Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ; ->>« A 75. évfolyam, 167. szám 1985. július 18., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Fiatalok a békéért Sajtótájékoztató a VI7 előkészületeiről A moszkvai XII. Világif­júsági és Diáktalálkozó elő­készületeiről tartottak saj­tótájékoztatót szerdán a De­mokratikus Ifjúsági Világ­szövetség székházában. A július 27-én kezdődő fesztivállal kapcsolatban Va­lid Maszri, a DÍVSZ elnöke egvebek közt elmondotta: mintegy 130 országból 20 cze- fiatal érkezik Moszk­vába, hogv nyílt, demokra­tikus légkörben vitassa meg azokat a fontos kérdéseket, amelyeket a VIT Nemzet­közi Előkészítő Bizottsága a találkozó politikai prog­ramjába foglalt. Emlékezte­telt arra: a világifiúsági és diáktalálkozó lehetőséget ad. hogy a különböző nem­zetek képviselői megismer­kedjenek egymással, és ki­fejthessék véleményüket az ifiúságot érintő oroblémák­ról. A fesztivál politikai programja sok eseményt foglal magában, szolidaritá­si ülések, országok, földré­szek közti eszmecserék, egy­egy konkrét téma körül csoportosuló tanácskozások egészítik ki a fő téma. a béke és c leizerelés jegyé­ben szervezett megbeszélé­seket — mondotta a DÍVSZ elnöke. Valid Maszri hangsúlyoz­ta az eddigi VIT-ek siker­rel zárultak, hatékony fóru­mai voltak a fiatalok együtt­működésének. A moszkvai fesztiválon az antiim­perialisti szolidnri'ás kerül a figyelem homlokterébe, külön.;<sen azért, mert az. utóbbi években jelentősen rosszabbodott a nemzetközi helyzet, s nagy szükség van — nolitikai. vallási elvek­től függetlenül — a koope­ráció elmélyítésére, a világ ifjúságának a háborút el­lenző, s a béke védelmét szorgalmazó együttes fellé­pésére. A világif.iúsápi találkozó előkészületeivel kapcsolat­ban a DÍVSZ elnöke kiemel­te: az utóbbi másfél esz­tendőben valamennyi nem­zeti előkészítő bizottság ki­dolgozta saját politikai programját. A széles körű érdeklődést jól jelzi, hogy ezeknek a bizottságoknak a munkájában a kommunisták mellett szocialista, szociál­demokrata, liberális, radiká­lis. kereszténydemokrata szervezetek is részt vesz­nek. Ez is arra mutat, hogy a fiatalok igénylik: saját maguk dönthessenek a jö­vömkrö' aktiv szerepet vál­lalhassanak a világ alakítá­sában. A nemzetközi előké­szítő bizottság ülései is az antiimperialista szolidaritás, a béke és a barátság jegyé­ben zajlottak. A DÍVSZ le­vélben mozgósította tagszer­vezeteit, hogv vegyenek részt a nemzeti előkészítő bizottságok munka Iában. A regionális szervezeteket is ecvültmüködésre ösztönöz­ték. ennek érdekében több országban konzultációkat szerveztek. A földraizi tá­volságok és a többnyelvűség nem akadályozzák :» fiata­lokat a megértésben — hangsúlyozta Valid Maszri —. a' antiimoerialista szo­lidaritás. a béke. barátság és olyan kérdések, amelyek közös nevezőt adnak az esz­mecserékhez. Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtótájékozta­tón elmondották: a helsinki záróokmány aláírásának ti­zedik évfordulója ep"beesik a fesztivál megrendezésével. Ennek szimbolikus jelentő­sége is van, s a találkozó idegén különös fiayelmet fordítanak azokra az esemé­nyekre, amelyek az enyhü­lési folyamat tetőpontját je­lentő helsinki konferencia­sorozatra emlékeznek. Az. évforduló napján, augusztus elsején közvetlen tévékap­csolatot hoznak létre Moszk­va és Helsinki között, utal­va arra. ho"v az enyhülési folyamat kezdeményezője a Szovjetun ió fővárosa volt. A nyugat-európai nemzeti előkészítő bizottságok mun­kájáról szólva kiemelték: ezek tevékenységében részt vesznek az illető oi-szágok legfontosabb ifjúsági szer­vezetei. A bizottságok Auszt­riában szolidaritási kam­pányt kezdeményezlek Ni­caragua újjáépítéséhez. Dá­niában gyűjtést szerveztek salvadori és nicaraguai is­kolák építésének unvagi tá­mogatására. Latin-Ameriká­ban 32 nemzeti előkészítő bizottságot alakítottak, ezek­ben a nolitikai és a társa­dalmi élet képviselői is te­vékenykednek. Politikai programjukban az. anliim­neriaüsta szolidaritás mel­lett a chilei és a paraguayi fasiszta diktatúrák elítélése szerapel. Bővült a választék A könnyűipar első féléve A könnyűipar — az elmúlt év azonos időszakát alapul véve — az idén 6,6 százalék­kal növelte termelési értékét. Ez a tervezett növekedésnél 0,6 százalékkal kevesebb. Ki­emelkedően jó eredményt — 9 százalékos termelésnöveke­dést — ért el a papír- és nyomdaipar, ugyancsak az. átlagon felül teljesített a kötőipur és a pamutipar. A növekedés üteme némi­leg elmaradt a tervezettől a cipőiparban, a textilipar egé­szében, ezen belül is a gyap­jú- és selyemiparban. A gyapjúipar termelési értéke például mindössze 1,7 száza­lékkal több a tavalyi első fél­évinél. Ennek oka részint a létszámhiányban, részint a kedvezőtlen piaci helyzetben keresendő. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis lanvhult a belföldi piac érdeklődése a gvapjúszönyegek és -takarók iránt. A lassuló ütemű, de .folya­matos létszámcsökkenés mel­lett jelentősen, mintegy 8 százalékkal nőtt az. egy dol­gozóra jutó tprmp'ási 7-rtp'< a könnyűiparban. Ez. azt jel­zi. hogv a munkaidő jobb ki­használásával, új technológi­ák, korszerű munkaszervezé­si eljárások bevezetésével si­került javítani a termelé­kenységet. Az ágazat termékeinek je­lentős részét belföldön érté­L kesíti. Az első félévben bő­vült a választék, különösen a ruházati és a cipőipari ter­mékekből sikerült a tervezett szintén kielégíteni a vá­sárlók igényeit. Az év elején ugyan nem volt elegendő fér­fiöltöny és csecsemöruházati cikk, de a termelöket érde­keltté tették a gyártásban, így mostanra a kötött cse­csemöruházati cikkek leke­rültek v- hiánylistáról, és fér­fiöltönyökből is csökkent a hiány. Még mindig kevés vi­szont az olcsó elemes bútor és a kárpitozott garnitúra. Ezekből több fogyna, annak ellenére, hogy a bútoripar termékei iránt az idén ki­sebb a kereslet, mint egy év­vel korábban. A könnyűipari vállalatok, szövetkezetek teljesítették exporttervük arányos részét, mintegy 11 százalékkal ma­gasabb árbevételt értek el. mint az elmúlt év azonos időszakában. A szocialista piacra készülő termékekbői pótolták a tavalyi elmaradá­sokat, és eleget tettek idei vál'alt kötelezettségeiknek is: 27 százalékkal több árut — főleg ruházati terméket — "•/"állítottak partnereiknek, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Nem sikerült vi­szont a konvertibilis export­tervet teljesíteni, sőt a tőkés export értéke az előző évihez képest — dollárban számol­va — csaknem 12 százalék­kal csökkent. Ezen belül is jelentősen visszaesett a bőr­export, mivel a világpiacon korábban kelendő sertésbőr helyett mostanra a finom nappa lett a divat. Emellett a könnyűipar más termékei­nek konvertibilis exportja sem a tervezett szinten ala­kult. Az év második felében a legfontosabb feladat a ter­melés olyan mértékű növelé­se, aminek eredményeként egyaránt lehelövé válik a belföldi, a szocialista és a konvertibilis piac igényeinek jobb kielégítése. (MTI) Nem elég a rózsás kötény Már minálunk babám Azt mondta a nóta, hogv „az jött a szokásba, nem szedik a meggyet .. föde­les kosárba ..." Jó, hogy szokásba jött, mert elkép­zelem, milyen nyűgös dolog lehetett szemenként emel­getni a födelcs kosár tete­jét. Örömmel üdvözlöm azt az innovációs korszakvál­tást. . miszerint a meggv „rózsás, mint gyümölcssze­dési technológia" alkalma­zásával „leszedődik", csu­pán c;ak Babám nevü gya­logmunkás szükségeltetik hozzája, plusz rózsás kö­tény, mint meggybegyűjtési kézi készülék. i Kistelek, Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetke­zet, perceli terület, megy­gyes. Ameddig a szem ellát — és még egy kicsit tovább. A gazdaság 63 hektárnyi meggyültetvénvéhez a ma­gyar textilipar egyheti ró­zsáskötény-gyártó kapacitá­sa kevés lenne, éppen ezért most a napokban — végre először, amióta a léeszben megy a meggy — nagyot váltottak a betakarításért felelős szakemberek. Igaz, hogy a hagyományos kézi szedést — mint felvételünk bizonyítja — is alkalmaz­zák, s a betakarításban is­kolás diákok is segédkez­nek, gépesítettek is. Azaz. most nem megy a legény a fára ... Marjai József Jugoszláviába utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a jugoszláv kormány meghí­vására szerdán Jugoszláviá­ba utazott Ütja során a miniszterel­nök-helyettes hivatalos lá­togatást tesz a Macedón Szocialista Köztársaságban és a Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaságban. Megbeszéléseket folytat a két köztársaság és hazánk közvetlen .kapcsolatairól. Marjai József kíséretében utazik Szabó Imre ipari mi­nisztériumi államtitkár és Lörincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara fő­titkára is. Elutazáskor a küldöttséget a repülőtéren Milovan Zi­dar. Jugoszlávia budapesti nagykövete búcsúztatta. (MTI) Munkában a rázógép — Minek mennék — mondja Szanyi Ferenc, a szanki téesz gépkezelője —. ez a gép többet tud, mint háromszáz ember. És bemulatja. A traktor vontatású masina egv hosszú karral befogja a fa törzsét, és a kezelő indítá­sára néhány másodpercig olyan erővel — és aoró mozdulatokkal — rázza meg a gazdag terméstől roskado­zó meggyfát, hogy pár pil­lanat alatt csak az ágai maradnak. No meg a • ma­gabíróbb levelek . .. Négy asszony tartja a hengerre fel-le tekerhető takarmány­ponyvát, a harminc-negy­ven rózsás kötény méretűt, amelyet megrakodva felcsé­vélnek, s a gyümölcsöt fu­tószalagra adja a lendület. Kürtösi Zoltán agrármér­nök-brigádvezetötöl tudom, hogy a rázógép egyetlen nap alatt két műszakban 900 —1000 fát szabadit meg lé­dús terhétől, s így teljes ga­ranciát nyújt arra. hogy a jó időben, a megfelelő gyü­mölcsáreüség állapotában elkezdett szüret megnyugta­tóan sikerülhet. A tízéves gyümölcsös egyébként most ért termőképessége csúcsá­ra. Ezt igazi! ja. hogy a szerződésben vállalt 1500 mázsa meggyet már most. jóval a szüret vége elölt leszállították a Dél-alföldi Pincegazdaságnak, n már el­érték a 2900 mázsát. Az ötlet kitűnő, amit le­het. gépesítenek a mezőgaz­daságban. Kár, hogy nem a kistelekieknek jutott előbb eszébe. Ö:< ugyanis bérlik — óránként másfél ezer forintért a Schaumunn •Aázógépet. Legényestül — aki ugye nem megy föl a fára. Majd egyszer nekik is lesz saját — legényük... Igriczi Zsigmond k

Next

/
Thumbnails
Contents