Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

rPéntek, 1985. július 19. Az MSZMP KB titkárainak látogatásai Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Kozponti Bizottság titkára csütörtökön Bács-Kiskunba látogatott. Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta Bács-Kiskun politikai, gazdasági életéről. Óvári Miklós ezután Kecskeméttel ismerkedett. A városházán Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Mező Mihály tanácselnök számolt be a gyorsan népesedő megyeszékhely fejlődéséről, gondjairól. A vendég a városnéző séta során felkereste a gépipari és automatizálási műszaki főiskolát, a nemzetközi zománcművészeti alkotótelepet; innen az épülő Széchenyi városi szabadidőparkba kalauzolták. óvári Miklós útja ezt követően Kiskörösre vezetett, ahol a pártbizottság székházában lvanics Lajos, a pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye legfiatalabb városának fejlődéséről. A KB titkára ezután a helyi Kossuth Szakszövetkezet munkájával ismerkedett, délután pedig a városi pártbizottság tanácstermében rendezett aktívaülésen tájékoztatót tartott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Befejezésül felkereste Petőfi Sándor szülőházát, amelynek kertjében megtekintette a hamarosan megnyíló szoborparkot. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Heves Megyébe látogatott. Egerben a megyei pártbizottság székházában Barta Alajos megyei első titkár fogadta és tájékoztatta az országrész politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A Központi Bizottság titkára délelőtt Sírokra utazott; itt a fémcsomagolóeszközök gyártásának hazai bázisát, a Mátiavidéki Fémműveket kereste fel. Délután Egerben felkereste a Népújság szerkesztőségét, ezu'tán Heves megye part-, állami és gazdasági vezetőinek aktivaértekezletén időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. * Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Veszprémbe látogatott. A vendéget az MSZMP székházában Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye társadalmi és gazdasági életéről. A Központi Bizottság titkára ezután a Veszprémi Vegyipari Egyetemet kereste fel; itt Heil Bálint rektor tartott tájékoztatót az egyetem oktató-kutató munkájáról, a fejlesztési tervekről, majd megtekintette az intézmény számitógép-központját és üzemcsarnokát. Pál Lénárd ezután az Országos Oktatástechnikai Központ munkájával ismerkedett meg, erről Geinzwein Ferenc főigazgató tájékoztatta. A program a balácapusztai római kori villa-gazdaság ásatásainak megtekintésévei és a Veszprémi Akadémiai Bizottság székházában a tudományos élet képviselőivel folytatott konzultációval ért véget. (MTI) RAF-nyugtalanság Forgalmasabb út menti falatozókban, szinte valamenynyi benzinkútnál ott a hirdetmény: mennyi jutalom jár annak, aki a felsorolt személyek nyomára vezeti a rendőrséget. A fényképek alatt nevek, igaziak, vagy feltételezettek, és csaknem mindig zárójelben a megjegyzés: valószínűleg a Vörös Hadsetpg" Frakció (RAF) tagja. A "Véreseit személyek listája rltkátV'Változik, ' ftfra hirek között fel is bukkan pgy-ogy beszámoló X vagy Y letartóztatásáról, jó esetben annyi fűzhető hozzá, hogy a „nagyobb halakkal" szoros kapcsolatban áll, vagy állhat az illető. Igaz, mostanában nem riogatják a nyugatnémet polgárt szalagbetüs elmek a RAF újabb merényleteivel, emberrablásaival — legalábbis a pokolgépes robbantások mögött a RAF jelenléte nem mutatható ki. Ami, bármennyire is furcsán hangzik, valamelvrn megnyugtató. A jeges rémület ugyanis leginkább e szervezet működéséhez kapcsolódik az NSZK-ban. A közvélemény nehezen felejt, s emlékezni vari bőven mire: Hanns-Martin Schleyer, az iparmágnás elrablása és meggyilkolása csak a leglátványosabb volt akcióik közül. A valóság azonban messze nem megnyugtató, legalábbis ez derül ki abból, ahogyan Kurt Rebmunn, szövetségi főügyész Ítéli meg a helyzetet. A szervezet él és működik, készülődik és erősödik — legfeljebb annyival tartanak előrébb a hatóságok, hogy ma már többet tudnak szerkezeti felépítéséről, működési elveiről. Rebmann feltételezése szerint a RAF jelenleg négy szinten tevékenykedik. Az úgynevezett kemény "mag a legszűkebb kór. Ez a szervétet katonai ' kommandója, teljes illegalitásban él, s mintegy 20 személy tartozhat hozzá. Valamennyien álnéven, hamis papírokkal élnek. s tekintélyes mennyiségű fegyverrel rendelkeznek. A következő szinthez azok tartoznak, akik ugyan szintén foghatóak fegyveres akciókra, de többségük nem kényszerül illegalitásba, mivel nevüket még nem sikerült kapcsolatba hozni a valójában általuk végrehajtott robbantásokkal, betörésekkel. Ugyancsak széles a harmadik szint. Rebmann idetartozóknak számítja mindazokat a Vörös Hadsereg Frakció-tagokat, akik vizsgálati fogságban vannak, vagy már kiszabott büntetésüket töltik, és akik tovabbra is el vannak kötelezve a szervezetnek. A negyedik kategória az a legális hátország, ami nélkül az egész szervezet nemigen tudna működni. Csupa minden gyanún felül álló állampolgár, akikről senki nem sejti, hogy valójában minden eszközzel támogatják a terroristákat. Kérdés, ide számíthatóak-e azok. akik önhibájukon kívül válnak ilyen hátországgá. Elsősorban arról van szó, hogy gyanútlan főbérlők adják ki , szobáikat álnéven bejelentkező terroristáknak — ahogyan erre ^lig néhány hete egy frankfurti letartóztatás során fény derült. V. Bazovszkij kitüntetése ^ Budapest (MTI) $ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Eazovszkijnak, a Szovjetunió budapesti nagykövetének Magyarországról való végleges elutazása alkalmából a magyar—szovjet barátság elmélyítésében, pártjaink, országaink együttműködésének fejlesztésében szerzett kimagasló érdemeiért a Béke és Barátság Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át csütörtökön az Országházban. Reagan lábadozóban £ Washington (AP) Ronald Reagan amerikai elnök egészségi állapota tovább javul. Orvosai szerdán már megszüntették intravénás táplálását, s főleg folyadékokból álló diétára fogták. Bush alelnök szerdán először tett látogatást az elnök betegágyánál. 45 perces beszélgetésükön nemzetköziés belpolitikai kérdések kerüllek szóba. Bush szavai szerint az elnök állapota javul, s tökéletesen követi a főbb politikai eseményeket. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy az elnök emésztő rendszere ismét normálisan kezd működni, s ezért vált lehetővé az intravénás táplálás megszűntetése. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban kívánt mielőbbi felgyógyulást Ronald Reagannek. Környezetvédők Csütörtökön elutazott Budapestről Jim MacNeill, az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési különbizottságáénak főtitkára. A kanadai környezetvédelmi szakember Láng Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának meghívására tett látogatást hazánkban, s tárgyalásokat folytatott környezetvédelmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó .magyar szakemberekkel a különbizottság munkáját érintő témákban. Jim MacNeill elutazása előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában beszélt az 1984 őszén az ENSZ közgyűlése által életre hívott környezetvédelmi világbizottság céljairól. Elmondta: feladatuk, hogy 1987 őszéig kidolgozzák és az ENSZ közgyűlése elé terjesszék a Föld globális környezetvédelmi stratégiáját az ezredfordulóig és az azt követő időszakra. Emellett ajánlásokat készítenek a nemzetközi együttműködés hatékonyságának további növelésére, s keresik azokat a lehetőségeket is, amelyekkel gyarapíthatnák az emberek ismereteit a bolygónkat fenyegető ökológiai problémákról. A környezetvédelmi különbizottság főtitkára szólt arról, hogy a 22 ország — közöttük a Szovjetunió, Magyarország, Jugoszlávia és Kína — szaktekintélyeit tömörítő testület a jövő év közepéig úgynevezett tényfeltáró tevékenységet folytat, hogy azután kidolgozza előterjesztését. Jelenleg több munkacsoport vizsgálja az energiafelhasználás, az élelmiszer-biztosítás, valamint az ipari tevékenység és a környezet összefüggéseit, magyar szakemberek bevonásával. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoport a kereskedelemnek. a gazdaság fejlődésének az. emberi környezetre gyakorolt hatását tanulmányozza. Elemzik többek között a népesedési problémákat, az ipari fejlődéssel kapcsolatosan a kőolajszármazékoknak, az üzemanyag elégetéséből származó savas esőknek, a mérgező, veszélyes hulladékoknak és melléktermékeknek a környezetre gyakorolt hatását, különös tekintettel e termékek országok közötti szállítására. A mezőgazdaság intenzívebbé tételének követelményéről és a környezet kapcsolatáról elmondta: a modern mezőgazdaság az iparilag fejlett országokban — beleértve Magyarországot is — egyre növekvő mértékben igényli a növényvédő szereket, műtrágyákat, vegyi anyagokat, valamint az energiahordozók felhasználását. Ezzel viszont súlyosan károsíthatja a talajt, illetve a talajvizeket. Szükség van tehát az ökológiai egyensúly megóvása mellett a környezeti alap, a talaj védelmére is. A szakemberek foglalkoznak a nemzetközi kereskedelem és a környezetvédelem összefüggéseivel is: a környezetvédelmi költségek megnövelik egyes országokban a termékek árait. S az^zal, hogy e költségeketa termelök beépítik az áraikba, a fejlelt országok általában a kevésbé fejlettekre háríthatják át a környezetvédelmi kiadásokat. A környezetvédelmi bizottság az egyensúly helyreállítása érdekében javaslatot fog kidolgozni e kérdésben mondotta. Végezetül hangsúlyozta: az emberi környezet védelmével kapcsolatos problémák megoldásához ma mór az országok szoros együttműködésére van szükség. Ennek ,összehangolásához . is hozzá kíván járulni az ENSZ különbizottsága EureEsa-konferencia * Párizs (MTI) 17 európai ország (a Közös Piac tagállamai, valamint Ausztria, Finnország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország) képviselői Párizsban tartott tanácskozásukon támogatásukról biztosították a magas szintű technológiai együttműködésre irányuló Eureka-tervet, s elhatározták, hogy legkésőbb november 15-ig Bonnban újabb értekezletet tartanak. Az.on döntenek végleg a megindítandó kutatási programokról, s finanszírozásukról, valamint a szervezeti keretekről. A bonni konferencia előtt tobb szakértői csoport válogatja majd ki a megindiJ tandó kutatási programokat, s további tárgyalásokat folytatnak a finanszírozás kényes kérdéseiről. Nem alakult ki azonban egységes vélemény a szervezeti kérdésekben sem, ezekről is Bonnban fognak véglegesen dönteni. A francia sajtó csütörtökön hangsúlyozta: a párizsi konferencia legfontosabb eredménye az, hogy a 17 kormány zöld fényt adott az Eureka-terv megvalósításához. A technológiai Európa mozdonya sinre került — írta a Les Echos. A Le Quutidien de Paris szerint azonban csak a jövő mutatja meg, vajon az Eurekaprogram ténylegesen döntő lökést ad-e a technológiai fejlődésnek, vagy csak politikai blöffnek fog bizonyulA jövő gazdaságpolitikájának kialakítása szempontjából mindenütt meghatározó fontosságúak az árprognózisok, annak becslése, hogy bizonyos áron beszerezhető olaj, szén vagy vasérc felhasználásával mekkorra ütemű ipari fejlődés, gazdasági növekedés érhető el a jövőben. Az elmúlt évtized kétszeri nyersanyag- és olajárrobbanása megmutatta, hogy a váratlan árfejlemények milyen mély recessziót okozhatnak ?. tőkés világban, illetve milyen éles megvilágításba helyezik a szocialista országok gazdasági alkalmazkodóképességének fogyatékosságait. A hetvenes évek elején gyökeresen átrendeződtek a nyersanyagok és feldolgozóipari termékek árai, szélesre nyílt az „árolló": az évtized elején másfélszer gyorsabban emelkedtek az úgynevezett primér termékcsoportok árai. Az 1979. évi újabb olajárrobbanáskor — egyik évről a másikra 170 százalékra emelkedett a fekete arany ára — ugyanaz, csak tompítottan ismétlődött meg. Az árolló mozgása Hazánk az elmúlt évtizedben részben ezeknek az átrendeződéseknek a hatására szenvedett el a külkereskedelemben 20 százalékos árveszteséget, vagyis ennyivel több terméket kényszerült a drágább import ellensúlyozására exportálni. A közgazdasági elmélet szerint, ha drágábbak más árucsoportokhoz viszonyítva az anyagjellegű termékek, „javul a cserearányuk", akkor ennek megfelelően gyengül a feldolgozás jövedelmezősége. Kifizetődőbbé válnak azok a befektetések, amelyeket az elsődleges, kitermelő szektorokban eszközölnek, vagyis e képlet szerint visszaesnek a feldolgozóipari beruházások. Késztermékek és nyersanyagárak Persze csak elméleti „tökéletes szabadpiacot" feltételezve játszódnak le így az események, következik be előbb-utóbb automatikusan a fordulat. Az anyagjellegű termékek kínálata a fejlesztések révén idővel bővül, az arak így ismét eltolódnak a késztermékek javára. Közgazdászok kimutatták, hogy az elmúlt száz évben többször is lejátszódott ez az átrendeződési folyamat: így az első világháború után az anyagok felé tolódtak el az árarányok, és ez történt a második világháborút követően is. A kitermelői „boom" 1951-ben tetőződött, ettől kezdve megint a feldolgozóipari árak emelkedtek gyorsabban. A hetvenes években kezdődött harmadik átrendezési folyamat most is tart, — a nyersanyagok jelenlegi keresettsége annak jele, hogy az alapanyaggyártó ágazatok még nem futottak föl olyan mértékben, hogy az letörte volna az árakat — állítják a kutatók —, akik tartózkodnak attól, hogy megjósolják, visszaszerzi-e és mikor a feldolgozóipar vezető szerepét. Nyertesek és kárvallottak A feldolgozóipari termékek alighanem általában már nem nyerik vissza korábbi árelőnyüket. A hagyományos, viszonylag kevés szellemi tökét megtestesítő, a feldolgozottsági fok alacsonyabb szintjén álló textilipari, kohászati termékek semmi esetre sem. Ami pedig a tudásigényes, nagy hozzáadott értéket megtestesítő, jelentős kutatási, fejlesztési munka eredményeként gyártott termékeket illeti, ezek helyzetét a viharos árváltozási folyamatok eddig sem érintették, előállítóik jövedelmezősége, árnyeresége tartósan kedvező volt a hetvenes években is. Néhány vezető tőkés ország, és számos, az ipari fejlődés élvonalában álló vállalat példája azt jelzi, hogy a gazdasági felzárkózás útja csak az igényesebb termékek piacán való helytállás lehel — különösen olyan ország esetében, mint a miénk, ahol főként a szeliemi kapacitások kihasználásában rejlenek óriási tartalékok. A nyersanyagpiaci átrendeződés csak néhány, olajjal, vagy egy-egy keresett ásványkinccsel rendelkező fejlődő országnak kedvezett, az országok többsége kárvallottja volt az „olló" szétnyílásának. Jellemző, hogy a hetvenes években számos fejlődő ország is a késztermék-kereskedelem súlyának növelésében kereste az előrelépés útját. Sikerrel járt például Brazília, amely kivitelében az 1970. évi 20 százalékról a jelenlegi 60 százalékra futtatta fel e. késztermékek részarányát. Az újonnan iparosodolt országok is kétszeresére, mintegy 8 százalékra növelték a jelzett időszakban részarányukat a nemzetközi iparcikkforgalomban — igaz, főképp csak a hagyományosnak számító fogyasztási javak, vagy a vezető tőkés országoktól átvett beruházási javak piacán növelték súlyukat. A nyersanyagárak átrendeződésének világméretű költségeit a legkevésbé a csendes-óceáni térség országai érezték meg: Japán, az Egyesült Államok, egyes délkelet ázsiai országok gyorsan kezdték háttérbe szorítani a fogyasztásban és a termelésben az energia- és anyagigényes termékeket, és álltak át a töke- és munkaigényes gyártmányokra. Csökkentették a fajlagos olajfogyasztást, jelentős erőfeszítéseket tettek az alternatív energiaforrások, anyagok felkutatáA csúcstechnológia előretörése fi legfejlettebb tőkés országok az árrobbanás következtében 1974-ben még 8 milliárd dolláros fizetési mérleghiányt halmoztak föl, 1978-ra ezt már ledolgozták, 30 milliárd dolláros többletet értek el az említett módszerekkel. Hasonlóan megy végbe most is az átállás, amelyet természetesen sülyos feszültségek, nagyarányú munkanélküliség és szúmos korlátozó intézkedés kísér. A magas feldolgozottsúgú fokú, azon belül is a piacon keresett, élenjáró gyártmányok értékesítésével ellensúlyozták az árváltozások veszteségeit. Nagyfokú cserearányromlást a fejlődő világ országai és egyes szocialista országok szenvedtek el, s főképp nem az árarány módosulása, hanem az alkalmazkodási folyamat elhúzódása, lassúsága következtében. Végül is nem a nyersanyagok és az energiahordozók drágulása fokozta elsősorban gazdasági gondjaikat, azok kiélezték e. gazdálkodás gyenge pontjait: a merev áruszerkezetet, e. piuci igényekre nem tekintő választékot, a fogyatékos minőséget. Ezen országcsoport tekintélyes árvesztesége részben abból adódott, hogy nem tudtak feldolgozott ipari termékeikkel versenytársaikhoz hasonlóan kedvező árakat elérni. Marton János