Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

Szerda, 1985. május 29. fl Délmagyarország választási melléklete 9 TUDNIVALÓK, KÉPVISELŐJELÖLTJEINK Országgyűlési választókerületek Szegeden Ktskundorozsma. Jzentmthálytelek // Gyálarct ,..-;. - • '- . • ••-••••^'M LAAYS A — A választópolgárok könnyebb tájékozódása érdekében képünkkel magyarázni szeretnénk Szeged országgyűlési választókerületeinek területi beosztását Hogyan szavazzunk? A választás joga Feltételek és lehetőségek A megnövekedett közéleti érdeklődésről tanúskodó jelölőgyűlések május közepén befejeződtek, s hogy utána is töretlen lehessen a politikai aktivitás, ahhoz a választópolgároknak tisztában kell lenniük a választójogi törvénybe foglalt jogaikkal, teendőikkel: a június 8-i szavazás mikéntjével, s a bizalmat kapó országgyűlési képviselők és tanácstagok jogállásával ugyanúgy, mint visszahívásuk lehetőségével. A gyakorlati tudnivalók közé tartozik — törvényi rendelkezés —, hogy a szavazás alkalmával minden választópolgár 3 szavazólapot kap kézhez: az egyik az országos választási listát, a másik a választókerületi országgyűlési képviselőjelöltek, a harmadik a helyi tanácstagjelöltek nevét tartalmazza. A szavazófülke igénybevétele kötelező, a szavazás titkosságának minden körülmények között érvényt kell szerezni. A szavazat érvényességének elengedhetetlen feltétele, hogy a szavazatok összeszámlálásakor a szavazólapról megáilar pítható legyen: kire szavazott a választópolgár. Megnövekedett felelősség hárul a szavazásban közreműködő társadalmi szerv, a szavazatszedő bizottság elnökére és tagjaira. Nekik kell szavatolniuk a szavazás titkosságát és törvényes lebonyolítását. A többes jelölés következtében megnő a felelősségük a szavazatok összeszámolásában, az eredmény megállapításában. Alapvető tudnivaló: annak, hogy valamely választókerület képviselővagy tanácstagjelöltjét megválasztottnak jelenthessék ki, két feltétele van. Az egyik az, hogy a választókerületben a választóknak több mint a fele leadja a szavazatát, a másik pedig, hogy a leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapja. Az országos listán megválasztott képviselőnek az a jelölt tekinthető, aki az országban leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta; feltéve, hogy a szavazásban az ország választópolgárainak több mint a fele részt vett. A törvény rendelkezései szerint az a jelölt, aki a választókerületben — a megválasztott képviselő, illetve tanácstag mellett — megkapta az összes érvényes szavazatoknak legalább az egynegyedét, pótképviselő, illetve póttanácstag lesz. Ennék az intézménynek választási rendszerünkbe való beiktatása két szempontból is jelentős. Egyrészt segít eloszlatni azt a korábbi felfogást, amely a meg nem választott jelöltet mintegy „bukott emberként" kezelte. Másrészt a pótképviselő, illetve a póttanácstag a helyi közélet állandó részese lesz, és ha a megválasztott képviselő, illetve tanácstag megbízatása a mandátum lejárta előtt valamilyen okból megszűnik, helyükre a pótképviselő lép elő képviselővé, vagy a póttanácstag tanácstaggá. Ez az intézkedés lehetőséget nyújt arra, hogy — az országgyűlés, illetve a tanács megbízatásának ötéves időtartamán belül — a képviselő vagy a tanácstag halála, lemondása, visszahívása, összeférhetetlenségének kimondása miatt az eddiginél ritkábban kelljen időközi választást kitűzni. Arra az esetre, ha a szavazás során egy választókerületben a képviselőjelöltek vagy a tanácstagjelöltek egyike sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, vagy pedig a választópolgároknak kevesebb mint fele vett részt a szavazásban, a törvény pótválasztás kitűzését írja elő, az első választástól számított 15 napon belül. Erre a többes jelölés kötelezővé tétele után minden bizonnyal többször lesz szükség, különösen olyan körzetekben, ahol a jelöltek száma több kettőnél, s a szavazatok jobban megoszlanak. A pótválasztást is jelölőgyűlés előzi meg, s akkor ugyancsak legalább két jelölt állítása kötelező. A szavazásnál azonban már eltérő szabály érvényesül: a megválasztáshoz nincs szükség az érvényes szavazatoknak több mint a felére. Az lesz a megválasztott képviselő, illetve tanácstag, aki a pótválasztáspn a legtöbb szavazatot kapta. A képviselők, tanácstagok választóik érdekeinek képviseletére kapják megbízatásukat. Az országgyűlési képviselőknek és helyi tanácstagoknak — akik közvetlenül a választókerület választópolgáraitól kapják a bizalmat — a testületben választóik érdekeit kell képviselniük, s erről kell számot adniuk rendszeres beszámolóik alkalmával is. Más a helyzet a fővárosi, a megyei tanácstagok esetében. Nekik egy-egy nagyobb egység — fővárosi kerület, város, egy vagy több község — érdekeinek képviselete a feladatuk. Ennek megfelelően ők nem közvetlenül a választópolgároktól, hanem a fővárosi, kerületi, illetve községi, városi tanácsi testületektől kapják a mandátumukat. Választási rendszerünk demokratizmusának egyik jellemző vonása, hogy a választópolgárokat nem csupán képviselőik, helyi tanácstagjaik választására jogosítja fel, hanem arra is, hogy a tisztségre méltatlanná Vált személytől megvonják bizalmukat. Ezt a visszahívás joga biztosítja. Választási törvényünk új szabályozása szerint a viszszahívást az érintett választókerűlet választóinak legalább 10 százaléka, vagy. a Hazafias Népfront illetékes szerve — országgyűlési képviselő esetében a HNF Országos Tanácsa, helyi tanácstag esetében a helyi népfrontbizottság —• kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással az érintett választókerület választói döntenek. Ahhoz, hogy érvényes döntés szülessen, a választópolgárok több mint felének a szavazásban való' részvétele szükséges, továbbá az, hogy az érvényesen szavazók több mint a fele a visszahívás mellett döntsön. Országos listán megválasztott képviselő visszahívásáról az Országgyűlés dönt. A szavazás napja, június 8-a, amikor minden állampolgárnak dönteriié kell arról, hogy meggyőződése alapján kit szeretne tanácstagnak, vagy képviselőnek saját választókerületében. A választópolgár a szavazás napjáig még tájékozódhat a számára kevésbé ismert jelölt kilétéről, korábbi tevékenységéről, hiszen ilyen fontos közéleti tisztségekre sehol sem javasolt a népfront vagy a jelölő gyűlések felszólalói közül valaki olyan emberi, aki ne a közösségért végzett eddigi munkája alapján érdemelte volna ki a bizalmat. A helyi választási elnökségek ma, május 29-ón teszik közzé a választási hirdetményt, és a „Hogyan szavazzunk?" című népfrontplakátot. A hirdetmény tartalmazza a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és a területi beosztását, a szavazóhelyiségek megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek állampolgárai szavaznak. A hirdetmény arra is felhívja a figyelmet, hogy a szavazáskor a választók mutassák fel személyi igazolványukat. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik, és este 6 óráig tart. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, a szavazatszedő bizottság pedig azt, hogy 19 óráig tartson. A korábbi, 5 órai kezdést a már említett helyi választási hirdetmény is jelzi. Az állandó lakóhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak: egyet az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek, egyet, az egyéni választókerületben induló országgyűlési képviselőjelöltek .és egyet a tanacstagj.elfiTt.ek' mVg* választásához. •• • • Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja, és csak hivatalos szavazólappal. A szavazás titkos. Az adott választókerület országgyűlési képviselőjelöltjére és a tanácstagjelöltre ügy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hágyja meg a szavazólapon, akire szavazatát adja, a másik (és az esetleges többi) jelölt nevét pedig áthúzza. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni nevük meghagyásával lehet. E szavazólap változtatás nélkül borítókba, illetve urnába helyezése végül is azt jelenti, hogy a választó egyetért az országos listán szereplő 35 képviselőjelölt személyével, akik nyilvánvalóan országos viszonylatban is egészen kiemelkedő politikai, társadalmi, tudományos és egycb tevékenységük, eddigi munkásságuk alapján kerülhetlek jelöltként az országos listára. Az a választójogosult, aki állandó lakóhelyét' a választói nyilvántartásba vételéről szóló értesítés kézbesítését követően megváltoztatta az előző lakóhelye tanácsának végrehajló bizottságától kérjen igazolást. Ennek alapján legkésőbb június 7-éig az új lakóhelye szerinti illetékes végrehajtó bizottságtól — kivételesen a választás napján a szavazatszedő bizottságtól — kérheti felvételét a válaszlók nyilvántartásába. Ha a választópolgár a választás napján előreláthatólag nem tartózkodik állandó lakóhelyén a tanács végrehajtó bizottságától ugyancsak kérjen igazolást, amelynek alapján ideiglenes lakóhelyén vagy adott tartózkodási helyén is szavazhat, de csak az országgyűlési képviselőjelöltök országos listájára. . A népfront jelöltjei az országos választási listán A Hazafias Népfront Országos Tanacsának képviselőjelöltjei az országos választási listán: 1. BARCS SÁNDOR, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezérigazgatója; 2. BARTHA TIBOR, református püspök; 3. BÍRÓ IMRE, római katolikus kanonok; 4. BOGNAR JÓZSEF akadémikus; 5. DUSCIIEK LAJOSNÉ, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke: 6. GASPAR SÁNDOR, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke: 7. GYENES ANDIÍAS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke: 8 HAVASI FERENC, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára9. HÁMORI CSABA, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi bizottságának első titkára: 10. JAKAB RÚBKRTNÉ, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára; 11 KATONA IMRE, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára; 12. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; ' 13. KALDY ZOLTÁN evangélikus piisDök: 14. KÁLLAI FERENC, színművész: 15. KÁLLAI GYULA, a Hazaf'ás Nénfront Országos Tanácsának elnöke; 10. KISS JANOS római katolikus címzetes kanonok; 17 LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Miniszterlanácsának elnöke; 18 LOSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; 19. MANDITY MARIN, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára; 20. MARK GYÖRGY, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára: 21. NANASI LASZLÓ nyugdíjas, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Felügyelő Bizottságának elnöke; 22. NÉMETH KAROLY', a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese; 23. ÓVÁRI MIKLÓS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; 24. PEST A LÁSZLÓ, a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettese: 25. PÉTER JANOS nyugalmazott külügyminiszter; 20. POZSGAY IMRE. a Hazafias Néofront, Országos Tanácsának főtitkára; 27. RÉGER ANTAL, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke; 28. SALGÓ LÁSZLÓ főrabbi: 29. SARLÓS ISTVÁN. az Országgyűlés elnöke; 30. STRAUB F. BRÚNÓ akadémikus; 31. SZABÓ ISTVÁN, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke; 32. SZAKÁCS JÓZSEF, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke; 33. SZENTAGOTHAI JANOS akadémikus: 34. TRAUTMANN REZSŐ nyugalmazott építésügyi és városfejlesztési miniszter; 35. VARGA IMRE. szobrászművész. J