Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

Kedd, 1983. április 30. 5 Választási jelölő gyűlések Tegnap, hétfőn Szegeden folytatódtak a tanácstagi jelölő gyűlések. Minden kör­zetben a jelöltek elfogadták a Hazafias Népfront programját és vállalták, ha jú­nius 8-án kiérdemlik a választópolgárok* bizalmát, akkor teljes energiával, tehet­ségükkel és szorgalmukkal azon lesznek, hogy a majdani körzetük otthonosabb és szebb legyen. Két hete tartanak már a jelölő gyűlések és a tapasztalatokból ki­tűnik, nagy számban vannak olyan em­berek, akik érdemesek a megkülönböz­tetett bizalomra, nem lesz könnyű el­dönteni, hogy kire is voksoljon a tisztelt állampolgár majd a választás napján. Re­mélhető az is, hogy akik kevesebb sza­vazatot kapnak, mint amennyi a „győ­zelemhez" szükséges, azoknak a munká­jára tovább is lehet számítani a közélet­ben. Családias hangulat Móravárosban Valaki egyszer azt mond­ta nekem: Móraváros olyan, mint egy kevésbé tehetős,de nagyon tisztességes, össze­tartó család. Hogy mit is takar valójában ez a már majdnem elfelejtett kijelen­tés, azt a minap a (100-as szakmunkásképző intézet klubjában tudtam meg. A 48. választókörzetből gyűllek össze a választók a képekkel, szobrokkal, virá­dokkal dekorált, meleg kis helyiségben, hogy meghány­ják-vcssék közös dolgaikat es döntsenek, kik legyenek az esélyesek, akiknek a ke­zébe adják jövőjüket. Az előadó. Markos Károly eredményeket, gondokat ecsetelő beszámolója külö­nös figyelmet keltelt, hiszen nem sajnálta a fáradságot és az időt, hogy a városrész sajátos gondjait, az eddigi fejlődés bizonyítékait is fül­lérképczze. Amikor Gyenes Erzsébet a népfront neveben a két ta­nácstag jelöli re javaslatot tett, minden pillantás az egy­más mellett ülü. egyaránt megnyerő külsejű fiatalasz­szonyra esett. Schuchercr Frigyesné, a Medikémia áru­forgalmi előadója és Takács Szilveszterné, a konzervgyár technológusa csaknem egy­idősek. mindketten' példásan megállják helyüket a munká­ban, a közösségi életben és a családban is. Majzik István szerint egy­aránt érdemesek a móravá­rosink bizalmára, de ők is támaszkodhatnak a környé­ken élők segítségére, mert mint mondta: „A 48. kerü­let szűk kis terület ugyan, de szorgalmas emberek, jó közösségben élnek itt." A fölszólaló máris ajánlatot tett: szívesen segítenek a lakók a Sancer-to környé­kének szépítésében, saját erőből rendbe hozzák, akár sportpályáivá alakítanák az Ybl Miklós teret. is. Sugár Jánosné arra kérte a jelölteket, bármelyikőjük lesz is a tanácstag, a jövő­ben bátran kérjék az ott élők segítségét, hiszen szor­gos-dolgos emberek lakjak ezt a munkásnegyedet, ame­lyet mindannyian otthono­sabbá szerelnének tenni. Megemlítette régi óhajukat: kulturáltabb lenne az éle­lük. ha a Hajnal utca végre burkolatot kapna. A körzeti népl'ronitilkár, Katona Gyula jó híreket is hozott: a Szekeres utcába hamarosan megérkeznek a járdatupok, és számítanak az önerős csatornaépítéskor is az ott lakók keze munkájára. S hogy a mozgósítás sikeres lesz, abban biztos a nép­fronltilkár: „Mindkettőjük­nek szívügye tágabb ottho­na is" — jegyezte meg a jelöltekről. Az egyébként is meleg hangulatú összejövetelek kedves színfoltja volt a fe­kete kendős Orclögh István­ná gyakorlottabb szónokokat is megszégyenítő íölszólalá­sa. Keresetlen, őszinte em­beri szavakkal adott útra­valót a fiataloknak. „Mi ki­öregedtünk. de vinni kell to­vább a zászlót. Mi is vittük, ameddig bírtuk ... De ugye, velünk maradnak, öregekkel is. és ugyanúgy nevelik a következő generációt, aho­gyan mi neveltük 'gyerme­keinket. Takács Szilvesztcrné prog­ramjából nem maradt ki az idős emberek, a rászoruló családok megsegítése. Scha­eheror Frigyesné a gyere­kekre is gondolt, amikor azt mondta: meg kell tanítani az, embereket arra, hogy a régit megbecsüljék, hogv vi­gyázzanak a nehezen elöte­emtett értékekre:az utakra, a padokra, az épületekre, az elültetett fákra. A .jelölteket hallgatva, má­sok is azt érezhették, minta népfronttitkár: „oly keclvus nekünk mindkettő". Bizony, nem lesz könnyű dolguk a móravárosiaknak június íi-ári! Ch. A. Egy választópolgár naplójából Ma már tudom, a síhe­derkor eltart az ember nyolcvan esztendős koráig vagy tán még annál is to­vább. mert ha a test rom­lik is, az alkotó szellem, mindvégig ép maradhat. Ép és egészséges a legesleg­utolsó percekig. Egy bölcs öi"gtöl hallot­tam, hogy az időskor tartal­mát az adja, hogy a vén' volt már egyszer fiatal, de az ifjú nem biztos, hogy szép kort ér meg. Az ifjak persze valamennyien sze­retnének legalább száz esz­tendősek lenni majdan, ha fiatalságuk legszebb éveiben nem is gondolnak erre. Szakmát tanulnak, hivatást választanak, elkezdik építe­ni az életművüket. Ehhez az évtizedeken át tartó épít­kezéshez azonban hely1 kell. Hely a Nap alatt. Van-e elég helyük a fia­taloknak. van-e elég fölada­tuk, szabad-e előttük a pá­lya a szó Arany János-i ér­telmében? — Izgul? Borsó József (berendezés­karbantartó a Nagyallőldi Kőolaj és Földgáztermelö Vállalatnál) nem szól. A tenyerét mutatja. Izzad. Jelülttársa. Ádám István (karosszéria -lakatos a Vo­lánnál) a homlokát töröl­geti. A 80. számú választóke­rület jelölő gyűlése tíz perc múlva kezdődik a pi­ros iskolában. A két fiatal­embernek, Adám harminc, Bozsó huszonhét éves. ez az első közéleti erőpróbája. Az életútjuk hasonló. Mindketten a hatszázasba jártak, Bozsó később le isi érettségizett ka tona i deje alatt. Szentesen. Ádámnak fia is van, lánya is. Bozsó ikrekkel büszkélkedhet: öt­hónaposak a pici lányok. Mindkét tanácstagjelült a választókerületben lakik, az ős-Tarjánban. Ülnek egymás mellett az első sorban. Mellettük, mö­göttük a választók, akiknek az lesz a dolguk júniusban, hogy eldöntsék melyik fia­tal munkás képviselje erde­keiket a tanácsban. Ha meg akarod , érteni a másik problémáit, éld bele magád a helyebe — bizta­tom magam, és sikerül is átélnem az itt levő polgá­rok dilemmáját. Melyikei! is? Fiatal és munkás mind a két jelölt, és elszánt mind a kettő. Valamelyiküknek most lesz először lehetőségű arra, hogy életművének egy darabját megépítse, s a köz érdekében és szolgála­tában tegye ezt. Vajon csalódott lesz-e a másik? Remélem, nem. Hi­szen neki is jut majd fel­adat elég. Es itt a választó­kerületben is. Hallgatom ős-Tarján la­kóit, s kicsit; meg is ható­dom. Hangjukból szeretet) sugárzik, valamennyien bíz­nak a két. ifjú emberben, nem félnék rájuk bízni a városrészt. Hiszik, hogy hi­hetnek. És mindkettejükben. Szokás, hogy a jelölő gyű­lés végért szólásra emelked­nek a választandók. Van, aki programbeszédet mond, ufl'élé pótprogramot a nép­front tervc/.etét saját gon­dolataival kiegészítve; van. aki csak megköszöni a bi­zalmat. Bozsó József azt mondta el, hogy itt nőtt lel. min­denkit és minden problémát ismer. Van elképzelése ar­ról is. hogy a bajokon mi­ként lehet úrrá lenni. Ádám István meg azt mondta, hogy nem járatos ugyan a közélet dolgaiban, de az lesz, ha megválaszt­ják, mert megtanulja mind­azt. ami ehhez a munkához szükséges. Lesz idejük rá- Égy em­beröltő is eltelik. amíg nyugdíjasok lesznek", s dol­gozhatnak azután is. mert a közéleti emberek igazából sohasem vonulnak nyuga­lomba. 1*. V. Ujszegediek érdeke A SI. választókerületben sok a gond. Érzik ezt az ott lakók, tudják a tanáestag.ie­löllek. A jelölő gyűlés Veszt­ve vőinek Bujdosná Lengyel Eszter nyíltan, kertelés nél­kül számolt be a következő időszakra maradt feladatok­ról. de szólt az eredmé­nyekről is. A Hazafias Népfront két jelöltje Szabó Lászióné, a 10. számú Volán teherfor­galmi üzemegységének gaz­dasági előadója és Cseszkó László, a Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság tech­nikus csoportvezetője. Tisz­tában vannak mindketten az előttük álló feladatokkal. Tudják, hogy siralmas a Szőregi úti járda állapota, hogy a Diófa utcában csi­nálni kell valamit az úttal, hogy nem optimális helyzet például .a világhírű biológiai kutatóintézet mellett szenny­vízgondokkal küzdenek. Sza­bó Lászlóné az idén kapott Érdemes Társadalmi Mun­káért elismerést, Cseszkó László két Miniszteri Dicsé­relet mondhat magáénak. A körzetben laknak, az ujsze­gediek problémáit így még inkább érzik a saját bőrü­kön is. A gyűlés résztvevői nem azon akartak vitatkozni, me­lyiküket válasszák. Ezt el­dönteni van még idejük. Ök azért is jöttek, hogy elmond­hassák a gázvezeték-építés­sel, a ritkán járó buszokkal, a járhatatlan utakkal kap­csolatos észrevételeiket. Az mindenesetre kiderült: akárkit is választanuk a 81. körzet lakói, lesz mit csi­nálnia ... R. £. A Városgazdálkodási Vállalat Zrínyi Ilona brigádja Tizenkét esztendeje ala­kult, és éppen 12-tagú a Sze­gedi Városgazdálkodási Vál­laíát Zrínyi Ilona Szocialista Brigádja, mely a Bartók Bé­la téri 4-es számú virágüz­letben dolgozik. Többszörö­sen kitüntetett kollektíva, egyebek között elnyerték a Vállalat és a szakma kiváló­ja címet, az Országos Bél-e ­tanács oklevelét is. Gazdasá­gi életünk hullámveréseire gyorsan cs eredményesen reagálnak, egyebet ne emiit­sünk, az önköltség csökken­tésére vagy az energitn­karékosságra mindig nagy gondot fordítanak. Árbevé­telük az elmúlt évtized so­rán jószerével megkétszere­ződött. Kezdettől fogva reszt vesznek a Munka és mű­veltség vetélkedőkön, s min­den évben eljutnak a megyei döntőig. Ott táláljuk a bri­gád dolgozóit a Juhász Gyu­la Művelődési Központ bi­zalmiak klubiában, nők­klubjában, a szocialista bri­gádvezetők klubjában. A Családi és Társadalmi Ese­ményeket Rendező Irodával 1078 óta működnek együtt, az intézmény munkáját évenkénti kiállításokkal pro­pagálják. Társadalmi mun­kával egyebek között öregek napközi otthonait, óvodát, bölcsödet patronálnak. Több alkalommal rendeztek virág­kötészeti bemutatót, a város társadalmi ünnepeire is ők készítik a koszorúkat. Fo­lyamatosan képezik magu­kat, részt vesznek politikai szemináriumokon is. Dura Gézáné, Juhász József, Nagy László felvételei Pctróczy Sándor, Zoltánfy István DURA GE7.ANÉ 1971 óta az Alföldi Porcelángyár szakszervezeti bizottságának függetlenített- munkatársa. Kitűnő szervezőkészsége ré­vén egyik fő mozgatója lett a munkaverseny-mozgalom ­aak; ezért a vállalat őt tette meg versenyfélelősnek. Poli­tikai ismereteit bővítendő, elvégezte a marxista—leni­nista középiskolát. A szocia­lista brigádoknak színvona­las előadásokat, vetélkedőkot szervez, de figyel a dolgozók művelődésére, oktatására is. Az antikvár-könyvvásár pél­dául az ő eredeti ötlete volt. 1970-ben vörös diplomával végzett a SZOT központi is­kolájának népművelés—pe­dagógia szakán. 1981—82-ben fejezte be tanulmányait a marxizmus—leninizmus esti egyetem szocialista kultúra, közművelődés speciális ta­gozatán, s több társadalmi funkciója közül legjelentő­sebb, hogy vezetője az épí­tők szakszervezete megvei bizottsága mellett működő kulturális bizottságnak. JUHASZ JÓZSEF opera­énekes 1956-ban kezdte szín­házi pályáját Kaposvárott, s 1967 őszén szerződött Sze­gedre; eredeti foglalkozása lextiltechnikus. Nem az el­ső és egyetlen, akit a mun­kapad mellől fedeztek föl a művészet számára — sike­resen. Szegedre ugyan ének­karba került, ám már kez­detben bizonyította szólis­ta képességeit, A mosoly or­szága közismerten igényes Szu-Csong szerepében. Spin­to színezetű, vérbeli hőste­norrá vált az itteni évei so­rán, az operairodalom olyan figuráit, énekelte el- sorozat­ban, mint az Ottelo, Rada­mes, Don Carlos, Cavarados­sí, Manrico,' vagy utóbb a Bajazzók Caniója, az Álar­cosbál Richárd grófja. Mű­vészi fejlődése- A sevillai borbély Almavivája óta rendkívül látványos, meggyő­ző. Szívesen és gyakran vesz részt munkás-művész talál­kozókon a megyében. Sze­geden, s társadalmi munká­ja is jelentős a színház párt-, dletve szakszervezetében. PKTRÖCXY SÁNDOR 1966 óla dolgozik a megyei mozi üzemi vállalatnál, jelenleg a filmforgalmazás! osztály ve­zetője. Aki ismeri, tudja, ra­jong a filmművészetért, el­hivatott népművelőként fáradozik azon, hogy mine! szélesebb rétegekhez jussa­nak el a jeles alkotások. Ne­véhez fűződik a stúdióháló­zat kialakítása, komoly részi vállalt abban, hogy Csong­rád megyében elsőnek ren­oezlek munkásfilmnapokat, de az ő ötlete volt a gyer­mekfilmnapok programsoro­zata, melyet évente tartanak, s érdekességként, gyerme­kekből álló zsűri ítéli oda a Kisködmön-díjat. Egyik fó szervezője, gyakran előadója a megyében nagy hagyomá­nyokkal rendelkező film­klubmozgalomnak, s ott ta­láljuk a Filmtéka kezdemé­nyezői között is. Kiveszi ré­szét a Munka és műveltség vetélkedőkből, felkészítőket tart, zsűrizik, miként szá­mos üzemi szellemi versen­gésben. Tagja a Filmművé­szek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének. ZOLTÁNFY ISTVÁN fes­tőművész, a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola tanára, dip­lomáját a szegedi főiskolán szerezte, s szinte hallgató kora óta rendszeres kiállító Többször nyert díjat a sze­gedi nyári tárlatokon, az SZMT díját elsőnek érde­melte ki még 1972-ben, z mindjárt rákövetkezőén megkapta Szeged Város. Al­kotói Díját. Képeit külföl­dön is látni lehet, az ország több városában rendezett önálló tárlatot, szerepeltette a Tv Galériája, festményei­vel találkozni a Nemzett Galériában. 1977-ben Szege­den mutatta be gyűjtemé­nyes anyagát. Azon képző­művészek közé tartozik, akik elsőként kötöttek szocialista szerződést üzemekkel, ré­szint a dolgozók művészeti érdeklődésének pallérozásá­ra, részint saját munkássá­guk színesítésére. A Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalat szegedi kendergyárában sokirányú tevékenységet fej­tett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents