Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-17 / 166. szám

7 Szerda, 1985. július 17. A DM 1985. évi idegenforgalmi melléklete Nevezetességek, látnivalók Az árpádhalmi tanyai elemi népiskola Kilátás a makói ha*ymásházból Szekerek, szánok a fészerben Az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark bejárati épületének támpilléreit körformájú domborművek diszilik. Utalnak az ajándékozó Szeged város történetére, jellegzetességeire, de kettő művészi módon sűríti Ópusztaszer üzeneteit. Az egyik egymásra rakódó földrétegeket ábrázol, mintegy közölve: az itteni föld mélye ösi titkokat öriz. A régészek ásói nyomán megelevenedik a múlt. Az egymásra rakódó földrétegei az egymást követő történelmi korokról tudósítanak. az előkerült leletek elődeink éleiét reprezentálják. Ugyanakkor e földbe népünk sorsának jelzökarói verettek. Ópusztaszer jelkép: az orszúgalapitás bölcsöhelye, a magyar államiság, a; új hazában való megtelepedés, az otthonteremtés szimbóluma. Es az 1945-ös földosztás, a „második hor.fogla'ás" jelzökaró.a is — mini az p bizonyos másik dombormű hirdeti. Ady Endre maró gúnnyal ostorozta a Pallaviciniek pusztaszeri vadászatát, de tévedés lenne azt hinni, hogy Szert, annak névét, nemzetének történetét állította pellengérre. Juhász Gyula mindig is hitt az itt élö emberekben, bizott egy becsületesebb, jobb Magyarország megszületésében, amikor versében így sóhajtott: „ó szeri puszta: szabad és örök / Gőgös fajomnak e jelképe te... / Bagoly huhog a bús rom rejtekén, / Ó szeri eskü: hadd idézlek én!" Az sem lehet véletlen, hogy az u'.óbbi évtizedek közéleti lírájának egyik kiválósága, Váci Mihály A szeri országgyűlésről több mint 300 esztendővel később írott adatok tudósítanak. Vajon mennyire tekinthetjük hitelesnek Anonymus Gcstájának följegyzéseit? Mennyire színezte a három évszázaddal azelőtti tényeket az Idő. a fantázia, a mesélőkedv? Van-e módszer, amellyel az írott források előtti múltba is eljuthat a tudomány? A régészek mindenesetre Öpusztaszeren is vállalkoztak arra, hogy vallomásra bírják a Tisza mentén hosszú évszázadokig háborítatlan földet, leássanak az egymásra rakódott rétegek mélyére, és a leletek mozaikjaiból következtessenek történelmünk nagy pillanataira. Ha ma valaki az Árpád-emlékmű melletti dombról nézi Szer monostorának föltárt alaprajzát, és meglendíti fantáziáját, kialakulhat benne egy kép őseink életéről. S bár a monostor köveit széthordták, a föltárás lendülete az elmúlt évszázadban hol nekilendüli, hol megtorpant, aa utóbbi évtizedek kutatásai bizonyították, hogy Szeren hét periódus előzte meg Anonymus korát, s ez generációkra átszámítva azt jelenti, hogy a legrégebbi templomrészlet az első ezredforduló táján épülhetett. A közelmúltban a monostor mellett elkezdődött a környező mezőváros településnyomainak feltárása is, az épületmaradványokon kívül jelentősek a sírleletek. A bennük talált érmek, övesatok. párták, díszek, textilmaradványok, mindmind a korabeli életmódra utalnak. Az egykori templom kapubélletének szobortöredékeit restaurálták, kiegészítették, s román és koragótikus szobrászatunk szép darabjai ma e. monostor falánál köszöntik a látogatót. A környék történetének másik jelentős fejezete a Pallaviciniek uradalma, melynek okiratát 1803. január 3-án szignálták. A mintegy 140 évig tartó birtoklás időszakának külön fejezete a millennium éve, amikor nagy hevülettel, hazafias, díszmagyaros indulattal elhelyezték a ma nyolc oszlopon álló Árpád-emKelet felöl cimű költeményében is megidézi a tájat és históriáját. „Utam kétezer éve lelt út: ,' — szolgák, rabszolgák, vad nomád / pásztorok, keresztesek, hajdúk, / kurucok hólepte nyomán , jövök, — honnan a pór hadaknak / élén — mindig Kelet felöl! — / jött a Szabadság! — s forradalmak / rügye volt minden zárt ököl / / Itt nézek szét, lóról leszállva: / — legelőnek jó lesz e táj? / Itt kezdődött nehéz próbája: / — hazának milyen lenne már?! / Az első sátorfa helyére i itt verték az első karót, / s indultak ezer ével késve / a földet és hont foglalók..." Egymásra rakódó földrétegek, egymásra torlódó történelem, népünk évezredeinek állomásait kijelölő karók; Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark. „Az emlékpark létrehozása nagy adósság törlesztése, és ez országos adósság. De azt is látnunk kell, hogy a kijelölt feladatok között bőven akad táj- és helyi jellegű, amelynek megoldása elsősorban a mi feladatunk. Nekünk, helyieknek, mint a terület gazdáinak és tulajdonosának, nyilván többet kell tenni, nagyobb áldozatot kell vállalnunk, mint távolabbi országrészek lakosságának." — olvashattuk egy ismertető füzetben. De vajon milyen is az ópusztaszeri látványosság? Mit nyújt a természet szerelmeseinek, a régészet, a történelem, a néprajz iránt érdeklődőknek, mit kínál a pihenni, szórakozni vágyóknak? Az emlékpark bejárati épülete lékmü alapkövét, és megkezdődött az úgynevezett „szobori búcsú" hagyománya. Az új dátum 1944 ősze, amikor a szovjet csapatok erre a földre érkeztek. A következő esztendő tavaszán elfogadták a földreformot, és március végén, ünnepi külsőségek közöli, a felszabadított területek egyik legnagyobb birtokán, a Pallavicini-uradalamban kezdték el a földosztást, amit „második honfoglalásként" említ legújabb kori történelmünk. * A dél-alföldi Tisza-vidék ritka és csodás természeti adottságai, históriai emlékei jóvoltából régóta foglalkoztatta az ország dolgában gondolkodókat, hogy az eddgieknél jobban és tartalmasabban ki lehetne használni a rejtett lehetőségeket, és a tervekben kibontakozó környezetet ismeretterjesztésre, történelmi tudatformálásra, idegenforgalmi célokra. A Szegedtől majdnem Csongrádig terjedő Pusztaszer— Fehér-tói Tájvédelmi Körzet a Tisza vonalát, követve kiváló adottságokat kinál e koncepció megvalósítására. S bár a millennium óta az Árpád-emlékmű környéke népszerű búcsújáró hely volt, a lehetőségeket nem yolt nehéz bővíteni. Társadalmunk megtalálta azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek segíthetik a történelmi tisztánlátást, a szocialista tudat gazdagítását, népünk önismeretét és önbecsülését. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkárának kezdeményezésére született á döntés az országos emlékpark létesítésére. Különösen az utóbbi esztendőkben szemmel látható a gondosan és szelektíven támogatott gondoskodás, a tervszerű fejlesztés. * Az érkezőket szegedi kapu fogadja. A honfoglalók jurtáinak formáját, idézi Kiss István építész beton-, fa- és üveg fogadóépülete. A félköríves falat Tóth Valéria több mint hetven négyzetméteres bronz domborműve díszíti. Az alkotást az avató Tóth Dezső miniszterhelyettes az emberiségnek tett nemzeti vallomásnak nevezte. A szobrász rólunk szól, tematikailag és stilárisan is kapcsolódva a hely szelleméhez. A részletek két hangsúlyos jelenetet fognak közre, az egyik az aralóünnep, a másik az új kenyér ünnepe. A frissen szántott barázdák között szél fútta ruhákban fiatalok hozzák a föld és a munka ajándékát, az újsüttetű, friss kenyeret, az „életet". Köszöntő és búcsúzó e dombormű, az Isten hozott! üdvözlése és a Viszontlátásra! intése. A bejárati épülettől két út vezet. Szinte jelképesen, az egyik a múltba, a másik a jelenbe invitál. Az előbbi a millenniumi Arpád-emlékművet célozza meg, mely mögött ott-a szeri monostor föltárt alaprajza, mellette a múltból üzeneteket hozó szobrok. A másik oldalon, ahol egykor a Tisza kanyargott, már látható a Feszty-körképet is befogadó monumentális múzeumi épület kúpos tömbje. Nóvák Istvánnak, a Csomiterv építész-tervezőjének elképzelése alapján létesült körcsarnok ad majd helyet a 118 méter hosszú, 15 méter magas Feszty-műnek, a Magyarok bejövetelének, melyet a szegedi múzeum munkatársai restaurálnak. Több kiállítás is látható majd itt: bemutatják az ásatások leletanyagát, a magyar historizmus legjelentősebb képzőművészeti alkotásait, az agrártörténet dokumentumait. Az épület tetejéről, a körkilátóból, nagyszerű panoráma tarul majd a látogatók elé, a környező alföldi tájra. A másik kapukijárat a közeljövőben elkészülő felszabadulási és földosztási emlékműhöz vezet, mely előtt alakítják ki a népgyűlések terét. Kiss Sándor szobrászművész és Vadász György építész pályadíjnyertes műve egy hatalmas harangtorony, mely jelképiségével, méretével, messze hangzó zúgásával méltón hirdeti majd történelmünk progresszivitásának folytonosságát, a haladó Az Árpád-emlékmű cs a gótikus szobrok hagyományok beépülését mindennapjainkba. A monostort és a népgyűlések terét köti össze a népi épületegyüttes és a mezőgazdasági gépgyűjtemény. A skanzen épületeit a megye városai ajándékozták az emlékparknak. Már látható a teljes hitelességgel felépített és eredeti tárgyakkal berendezett szegedi és szentesi tanya, a csongrádi halászház, a makói hagymás porta, az árpádhalmi tanyai elemi népiskola, a vásárhelyi olvasókör, a kovács- és szíjgyártó műhely, a kocsimúzeum. A mezőgazdasági gépgyűjtemény a monumentális gőzekétől a legendás körmös traktoron, a szegedi járásbán egykor pöfögő kisvasút szerelvényén át az első vegyvédelmi repülőgépig bemutatja az immár muzeális értékű masinákat. * Darutollas büszke Árpád vezér közel száz esztendeje jelzi a millenniumi oszlopcsarnok csúcsán, hogy 896-ban a Verecke felől érkező nomád magyarok, honfoglaló őseink itt ejtették szerét, ezen a pusztán az országalapításnak. E táj földjére „Árpád vére győzelemben csorga", ez az a hely, ahol „a vezér és nemesei elrendezték az ország minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindent elrendeztek, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, r.icrt ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának." Anonymus Gestájának sorai romantikus legendává terebélyesedtek az évszázadok során, de a honalapítás, a nemzetté válás bölcsőhelye tudatunkban máig Ópusztaszer. Századoknak kellett eltelnie, míg újabb jelképes karót verhettek a pusztaszeri földbe. 1945. március 29én országos ünnepség keretében itt kezdték el c földosztást, mérték a határt, jogos tulajdonosárak adták ősi jussát, a földet. Ez is honfoglalás volt, mégpedig igazi, mert igazságos. Nem véletlen, hogy hazánknak ezt a természeti szépségekben gazdag és históriai sorsfordulókat őrző helyét Nemzeti Történeti Emlékparkká nyilvánították, ahol a gyarapodó látnivalók, a mind gazdagabb emlékanyag mellett a legnagyobb ünnep augusztus 20-a, államalapításunk, alkotmányunk és új kenyerünk jelképes ünnepe. TANDI LAJOS