévi szinten szállítot­tak a tőkés piacra, s ezt is nagy erőfeszítéssel érték el. A fejlődő országokba csök­kent a kivitel, egyes pia­cokra — ahol fizetési gon­dok merültek fel — 20 szá­zalékra is visszaesett. Az exportlemaradás pótlása ér­dekében a vállalatok számos gazdaságszervező intézke­dést tesznek a második fél­évben és ebben segíti mun­kájukat az Ipari Miniszté­rium is. (MTI) J I

Next

/
Thumbnails
Contents