Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

II. fl Délmagyarország választási melléklete -szerda, ms. május 29. Á megye országgyűlési képviselő­jelöltjei Csongrád megye 16 országgyűlési választókerületében Összesen 35 személyt jelöltek, vagyis három helyen hár­man versenyeznek választóik bizalmáért. A törvény szerint a szavazás azt követeli meg a választóktól, hogy megis­merkedjenek a jelöltekkel, s érdemben tudjanak választa­ni kettejük, vagy hármójuk közül. A jelöllek fényképéit és tevékenységüket, közéleti munkásságukat jellemző sorain­kat azzal a szándékkal tesszük közzé, hogy ezzel is segít­sük az aktiv és megfontolt állampolgári döntést; hogy va­lóban azok kerüljenek be a legfőbb törvényhozói testület­be, a Parlamentbe, akik erre a legalkalmasabbak, akikben a legtöbben bíznak. (A fényképeket Enyedi Zoltán készí­tette.) 1. sz. vk., Szeged llpró Untai Gilicze Eva 2. sz. vk.. Szeged Szegeden született 1954­ben Gilic/.e Éva. A Szegedi Konzervgyárban 1970 óta dolgozik; előbb műszaki raj­zoló, majd műszaki ügyin­téző, munka verseny-felelős, jelenleg pedig üzemenerge­3. sz. vk., Szeged Takács Imréné . sz. vk., Szeged tikusként. Az aranykoszorus Che Guevara brigád tagja. Az úttörőmozgalomból a KISZ-be vezetett az'útja — 1978-ban már -a vállalati if­júkommunisták szervezeté­nek bizottsági tagja, 1984­től pedig választott titkára. Részt vesz a KISZ Megyei Bizottság dolgozóréteg-taná­csa munkájában. A pártnak 1981 óta tagja. Sokrétű gazdasági és moz­galmi munkája mellett el­végezte a felsőfokú energe­tikusi tanfolyamot, majd marxizmus—leninizmus esti középiskoláját, jelenleg az esti egyetem általános tago­zatán elsőéves hallgató. Fo­lyamatos önképzését, kitar­tását és szorgalmát munka­társai elismerik. Közösségi ügyekben mindig számíthat­nak rá, mert Gilicze Éva gazdasági és mozgalmi mun­kájában egyaránt példásan tevékenykedik. Huszonnégy esztendős volt, amikor Takács imrénét 1971­ben országgyűlési képviselő­nek választották. A Szegedi Textilművek szakmunkása •négy év múlva a textilmű­vek pártbizottságának titká­ra lett. A feladatokhoz ke­vésnek érezte a középiskolai érettségit, ezért a rendsze­res önképzésen túl vállalko­zott a Politikai Főiskola el­végzésére — levelező hall­gatóként. Minden rábízott munkát pontosan és felelő­sen teljesít. Nyíltsága és őszintesége révén közel tud kerülni az emberekhez, akik­nek véleményére nemcsak kíváncsi, hanem tennivalói­ban támaszkodik rájuk. Választókerületében nép­szerű ember. Sok időt és energiát fordít választói gondjainak és problémáinak megoldására. Jól gazdálko­dik erejével. Tennivalóihoz családja biztonságérzetet ad. Egyszerre jellemzi a sze­rénység és a határozott­ság. Tudja, hogy a gyár dol­gozóinak és választóinak bi­zalmáért újból és újból meg kell küzdenie. A közért meg­győződésből dolgozik, tuda­tosan, tevékenységének ér­telmét helyesen értelmezve. 5. sz. vk., Szeged Árendás József 2. sz. vk., Szeged Gazdag életutat mondhat magáénak a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ismert személyisége, a sze­gcdi születésű Apró Antal. Tizenhat évesen, 1929-ben kapcsolódott be a munkás­mozgalomba. A pártnak 1931 óta tagja. A felszabadulás előtti baloldali ellenzék ki­emelkedő alakja. Egyik szervezője 1944-ben az ország már felszabadított területén legálisan tevékeny­kedő Magyar Kommunista Pártnak. Később a SZOT fő­titkára, építőipari miniszter, 1953-tól pedig a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Részt vett 195fi-ban az MSZMP új­jászervezésében, a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakításában, több cik­luson át a Politikai Bizott­ság tagja. Az Országgyűlés elnökeként vonult nyugdíj­ba 1984-ben. Az MSZMP KB tagja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, q Szakszervezetek Országos Ta­nácsának tagja. Szeged or­szággyűlési képviselőjeként sokat tett a városért az el­múlt évtizedekben. Bár Bu­dapesten lakik, szülővárosá­ért kész ezután is dolgozni, közéleti megbízatásokat vál­lalni. Egyike a legfiatalabb kép­viselőjelölteknek BödőnéRó­zsa Edit, aki huszonnégy esztendős. Szegeden szüle­tett, ugyanitt dolgozik 1982 óta a Taurus Gumiipari Vál­lalat gyárában. Az üzem­fenntartási részleg energe­tikusa. A KISZ-nek 1975 óta, a szakszervezetnek pedig hete­dik éve tagja. A gumiipari kollektívába kerülve azonnal bekapcsolódott az ifjúsági szervezet munkájába; kez­detben mint a klubvezetőség tagja hívta föl magára a fi­gyelmet. Lelkesedésével, jó szervezőkészségével vívta ki elsősorban azt az elismerést, hogy 1983-ban a gyári KISZ-bizottság tagjai sorába választották. Nagy munkabí­rásúnak, az embereket a jó ügy szolgálatára könnyen mozgósító munkatársnak, is­merik. A közművelődési fel­adatokat szívesen vállalja, 6 ezzel sokat tett eddig a gumigyári kollektíváért. Nem csupán a fiatalok kö­rében népszerű. Képességei alkalmassá teszik nagyobb közösségi feladatok teljeéité­sére is. Szegényparaszti családban. Szegeden, 1928-ban született Árendás József. Kötélgyártó szakmát tanult, 1950-ben a BM határőrségnél teljesí­tett szolgálatot, tiszti iskolát végzett. Leszerelése után, 1957-től eredeti szakmájá­ban dolgozott, majd bekap­csolódott a mezőgazdaság szocialista átszervezésébe. 19G2-ben a Szeged-mihályte­leki Új Élet Tsz párttitkárá­nuk, 1982-ben elnökének vá­lasztották meg. A szövetkezeti mozgalom megerősítéséhez mindkét tisztségében hozzájárult gaz­dasági és politikai tevékeny­ségével. Következetesen kép­viseli és hajtja végre a párt­feladatokat, szűkebb közös­ségében nagy tekintélyt szer­zett. Tagja az. Európai Biz­tonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak. Termelőszövetkezete a gazdálkodás hatékonyságá­nak, eredményességének nö­velését, aktivitásának, kez­deményezőképességének is köszönheti. Olyan közéleti ember Árendás József, aki nagy tapasztalattal rendel­kezik szűkebb és tágabb kör­nyezete sorsának jobbrafor­dításában. 1. sz. vk., Szeged Tóth Józsefné 3. sz. vk., Szeged Király Zoltán i. sz. vk., Szeged Csókási Zoltánná . sz. vk., Szeged Kirí Szilveszteriié 5. sz. vk.. Szeged Dr. Komócsin MiMy Azok közé tartozik a Sze­gedi Szalámigyár és Hús­kombinát húsipari szakmun­kása, Csókási Zoltánné, akik fiatalon elkötelezték magu­kat választott szakmájukkal, s töretlen ambícióval vesz­nek részt a mozgalmi mun­kában is. A fiatal, mind­össze 31 esztendős szakmun­kásnő eredményesen tevé­kenykedett 1973 és 1975 kő­zött a KISZ Szegedi Városi Bizottságában. A pártnak 1930 óta tagja. Gazdasági munkáját a pontosság és a lelkiismere­tesség jellemzi — művezető a húsfeldolgozóban. Részt vesz a vállalati szocialista munkaverseny-mozgalomban, többszörösen kitüntetett szo­cialista brigádtag. Elvégezte közben a marxizmus—leni­nizmus esti egyetemet, je­lenleg a szakosító tagozat harmadéves hallgatója. 1980­. TV .+.-IIIU— iM-.WJfCWé. tói Szeged egyik országgyű­lési képviselője. Az utób­bi években szerzett közéleti tapasztalatait jól kamatoz­tatja választókerülete ügyei­nek intézésekor. Felelősség­gel foglalkozik helyi és or­szágos feladatokkal. „ Huszonhat évesen került a Szegedi Ruhagyárba Kiri Szilveszterné, s azóta ez a munkahelye. Kiskunfélegy­házán született 1938-ban. Kezdetben betanított mun­kás, majd férfiszabó szak­munkás lett; 1977-től a gyár pártbizottságának titkára. Lelkes mozgalmi vezető, aki korábban részt vett a DISZ, a KISZ munkájában, a vál­lalati szakszervezeti tanács tagjaként és mühelybizott­sági titkárként is tevékeny­kedett, a szocialista munka­verseny egyik fő szervezője. A szakmai és politikai képzésben szerzett ismerete­it gyakorlati munkájában jól érvényesíti. Döntései megfontoltak, vállalja értük a felelősséget. Fegyelmezet­ten dolgozik, ezt másoktól is megköveteli. Magatartása szerény és kiegyensúlyozott. Munkatársai tisztelik, be­csülik. Mozgalmi feladatai­hoz ez nagy erőt ad. Hosz­szabb ideje igazolja, hogy a jó mozgalmi vezető jó gár­dát nevel és gyűjt maga kö­ré. Az értő közösség mindig újabb és újabb feladatok el­végzésére ösztönzi A munkásmozgalomhoz, a párthoz — melynek 1943 óta tagja — kötődik dr. Komó­csin Mihály gazdag, hat év­tizedet átfogó életpályája. A felszabadulás előtt bekap­csolódott az illegális moz­galomba — 1944. október 11­töl az idén történt nyuga­lomba vonulásáig pártmun­kás; számos felelősségteljes megbízatást teljesített. A gazdag életpálya hely­színe 1950-ig Szeged, majd Budapest és Heves megye, 1956 novemberének végétől ismét a szegedi közéletben tevékenykedett. Elvégezte az SZKP KB Politikai Főisko­láját. A megyei pártbizott­ság titkára lett, 1971-ben pedig a megyei tanács el­nöke. Tizenegy éven át volt a megyei pártbizottság első titkára. 1975-től 1980-ig Sze­ged országgyűlési képvise­lője és öt évig az MSZMP KB tagja. Tisztségeiben a felkészültség, a munkakedv és munkabírás jellemezte. Megbízatásait közmegelége­désre teljesítette. Jelenleg a megyei pártbizottság tagja. Gazdag tapasztalatait jól tudja a jövőben is kamatoz­tatni közéleti munkájában, fl Eredeti foglalkozása sze­rint kifutó volt dr. Dáni Mi­hály, a MAV Szegedi Igaz­gatóságának nyugdíjas osz­tályvezetője. aki 1921-ben született Szegeden. A mun­kásmozgalomban 1938 óta vesz részt, s 1939 óta tagja a pártnak. Négy évtizedet, töltött a vasút szolgálat;':- j ban — s valamennyi beosz­tásában igazolta: ezt a pá­lyát élethivatásának tekinti. Az MSZMP Szeged Városi Bizottságának és a fegyelmi bizottságnak 1958-tól tagja, utóbbinak jelenleg az elnök­helyettese, huszonhárom évig pedig elnöke volt. Közösségi szellemű, embercentrikus egyéniségét mindig a közös­ség, a politikai-társadalmi munka szolgálatába állítot­ta. Példamutató közéleti em­berként él ma is. Így ismer­ték meg öt azok, akikkel élete bármelyik szakaszában kapcsolatba került; akár a MÁV főtanácsosaként, akár mozgalmi munkásként. Egész életútjával, munkásságával példázza tennivágyását, kö­zös ügyünk iránti elkötele­zettségét. Fiatalon, az általános is­kola nyolcadik osztálya el­végzése után állt munkába Tóth Józsefné (Papp Kata­lin): először a Szegedi Ken­derfonógyárban, majd a vas­öntödében, 1968 óta pedig a Magyar Kábel Müvek sze­gedi gyárában dolgozik a 34 éves képviselőjelölt. A betanított munkásból kábelgyártó szakmunkás lett, majd a Puskás Tivadar szocialista brigád vezetőhe­lyettese, szakszervezeti bi­zalmi és a gyár bizalmi tes­tületének tagja. E megbíza­tásoknak — jó emberi kap­csolatai révén — maradék­talanul eleget tud tenni. A munkába lépő új dolgozók mindig számíthatnak rá — segíti beilleszkedésüket. Pár­tonkívüli, tagja a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek, a szakszervezeti tagok sorá­ba 1969-ben lépett. Munka­társai bizalmát elsősorban példás szorgalmával, a kö­zösség érdekeinek hatásos képviseletével vívta ki, ame­lyet szakszervezeti tevékeny­ségében következetesen ér­vényesít. Munkahelyi veze­tői elfogadják véleményét, számítanak rá, mivel 17 éve folyton gyarapítja emberi hitelét a gyárban. Sokféle helyzettel, mun­kával, feladattal ismerkedett meg élete során a 37 éves Király Zoltán, a televízió szegedi körzeti stúdiójának szerkesztő-riportere. Intéze­tekben nevelkedett, Kecske­méten érettségizett, s — két­évi nyíregyházi katonásko­dás után — ott helyezkedett el. Volt szállodai portás, az Ifjúsági Lapkiadó szervező­je; 1971-től a Bács-Kiskun Megyei KISZ-bizottság poli­tikai munkatársa, később agitációs és propagandatit­kára. 1978-tól — egyévi kül­ső munkatársi próbálkozás után — a stúdió munka­társa. 1980-tól o4-ig a stúdió párlalapszervezetének titkára. Iskolásként és katonaként többféle KISZ-vezetői meg­bízatása volt. Párttag, jelen­leg a stúdió pártvezetőségé­nek tagja. 1962 óta jelentek meg cikkei, tudósításai a Petőfi Népében, a Magyar Ifjúságban, az Ifjúkommu­nistában. 1975-ben negyedik lett a Játékmester kereste­tik országos vetélkedőben, a pályára ez a siker vezérelte Király Zoltánt, aki időköz­ben népművelői, tanári és újságírói oklevelet szerzett. A

Next

/
Thumbnails
Contents