Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

70 Péntek, 1985. május 31. / postaláda rás. Valószínűleg nem lesz két forint a használati dij, levélírónk elégedett a vála- mint hogy zárt ajtó fogadja szunkkal, de mégis ez a vé- azt, aki nyitott ajtóra számít. leményünk: inkább legyen De sürgősen... A közlekedésről társszerzőnk az olvasó Meleghangú leve'eket hozott ezen a hclen jobbára a posta. Olyanokat, amelyekben a varos iránti szeretetüket fogalmazták meg a szerzők. Jóleső crzcs volt olvasni c sorokat — igazolódni látszik az a törekvés, amelyet a Tiszta, virágos Szegedért akció, a társadalmimunka-mozgalmak fejeznek ki a legkézenfekvőbb módon, de amely ott van minden muskátlis erkélyláda, újjáfestett homlokzat. el nem dobott cigarettacsikk, megöntözött faescmclc „hátterében". ICzckből a levelekből minden sor c hasábokra kívánkozna — ám más témáknak is helyet szeretnénk adni, a rövidítésért, tömörítésért hát megértést kell kérnünk. Egy kis postatörténet A megbénult államgépezet 'közvetlenül felszabadulásunk után megindult. Sok nehézséggel kellett megküzdeni: a rendszertelen közlekedéssel, a hiányos felszereléssel, a háború bkozta rombolásokkal, újraépítéssel, anyaghiányosságokkal és még sok-sok hasonló akadállyal, de a felszabadult területeken mégis sikerült, ha szűkösen is, a követelményeket részben biztosítani. A levélforgalom a felszabadult országrészeken megindult, de csak úgy. ahogy a vonatjáratok lehetőséget biztosítottak. Az akkori Csanád, Csongrád ós Békés megyében mozgópostajárást is szerveztek. A katonai parancsnokság segítette a MÁV-üzletvezetőségét, s így vált lehetővé, hogy a kevés mozdony és vasúti kocsi közül néhány a polgári lutasok. rendelkezésére állhatott. Szeged és Kiskunfélegyháza között a forgalom 1944. december 12-én megindult, a Vasúti díj 14 pengőbe kerölT, vagyis minden 10 kilométer dija 2 pengő volt. Pár nap múlva Makóra is indult vonat úgy, hogy Szegedről a Maros-hídig, onnan a Maros túloldaláról egy elcbe jövő vonat vitte tovább az utasokat Makóról Kétegyházára. Szegedre és Hódmezővásárhelyre. Ugyancsak piozgópostajárat továbbította a felszabadult többi országrészbe a leveleket. A szegedi postának sok erőfeszítéssel sikerült megszervezni a felszabadult részekbe a levélforgalmat. Gyulán, Szegeden és Makón alkalmi küldöncök igénybevételével teremtették meg a levélpostai kapcsolatot. A leveleket nyitott borítékban kellett feladni és csak közérhető nyelven volt szabad megírni. Akkor még a régi (bélyegek voltak forgalomban, de ezek is fogyóban. Több helyen készpénzzel •bérmentesítették a leveleket és a postai levelezőlapokat, amit a borítékon, levelezőlapon aláírással, esetleg bélyegzővel igazoltak, amíg új bélyegek kerültek forgalomba — írja Komoly PálÉszrevételek — sorokban Horváth Lászióné azt nehezményezi, hogy a Marx téri halsüt)J a bezárás után úgy nyitott ki, hogy virslit és csirkét süt. Levélírónk szerint a törzsvendégek csalódtak emiatt... Bárkányi Jánosné Szatymazról, a Rákóczi utcából arról tudósított, hogy egy kólás üvegben elhasznált csillagszórót talált. Mit mondjunk? Jobb, mintha egeret lelt volna, de ezzel persze nem akarjuk az üvegtöltőket menteni. Kaposvári vendége volt Szegednek Farkas Béla személyében, aki azt teszi szóvá, hogy a nagyállomás éttermében — szerinte — szegényes az ételválaszték. Levelét továbbítjuk az Utasellátó Vállalatnak. Ha volna lapunknak Nyílt tér rovata — szerencsére nincs — akkor most ott jelentethetné meg Dósa Tamás a következőket: nem azonos a két héttel ezelőtti Postaládában szereplő taxissal. De nincs ilyen rovatunk. Azért olvasóink értik, ugye?... Ez ügyben egyébként megkaptuk az érintettnek. H. F.-nek észrevételét is, aki leírta: lázas gyereket vitt orvoshoz, azért volt útja sietős, s ezért nem vette jó néven az őt kioktató levélíró okfejtését. Maradjunk ennyiben, jó? ... A városról — a városért Kucsora Ferencné örömteli soraiból az derül ki, hogy nz idén a ballagások előestéin is szárukon maradtak a város parkjaiba kiültetett virágok. Nem úgy, mint tavaly és azelőtt... „Megváltoztak volna az emberek?" — kérdi. Reméljük, vele együtt, hogy igen. Szegedi Kornéliának más a véleménye, összefoglalva: parkjaink elhanyagoltak, a nemrég felújított házak ismét festésre érettek. A klinikák kertjében a betegek pihenését zavarja a sok autó, s akadályozza, hogy kevés a pad. Az utcai járókelőket veszélyeztetik az ablakokból, erkélyekről ledobált égő csikkek, az utcaképet szennyezik azok az árusok, akik nem tesznek szemétkosarat asztaluk rrielló( (Borítékos sorsjogy!) A plakátokat is csak arra kijelölt helyre kellene ragasztani — javasolja levélírónk, meg azt, hogy esős időben az autósok gondoljanak a gyalogosokra, ha nagy tócsába hajtanak bele... Fehér Károly a pázsitok védelmében kért szót: szerinte az angol perje gondos A kiskundorozsmai nyugdíjas klub tagjaitól kis türelmet szeretnénk kérni: balul sikerült utazásuk körülményeinek tisztázásához a Volán illetékeseinek segítségét kértük. A Postaláda szerkesztőitől várt választ panaszára Börcsök Dezsöné, kérését azonban nem teljesíthetjük. Nincs módunk ugyanis kideríteni, valóban megtörténtek-e május 7-én a levelében írottak. Azt tanácsoljuk olvasónknak — s persze másoknak is —, hogy az illetékes közlekedési vállalatnál tegyenek panaszt, ha utazásuk során — mint ebben az esetben is — kifogásolnivalójuk van a járat személyzetének viselkedésében. Mikor valósul meg a forgalommentes belváros terve? — ez a kérdés lényege, melyet egyik olvasónk feltett Lapunkban valóban beharangoztuk már, hogy Szegeden is tervezik a járműforgalom kitiltását, illetve korlátozását bizonyos útszakaszokon. Mint újbóli érdeklődésünkre megtudtuk, pénzügyi okokból a konkrét tervkészítésre várhatóan a jövő évben ad megrendelést a városi tanács. Keserű mosoly.,. ...jelenik meg a patrióta szegedi »srcán, ha a város múlt századi újjáépítéséről szóló albumot nézegeti. Még sehol semmi a puszta mezőben, csak két sorban a fák, több oldalról gondosan kikarózva, a majdani sugárutak mentén. Azok, amelyek maradékai ma hozzájárulnak ahhoz, hogy Szeged nem lett „számozott város". És mégis, pusztítja e fákat állami és magánépítkező egyaránt. Az új híd lábánál mindennap figyeltem, hogy a hatalmas, éppen ereje teljében levő nyárfát, hogy ölelik körül a készülő házak alapzatai. Aztán cgyiik nap már a földön láttam. Pedig ott ilyen fa 40—50 év múlva lesz csak (illetve lenne, ha már elültették volna, mint eleink)! Nem kéne abba belegondolni, hogy egy fa életkora — a 80—100 év — megegyezik a most épülő házak tervezett élettartamával. és ennek megfelelően vigyázni legalább a fiatal, erőteljes példányokra? Hiszen, ha az építéskor fllyen fát kivágunk,' arra ítéljük az új házat, hogy életének nagy részét kopár környezetben töltse el, nem beszélve a lakókról, akiknek az első emberöltőben biztosan csak a sivárság jut. De amelyik fa megmarad, annak sem sokkal jobb. Épülnek például az új házak a Szilléri sugárúton, olyannvira, hogy már a járdánál tartanak. Tervezőjük nem nézett át a Tabán utca egyik sarkáról a másikra, különben észrevette volna, hogy a Csillag tértől a Tabán ABC-ig az úttest mellett zöld sáv van, ott állnak a fák meg a lámpaoszlopok, lehetővé téve, hogy a csapadék leszivároghasson a fák gyökeréhez. Az új szakaszon a járda mindjárt az úttestnél kezdődik, a fák és a lámpaoszlopok körülbelül a közepén állnak, a csapadéknak minimális az esélye, hogy elérje a fákat. Persze erre azt mondhatják, akik ezt így rendelték, hogy valahogy be kell hajtani a garázsokba! Némi akarattal és gondolkodással nyilván lehetett volna találni egy „zöldebb" megoldást is... Sajnos a magánépítkezők sem jobbak. Nem tudom, mennyibe kerültek a telkek kedvenc szegcdi utcámban, a Zárda utcában, de biztosan emelték az árat a kedves, árnyat adó fák is. Mégis, még csak az alapok ásásánál tartottak, már megjelent valaki egy fűrésszel, a fa szép koronáját tövig levágta, majd Mercedes vontatta utánfutóján elszállította. Hetekkel később, amikor már a falazásnál tartottak, értettem meg, miért. Oda pont egy garázs került, és az építtető így akarta biztosítani, hogy mire a ház elkészül, kipusztuljon a fa. Még egykét új ház, és a Zárda utca is ugyanolyan lesz, mint mondjuk a Tolbuhin sugárút. Ezek az „apróságok" is hozzájárulnak ahhoz a társadalmi közérzetünket is romboló tényhez, hogy nálunk nagyon ritkán örül maradók nélkül mindenki egy-egy új létesítménynek. A tervező nem mondhatja, hogy megtervezte élete panelházát, a kivitelező 6em lehet igazán elégedett, hogy mestermunkát végzett. hiszen a majdani felhasználó is mindig talál kivetnivalót. A járókelő meg sül-fő a napon, nyeli a port a fák helyén, s marad a gyarapodás természetes öröméből a keserű mosoly — olvastuk Szalontai Balázs levelében. összeállította: Pálfy Katalin ápolással „újraveti" magát — a gondozás takarékosabb megoldás volna, figyelmeztet olvasónk. Egy veszélyre is felhívja az illetékesek figyelmét: ha nem nyílikcsukódik rendcsen a buszok ajtaja, könnyen történhet baleset. J. György három történetet mesélt el hosszú levelében — véleményünk megegyezik levélírónkéval. A beázó panelházak ügyével lapunk már többször foglalkozott, a munkaszervezési és a hivatali ügyintézési témát is igyekszünk napirenden tartani. Dr. Vámossy Józsefnek szóló üzenetünk valószínűleg többek figyelmére is érdemes: a televízió megromlott vételi lehetőségeinek okairól szeretnénk a közeljövőben tájékoztatni lapunk olvasóit. Alsóvárosiak kérdezték, ezúton továbbítjuk az érdeklődő szavakat: mikor lesz megint lomtalanítási akció Szegeden? Miért kerül pénzbe a Széchenyi téri nyilvános illemhely használata? — kérdezi levelében, s nyugdíjas társai nevében Kassai AndDiákünnep Dorozsmán A Kiskundorozsmai 2. Számú Altalános Iskolában május 18-án, szombaton egész napos rendezvénysorozattal emlékeztünk meg iskolánk fennállásának 10. évfordulójáról, valamint úttörőcsapatunk névadójáról, Dorozsma szülöttéről, Jermey Jánosról. Már hagyománynak számít, hogy ezen a napon avatjuk a kisdobosokat és az úttörőket. Az ünnepség keretében felidéztük névadónk életútját, munkásságát. Jerney János Körösi Gsoma Sándor példája nyomán a magyarság őstörténetének, őshazájának felkutatását tűzte ki életcéljául. 1825-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia által kitűzött pályadíjat, melyet Széchenyi adott át. Keleti nyelveket tanult, eladta birtokát, és 44 éves korában egyedül indult el Ázsiába. Visszatérve közreadta úti tapasztalatait „Keleti utazás" című művében. Kitartása, akaratereje, hazaszeretete példakép tanulóifjúságunk előtt. Csak tudós körökben ismert, nevét egyedül a mi úttörőcsapatunk viseli. Az ünnepség után megkezdődött a tiszteletére rendezett Jerney-kupa sportrendezvény-sorozat, amelyen még három vendégiskola kézilabda- és futballcsapata vett részt. Estére el is dőlt a kupa 6orsa: a fiúk kupáját a Rókusi II. Számú Általános Iskola vitte el, míg a lányokét, győztesként, helyben őrzik. A 600 gyerek nem unatkozott, mert a rajok bográcsfőző versenyben vetélkedtek az „Aranyfakanál" díjért, és örömmel látták vendégül a meghívott csapatok tagjait. Délután a legjobbak mutathatták be tudásukat a lövészversenyen. Ennek a mozgalmas napnak a fáradalmait bizonyára már kipihenték a pedagógusok, a 6zülők és a gyerekek, de a szép nap élménye maradandó. Tóth Árpádnc 1985. MÁJUS 31., PÉNTEK — NÉVNAP: ANGÉLA A Nap kel 4 óra 52 perckor, es nyugszik 20 óra 32 perckor. A llold kel 17 óra 15 perekor, cs nyugszik 3 óra 14 perckor. VÍZÁLLÁS ... A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 700 cm (apadó). SZÁZHÚSZ ÉVE született Chernél István (1865— 1922), európai hírű ornltológus. Már 1890 tavaszán részt vett a Ilexman Ottó áltat szervezett madárvonulási megfigyelésekben. 1916-ban kinevezték a Madártant Intézet igazgatójává. Három kötetben Jelentette meg a „Magyarország madarai, különös tok in tettel gazdasági Jelentőségükre" (1889—1900) elmü nagy munkáját. 1893-ban publikálta „Utazás Norvégia végvidékére" cimú könyvét, míg 19l«-ban ,,A magyar birodalom madarainak névjegyzékét". 1891-ben norvégiai tanulmányútján megismerkedett a sisporttal. „A lábszánkózás kézikönyve" címmel 1896-taan népszerűsítő könyvecskét írt. NYOLCVAN ÉVE 1905-ben e napon indult útjára a Csonka János (1852—1939) tervezte első magyar gyártmányú gépkocsi. NYOLCVANÉVES W. .T. FVLiner (sz. 1906) magyar születésű amerikai kögaszdász, egyetemi tanár, az amerikai pénzügyminisztérium tanácsadóHATVANÉVES Ottó Frci (sz. 1925) építész, a Nemet Szövetségi Köztársaságban és a/ Egyesült Államokban számos főiskolán, egyetemen vendégtanár, a könnyűszerkezetes építészet legnagyobb hatású képviselője. HATVANÉVES Török Tamás (sz. 1921) Jászaidíjas (1975) rendező, dramaturg, író. Főként rádiójátékok rendezőjeként és színműíróként telte nevét ismertté. TIZENÖT ÉVE hunyt el Fábry Zoltán <1897— 1970) író, publicista, kritikus „a stósz.l remete", az antifasiszta szeilomi harc szlovákiai harcosa, a ,,vox humana" (az emberi hang) határok fölötti szószólója. KISSZINHAZ Este 7 órakor: Dózsa György (Uray 1. bérlet). MOZIK Vörös'csillag: délelőtt 10 órakor: Sandoikan (színes,, olasz— NSZK—francia, II. helyár!): délután negyed 4 óraikor: Dutyi-dili (színes, im. b. amerikai, III. helyár!), du. fél 6 és este háromnegyed 8 órakor: Higgyetek nekem! (színes, magyar). Kcrlmozi: este 9 órakor: Az utolsó tangó Párizsban (szines, olasz. III. helyár!, 16 éven felülieknek !). Fáklya: délután háromnegyed 3, negyed 6 és este fél 8 ónakor: Sandokon (színes, olasz—NSZK —francia, II. helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-cs) cslo 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. DALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészett és urológiai felvételi ügyeletet n n. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 éráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig n Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 23 őrátől reggel 6 óráig, szombaton reggel 7töl hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-120. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. QQfi'J 20.50 21.10 22.40 8.50 9.00 9.15 9.30 10.00 10.30 10.35 12.30 16.15 16.30 16.30 17.00 17.30 17.35 17.45 18.15 10.45 19.15 19.30 20.00 21.00 21.45 22.00 18.05 18.30 19.00 19.30 20.1)0 20.45 21. CO 21.50 15.00 16.45 17.15 17.45 19.15 19.30 20.00 20.50: 22.55 23.23 3.25 8.30 8.50 9.15 9.40 10.03 11.05 11.35 12.15 Tv-hiradó 2. Ökölvívó ED Képújság BELGRÁD 1. Tv-naptár örülök az Iskolának Zenei nevelés Francia nyelv Tv-szinhá/.: M. Krloza: Szent István napi búcsú Hírek Művelődés Hirek Látóhatár Videooldalak Francia nyelv — (ism.) Magyar nyelvű tv-napló Hírek Tv-naptár Gyermekeknek Művelődés Szórakoztató műsor Rajzfilm Tv-napló A nap újra megszületik — filmsorozat Szórakoztató adás Tv-napló Kulturális magazin BELGRÁD 2. Hirek Zágrábi körkóp Tudományos beszélgetések Tv-napló Komoly zeno Tegnap, ma, holnap Dok.-sorozat A hetedrész — Jugoszláv játékfilm ÚJVIDÉK : Tv-magazln szlovákul, magyarul és szerbhorvátul Uros Dojcinovio gitározik : Dok.-müsor : Női kosárlabdatorna: Jugoszlávia—USA : Rajzfilm : Tv-hiradó 2., magyarul : Miko Hammer — tv-filmsorozat Az alkoholizmus — ismeretterjesztő műsor : Művelődési Magazin : Tv-híradó 2., szerbhorvátul SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 1. : Tv-torna Unser Dildschirm — a pécsi körzeti stúdió nőmet nyelvű nemzetiségi műsora — (ism.) : Meséről mesére : A mi udvarunk — 4. : Ajánlóműsor gyerekeknek : A halál archívuma — 9. : Pulzus — (ism.) : Autó-motorsport — (ism.) : Képújság EHB» BUDAPEST 1. 8.95: Tv-togna — (ism.) 8.10: ITV 9.55: Francia tájakon — NSZK útirajzfilm — <tsHf.) 10.05: Nyolo dal a stúdióban — 2 10.40: Énekesmadarak — NSZK dok.-film — (ism.) 11.15: Képújság 15.10: ITV 16.05: Hirek 16.15: ökölvívó EB 17.45: Képújság 17.55: Három nap tv-műsora 18.00: Ablak 19 10: Tv-toma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Földre száut angyalok — nemzetközi légikisasszony vetélkedő Pécsett 21.15: A hét műtárgya 21.20: Wolfgang Goethe: Vonzások és választások — tv-film 23.05: Tv-hlradó 3. 23.13: Himnusz BUDAPEST 2. 18.15: Képújság 18.20: Csürgősipka — 10. — (ism.) 18.30: Don Quijote — 34. 19.00: Természetbarát 19.20: Csali — horgásztlzperc 19.30: Stúdió M — (ism.) 20.00: A Scruples Divatház — 4. KOSSUTH 8.20: Magyar szellemi műhely Ungváron 8.50: Verbunkosok, nóták 9.34: Óvodások az esztergomi nemzetiségi napokon 9.53: Lottósorsolás 10.05: Várnai Zseni versel 10.10: Haydn: D-dúr szimfónia. No. 6. 10.30: Hétszín virág — (Ism.) 11.00: Házi feladat — felnőtteknek 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Könyvszemle 12.55: Pablo Casals kamarazenefelvételeiből 13.43: Operettnyitányok 14.10: Pataky Kálmán emlékezetes szerepel — 4. 11.38: GLazunov: Az évszakok — balett 15.35: Újra a nyugdíjasházakról — 2. 1G.05: Jézus Tanítványai — Lconhard Frank regénye 17.00: Ünnepi Könyvhét 1985 18.00: Mendelssohn: 22. zsoltár 19.15: Évszázadok mesterművei 20.02: Az usariverl vadász 21.02: Népdalok, néptáncok 21.30: Energia a láthatáron 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Téveszmék a törökükről 23.00: Két kvartett 0.10: A Montserrali kórus gregorián dallamokat énekel PETŐFI 8.05: Lehár Fereno operettjeiből 8.30: Tíz perc külpolitika 9.03: Napközben 12.10: Fúvósindulók 32.25: Édes anyanyelvünk 12.30: Népi muzsika 13.05: PophuUám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.06: Közvetítés a budapesti ökölvívó EB elődöntőiről 21.35: Senki többet? Harmadszor 22.45: Bendo Zsolt operettdalokat énekel 23.20: Könnyűzene szaxofonra 21.00: Éjféltől hajnalig SZOMBAT DÉLELŐTT KOSSUTH 8.25: családi tükör 9.00: Ismét — a javából! 10.39: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: A jövő század kabaréja 12.30: Déli zeneparádé PETŐFI 8.11: Színes népi muzsika 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Hét vége Radványi Gézánál 10.30: Térzene Pécsett a Séta téren 11.05: Az operabál — részlet 11.20: Slágerről slágerre 12.10: Jó ebédhez szól a nóta