Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

3 Szövetkezeti tanácskozás Szerdán Rév Lajos soros elnök, vezetésével ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége. A testület felhívást fogadott el a 63. nemzetközi szövetkezeti nap előkészítésére. A dokumentum a magyar szövetkezetek fő tennivalójaként az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott program munkaterületükön adódó feladatainak végrehajtását jelöli meg. Csatlakozik a felhívás a Szövetkezelek Nemzetközi Szövetsége indítványához, amely ez alkalommal a bizalom légkörének helyreállítására, a minden nemzet számára biztonságot nyújtó tartós béke megteremtésére, a fejlődő országok szövetkezeli mozgalmának támogatására hívja fel a figyelmet. Az elnökség elhatározta, hogy július 6-án, a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából Zalaegerszegen — a helyi szervekkel együttműködve — kibővített ülést tart. Jóváhagyta az elnökség a Párizsban székelő Nemzetközi Szövetkezeti Egyelem június 6. és 12-e között Magyarországon megrendezendő ülésszakának programját. A magyarországi tanácskozásnak külön jelentőséget ad az, hogy az évente különböző országokban megrendezésre kerülő „vándor" egyetem első alkalommal rendez ülésszakot szocialista országban, és ugyancsak első alkalommal foglalkozik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szövetkezeti kérdéseivel. Az egyetem résztvevői BácsKiskun megyében különböző típusú szövetkezeteket is tanulmányoznak. (MTI) Magyar-svéd vállalat A Hungarotex Textil-külkereskedelmi Vállalat, az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet és a svéd Mölnlycke Consumer Products cég vezetői csütörtökön Budapesten a Duna Intercontinental Szállóban vegyes vállalat alapító szerződését írták alá. A százmillió forint alaptőkével létrehozott vegyes vállalat Sancella—Hungary Kft. néven a jövő év elején Nagykátún kezdi meg működését. Svéd gépeken és berendezéseken, svéd technológiával évente mintegv 400 millió forint értékű egvszer használatos pelenkát és egészségűid betétet állítanak elő. amelynek háromnegyedét hazai felhasználásra, egynegyedét tőkés exportra szánják. A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozója Szigorúan, de humánusan Táppénzügyek a megyében A társadalombiztosítási törvény szerint „Keresőképtelen az a dolgozó, aki keresőfoglalkozású munkáját betegség miatt átmenetileg vagy tartósan ellátni nem tudja." Emiatt természetesen nem marad senki jövedelem nélkül: „Keresőképtelensége idejére a dolgozót láppénz illeti meg." Így szól a paragrafus, de mit tükröz a gyakorlat, a való élet? A megyei Társadalombiztosítási Tanács tegnapi, csütörtöki ülésén a táppénzzel kapcsolatos Csongrád megyei tapasztalatokat tárgyalták meg a résztvevők. Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének beszámolóját drSzijj Ilona, megyei táppénzellenőrző főorvos és dr. Bóka Ferenc, az igazgatóság ellenőrző főorvosa egészítette ki. Hogy milyen a Csongrád megyében élő emberek egészségéről, az orvosszakértőkről, a munkáltatókról kialakult véleménye a társadalombiztosítás szakembereinek? A keresőképesség, illetve — képtelenség elbírálásában oly jelentős szerepet játszó orvosszakérlök, valamint a vállalatok, intézmények hozzáállását nem értékelik egyértelműen hibátlannak. Tény ugyanis, hogy az 1983-as évhez képest tavaly 0,1 százalékkal roszszabbodott a megye táppénzes arányszáma. Míg Szegeden, Hódmezővásárhelyen lényeges értékváltozást nem tapasztaltak ezekben a mutatókban, Szentesen, Csongrádon és vonzáskörzetében jelentősen megnőtt ez az arányszám. A megye láppénzes költségei — többnyire az átlagkeresetek növekedése miatt — 16 millió forinttal emelkedtek, elgondolkodtató jelenség azonban, hogy az egyébként elenyésző, vállalatok terhére kifizetett táppénzes költség 200 ezer forinttal csökkent. A munkáltató nyilvánvalóan nem szorgalmazza, hogy „csak" 1—3 napra maradjon otthon megbetegedett alkalmazottja. Figyelemre méltó megfigyelés: zimankós, esős időben hirtelen „megugrik" főként az építőiparban tevékenykedő, gyengélkedő, táppénzes kisiparosok száma. Sajnos továbbra is vannak olyan szakmák — a textil-, a ruha-, az élelmiszer iparban — amelyekben a táppénzes arányszám meghaladja a megyei átlagot. Az okok valószínű, hogy a vállalati túlmunkában, túlórázásban, a gmk-ban keresendők. A megbetegedések sorában a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri, valamint az ideg-elme betegségek állnak az élen, megelőzésükért, a táppénzes fegyelem megszilárdításáért többet tehetnének a munkáltatók. Jóleső érzéssel hallgattam ezen a tanácskozáson az orvosok felelősségével kapcsolatban elhangzottakat: azt, hogy a paragrafusok szigorú, ám nem merev betartása mellett indokolt esetben helyes, ha humánus szempontokat is érvényesítenek. Történetesen, ha 2—3, pihenésre szánt nappal megelőzhető egy hosszanabb betegség. Az ülésen az igazgatóság szakelőadói beszámoltak még különböző törvényességi ügyekről, a kivételes ellátás iránti kérelmek sorsáról is. Ch. A. Országos ankét A textil- és cipőipar tervéről A ruházati ipar, valamint a bór-, a szőrme- és a cipőipar hetedik ötéves tervének előkészítéséről csütörtökön országos ankétot tartottak a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. A tanácskozáson — amelyet a Kamara több tagozata MTESZ-egvesületekkel közösen rendezett — több mint háromszáz vállalati vezető, műszaki-gazdasági szakember tájékozódott az ágazat elkövetkező ötévi feladatairól. Cseh József ipari miniszterhelyettes nyitó előadásában tájékoztatta a résztvevőket a hetedik ötéves terv előkészítésének fázisairól, különös tekintettel az ágazati feladatokra. Emlékeztetett rá, hogv az 1970—1980 között végzett textilipari rekonstrukció a hetvenes években együtt járt a termelés növekedésével, ami azonban az elmúlt években lelassult. A beruházás viszszafogása érzékenyen érintette a textil- és cipőipart, s akadályozta az ágazati termelési struktúra korszerűsítését. Jelentősek a munkaerő-problémák is: a ruházati ipart 1980 és 1984 között több mint 30 ezren hagyták el, más területen munkát keresve. Ezek a körülmények alapvetően meghatározzák a következő ötéves tervben elvégzendő fel- fejlesztését; a másik az emadatokat. Közülük is a leg- béri munkát felváltó, nagy fontosabbak: a műszaki fej- termelékenységet eredmélesztés meggyorsítása; az n.yezö új technológiák beezzel összefüggő kutatás- vezetését segíti majd elő. fejlesztés inténzívebbé tétele; a beruházási tevékenység fellendítése, végeredményben korszerűbb, versenyképesebb és gazdaságosabb termékstruktúra kialakítása. A hetedik ötéves tervidőszakban kiemelt fel(MTI) A Minisztertanács és a SZOT képviselői csütörtökön áttekintették a népgazdaság 1985 január—áprilisi fejlődését. a terv megvalósításának helyzetét. A tanácskozáson a kormány részéről részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari miniszter, Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke; a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről Gál László, Nagy Sándor, Sólyom Ferenc titkárok, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A találkozó résztvevői megállapították, hogy a termelés hatékonysága az elmúlt négy hónapban kisebb mértékben emelkedett, mint amire az ez évi terv készítésekor számítottunk; az év eleji rendkívüli hideg okozta károk és az energiakorlátozások miatt kiesések voltak a termelésben, csökkentek egyes exporttermékek külpiaci árai. Ezek, valamint a versenyképesség terén a lassú javulás nehezítik a terv fő céljainak elérését. A Minisztertanács a kedvezőtlen hatások ellensúlyozása, a népgazdaság 1985. évj tervszerű fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tett. A szakszervezetek képviselői kifejezték, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyetértenek. Alapvető népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek a termelésben és az értékesítésben bekövetkezett lemaradások behozását egyenletes termeléssel, piacképes termékek előállításával tegyék lehetővé. Különös gonddal ügyeljenek arra, hogy elkerülhető legyen a termelésnek a nyári hónapokban a korábbi évekre jellemző visszaesése. Nagy jelentőségű az anyag- és energiaráfordítások csökkentése, az erre irányuló korrrfányprogramokban foglalt feladatok végrehajtása, az ezt szolgáló technológiai korszerűsítő beruházások üzembe helyezése. Az iparvállalatok az export növelése érdekében versenyképes termékek előállításával, a külkereskedelmi információk gyorsabb felhasználásával törekedjenek a piaci kereslet rugalmas kielégítésérc. A mezőgazdaságban úgy kell felkészülni a nyári—őszi munkákra, hogy a betakarítási veszteség minél kisebb legyen. Az építőés építőanyag-iparban a tartalékok feltárásával, jobb, szervezett munkával biztosítsák, hogy a tervben előirányzott számú lakás megépüljön. A közlekedésben törekedni kell a vasúti szállít ási torlódások elkerülésére. Egyetértés volt abban, hogy a terv fő gazdaságpolitikai céljainak elérése érdekében intézkedni kell a vállalatoknál a munkaidőalap legeredményesebb felhasználására. A termelési és exportfeladatok teljesítését a vállalatok és szövetkezetek pótműszakok, indokolt esetben hét végi műszakok megszervezésével is segítsék elő. Fordítsanak figyelmet a szabadsagok célszerű kiadására, hogy azok a nyári hónapokban se hátráltassák a folyamatos munkát. A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a lakossági jövedelmek és a fogyasztói árak a tervcélok megvalósulásával összhangban alakuljanak. Ennek érdekében a vállalati termelői árak képzése és alakulása szigorúan az érvényes szabályoknak megfelelően történjen. A tanácsok és a költségvetési intézmények kiadásaiknál további megtakarítások elérésére törekedjenek. A megbeszélés résztvevői véleményt cseréltek időszerű bérpolitikai, keresetszabályozás!, életszínvonal-politikai kérdésekről; az e téren elért eredményekről, aránytalanságokról és a tennivalókról. Hangsúlyozták: az 1985. évi népgazdasági terv megvalósítása fontos feltétele az 1986—1990-es esztendőkre szóló VII. ötéves terv megalapozásának. A Minisztertanács cs a szakszervezetek képviselői felhívják a dolgozó kollektívákat, hogy hatékony, fegyelmezett munkával járuljanak hozzá a népgazdasági tervek teljesítéséhez. Kívánatos, hogy a szocialista munkaverseny, amely a párt XIII. kongresszusának és hazánk felszabadulása negyvenedik évfordulójának tiszteletére bontakozott ki, az eddigi kezdeményező erővel és lendülettel folytatódjon. (MTI) Bezárta kapuit a BNV Csütörtökön, a Budapesti Nemzetközi Vásár zárónapján a nagyközönség látogathatta a kőbányai vásárvárost. A nap folyamán a szovjet és csehszlovák kiállítók öszszegezték BNV-részvételük tapasztalatait. Borisz Kotov, a BNV szovjet kiállításának kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy a vásáron összesen 320 millió rubel értékben kötöttek magyar partnereikkel export-, illetve dmportmegállapodásokat a szovjet vállalatok. A csehszlovák kiállítók is igen sikeresnek ítélték meg vásári részvételüket. _ Josef Kopacek, a csehszlovák kiállítás igazgatója arról számolt be, hogy a tavalyinál lényegesen több szerződést kötöttek, 57 millió rubel értékű export-, illetve importadat lesz a mind jobban differenciálódó belföldi fogyasztói igények korábbinál magasabb színvonalú kielégítése. valamint az exportfeladatok teljesítése. Az előadó ugyanakkor megjegyezte. hogv mindez szükségessé teszi a termelési fettételek kedvezőbbé tételét is. egyebek között a szabályozó rendszer egyes elemeinek a módosításával. Példaként említette az exporttevékenység. valamint a műszaki fejfejlesztés még hatékonyabb ösztönzésének fontosságát. Cseh József a továbbiakban utalt rá. hogy a fejlesztési célok mielőbbi megvalósítása érdekében a szakemberek két könnyűipari kutatásfejlesztési tárcaprogramon dolgoznak. Az egvik a kiváló minőségű, exportképes könnyűipari termékcsoportok — divatirányzatnak megfelelő és gyors alkalmazkodást biztosító — Közművelődési szeminárium A gyermekek iskolán kívüli esztétikai neveléséről tartottak csütörtökön magyar—szovjet közművelődési szemináriumot Szentendrén. A két ország szakemberei — immár hagyományosan — több mint tíz éve cserélnek eszmét a közművelődési gyakorlat tapasztalatairól és az elméleti kérdésekről. E találkozók révén magyar példára a népművelő szakemberek képzésébe a Szovjetunióban is beépítették a szociológiát, míg a magyar oktatás elsősorban az elmélet és a gyakorlat közelítésének szovjet tapasztalatait vette át. A csütörtöki tanácskozáson megállapították, hogy a felnövekvő nemzedékek teljes emberré formálása érdekében az esztétikai nevelésre a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani mindkét országban. Ebben az iskolán kívüli intézmények, a művelődési házak, a múzeumok, a közgyűjtemények, a levéltárak, a tv, a rádió is lényegesen többet tehetnének. Mint Szabolcsi Miklós akadémikus elmondta: bár számos, jól bevált fóruma van a fiatalok esztétikai nevelésének, mégis csökken az érdeklődés a fiatalság körében a kultúra valódi értékei iránt. Napjainkban igazi kihívást jelent a videó, amelynek lehetőségeit és veszélyeit még nem mérhettük fel. A szovjet küldöttség tagja, Jelena Oszipova, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnökségének osztályvezetője elmondotta, hogy a Szovjetunióban most készült el az a szociológiai felmérés, amely a fiatalság esztétikai kulturáltságát vizsgálta. Mint elmondotta: ez a felmérés megerősítette, hogy a Szovjetunióban is nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok ilyen irányú nevelésére. (MTI) szállításokról állapodtak meg. Az utolsó napon js folytatódtak egyébként az üzleti tárgyalások, és több szerződést is aláírtak. A Nikex Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat a francia Poclain cé°eel kötött szerződést, amelynek alapján a magyar vállalat 630 ezer frank értékben különböző tartozékokat szállít útépítő kotrógépekhez. A Mogürt a bolgár Balcankarral állapodott meg. A tízmillió rubeles szerződés alapján a magyar vállalat sebességváltókat és kormányszerkezeteket szállít, míg Bulgáriából pótkocsis tengelyek autócmelők és -alkatrészek érkeznek. Tovább tárgyalnak bolgár tehergépkocsik behozataláról, és magyar csuklós trolibuszok exportjáról. A beruházási javak idei vasára az elmúlt egy hét alatt gazdag programot kínált a hazánkból, 27 más országból és Nyugat-Berlinből érkezett mintegy kétezer kiállítónak. A vásárváros konferencia-központjában több száz szakmai előadást tartottak, amelyeken a kiállítók ismertették a szakmai közönséggel újdonságaikat, több tucat gépbemutatót szerveztek a pavilonokban és a vásárváros szabad területén. A tavaszi BNV-t összesen 300 ezren, tehát a korábbi évekénél kevesebben keresték fel, de örvendetes, hogy nőtt a szakmai közönség aránya. A vásárvárost számos külföldi gazdasági és kereskedelmi delegáció, pénzügyi vezető és kamarai küldöttség látogatta meg. A szocialista partnerek delegációi a BNV-t a következő ötéves tervidőszak ielcnleg is folyó tervegyeztető munkáival összhangban szemlélték meg, hiszen a kiállítók az 1986—90-es évek exportkínálatát is bemutatták a vásáron. A környezetvédelem háttere Csütörtökön az Ipari Minisztériumban tájékoztatták az újságírókat a környezetvédelem és az ipar kapcsolatának időszerű kérdéseiről. Bakonyi Árpád, a minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy az ipar — amely az egyik legjelentősebb szennyezője a természetnek — egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a környezet védelmére. Az anyagi eszközök szűkössége miatt meghatározták a feladatok fontossági sorrendjét. A levegőtisztaság-védelem területén az egvik legfontosabb cél az elmúlt öt év alatt az volt, hogv csökkenjen a szennyeződés további növekedésének üteme, illetve a már erősen szennyezett térségekben javuljon a levegő minősége. Az iparilag legjelentősebb terűleteken az átlagosnál jobban szennyezett a levegő. Ez az ország területének alig nyolc százalékát teszi ki, azonban itt él a lakosság 38 százaléka. Ezeken a helyeken tettek a legtöbbet a levegő tisztaságáért. A zaj és a rezgések elleni védelemben is történt előrelépés, ám a kutatások, fejlesztések hatása ma még kevéssé érzékelhető. A hatodik ötéves tervidőszakban sikerült csökkenteni a vizek szervesanyag- és olajszennyezését, s jelentős fejlődés tapasztalható a szennyvíziszapok kezelésében és elhelyezésében is. A hulladékgazdálkodásban számottevő eredmény, hogy csökkent a keletkező hulladékok mennyisége, s ugvanakkor nőtt a hulladékok felhasználásának aránya.