Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

8 Csütörtök, 1985. július 18. Új lakások Budapesten A fővárosban az év első 6 rül tető alá, hiszen a szövet­hónapjában több mint 3900 kezetek is részt vesznek a fő­lakás - 1775 úgynevezett ta- város lakásépítési terveinek . . ,, . . megvalositasaban. A tervek nacsi célcsoportos es 2157 te- szerint az jdén áUam, benJ. lepszerü magánerős — ké- házásból, mintegy 4900 ma­szült el, amelyek közül 2244- gánerőből pedig több mint et már tavaly kellett volna 5500 lakást építenek kisebb­átadniuk az építőknek — tá- nagyobb lakótelepeken, jékoztatták az idei lakásépí- Az első féIévben az épitő. tési tervek első félévi telje- jpari vállalatok terveik 37 sítéséről ?. Fővárosi Tanács százalékát teljesítették, ez az beruházási főosztályán. arány jobb a korábbi éveké­Ebben az évben Budapes- nél. összehasonlítva a tava­ten tízezer, telepszerű forrná- lyi adatokkal, amikor ha­ban készülő lakás építését sonló időszak alatt a válla­válalták el az állami építő- lásoknak mindössze 20 száza­ipari vállalatok. Ennél ter- lékát teljesítették, a mostani mészetesen több otthon ke- helyzet bizakodásra ad okot. Tervező eszmecsere Tegnap, szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottsá­gára látogatott Kovács Ár­pád, az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője. A pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztálya munkatársaival folytatott megbeszélésen a VII. ötéves terv előkészíté­sével kapcsolatos feladatok­ról, az építőipar helyzeté­ről és a teendőkről esett szó. Ezt követően a vendég Hódmezővásárhelyre, az Alföldi Porcelángyárba lá­togatott. ahol tájékozódott a vállalat helyzetéről, gaz­dasági eredményeiről. Kissori évtizedek (7.) Ifjúkori vigasságok „Délelőtt elmentünk megtalálták, a rendörök már gyalog Alsóközpontra a csak a hullára értek. ben minden tehén fekete. Földet meg örökölni volt misére, délután a bálba." Szogiék hirtelenjében hat a legkönnyebb. Mennyit kel­— Mivel játszottak régen egykori vidám legenyt szed­a gyerekek, Szögi néni? nek össze emlékezetükből, — Nem volt arra idő. Dol- akiket az eseménydús régi gozni kellett a gyerekeknek tálakon agyonszurkáltak. is. mikor már a libát el _ Délelőtt elmentünk tudták hajtani. Aztán pász- gyalog Alsóközpontra a mi­torkodtunk tovább, malacot, sére, délután a bálba, tehenet őriztünk, míg el — Csináltunk csutribálat, nem birtuk a kapát. házibálat. Nagyon tiltották — Vasárnap, ünnepnap a rendörök, éppen azért, mégis játszottak valamit, mert ott nem volt. aki őriz­nem? ze a rendet, s még többet — Hát nagy ünnepen szurkáltak, összefogtunk né­esetleg. hányan fiatalok, s valame­— És olyankor mit? lyik közeli háznál szervez­— Parészálból korlátot tünk csutrit. Muzsikás min­csináltunk, tányéricaszálból dig akadt, leginkább citu­meg teheneket, és azt ját- rás. Annak aztán a legények szőttünk, hogy őriztünk a dobáltak egy kis pénzt, teheneket. — Hogyan házasodtak? — Volt itt a szomszédban Szerelemből, érdekből? egy hatgyerekes család — — Úgy volt a legjobb, ha meséli Uhrin Györgyné ta- mindkettő egybeesett. Az nitónö. — Sajnáltam is őket, volt a legfőbb szempont, azoknak reggel ötkor már hogy ki milyen gazdag. Ha kelniük kellett. Volt renge- gazdag volt, a féleszű is teg jószág, mindegyiknek elkelt. A csúnya lány is lett azért gürcölni, míg ösz­szekuporgatott az ember egy holdra valót. S mennyi­vel könnyebb annak, aki megkapta a szüléitől ké­szen! — Amikor megházasodtak a fiatalok, hová költöztek? — Laktak a szüleikkel. A szülőké volt a föld, a ta­pasztalat, el kellett tartani őket érte. — Akkor a menynek hall­gass volt a neve? — Alkalmazkodni kellett neki. Sok fiatal úgy gondol­ja, ö nem öregszik meg soha. — Névnapot, születésna­pot tartottak? — Nem. Mi szükség van arra? Szép a névnap, szü­letésnap, de minek? Több volt régen az ember,, aem volt egy személy olyan fon­tos, hogy a születésnapját jutott őrizni való. Annyit kapós volt, ha földje volt számon tartsák. Aki most dolgozott az egész család, neki. Ahol 10—15 hold föld mégis alig volt látszata. Mit várt egy lányra vagy le­lehetett így játszani? Amit gényre, az már nagy vala­tehénörzés közben is lehet kinek érezte magát, válo­csinálni. Faragcsáltak gyö- gathatott. nyörű sípokat, fürészeket, — Nem számított, ki kit kisbaltát. Könyörögtünk, szeret? hogy engedjék valamelyiket — Volt olyan is, de rit­továbbtanulni, nagyon jó kán. Azt mondták, a sötél­eszű gyerekek voltak. De nem engedtek egyet sem, maradjanak a földben. — És a fiatalok? — Nem is lehet egy napon említeni a mostanival a fia­talok szórakozását — mond­ja Szögi Mihályné. — Az unokám már egy héten két­szer is elmehet a bálba. Ma autó van, kényelem van. Mi de sokszor tehenet őriztünk bál helyett is. Csak jeles ünnepen mehettünk, nem is nagyon telt rá, mert 50 fil­lér volt a belépő. (Emlékez­zünk csak: 80 fillér volt a napszám.) — Voltam én is bálrende­zó — szól közbe a férje — a hivatalos bálban vigalmi adót kellett fizetni Szeged városának. Meg bejelenteni, hogy tudják a rendörök, s ott legyenek őrködni. — Mit őriztek? — Hogy össze ne vere­kedjenek. Akkor még va­dabbak voltak a fiatalok, belemártották a nyelvüket a borba, és mindjárt nagy legények lettek. Valaki visz­szaszólt nekik, már vették is elő a bicskát. Lekérték a nagylányt tánc közben, nem adták vissza, akkor a na­gyobbak, erősebbek már föl­ugrottak az asztalra. Ügy szurkálták egymást a nagy­késsel, mint a görögdiny­nyét. — Volt olyan, aki azt kia­bálta: egy rendőr neki nem ember. A rendőrök meg a karddal hüvelyestől verték őket. Másikat meg megles­ték, mikor kisérte haza a lányokat. Megszurkálták a bokor alján. A lányok is szétszaladtak, otthagyták a sebesülte \ Elvérzett, mire fiatal, úgy nevelkedik, mint régen az úri gyerekek. Tévé, mozi, játék, szórakozás. A fiatalok mégsincsenek meg­elégedve. Mondom én, ne­künk a fele is elég lett volna ... Tanács István (Folytatjuk.) Pusztaszeri visszatekintés Az eredmények magukért beszélnek 1972-ben Grúber János a szegedi járási pártbizottság titkára volt. Azt a feladatot kapta, hogy kerítsen elnököt a lerobbant pusztaszeri gaz­daság élére. Volt, aki végig sem hallgatta. Más kijött, három órán át nézegette a papírokat, aztán úgy elfu­tott, vissza sem nézett. — Azt mondtam, nem igaz, hogy összefogással nem lehet eredményt elérni. Ha senki sem meri, hát majd lvállalom én. Ahogy ezt ki­mondtam, egy hét múlva már megválasztott elnök voltam. Azt hittem akkor, egy-két év után visszame­gyek — s lassan 13 éve va­gyok már itt. Egészen pusz­taszeri lettem. — Egyedül jött, vagy hoz­ta a megbízható embereit is? — Egyszál egyedül jöttem. 72-ben idekerültem, 1973. január 1 -tői már 100 száza­lékos munkabért fizettünk. Az első teljes év után pedig 13 százalékos nyereségrésze­rikát — inkább arra törek­szünk, hogy a szárítás során is megőrizze a kiváló tulaj­donságait. Inkább fölfelé ke­rekítjük az árat, bíznak bennünk a partnereink, kap­csolatainkat a kölcsönös ér­dekek irányítják. — Azt mondják egyesek, ha a szárító nem lenne, is­mét „leülne" ez a gazdaság. — Ez nem igaz. Alaptevé­kenységünk a nyereségben 50 százalékos arányt képvi­sel. De abban is vannak tar­talékaink. Évi 250 ezer pe­csenyekacsát nevelünk, az is hoz 2—3 millió forintot. Ha egyik napról a másikra ki­esne a szárító, át kellene gondolni a bővített újrater­melést az alaptevékenység­ben, de ott is vannak jelen­tős tartalékok. Ami pedig megnyugtató: nem hanya­goltuk el az időszerű beru­házásokat sem. Kész a 150 hektáros szölőtábla rekonst­rr uu,-I I - rukciója. Túl vagyunk ame­- Tobbfelekeppen mehet ljorácjón_ ötven.hatvan em_ sedést^ tönkre egy téesz Ahol a ta- "^^k'ad "munkát" a Zárttá. U} elnoK nyiivan aok CQmtt lopnak a vezető- „ .„„u„:. : nem jött üres kézzel. — Pusmogtak erről Javultak a technikai feltéte­ak­í® ?J^Íák ' lek a műhelyben. Géppar-" koriban sokan: a pártbizott- K'oSS'őkefaM ren- ^ ^^Pkorúnak mond Ságról jött, biztos hozott Tt slereiní csinálni. hat°' nmcS aggasztóan elor, egy kocsi pénzt, mert neki adlak. Hát nem adtak. Visz- - Hitehagyott tagsag volt sza nem térítendő állami tá- ez-. de amikor jöttek az el­mogatást egy fillért sem só eredmények, visszanyer­gazdaság Addigra °az' a'lam* munkáin.'" Eg^e.YsíteUük javításáh ^es bérszinvona­nak, úgy gondolták, az új a termelési szerkezetet. Min- 44 *zer tonnt korul vezetőség induljon el a sa- den olyan növényt elhagy- van­ját lábán. A megyei párt- tunk, amelyik veszteséges. — Ez nagyon kevés. Van és tanácsi vezetők, segítő fi- Egyetlen új kultúrát hono- olyan közös gazdaság, cme­gyelmét persze éreztem de eítottunk meg, a naprafor- lyik épp hogy kihozza a ez nem abban nyilvánult £ót- Megszerettettem a-pusz- mérleget nullára, mégis 60 meg, hogy kritikátlanul a taszeriekkel a füszerpapri- ezer forint körüli bérszinvo­hónöm alá dugtak milliós ,kát Amikor^ idejöttem,^ az nclo; fizet. összegeket. — Elkezdődött tehát a •^rendcsinálás": korábbi ve­zetőket leváltott, újakat ho­zott a helyükre. ték a bizalmukat a közös gedve. — Mit tekint feladatnak? — A kereseti lehetőségek a legfőbb — íivj^J, ciuuu leimeijui hektárt. Akkor mj^et pa^ nyereséget, utátw lántázták, ma az összeset emelni a béreket. Ne egész községben összesen 35 _ Nekem az az elvem, holdat termeltek. Ma 350 hogy előbb termeljük meg a lehet , _ — .lem is az magról vetjük. Epult egy a 44 ezer forint a tagjaink — Kezdetben mindenki Binder-''endszerű szárító, 11 összes jövedelme, például a tiszta lappal indult Azt kdzds eazdasáp.eal van szer- há^túi, nnnrívzKAt mondtam, felejtsük el a múltat. Ma is összesen két közös gazdasággal van szer- háztáji paprikából jelentós zödéses kapcsolatunk a pap- bevételük van. Ennek elle­„Aa „ „ooí.CDCII „CL rika szárítására. Először csak nére én is tarthatatlanul szegedi vezető van a téesz- ? PaP>'ikaszezonban használ- alacsonynak tartom a jöve­ben: a műszaki ágazat, "meg tuk' ma már évi 70 vagon a szárítóüzem vezetője. A kamillát, 20 vagon citrom­többiek jórészt ugyanazok, füvet, 50—100 vagon közötti akik 1972-ben voltak — csak petrezselymet és zellerleve­másként dolgoznak. Változó kamattal Növekvő érdeklődés a kötvénypiacon A pénzügyi szakemberek szerint a kötvénypiac mű­ködése mind nagyobb mér­tékben járul hozzá a töke­átcsoportosítás gyorsításá­hoz, a lakossági pénzek jö­vedelmező befektetéséhez a gazdasági szférában. Fej­lesztéseik finanszírozására eddig több mint 2,5 milliárd forint értékű kötvényt bo­csátottak ki a hazai vállala­tok és intézmények. A for­galomba hozott értékpaDí­rok 70 százalékánál az Ál­lami Fejlesztési Bank vál­lalkozott a kibocsátás le­bonyolításira. Az elmúlt időszakban tovább növeke­dett a lakossán által meg­vásárolható értékpapírok ki­bocsátása, s ma már a több mint 2,5 milliárd forintnak megfelelő értékpapír 60 szá­zaléka lakossági kötvény. Járai Zsigmond, az ÁFB osztályvezetpie elmondotta, hogy az Állami Feilesztési Bank kötvénypiacán idén jelentősen megnőve kedett az érdeklődés a kü­lönböző értékpapírok iránt. Az elmúlt hónapokban mind több értékpapírt ajánlottak fel eladásra a piacon a feltételeit javítsa, megvál­toztatta korábbi gyakorla­lalat fogja kibocsátani. A vállalat egyébként már ko­tát. Jelenleg már nem bi- rábban is forgalomba hozott kötvényt, e pénzből építet­o ték fel az érdi Forrás Ipar­fgy cikk Áruházat. Az áruház a tervezettnél fél évvel ko­rábban tavaly decemberben zományban. hanem kész pénzért vásárolja meg vállalati kötvényeket, az értékpapír-tulajdonosok az eladáskor rövid időn be­lül hozzájutnak pénzükhöz, megnyílt. A dinamikus fej­lődés fenntartására, a for­góeszközök finanszírozására, az áruválaszték bővítésére vállalkoznak most a na­gyobb hasznot ígérő érték­papír kibocsátásával. A köt­vénytulajdonosok tájékozta­tására ezután minden évben nyilvánosságra hozzák gaz­dálkodásuk mérlegadatait, így a tulajdonosok ellen­őrizhetik, rendben megkap­ják-e a változó kamatot is. s ez növeli bizalmukat befektetési mód iránt. Az Állami Fejlesztési Bank a kezdeti sikerek lát­tán új típusú értékpapírok kibocsátását készíti elő. A tervek szerint augusztus 15-én forgalomba hozzák az első változó kamatozású la­kossági kötvényt. A befek­tetésnek ez a formája a tulajdonosok számára na­gyobb kockázatot jelent ugyan, de kedvező esetben jelentősebb haszonra szá­míthatnak. Az értékpapír kamata ugyanis részben A bankban más típusú értékpapírok iorgalomba hozatalát, adásvételének igazodik a kibocsátó válla- megszervezését is előkészí­lat nyererégéhez. A bank által forgalomba ho;',andö az értékpapír kamata 9 száza­lék lesz. Fzl a minden évben tik. ígv. különböző kocká­zattal járó lakossági és vál­lalati kötvények kibocsátá­tulaidonos "ól fontolgatják Tervezik, megkapja. ho£y ötéves lejárattal olyan Ha azonban a kibocsátó kötvényt is forgalomba hoz­vállalat jelentős nyereség­gel gazdálkodik, akkor a 9 százalékon felül mozgóka­keresletet mindinkább meg- matot fizet, amely maximá- űzetik k' a télies kama­ti., _ • ^ Az e]kp,pze]^sek között nak. amelvnél — az érték papír névértékével egvütt — csak az ötödik év végén közelíti a kínálat. Nemcsak a lakossági kötvények for­galma nőtt. a vállalati ér­tékpapírok is .mind nagyobb számban cserélnek gazdát. lisan további 4 százalék le­het. szerepel eddig kihr>csét",t értékpaoírok — váltók, vál­A változó kamatozású lalati részvénvek — vásár­kötvényt a Pest Megvei lása é- újbóli értékesítése A bank, hogy a forgalmazás Iparcikk Kereskedelmi Vál- is. (MTI) let is szárítunk. — Pusztaszer delmet, idén már emeltünk 10,5 százalékot, jövőre is ha­sonlót tervezünk. A beszélgetést a követke­ző számok illusztrálják: 1983-ban 26 millió, 1984-ben viszonylag 21 millió forintos nyereség­messze esik Szegedtől. Hogy- gel zárta az évet a Puszta­hogy mégis ennyi téesz hoz- szeri Hétvezér Tsz. Homok­za Önökhöz szárítani a pap- vidéken, súlyos aszály ide­rikát? jén ezek kiemelkedő össze­, , • . gek. A gazdaság évtizede a meTt korrekt°kapcsolatraftö- SSé^t^ W*** roücí.ni. A, mt. közössege, eredmenyet on­rekszünk. Az átadáskori mi­nőséget fizetjük, nem ipar­kodunk leminősíteni a pap­magukért beszélnek. T. I. Nyári virágpompa Csúcsforgalom a füvészkertben Városunkban a nagy ide­genforgalmi szezon a sza­A kert minden része más és más szemet gyönyörköd­badtéri játékok idejére tető látványossággal szolgál, esik, a József Attila Tudo- Egymás után nyílnak a fe­mányegyetem füvészkertjé- detlen növényházban a dél­ből azonban máris látogatá­si csúcsforgalomról kaptunk jelentést. Különösen a hét amerikai sivatagi tájak jel­legzetességei: az oszlop ala­kú kaktuszok. A fügekaktu­végi napokon fogadnak sok, szok pedig már érlelik mák­tt'.ykor naponta hatszáz- gubához hasonló formáiú nyolcszáz vendéget. Ügy­szólván nincs olyan KISZ­es építőtábor az Alföldön, amelynek fiataljai ne ke­resnék fel a növénybirodal­mat. amely szép környeze­tével kellemes kiránduló- helyére, a bejárati kapuhoz hely, de alkalmat nyújt az kerül Hemmert János alko­termésüket. Hazánkban itt található a legnagyobb, sza­badföldbe ültetett fügekak­tusz-állomány. Rövidesen ismét eredeti ismeretek gyarapítására is. Igazi nyári virágpompá­ban fogadja vendégeit a kert. A langyos vizű disz­tóban és a sziklakerttel öve­zett kisebb tóban tömege­sen virítanak a fehér és rózsaszínű tündérrózsák. A dísztó szépségének megőr­zése gondozást igényel: gyérítik, kézzel szedik ki a hínárt, s az egyéb gyorsan elburjánzó gyomnövénye­ket. tasa. az úgynevezett Györffy-gyürű. Györffy Ist­vánnak. a kert megalapító­jának emlékére egy évtizede készült pecsétgyűrű formá­jú nagyméretű rézdombori­tást annak idején egy élő fára tették, de az közben kipusztult. Most eRy beton alaozatú. időt álló cezloora helyezik, méltó és mara­dandó emléket állítva az egyetem neves professzorá­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents