Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

Szerda, 1985. május 29. n Délmagyarország választási melléklete III. 6. sz. vk., Szeged 7. sz. vk., Szeged Dr. Karácsonyi Sándor . sz. vk., Szeged Bibók Istvánné 8. sz. vk., Mórahalom Kánitz Zoltán 9. sz. vk.. Kistelek Dr. Rusz Márk 7. sz. vk., Szeged Szalma Eva 8. sz. vk., Mórahalom Galli Péter Dr. alföldi Lajos 7. sz. vk., Szeged Veszelinov Dánielné f 9. sz. vk., | Kistelek Dr. nntalffy György Dr. luratovics Aladár 8. sz. vk., Mórahalom Borbás István 10. sz. vk., Csongrád Bosánszki Mihály 10. sz. vk., Csongrád Iskolaévei több városhoz kötik dr Alföldi Lajost: Debrecenhez, Miskolchoz, Budapesthez és Szegedhez, ahol 1949 és 1951 közt a sze­gedi egyetem orvostudomá­nyi karán tanult, miközben ösztöndíjasként már dolgo­zott a mikrobiológiai inté­zetben. 1951 és 1958 közt lett a friss diplomásból docens, majd laboratóriumi szakor­vos, a József Attila Tudo­mányegyetem genetikai tan­széki csoportiának megszer­vezője. 1970-ben a biológiai központ intézetigazgatója, 1978-tól pedig főigazgatója. Iskolateremtő tudósegvé­niség — e tevékenységét 1985. április 4-e óta Állami Díj is fémjelzi. Demokrati­kus szellemű vezetői elvei azt célozzák, hogv az alap­kutatások eredményei mi­előbb, s minél szélesebb körben hasznosuljanak. Pár­tonkívüli. Szívesen vállalt társadalmi megbízatásainak — megyei és városi tanács­tagságának is — felelősség­gel tesz eleget. Eevik meg; határozó egyénisége Csong­rád megye. Szeged város tu­dományos közéletének, ku­tatási területének nemzet­közileg elismert szaktekin­télye, akadémikus. Az Üjszentiváni Általános Iskola tanárnője, Veszelinov Dánielné (Márkovlyev Je­lena) Desziken született, a budapesti Szerbhorvát Tanítóképzőben tanult to­vább, Magyarcsanádön kez­dett tanítani, s levelező ta­gozaton orosz—délszláv sza­kos általános iskolai okle­velet szerzett. A közösségi munka már fiatalon vonzotta. Rajveze­tő', osztálytitkár, úttörő cso­portvezető, ifjúságvédelmi felelős, a nemzetiségi szö­vetség aktivistája, az anya­nyelvoktatási bizottság tag­ja — íme 47 év tömör köz­életi summázata. Pártonkí­vüli, szocialista rendszerünk elkötelezett híve. Pedagógu­si tevékenységében jó gya­korlati érzékkel neveli di­ákjait hazaszeretetre, inter­nacionalizmusra, a közössé­gi célok tiszteletére. S igé­nyességre, munkafegyelem­re — amelyet személyes életével is példáz. Jó szer­vezőkészsége szerénységgel, szorgalommal párosul. A választókerületben, ahol je­lölték, a legtöbben szemé­lyesen ismerik. Az egykori szegedi halász­mester fiát, dr. Antalffy Györgyöt nemcsak szülővá­rosában ismerik fáradhatat­lan közéleti embernek, ha­nem az országos — sót nemzetközi — fórumokon is. 1945-ben főispáni titkár, majd Szeged város polgár­mester-helyettese közremű­ködött az SZDP és a kom­munista párt egyesülésének előkészítésében, egy ideig a Délmagyarország főszer­kesztője. A közélet mellett az egye­temi munka vonzásába ke­rült. A Szegedi Egyetem jogi karának 1946-ban történt újjászervezése óta oktat, előbb meghívottként, ké­sőbb nyilvános rendes ta­nárként, több alkalommal volt dékán és rektor. Ta­nárként, egyetemi vezető­ként, jogtudósként és poli­tikusként egyaránt jelentő­set alkotott. Több nemzet­közi és hazai állam- és jog­tudományi szervezet tagja. Kistelek és környéke lakos­sága bizalmából 1971 óta országgyűlési képviselő. Sok­rétű tevékenysége során Kistelek várossá nyilvánítá­sáért is munkálkodott. A Magyar Jogász Szövetség elnöke. Egyetemi tanár, a szegedi I. sz. sebészeti klinika igaz­gatója, dr. Karácsonyi Sán­dor. Orvosi működése 1956­ban Budapesten kezdődött az I. sz. Anatómiai Intézet­ben. majd az ottani I. sz. sebészeti klinikán bontako­zott ki a későbbi kiváló fel­készültségű, nagy tekintélyű sebész tudományos pályája. 1980-ban nevezték ki egye­temi tanárnak. Ismereteit nem csupán a klinikai kí­sérleti munkában, hanem az orvosképzésben is haszno­sítja. Kiemelkedőek a má|­átültetcsben elért eredmé­nyei. Kiváló szervező és vezető. Számos szakmai tisztséget lát el klinikai munkáján túl is: a Magvar Sebész Társa­ság alelnöke, tagja a Nem­zetközi Sebész Társaságnak. Pártonkívüli. Következtes, határozott egyéni =p®ét érvé­nyesíti az egyetemi orvos­etikai bizottság, klinikai igazgatói, tudósi és orvosi munkájában. Hallgatói és fiatal kollégái körében egy­aránt követendő példa dr. Karácsonyi Sándor élete, munkássága. A Mórahalmi Homokkul­túra Szakszövetkezet sze­mélyzeti vezetője 1983 óta Bibók Istvánné. 1939-ben született Szegeden. 1960 óta dolgozik a szövetkezeti mozgalomban, kezdetben, mint állattenyésztő. A párt­nak 1964 óta tagja. Aktív közéleti tevékenysége alap­ját 1975-ben országgyűlési képviselőnek választották. Az elmúlt évig a szegedi járási párt-végrehajtóbizott­ság tagja volt, tavaly lett a Mórahalom városi jogú nagyközségi pártbizottság­nak és végrehajtó bizottsá­gának tagja. Tíz éve párt­alapszervezeti vezetőségi tag is. Tanácstag. Megbízatásait felelősség­teljesen látja el, részese a községi célkitűzések kimun­kálásának, segíti azok meg­valósulását. Rangos megbí­zatása mellett részt vesz a lakóhelyi és munkahelyi feladatok végrehajtásában. Szakmai, társadalmi tevé­kenységében lelkiismeretes, minden tisztségében példá­san látja el feladatait. Amelyek mindegyike fele­lősségteljes. egész embert kíván. Olyan rátermettet, mint Bibók Istvánné. Szegeden született 1943­ban, munkáscsaládban Ká­nitz Zoltán, a Magyar Ká­belművek kisteleki gyárának igazgatója. A Szegedi Déri Miksa Gépipari Technikum­ban, majd az élelmiszeripari főiskola gépész szakán ta­nult és ott üzemmérnök' diplomát szerzett 1980-ban. Ma is rendszeresen képezi imagát. A Szegedi Kábelgyárban csoportvezetőként kezdett dolgozni, majd két év ka­tonai szolgálat letöltése után különböző középvezetői fel­adatokkal bízták meg. Ter­melési főmérnök lett 1978* ban. a kisteleki gyár veze­tésével öt évvel később bíz­ták meg, és a múlt év ja­nuár 1-től nevezték ki igazgatónak. A szakszerve­zetnek 1961-től, a pártnak 1965-től tagja. Megválasztot­ták a kisteleki városi jogú pártbizottság és a vb tag­jává, a Szeol AK ko­sárlabda szakosztályának és a kábelgyári MHSZ-nek el­nöki tisztét is betölti. A 450 dolgozót foglalkoztató gyár igazgatójaként jól ismeri Kisteleknek és környékének gondjait, a megoldásra váró feladatokat. ge. közösségi aktivitása már ifjú korában megmutatko­zott mind munkahelyén, ^^ mind falujában. A pártta­WR gok sorába 1964-beri lépett. ..^ít.^. jfijjl Megválasztották intézeti tit­flPHn y kárnak, járási, majd szege­di!f * ^ ^ városi pártbizottsági tag­nak, deszki és megyei ta­JIMi" \ ) nácslagnak. Közéleti mun­i^Sjiiw"*^ kásságának fontos területe ^^^^^^^^^^^^^^^^ ság munkájában is/ Tevé^ Délszláv nyelvű iskolába kenyen közreműködik kép­járt Deszken, szülöfalujá- viselői kerülete fejlesztésé­ban dr. Rusz Márk. Jelen- ben. Része van hazánk leg a Csongrád Megyei Ta- nemzetiségi politikájának nács deszki tüdőgyógyinté- érvényre juttatásában. Szak­zetének röntgen osztályve- mai és közéleti munkáját zető főorvosa, ismert köz- egyaránt igényesen végzi, életi ember. felesége is orvos, négy Társadalmi érzékenysé- gyermekük van. LI1 Ásotthalomról, ahol álta­lános iskolába járt, 1973­ban Szentesre került szak­középiskolába Szalma Eva, Később aztán dísznövény­kertész oklevelet is szer­zett, akkor már mint az Ásotthalmi Felszabadulás Ta**.'- i II I i -I 1 -MII TI- I - - . Termelőszövetkezet ösztön­díjasa. 1983 óta a termálte­lepen dolgozik, jelenleg dísznövénykertész szakmun­kás. 1984 óta tagja a pártnak, a KISZ-nek már 1979 óta. Két évvel ezelőtt választot­ták meg a termelőszövetke­zetben KISZ-titkárnak. Mozgalmi munkásként nagy igyekezettel, figyelemmel, tenni akarással dolgozik. Tartalmas programokkal fogja össze a fiatalokat, akik becsülik is ezért. Mint a fiatalok képviselője részt vesz a termelőszövetkezet demokratikus fórumain, képviseli kortársait — ő maga is csak húszeves —, a rábízott feladatokat gyor­san, pontosan megoldja. Munkáját vezetői is elisme­A Tisza Bútoripari Válla­lat gazdasági igazgatóhelyet­tese, Galli Péter 1949-ben született. Altalános és kö­., , zépiskolai tanulmányait nk. Ezért is bíztak meg fe- Csongrádon végezte, majd a lelős politikai és gazdasági kecskeméti Műszaki Főis­feladatokkal. kólán, később a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. A Tisza Bútoripari Válla­latnál 1970 óta különböző beosztásokban tevékenyke­dik. Jó színvonalú munka­végzése alapján nevezték ki 1983-ban a vállalat gazda­sági igazgatóhelyettesének, Galli Pétert munkahelyén határozott egyéniségnek, se­gítőkész, problémaérzékeny közösségi embernek ismerik. A Kommunista Ifjúsági Szö­veteégnek 1963 óta tagja, hosszú időn át vállalt propa­gandista feladatokat. A Köz­gazdasági Társaság csong­rádi csoportjának vezetője­ként fontosnak tartja a gaz­daságpolitikai ismeretek népszerűsítését. Várospoli­tikai és fejlesztési kérdé­sekben tájékozott, megnyi­latkozásai felelősek, javas­latai átgondoltak. Zalaegerszegen született 1930-ban dr. Juratovics Ala­dár. a Nagyalíöldi Kóolaj­és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemigazgatója. A Nehézipari Műszaki Egye­tem bányamérnöki karán szerzett olajmérnök-képesi­tést 1953-ban. Bázakerety­tyén és Egerben dolgozott majd 1966-ban megbízták a szegedi üzem megszervezé­sével és vezetésével. Azóta itt dolgozik, jelenleg mint üzemigazgató. Társadalmi. közéleti ér­deklődése. aktivitása már fiatalon megnyilvánult, a DISZ-ben fejtett ki először akti" munkát, a pártnak 1952-ben lett tagja, hosszabb időn át a járási, majd me­gyei pártbizottsági tag volt. Országgyűlési képviselőnek választották 1971-ben, és 1980-ig lendületesen végezte ezt a megtisztelő munkát. Az elmúlt esztendőkben az MTESZ társelnöke, a Szeol AK elnökhelyettese, és mint az üzemi pártbizottság, valamint a városi tanács tag­ja fejtett ki eredményes közéleti tevékenységet. Mun­kásságát több alkalommal kitüntetéssel ismerték el. Gödöllőn, az agrártudo­mányi egyetemen lyipott diplomát Borbás István, a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet elnöke. Eredeti foglalkozása szerint főagronómus. A Mórahalmi, Vörös Október Termelőszö­vetkezetben kezdett dolgoz­ni gyakornokként, s 1967­ben került Zákányszékre, a szakiszövetkezet főállatte­nyésztőjeként, majd 1970­től főagronómusi munka­körbe. Az idén lett a szak­szövetkezet elnöke. A mozgalmi munkába még KISZ-tagként kapcso­lódott be 1960-ban. A párt­nak 1976 óta tagja. A köz­élettől sosem volt távol: jelenleg tagja a helyi ta­nácsnak. s a végrehajtó bi­zottságnak. Az elmúlt esz­tendőtől a mórahalmi váro­si jogú nagyközségi pártbi­zottságnak is tagja. A Te­szövben küldött, s tagja a Hazafias Népfront megyei bizottságának is. Munkatár­sai, a különféle testületek­ben tevékenykedők olyan embernek ismerik, aki a tágabb közösségi célokkal is azonosulni tud, ezért jelöl­ték képviselőnek. A Csongrádi Kossuth Ter­melőszövetkezet kereskedel­mi ágazatvezetője, Bosánszki Mihály 1943-ban született a Pest megyei Mendén. Az ál­talános iskolát szülőfalujá­ban, a középiskolát Nagykő­rösön végezte, majd a gö­döllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplo­mát. A Felgyői Alföldi Ró­na Termelőszövetkezetben 1965-től dolgozott: főállat­tenyésztő, később főmérnök és elnökhelyettes volt. Köz­ben aktivan bekapcsolódott Felgyő közéletébe: tanács­tagi munkáját közmegelége­déssel végzi, a végrehajtó bizottságban kezdeményező­készségével tűnik ki. A TSZKER szentesi területi központjának 1982-től 1985­ig igazgatóhelyettese volt A Bokrosi Kossuth Terme­lőszövetkezetben 1985-től dolgozik. Bosánszki Mihályt szak­t-ítm^í • mai tudása, közvetlen em­beri modora, célratörő, a kö­zösség érdekében végzett tevékenysége miatt ismerik. A város és vonzáskörzete problémáiban tájékozott, ezt a fejlesztési elképzelések kidolgozásában kamatoztat­ni tudja. I

Next

/
Thumbnails
Contents