Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

AZ M S Z M P SZE G E D VA* O SI BIZ O TTSÁ GÁNAK LA P J A 75. évfolyam SO. szám 1985. április 5., pcntck Ára: 1,80 forint '"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! P Rakétákkal felszerelt harcjárművek a díszszemlén (MTI foto — telefoto — KS) (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok válasz­tásának előkészítéseként a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a választópolgá­rokat állandó lakóhelyükön, az állami népességnyilván­tartás adatai alapján, nyil­vántartásba vették. A vá­lasztók nyilvántartásában azok a magyar állampolgá­rok szerepelnek, akik leg­később június 8-án — a vá­lasztás napján — töltik be 18. életévüket, vagy házas­ságkötésük folytán váltak nagykorúvá, és akiket a tör­vény nem zár ki a választó­jogosultak köréből. Nincs választójoga annak, aki el­mebeteg, akit a bíróság el­tiltott a közügyektől, aki a szabadságvesztés-bün teté­sét tölti, vagy Szigorított őrizetben van. A választók nyilvántartá­sát április 5-től április 12­ig a helyi tanács hivatali helyiségeiben közszemlére teszik. Ezzel egyidejűleg minden választópolgárt írás­ban értesítenek a nyilván­tartásba történt felvételéről. Ha valaki legkésőbb április 18-ig nem kapta meg az ér­tesítést, azt jelezze a ta­nácsházán. A nyilvántartás­sal kapcsolatos kifogást az illetékes helyi tanács vég­rehajtó bizottsága titkárá­nál április 5-től 12-ig lehet írásban vagy szóban beje­lenteni. A szóban bejelen­tett kifogást jegyzőkönyvbe foglalják. Ha a kifogás alapján meg­állapítják, hogy a nyilván­tartásba való felvétel, vagy az abból való kihagyás tör­vényellenes, a nyilvántar­tartást módosítják. A kiha­gyott személyt felveszik a nyilvántartásba, a törvény­ellenesen felvett állampol­gárt pedig törlik abból. E döntésről értesítik az érin­tetteket. Az alaptalannak tartott kifogásokat megkül­dik a helyi bíróságnak, Bu­dapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Ha a bíróság a kifogást alapos­nak találja, elrendeli a nyil­vántartás kijavítását, ellen­kező esetben a kifogást el­utasítja. A bíróság döntése végleges. A helyi tanács végrehajtó bizottsága a módosított nyil­vántartást május 24—28. között közszemlére teszi, és az utólagos felvételről érte­síti a választópolgárt. Azokat a magyar állam­polgárokat, akik a választók nyilvántartásának összeál­lítását követően szerzik meg a választójogot, kérelmükre a helyi tanács végrehajtó bizottsága felveszi a válasz­tók nyilvántartásába. Ha a választópolgár ál­landó lakóhelye a nyilván­tartás összeállítása után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottságától június 7-ig kérje felvételét a vá­lasztók nyilvántartásába. A kérelemhez csatolja a koráb­bi lakóhelye szerint illeté­kes tanács végrehajtó bi­zottságának igazolását ar­ról, hogy a választók nyil­vántartásában szerepelt, és onnan törölték. Akik a választás napján előreláthatólag nem tartóz­kodnak lakóhelyükön, azok június 7-ig kérjék tartózko­dási helyükön a nyilvántar­tásba való felvételüket. Eh­hez mutassák be az állandó lakóhelyük szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bi­zottságának igazolását vá­lasztójogukról. (MTI) A tojásfestés hagyománya a tavaszi népszokásokhoz, leginkább a húsvéthoz kötődik. Díszítőművészetéről ne­vezetes vidékeinken gyakorlott népművészek remekei őrzik gazdag motívumkincsünket. Egyes tájegységeken díszesen pingált hímes tojásokkal várják a lányok, asz­szonyok a húsvéti locsolókat. Képünkön: Tolna megyei tojásfestők. Fölszabadulásunk 40. évfordulóján Oláh István honvédelmi miniszter beszéde — Kádár János gratulált a nagyszerű katonai parádéhoz Népköztársaságunk fegy­veres erői: a Magyar Nép­hadsereg, a BM Határőrség és a munkásőrség egységei csütörtök délelőtt látványos katonai parádéval, dísz­szemlével köszöntötték ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulóját, április 4-ét. Ünnepi díszt öltött a bu­dapesti Dózsa György út városligeti szakasza. A Fel­vonulási tér két oldalán felállított tribünökön, emel­vényeken már jóval az ün­nepség kezdete előtt mint­egy hatvanezren foglaltak helyet. A népköztársaságunk címerével ékesített dísztri­bünnel szemközt az épüle­tek homlokzatát a piros-fe­hér-zöld színű nemzeti lo­bogók és vörös zászlók, va­lamint felszabadulásunk 40. évfordulóját éltető felira­tok, ünnepi jelszavak díszí­tették. A dísztribünön foglalt helyet Kádár János, az MSZMP főtitkára. Losonczi Pál. a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Né­meth Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Áczél Gyömy, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Fe­renc, Hámori Csaba, Ma­rólhu László, övári Miklós. Sarlós István, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, G yenes And­rás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, B crecz János, Hor­váth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai. Czinege Lajos és Csehák Judit, a Miniszter­tanács elnökhelyettesei. Kamara János belügymi­niszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka. Ugyancsak a dísztribünön foglalt helyet Nyikolaj Szil­csenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő­parancsnokának magyaror­szági képviselője és Konsz­tantyin Kocsetov vezérezre­des, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsno­ka. A diszemelvényen és a mellette levő tribünökön ott volt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány több tgeia, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet számos más vezető szemé­lyisége. Megtekintették a díszszemlét az évforduló al­kalmából hazánkba érkezett külföldi párt- és kormány­Lázár György, Kádár János cs Vaszilij Kuznyccov a Felvonulási téren megren­dezett felszabadulási ünnepségen küldöttségek vezetői is. Je­len volt a budapesti diplo­máciai képviseletek 60k ve­zetője és tagja. Az ezeréves történelmünk dicső korszakaira emlékez­tető zászlókat néhány perc­cel tíz óra előtt katonai pompával, a Szózat hang­jaira. díszszázad kíséretével vitték a dísztribün talapza­tához. szemben a felszaba­dulásunk utáni 20. díszszem­le már felsorakozott résztve­vőivel: a Magyar Néphadse­reg, a BM Határőrség és a munkásőrség kijelölt dísz­alakulataival. Pontosan 10 órakor kezdő­dött meg a díszszemle Oláh István vezérezredes, honvé­delmi m'niszter beszédével. A Magyar Szocialista M,..i.kásp<n i Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság kormánya és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa nevében üdvözölte a jelenlevőket, köszöntötte a szocializmust építő munkás­osztályt. parasztságot, értel­miséget, ifjúságot, a dolgo­zó népet, valamint a hazai és külföldi vendégeket. Hangsúlvozta: megtisztelte­tés a fegyveres erők szá­mára hogv szabadságunk születésnapiát díszszemlével köszönthetik. Az egykori történelmi ese­ményekre emlékezve ki­emelte: a Vörös Hadsereg — a honvédő háborút népfel­szabadító háborúvá változ­tatva — negyven évvel ez­előtt ezen a napon fejezte he hazánk felszabadítását. Hősies harcok és nagy ál­dozatok árán kiűzte a Du­na-«-Tlsza tájáról a fasiszta megszállókat, és magyar csatlósaikat. 1945. április 4-én egész népünkre egy sokak által megálmodott szebb és boldogabb élet régóta várt hajnala vir­radt. A magyar nép hálá­val hajtja meg a kegyelet zászlaját a győzelem kiví­vásának fő terhét viselő szovjet nép és hadserege, a vele vállvetve harcoló bol­gár, jugoszláv, román ka­tonák — és más népek mindazon hős fiáinak — emléke előtt, akik magyar földön ontották vérüket, ál­dozták életüket szabadsá­gunkért. Tisztelettel adó­zunk honfitársainknak, akik forradalmár és szabadság­harcos elődeik példáját kö­vetve részt vettek az anti­fasiszta küzdelemben. új hazánk megteremtésében és a mai szocialista valóság megalapozásában. — Hazánk ezeréves tör­ténelmének nagyszerű négy évtizede volt a felszabadu­lásunk óta eltelt időszak — mondotta a továbbiakban. — Forradalmi pártunk ve­zetésével megteremtettük, megvédtük és megszilárdí­tottuk a nép hatalmát, le­raktuk boldogulásunk és fel­emelkedésünk szilárd szo­cialista alaDiát gvors ütem­ben fejlődött iparunk és mezőgazdaságunk köz­kinccsé váltak a kultúra ér­tékei. létrehoztuk a társa­dalmi egyenlőség feltételeit, országunkban minden dol­gozó ember létbiztonságban él. — Űj államiságunk szü­letésével egy időben életre hívott fegyveres erőink — a dolgozó nép sokoldalú tá­mogatását élvezve — becsü­lettel teljesítik senkire át nem ruházható kötelességü­ket: hazánk, szocialista vív­mányaink védelmét. Fej-­lesztjük együttműködésün­ket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Var­sói Szerződés keretei között. Közös védelmi szervezetünk immár három évtizede Eu­rópa békéjének legfőbb biz­tositéka. amelyet — külö­nösen napjainkban — az imperializmus agresszív erői részéről súlyos veszély fe­nyeget. — Ma a Magyar Népköz­társaság a néphez ezer szál­lal kötődő korszerű fegyve­res erőkkel rendelkezik, amely megbízható fegyver­társa a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek. Szüntelenül azon fárado­zunk. hogy fejlesszük és erősítsük békénk zálogát: a magyar és a szovjet, a ma­gvar és a védelmi szövet­ségünkbe tartozó más had­seregek katonáinak inter­nacionalista barátságát, egységét — mondotta befe-. jezésül a honvédelmi mi­niszter. Felcsendültek a Himnusz hangjai, s eközben a Város­ligetben elhelyezett lövegek díszössztüze köszöntötte ha­zank felszabadulásának ün nepnapját. Ezután megkez­dődött a díszelgő egységek — történelmi katonai indu­lókkal kísért — felvonulása Érthető érdeklődés, fel­felcsattanó tapsban kifejező dött tetszésnyilvánítás fo­gadta már a nyitást is. Is meretes, hogv korábbi dön­tés alapján — fegyveres erő ink díszszemléiét ötévenként rendezik meg. A felszabadu­lás után az elsőt 1948-ban, a polgári demokratikus for­radalom és a szabadságharc centenáriuma alkalmából az Operaház előtt tartották: s 1950 óta a Felvonulási tér a katonai parádék színhelye. A katonák, határőrök. V

Next

/
Thumbnails
Contents