Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Jövőnk biztosítéka a következetesebb, jobb munka Nemzetközi ENSZ-szimpózium Szege Biotechnológia Lázár György beszéde a választási nagygyűlésen Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Miskolcon, a városi sportcsarnokban. A mintegy négyezer résztvevő között ott voltak Borsod megye és Miskolc politikai cs társadalmi életének vezetői, az üzemek, intézmények küldöttei, valamint a megye országgyűlési képviselőjelöltjei, és számosan a tanácstagjelöltek közül. A Himnusz elhangzása után Zödi Imre, a megvei népírontbizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket és nyitotta meg a nagygyűlést. Ezt követően Lázát György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. — A néhány nap múlva isorra kerülő országgyűlési és tanácsi választások szervesen illeszkednek abba a nagy fontosságú belpolitikai eseménysorozatba, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt ez év márciusában megtartott XIII. kongreszszusával vette kezdetét, ha'zánk felszabadulásának 40 évfordulója megünneplésével, a május 1-jei tömegdemonstrációkkal cis a Hazafias Népfront választási felhívását követő jelölő gyűlésekkel folytatódott — hangsúlyozta elöljáróban, majd ígv folytatta: a jelölő gyűlések mindig figyelimet keltű, fontos aktusai u választási előkészületeknek, most még inkább azok. IA jelölő gyűlések, amelyeken több mint másfél millióan vettek részt, és közel 150 ezren hallatták szavukat, valódi közéleti fórumokká váltak. A résztvevők a Hazafias Népfront platformjával való egyetértés kinyilvánítása és az eredmények elismerése mellett jobbító szándéktól áthatott szenvedéllvel és kendőzetlen nyíltsággal szóltak az ország és a szűkebb közösség problémáiról, a megoldásra váró gondokról is. S ami legalább ennyire fontos, gondolatgazdaságunkkal — közel 90 ezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el — hozzájárultak a XIII. kongresszus határozatában kijelölt, a Hazafias Népfront által nemzeti programmá nyilvánított társadalmi feladatok teljesebb megfogalmazásához. — Újból bebizonyosodott, bogy hazánkban a politika formálása nem a kevesek kiváltsága, annak alakításában az egész nép, a társadalom minden rétege, a szocialista célokat magáénak valló minden törvénytisztelő állampolgár — világnézetre, nemzietiségre való tekintet nélkül — aktív részt vállalhat, s mint arról ismét meggyőződhettünk, részt is vállal. — A kormány munkájáról szólva elmondhatom — folytatta —, mi is arra törekedtünk, azt tartottuk a legfőbb kötelességünknek, hogy a nehéz, olykor kritikus nemzetközi viszonyok és a korábbinál bonyolultabb feltételek között is érvényt szerezzünk a XII. kongresszus iránymutatásainak, eleget tegyünk legfelsőbb államhalalmi és népképviseleti szervünk, az Országgyűlés által támasztott követelményeknek. Arról adhatok számot, hogy az elmúlt években továbbléptünk az államélet demokratizmusának növelése terén, intézkedéseink nyomán feüődött a központi és a helyi igazgatás, némileg gyorsult és egyszerűbbé vált az ügyintézés. Bár a gazdasági feladatok sok energiát vettek igénybe, növekvő figyelmet fordítottunk a tudomány, a kultúra, a közoktatás. a közművelődés fejlődésének előmozdítására, az olyan nagy fontosságú társadalompolitikai kérdésekre, mint a népesedési helvzet javítása, az oktatás fejlesztése, a szociálpolitika formálása, a településfejlesztés új alapokra helyezése. Tudatában vagyunk, hogy munkánkban még sok a javítanivaló. Ezért továbbra is elsőrendű kötelességünknek tartjuk az állami irányítás, a kormányzati munka, a helyi igazgatás, a gazdaságirányítás korszerűsítésének folytatását, az oly spje bosszúságot okozó bürokrácia visszaszorítását, a szocialista normáinktól idegen, az emberek igazságérzetét sértő jelenségekkel szemben való határozottabb fellépést, a végrehajtás ellenőrzésének fokozását. A XIII. kongresszus, felszabadulásunk 40. évfordulója arra is alkalmat adtak, hogy ismét számba vegyük honnan indultunk, és meddig jutottunk a szocialista társadalom építésének magunk választotta útján. Hivalkodás nélkül elmondhatjuk, hogy az elmúlt 40 év alatt — bár voltak időszakok, amikor a külső körülmények, vagy éppen saját hibáink folytán súlyos nehézségekkel kellett megküzdenünk — marxista—lenista pártunk vezetésével népünk olyan művet alkotott, amelyre méltán büszke lehet. Hazánk a felszabadulás előtti időkre jellemző elmaradottságból felküzdötte magát a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába, megbecsült tagja a békéért és a haladásért küzdő nemzetek sorának. A népi hatalom szilárd, a szövetségi politika jegyében mind egyre megújul és erősödik a szocialista nemzeti e®ység, maradéktalanul érvényre jutnak az alapvető emberi jogok, teljes a létbiztonság, a dolgozó emberek számára biztosított a tisztes megélhetés. Az utóbbi évek nehezebbé vált körülményei között is sikerült megőriznünk vívmányainkat, minden gond és nehézség ellenére előbbre jutottunk a szocialista építés útján. A tények arról tanúskodnak, hogy a fejlődés — bár az előirányzatok egy részét előreláthatóan nem tudjuk teljesíteni — a VI. ötéves tervben kitűzött irányban halad. A nemzeti jövedelem négy év alatt 8,5 százalékkal a termelékenység ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Az ipar termelése több mint 10 százalékkal bővült. A mezőgazdaság az előző üt év átlagához képest 12—13 százalékkal termel többet. Minden eddiginél nagyobb eredményt ért el a gabona és az ipari növények termelésében!, feldolgozásában, ami a belföldi szükségletek kielégítése mellett ió lehetö(Folytatás a 2. oldalon.) Bizonyos, hogy az utóbbi évtizedek leggyorsabban fejlődő tudományága a biológia. Nem véletlenül beszélnek világszerte a biológia forradalmáról. Húsz esztendővel ezelőtt még a lexikonok sem tudtak olyan kifejezésekről, mint génsebészet, vagy biotechnológia. E robbanásszerű fejlődés az elméleti alapkutatások eredményei nyomán mindinkább a gyakorlat korszakos problémáira is keresi a választ. A társadalom és tudomány kapcsolatának összefüggését és a minőségi tendenciák erősödését jelzi például, hogy a történelem folyamán a fizikától először csak jobb gőzgépeket és motorokat kért a gyakorlat, ma már atomenergiát, tranzisztort és számítógépet kapott; a kémiától jobb festéket és gyógyszert igényelt és kapta a műanyagok gazdag családját; a biológia pedig azzal lepte meg a világot, hogy felismerte, miként lehet egy élőlénybe új tulajdonságot bevinni, ami lehetővé tett egy új típusú növénytermesztést, élelmiszeripart és új gyártási módszert, amit biotechnológiának, nevezünk. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában A biotechnológia jelentősége a jövő gazdasági fejlődésében címmel nemzetközi tanácskozás kezdődött az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Az ötnapos szimpóziumon 29 ország mintegy 150 képviselője vesz részt, a tudósok mellett politikusok, ipari szakemberek is eljöttek Szegedre. A biotechnológia a gazdasági Pintér József felvétele A konferencia résztvevőinek egy csoportja Vendégváró // A szegedi paprikafeldolgozóban a nyári vendéglátásra is készülnek. Kézzel csomagolják díszes zsákokba, zacskókba a szuvenírnek, ajándéknak szánt szegedi paprikát. S gyártják jugoszláv licenc alapján a Vegetál is. Schmidt Andrea felvételei fejlődés jövőjére gyakorolt jelentőségével foglalkozó konferenciát támogatja az ENSZ Európai GazdaságiBizottsága. A tanácskozás célja, hogy széles körű eszmecserét és kapcsolatot biztosítson, vizsgálva, mi-lyen szerepet játszhat a biotechnológia a gazdaság különféle szektoraiban. Hat központi téma köré csoportosul a program: a nemzeti biotechnológiai fejlesztési programok és stratégiák; előrelátható fejlesztések a mezőgazdaságban, az élelmiszer-termelésben és -feldolgozásban; tervezett fejlesztések a gyógyszeripari termékeknél, diagnosztikumoknál és a bioinformatika; célok a vegyiparban és a kohászatban; lehetséges hosszú távú feladatok, beleértve a szociális szempontokat; a biotechnológia szerepe a jövő gazdasági fejlődésében. A szélesebb körű célkitűzések között szerepel, hogy a szimpózium segítséget nyújtson a kormányoknak és döntéshozóknak a biotechnológiai fejlesztési programok és stratégiák prioritásának felmérésében, összehasonlítva a kutatás egyéb területeivel. Hivatott továbbá arra, hogy következtetéseket vonjon le, ajánlásokat dolgozzon ki, és elősegítse az Európai Gazdasági Bizottság keretében belül a nemzetközi biotechnológiai együttműködéseket A tegnapi ünnepségen Klaus Sahlgren, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkára nyitotta meg a konferenciát, majd Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. A tanácskozás bevezető előadását Láng István akadémikus, az MTA főtitkára tartotta. Referátumában a szerteágazó téma néhány kiemelt problémáját tekintette át. Előadásának első részében a biológia utóbbi két évtizedének fejlődését vázolta, párhuzamosan a műszaki gyarapodással: Szólt arról, hogy a húsz évvel ezelőtti prognózisok, közül sok: minden megvalósult, sok új eredmény született, de az élet korrigálta is az előrejelzéseket. Az elmúlt tíz esztendőben a biológia számára is űj kihívás jelent meg: a népesség nagyarányú növekedése, az élelmiszer, a nyersanyag- és energiahiány, a környezetszenynyezés ártalmai. A biotechnológia az a tudományág, amely valamennyi gond enyhítésére ígéretes lehet. A továbbiakban szólt arról, hogy a politika igen hamar felismerte a biotechnológia jelentőségét, s a nyolcvanas évek elején, fejlesztésére, világszerte kormányprogramok születtek. Nyilvánvalóvá vált, hogy az új gyakorlati eredmények hasznosítása komoly üzleti vállalkozás is. Három nagy terület vált érdekeltté: az élelmiszeripar, a takarmány-előállítás és a gyógyszeripar. Láng István azt is hangsúlyozta, hogy hazánk gazdaságilag érdekelt minden olyan irányzat alapos vizsgálatában és felkarolásában, amely összefügg erőforrásaink hasznosításával. Mezőgazdaságunk és az erre alapozott élelmiszeripar gazdasági életünk jól fejlett ágazatai, amelyeknek további korszerűsítése függvénye a biotechnológia fejlődésének. A jelentős tradíciókkal rendelkező magyar gyógyszeripar is idekapcsolódik, amely a már előbb említett mezőgazdasággal és élelmiszeriparral Magyarországon a nemzeti jövedelem képzésének igen jelentős tényezője. A plenáris ülést követően megkezdődött a munka a szekciókban. A záróülésre pénteken délután kerül sor, a résztvevők ekkor fogadják el az összefoglaló jelentést és ajánlásaikat. T.L.