Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

4 Szombat, 1985. július 20. Magyar fórumok Sajtótájékoztatót tartottak pénteken a Magyarok Világ­szövetségének székházában azokról a tanácskozásokról, programokról, amelyekre a nyári időszakban várnak külföldön élő magyarokat. Lörincze Lajos professzor, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke beje­lentette, hogy az V. anya­nyelvi konferenciát augusz­tus 5.től kezdődően, ötnapos programmal Veszprémben, a vegyipari egyetemen tart­ják meg. A mostani találko­zón arról lesz szó, hogv az egyházak, az irodalom és a művészetek, valamint a tan­könyvek milyen szerepet töltenek be a nyugati orszá­gokban, és a tengerentúlra került magvarok és leszár­mazottaik között a magyar­ságtudat megőrzésében, nyel­vünk, kulturális értékeink áDolásában és átörökítésé­ben. Szabó Zoltán, az MVSZ égisze alatt önállóan műkö­dő Magyar Fórum elnöke elmondta, hogy e fórum — amely tavaly alakult meg — külföldön élő magyar értel­miségiek és hazai pályatár­saik tudományos igényű ta­lálkozóinak megszervezésé­re hivatott. Az idén augusz­tus 21—23-án megrendezik külföldi magyar és hazai anrár szakemberek találko­zóját, Budapesten, a Ker­tészeti Egyetemen. A Magyar Fórum másik rendezvénye: a magyar könyvtárosok II. tudomá­nyos találkozója augusztus 26—27-én. Helyszíne a Bu­davári Palotában az Orszá­gos Széchényi Könyvtár új otthona lesz. Olyan témák szerepelnek napirenden, mint a magyar kultúra könyvtári forrásainak feltárása, a kül­földi könyvtárakban fellel­hető hungaricák, valamint a könyvtár és az olvasás sze­repe az anyanyelvi kultúra és a magyarságtudat megőr­zésében. Építőtábor '85, Balástya Diákok Somogyból Szaporodnak a barackkal teli ládák Az építőtáboroknak sok­felé hagyománya van már, Balástya kivétel. Most pró­bálkoznak vele először, az Alkotmány Téeszben, s a tapasztalataik igen kedvező­ek. Tegnap, pénteken telt le az idei első és egyetlen kéthetes turnus utolsó mun­kanapja. Ma reggel irány Fonyód, utaznak haza a gyerekek. Még távol voltak, addig jobban fértek a Ba­laton körül a turisták, nya­ralók ... Rosta Rozália, a Fonyódi 521-es Szakmunkásképző In­tézet ötvenegy fős munka­csapatának egyik szorgal­mas tagja. Élelmiszer-eladó lesz, leendő munkájától sem idegen az őszibarack. — Aki szereti a barac­kot, annak kész főnyere­mény itt dolgozni, még most az utolsó napion sem untam meg. Az ágak roska­doznak a terméstől, jól ha­ladtunk a szedéssel, Egy nap száznál több kisládát teleszedtem. Kettöötvenjével számolva nem rossz kereset. Jövőre is szeretnék ide visszajönni. Horváth Csaba hitvallása igen tömör: — Szeretek dolgozni, s szeretem a barackot is. A táborvezető, Horváth Gyula csak megerősíteni tudja az elhangzottakat jö­vőre ó Is szeretne vissza­jönni. — Nálunk nem kötelező az építőtábor, a túljelent­kezés miatt azok számára jutalom, akik Jöhetnek. A téesz tisztességgel fizet, a levont ötven forintért bő­séges étkezést és megfelelő Szállást biztosit. tttqedi itinepi hetek X. Nemzetközi Szakszer­vezeti Néptáncfesztivál folklórbemutatói ma, cs vasárnap este fél 9-től, az Újszegedi Szabadtéri Szín­padon. A pedagógiai nyári egye­temen számítógépes gya­korlatok az újszegedi taná­csi továbbképző itézet­bcn. Keserű Ilona festőmű­vész gyűjteményes kiállí­tása a Bartók Béla műve­lődési központban, augusz­tus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 éráig. Tápai Antal szobrász. Varga Mátyás díszletterve­ző munkáiból kiállítás: a SZOTE Dóm téri oktatási épületben. július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. Kiszncr József kosárfo­nó munkái, valamint a Tápéi Háziipari Szövetke­zet gyékényszövései a Ju­hász Gyula Művelődési Központban, július 31-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. Makovccz Imre építőmű­vész kiállítása az újszege­di November 7. Művelődé­si Házban, augusztus 8-ig. Nyitva: hétköznap 10-tőI 18 óráig, vasárnap 10-től 14 óráig. — S a szabad idővel mit kezdenek, falun? — Kötött programunk nincs. Felpezsdítettük az itteni életet. A gyerekek a falubeliekkel együtt szóra­koznak. Minden este diszkó van, hetente többször mozi. Focizni, pingpongozni is le­het. — A kimenő meddig szól? — Aki nem teljesiti a normát az marad itthon, az általános iskolai kollégium­ban. Aki jól dolgozott, an­nak este tízre kell hazaérni. Reggel héttől fél kettőig dolgozunk, ebéd. fürdés és pihenés után még bőven van időnk. A diákokkal legtöbbet Savanya László kertészeti ágazatvezető foglalkozott, néha szabad idejében is. Vacsorakor gitározott a lá­nyoknak, napközben a szak­ember szigorával nézett a körmükre, hogy amelyik ba­rack érett, leszedjék. — ötvenhárom hektár barackosunk van. tagságunk elöregedett, kevés már a szedéshez az erő. Most a tábor után szegedi általános iskolásokkal dolgoztatunk. Van még mit szedni. A tá­bornak vége, a baracknak még fele sem ért le. A hű­vös miatt késett másfél he­tet. a gyerekek még jöttek időben. Jövőre szeretnénk három turnust szervezni, ugyanezekből az iskolákból, elégedettek vagyunk a so­mogyi gyerekek munkafe­gyelmével. Reméljük barac­kunk is lesz annyi, mint az idén. Most kétezer-kétszáz tonnára számítunk, pedig a tavaszon azt hittük ki sem hajtanak a fák a téli fagyok miatt. T. Sz. I. Folklórünnep Táncbemutatók a Tisza-parton, Újszegeden, a múzeumnál, a Dugonics téren Eredeti népviseletekben vagy stilizált kosztümökben — egytől egyig szép ruhák­ban, zászlókkal, zenélve, énekelve, táncolva haladt a menet: a Széchenyi térről a Tisza-partra, a megnyitóün­nepség helyszínére vonultak a 10. nemzetközi szakszerve­zeti néptáncfesztivál vendé­gei. Az idei évfordulós al­kalomra a fesztivál rende­zői. a SZOT, az SZMT, a megyei és a városi tanács, a következő külföldi éi hazai együtteseket hívták meg: a baszkföldi Argiát, Bulgáriá­ból a rerniki Kohászt, Cseh­szlovákiából a Kunovjan Táncegyüttest. a Csepel együttest, a görög Kalarry­tes, a jugoszláv Vrbas ének­és táncegyüttest, a Medosz és KeHészeti Egyetem csa­patát, Lengyelországból a mieleci Rzeszowiacyt, az NDK-ból Magdeburg tánco­sait, a romániai Doina Mol­dovei együttest, a Szeged Táncegyüttest, a Szovjet­unióból a Volga Táncegyüt­test, Budapestről a Vadró­zsák és >a VDSZ > Bartók együttest. Amint fönt írva van, vagyis a magyar ábécé rendjében sorakozott föl a 14 csoport a Stefánia mö­götti parton, s a messze hangzó fesztiválszignál kö­szöntötte a város táncos­vendégeit, a megnyitón részt vevő külföldi és hazai szak­szervezeti delegátusokat, párt-, állami, tömegszerve­zeti vezetőket. Sok száz sze­gedi polgár volt kíváncsi a nemzetközi seregszemlét nyi­tó ünnepségre. Virizlay Gyula, a SZOT titkára beszédében kiemelte: a fesztivál a népek képvise­lőinek találkozója, a barát­kozás ünnepi alkalma. Gá­laestjének címe — Tavasz­köszöntő — jelképes utalás arra: a népekre köszöntő ta­vasz, a felszabadulás 40. év­fordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben. Mint eddig, a mostani találkozón is leg­főbb cél: szolgálni a nem­zetek közötti kapcsolatok erősítését. Müller Józsefné Szeged tanácselnökhelyettese a házigazdák nevében kö­szöfitötte a táncosokat, és átadta képviselőiknek a vá­ros kulcsát. Meggyújtották a fesztivállángot, ünnepi las­súsággal magasba emelke­dett a fesztivál zászlaja; megkezdődött a szegedi tánc­ünnep. A látványosságsorozat a külföldiek rövid bemutatói­val folytatódott: ízelítőt ad­tak a népeik"- hagyományVú lágát megismertető < folklór­műsorokból, melyeket aa újf szegedi színpadon, a múze­umnál és a Dugonics téren rendeznek a következő na­pokon. A tíznapos fesztivál a gálaműsor Dóm téri be­mulatójával zárul majd a következő hét végén; ennek szereplői, Sebestyén Márta ének- és Ó. Szabó István színművész is köszöntötték a megnyitó vendégeit. A ma­gyar csoportok közös tán­cával, a Tiszavirág hajótól fölengedett léggömbfelhö festői képével zárult a teg­napi ünnepség. Este az újszegedi szabad­téri színpadon a lengyel, a jugoszláv, a cseh vendégek mellett a Csepel és a Vad­rózsák együttes mutatta be folklórösszeállítását. A teg­napi, mai és holnapi, egy­aránt este fél 9-kor kezdő­dő szabadtéri bemutatók kö­zönsége szavazatokkal dönt­heti el, kié legyen a csodá­latosan faragott tükör, a közönségdíj. Minden este egy külföldi csoport kapja, az pedig, hogy melyik a leg­jobban tetsző magyar együt­tes, a harmadik, vasárnapi műsor után derül ki. A folk­lóresteket táncházak köve­tik, a barátkozás alkalmai, a Vigadóban. Az első „Nem­zetközi nap" bemutatói ma, szombaton délután 4 órakor kezdődnek, a múzeumnál a lengyel, a jugoszláv és a cseh­szlovák, a Dugonics téren a német, a bolgár és a szovjet táncosok produkcióit lehel megnézni. Vasárnap, szintén délután 4-kor kezdődnek a baszk, a román és a görög csoportok táncai a múzeum­nál, a ma ott szerepeltek pe­dig vasárnap a Dugonics té­ren járják. S. E. Művész, a ceruzahegyen egyensúlyozva Évek óta igazán színes és gazdag a Szegedi Ünnepi Hetek képzőművészeti palet­tája. Persze mindenki tud­ja, hogy még ennél is lehet­ne átgondoltabb, következe­tesebb, a korrespondenciák­ra jobban figyelő. De éppen a kiállítási karakterek, a nemzedékek és a műfajok disszonanciájából áll össze a látványos és tanulságos paletta. E színképben jelen­tős kiállítás a Sajtóház Mű­vészklubjában megrendezett tárlat, amelyeket Váradi Gábor szegedi származású fiatal építész grafikáiból vá­logattak. Az elegáns és visszafogott bemutató szemlélője számá­ra egyértelművé válik, hogy a fiatal építész eredendően rajzoló ember. Ahogy a kis­gyermek hamarabb firkál, rajzol, mint beszél, úgy elő­zi meg vonalfutamaival, grafikai játékaival nyelvi megnyilatkozásait Váradi Gábor. Számára a vonal kommunikációs eszköz, ami Jegyzetelésre, naplóvezetésre éppúgy alkalmas, mint do­kumentálásra, képírásra, versfogalmazásra vagy egy­egy történet elmesélésére. Váradi Gábor valamennyi lehetőséggel él, s mindegyik műfajban emlékezetes és él­vezetes üzeneteket közvetít. A Váradi-féle vizuális an­tológiában érzem Esterhá­zy Péter nyelvi leleményei­nek, végtelenített gondolat­sorait, központozás nélküli mondatfüzéreinek lenyoma­tát, Juhász Ferenc kozmikus lepkehálójának befogott ér­tékeit, biológiai és szellemi vegetációjának inspiráló ha­tását, Szabados Árpád, Ko­vács Tamás, Banga Ferenc és Almásy Aladár grafikai impulzusait — de egyiket sem nyomasztó súlyként, ha­nem felszabadító lehetőség­ként. Kezdetben vannak a há­zak: kisvárosi utcarészletek, falusi házsorok, tanyaudva­rok, kilátók, fészerek, bódék, tákolmányok, kalyibák, léc­kerítések, stégek — mint­egy építészeti stúdiumok, az ember által létre hozott szükségszerű környezet le­és feljegyzései — megisme­résül, megőrzésül, példának és tanúságként. Ez az épí­tészi tájékozódás az érdek­lődő, a világ mind bonyo­lultabb dolgait megismerni igyekvő, a mozgatórugókat is megérteni szándékozó fia­talember oknyomozó felfe­dező útjává vált. A figye­lemnek ez a mindet átvilá­gító sugárzása nem történel­mi rétegeket, nem beszű­kült területeket, nem előre kikarózott topográfiai tere­peket pásztáz, hanem a tel­jes, a mai ember számára befogadható világot. Annak ellenére, hogy ez Don Quijote-i harc a lándzsákkal átszúrt felhők, a behorpadt egek alatt a meggörbült vi­jág—gyémánttengelyek ko­rában. Am huszon-egynéhány évesen abban is biztos, hogy számára kizárólag ez lehet emberhez méltó vállalko­zás. így aztán rajzain ős­hüllők statisztálnak az ösz­szekókányolt rakétakilövő­állomás körül; óriássá nőtt páfrányok, gombák, levelek és füvek vegetációja rejti a szerepet váltott szöcskéket, méheket, teknősöket, csigá­kat; különös keresztezésü őslény-madarak, madár­emberek, ember-dinoszau­ruszok merevednek ki a fantázia képernyőjén; funk­ciót váltó tárgyaiból sereg­lenek a szivarból lett raké­ták, a futballbíró sípját tű­be lehet fűzni és a „minden napra egy tojás" életfilozó­fiává válik. Váradi grafi­kai világának alapképletét színezi, hogy mindezek a motívumok megmártóznak az irónia — gyakorta ön­irónia — gyógyforrásában, a szatíra tisztító vizében, a groteszk tengerszemében, s ettől nyerik vonalai izgé­kony vibrálásukat, felületei zamatosságukat, figurái — akik e kortalan világban korszerűtlen alakok! — egyéniségüket. Ritka, hogy a rajzolás öröme ennyire magával ragadná a nézőt. Talán ettől hiteles ars poe­tica jellegű rajza: a ceruza­hegyen egyensúlyozó mű­vész, aki e magaslati kilá­tóból — akár a szédülés ve­szélyével fenyegettetve —, befoghatja a világot, mert művészetének alfája és óme­gája: a ceruza. Tandi Lajos SZIN­versenyek Még egy hete van a ver­senyző kedvű szcedi lakos­sápnak eldönteni, akar-e a jövő hét végén zajló ifjúsá­pi napok programjaiba be­kapcsolódni. Ezek most nemcsak a fiataloknak szól­nak ugyanis, hanem minden korosztálynak. Július 26-án és 27-én az új­szegedi Kisstadionban autó­soknak ügyességet, rutinos­ságot, illetve elméleti tu­dást, KRESZ-ismeretet fir­tató versenyre, meg kispá­lyás labdarúgó-bajnokságra, végül pedig lábteniszversen­gésre hívják az érdeklődő­ket, sportbarátokat. Akiknek a tánc megy. azok 26-án, a vilgadóbeli diszk ótáncverse­nyen tehetnek próbát este 6-tól. Egyéni és páros ver­senyt hirdetnek. A 27-i kar­neválra sokan ellátogatnak. Ezúttal a közönséa is sza­vazhat a produkciókra. Sza­vazókártyákat, a napok ide­ién, a Belvárosban kialakí­tott információs pavilonok­ban lehet (ingyen) kapni. SZIN siépét választhatnak 28-án délelőtt a Partfürdő strandpartijának résztvevői. Hölgyek figyelmébe: a 16­tól 26 évesek startja a leg­reményteljesebb. VIT-ha jó néven különböző programok­kal indul a bástyától a diszkóhajó, három nap alatt 5 alkalommal, á Végül a városrészek lakosságának szóló1 Újdtmságró^'SZÍN-já­tékban vehetnek részt va­sárnap, 28-án. délelőtt a Zápor-tónál. A tariániak Kálmán Zoltánnál (Szilléri sugárút 41.), a felsővárosiak Tóth Tibornál (Tápai utca 45.), a makkosháziak és az Északi városrész lakói Mé­száros Gábornál (Lomniczi utca 43.), a rókusiak Bödö­né Rózsa Editnél (Vértói út 3J az újszegediek Hetesi Endrénél (Vedres utca 6.) jelentkezhetnek. Ezekre a versenvekre a helyszíneken lehet nevezni. Kivéve a SZIN-kupát, amelvre július 22-ig a mun­kahelyi, lakóhelyi KISZ­szervezeteknél. valamint a városi KISZ-bizottsá?on. Muzsikáló hétfők Az idei nyáron két ér­dekesnek ígérkező zenei ese­mény színhelye a városi ta­nácsháza Muzsikáló udvara. (Rossz idő esetén a fönti díszteremben tartják a kon­certeket.) Július 22-én, hét­főn este fél 9-től először ta­lálkozik itt a publikum a neves dzsessz-zenésszel, Pé­pe Aladárral, akinek nagy­bőgő hangversenyén Szabó­ky Márta működik közre zongorán. Pege természete­sen improvizációkat is be­mutat, műsorának igazi ér­dekessége azonban, hogy Te­lemann, Kodály, Bartók, Marcello és Vivaldi-müve­ket. többnyire szonátákat szólaltat meg, saját átdolgo­zásában. Elhangzik még Dragonetti és Dittersdorf -A-dur illetve E-dur verseny­műve nagybőgőre. A másik udvari esemény a Szegedi Kisopera föllépte lesz augusztus 12-én. Bárdi Sándor együttese (Szilágyi Béla, Egri László, Tóth Márta, Andrejcsik István és Vajda Juli) Ery-Kovács András rendezésében, Ko­vács Kornélia közreműkö­désével, Offenbach két egy­felvonásosát mutatja be, A két vakot Illetve a TulL patan szigetét.

Next

/
Thumbnails
Contents