Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
Kedd, 1983. április 30. 5 Választási jelölő gyűlések Tegnap, hétfőn Szegeden folytatódtak a tanácstagi jelölő gyűlések. Minden körzetben a jelöltek elfogadták a Hazafias Népfront programját és vállalták, ha június 8-án kiérdemlik a választópolgárok* bizalmát, akkor teljes energiával, tehetségükkel és szorgalmukkal azon lesznek, hogy a majdani körzetük otthonosabb és szebb legyen. Két hete tartanak már a jelölő gyűlések és a tapasztalatokból kitűnik, nagy számban vannak olyan emberek, akik érdemesek a megkülönböztetett bizalomra, nem lesz könnyű eldönteni, hogy kire is voksoljon a tisztelt állampolgár majd a választás napján. Remélhető az is, hogy akik kevesebb szavazatot kapnak, mint amennyi a „győzelemhez" szükséges, azoknak a munkájára tovább is lehet számítani a közéletben. Családias hangulat Móravárosban Valaki egyszer azt mondta nekem: Móraváros olyan, mint egy kevésbé tehetős,de nagyon tisztességes, összetartó család. Hogy mit is takar valójában ez a már majdnem elfelejtett kijelentés, azt a minap a (100-as szakmunkásképző intézet klubjában tudtam meg. A 48. választókörzetből gyűllek össze a választók a képekkel, szobrokkal, virádokkal dekorált, meleg kis helyiségben, hogy meghányják-vcssék közös dolgaikat es döntsenek, kik legyenek az esélyesek, akiknek a kezébe adják jövőjüket. Az előadó. Markos Károly eredményeket, gondokat ecsetelő beszámolója különös figyelmet keltelt, hiszen nem sajnálta a fáradságot és az időt, hogy a városrész sajátos gondjait, az eddigi fejlődés bizonyítékait is füllérképczze. Amikor Gyenes Erzsébet a népfront neveben a két tanácstag jelöli re javaslatot tett, minden pillantás az egymás mellett ülü. egyaránt megnyerő külsejű fiatalaszszonyra esett. Schuchercr Frigyesné, a Medikémia áruforgalmi előadója és Takács Szilveszterné, a konzervgyár technológusa csaknem egyidősek. mindketten' példásan megállják helyüket a munkában, a közösségi életben és a családban is. Majzik István szerint egyaránt érdemesek a móravárosink bizalmára, de ők is támaszkodhatnak a környéken élők segítségére, mert mint mondta: „A 48. kerület szűk kis terület ugyan, de szorgalmas emberek, jó közösségben élnek itt." A fölszólaló máris ajánlatot tett: szívesen segítenek a lakók a Sancer-to környékének szépítésében, saját erőből rendbe hozzák, akár sportpályáivá alakítanák az Ybl Miklós teret. is. Sugár Jánosné arra kérte a jelölteket, bármelyikőjük lesz is a tanácstag, a jövőben bátran kérjék az ott élők segítségét, hiszen szorgos-dolgos emberek lakjak ezt a munkásnegyedet, amelyet mindannyian otthonosabbá szerelnének tenni. Megemlítette régi óhajukat: kulturáltabb lenne az élelük. ha a Hajnal utca végre burkolatot kapna. A körzeti népl'ronitilkár, Katona Gyula jó híreket is hozott: a Szekeres utcába hamarosan megérkeznek a járdatupok, és számítanak az önerős csatornaépítéskor is az ott lakók keze munkájára. S hogy a mozgósítás sikeres lesz, abban biztos a népfronltilkár: „Mindkettőjüknek szívügye tágabb otthona is" — jegyezte meg a jelöltekről. Az egyébként is meleg hangulatú összejövetelek kedves színfoltja volt a fekete kendős Orclögh Istvánná gyakorlottabb szónokokat is megszégyenítő íölszólalása. Keresetlen, őszinte emberi szavakkal adott útravalót a fiataloknak. „Mi kiöregedtünk. de vinni kell tovább a zászlót. Mi is vittük, ameddig bírtuk ... De ugye, velünk maradnak, öregekkel is. és ugyanúgy nevelik a következő generációt, ahogyan mi neveltük 'gyermekeinket. Takács Szilvesztcrné programjából nem maradt ki az idős emberek, a rászoruló családok megsegítése. Schaeheror Frigyesné a gyerekekre is gondolt, amikor azt mondta: meg kell tanítani az, embereket arra, hogy a régit megbecsüljék, hogv vigyázzanak a nehezen elöteemtett értékekre:az utakra, a padokra, az épületekre, az elültetett fákra. A .jelölteket hallgatva, mások is azt érezhették, minta népfronttitkár: „oly keclvus nekünk mindkettő". Bizony, nem lesz könnyű dolguk a móravárosiaknak június íi-ári! Ch. A. Egy választópolgár naplójából Ma már tudom, a síhederkor eltart az ember nyolcvan esztendős koráig vagy tán még annál is tovább. mert ha a test romlik is, az alkotó szellem, mindvégig ép maradhat. Ép és egészséges a legeslegutolsó percekig. Egy bölcs öi"gtöl hallottam, hogy az időskor tartalmát az adja, hogy a vén' volt már egyszer fiatal, de az ifjú nem biztos, hogy szép kort ér meg. Az ifjak persze valamennyien szeretnének legalább száz esztendősek lenni majdan, ha fiatalságuk legszebb éveiben nem is gondolnak erre. Szakmát tanulnak, hivatást választanak, elkezdik építeni az életművüket. Ehhez az évtizedeken át tartó építkezéshez azonban hely1 kell. Hely a Nap alatt. Van-e elég helyük a fiataloknak. van-e elég föladatuk, szabad-e előttük a pálya a szó Arany János-i értelmében? — Izgul? Borsó József (berendezéskarbantartó a Nagyallőldi Kőolaj és Földgáztermelö Vállalatnál) nem szól. A tenyerét mutatja. Izzad. Jelülttársa. Ádám István (karosszéria -lakatos a Volánnál) a homlokát törölgeti. A 80. számú választókerület jelölő gyűlése tíz perc múlva kezdődik a piros iskolában. A két fiatalembernek, Adám harminc, Bozsó huszonhét éves. ez az első közéleti erőpróbája. Az életútjuk hasonló. Mindketten a hatszázasba jártak, Bozsó később le isi érettségizett ka tona i deje alatt. Szentesen. Ádámnak fia is van, lánya is. Bozsó ikrekkel büszkélkedhet: öthónaposak a pici lányok. Mindkét tanácstagjelült a választókerületben lakik, az ős-Tarjánban. Ülnek egymás mellett az első sorban. Mellettük, mögöttük a választók, akiknek az lesz a dolguk júniusban, hogy eldöntsék melyik fiatal munkás képviselje erdekeiket a tanácsban. Ha meg akarod , érteni a másik problémáit, éld bele magád a helyebe — biztatom magam, és sikerül is átélnem az itt levő polgárok dilemmáját. Melyikei! is? Fiatal és munkás mind a két jelölt, és elszánt mind a kettő. Valamelyiküknek most lesz először lehetőségű arra, hogy életművének egy darabját megépítse, s a köz érdekében és szolgálatában tegye ezt. Vajon csalódott lesz-e a másik? Remélem, nem. Hiszen neki is jut majd feladat elég. Es itt a választókerületben is. Hallgatom ős-Tarján lakóit, s kicsit; meg is hatódom. Hangjukból szeretet) sugárzik, valamennyien bíznak a két. ifjú emberben, nem félnék rájuk bízni a városrészt. Hiszik, hogy hihetnek. És mindkettejükben. Szokás, hogy a jelölő gyűlés végért szólásra emelkednek a választandók. Van, aki programbeszédet mond, ufl'élé pótprogramot a népfront tervc/.etét saját gondolataival kiegészítve; van. aki csak megköszöni a bizalmat. Bozsó József azt mondta el, hogy itt nőtt lel. mindenkit és minden problémát ismer. Van elképzelése arról is. hogy a bajokon miként lehet úrrá lenni. Ádám István meg azt mondta, hogy nem járatos ugyan a közélet dolgaiban, de az lesz, ha megválasztják, mert megtanulja mindazt. ami ehhez a munkához szükséges. Lesz idejük rá- Égy emberöltő is eltelik. amíg nyugdíjasok lesznek", s dolgozhatnak azután is. mert a közéleti emberek igazából sohasem vonulnak nyugalomba. 1*. V. Ujszegediek érdeke A SI. választókerületben sok a gond. Érzik ezt az ott lakók, tudják a tanáestag.ielöllek. A jelölő gyűlés Vesztve vőinek Bujdosná Lengyel Eszter nyíltan, kertelés nélkül számolt be a következő időszakra maradt feladatokról. de szólt az eredményekről is. A Hazafias Népfront két jelöltje Szabó Lászióné, a 10. számú Volán teherforgalmi üzemegységének gazdasági előadója és Cseszkó László, a Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság technikus csoportvezetője. Tisztában vannak mindketten az előttük álló feladatokkal. Tudják, hogy siralmas a Szőregi úti járda állapota, hogy a Diófa utcában csinálni kell valamit az úttal, hogy nem optimális helyzet például .a világhírű biológiai kutatóintézet mellett szennyvízgondokkal küzdenek. Szabó Lászlóné az idén kapott Érdemes Társadalmi Munkáért elismerést, Cseszkó László két Miniszteri Dicsérelet mondhat magáénak. A körzetben laknak, az ujszegediek problémáit így még inkább érzik a saját bőrükön is. A gyűlés résztvevői nem azon akartak vitatkozni, melyiküket válasszák. Ezt eldönteni van még idejük. Ök azért is jöttek, hogy elmondhassák a gázvezeték-építéssel, a ritkán járó buszokkal, a járhatatlan utakkal kapcsolatos észrevételeiket. Az mindenesetre kiderült: akárkit is választanuk a 81. körzet lakói, lesz mit csinálnia ... R. £. A Városgazdálkodási Vállalat Zrínyi Ilona brigádja Tizenkét esztendeje alakult, és éppen 12-tagú a Szegedi Városgazdálkodási Vállaíát Zrínyi Ilona Szocialista Brigádja, mely a Bartók Béla téri 4-es számú virágüzletben dolgozik. Többszörösen kitüntetett kollektíva, egyebek között elnyerték a Vállalat és a szakma kiválója címet, az Országos Bél-e tanács oklevelét is. Gazdasági életünk hullámveréseire gyorsan cs eredményesen reagálnak, egyebet ne emiitsünk, az önköltség csökkentésére vagy az energitnkarékosságra mindig nagy gondot fordítanak. Árbevételük az elmúlt évtized során jószerével megkétszereződött. Kezdettől fogva reszt vesznek a Munka és műveltség vetélkedőkön, s minden évben eljutnak a megyei döntőig. Ott táláljuk a brigád dolgozóit a Juhász Gyula Művelődési Központ bizalmiak klubiában, nőkklubjában, a szocialista brigádvezetők klubjában. A Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Irodával 1078 óta működnek együtt, az intézmény munkáját évenkénti kiállításokkal propagálják. Társadalmi munkával egyebek között öregek napközi otthonait, óvodát, bölcsödet patronálnak. Több alkalommal rendeztek virágkötészeti bemutatót, a város társadalmi ünnepeire is ők készítik a koszorúkat. Folyamatosan képezik magukat, részt vesznek politikai szemináriumokon is. Dura Gézáné, Juhász József, Nagy László felvételei Pctróczy Sándor, Zoltánfy István DURA GE7.ANÉ 1971 óta az Alföldi Porcelángyár szakszervezeti bizottságának függetlenített- munkatársa. Kitűnő szervezőkészsége révén egyik fő mozgatója lett a munkaverseny-mozgalom aak; ezért a vállalat őt tette meg versenyfélelősnek. Politikai ismereteit bővítendő, elvégezte a marxista—leninista középiskolát. A szocialista brigádoknak színvonalas előadásokat, vetélkedőkot szervez, de figyel a dolgozók művelődésére, oktatására is. Az antikvár-könyvvásár például az ő eredeti ötlete volt. 1970-ben vörös diplomával végzett a SZOT központi iskolájának népművelés—pedagógia szakán. 1981—82-ben fejezte be tanulmányait a marxizmus—leninizmus esti egyetem szocialista kultúra, közművelődés speciális tagozatán, s több társadalmi funkciója közül legjelentősebb, hogy vezetője az építők szakszervezete megvei bizottsága mellett működő kulturális bizottságnak. JUHASZ JÓZSEF operaénekes 1956-ban kezdte színházi pályáját Kaposvárott, s 1967 őszén szerződött Szegedre; eredeti foglalkozása lextiltechnikus. Nem az első és egyetlen, akit a munkapad mellől fedeztek föl a művészet számára — sikeresen. Szegedre ugyan énekkarba került, ám már kezdetben bizonyította szólista képességeit, A mosoly országa közismerten igényes Szu-Csong szerepében. Spinto színezetű, vérbeli hőstenorrá vált az itteni évei során, az operairodalom olyan figuráit, énekelte el- sorozatban, mint az Ottelo, Radames, Don Carlos, Cavaradossí, Manrico,' vagy utóbb a Bajazzók Caniója, az Álarcosbál Richárd grófja. Művészi fejlődése- A sevillai borbély Almavivája óta rendkívül látványos, meggyőző. Szívesen és gyakran vesz részt munkás-művész találkozókon a megyében. Szegeden, s társadalmi munkája is jelentős a színház párt-, dletve szakszervezetében. PKTRÖCXY SÁNDOR 1966 óla dolgozik a megyei mozi üzemi vállalatnál, jelenleg a filmforgalmazás! osztály vezetője. Aki ismeri, tudja, rajong a filmművészetért, elhivatott népművelőként fáradozik azon, hogy mine! szélesebb rétegekhez jussanak el a jeles alkotások. Nevéhez fűződik a stúdióhálózat kialakítása, komoly részi vállalt abban, hogy Csongrád megyében elsőnek renoezlek munkásfilmnapokat, de az ő ötlete volt a gyermekfilmnapok programsorozata, melyet évente tartanak, s érdekességként, gyermekekből álló zsűri ítéli oda a Kisködmön-díjat. Egyik fó szervezője, gyakran előadója a megyében nagy hagyományokkal rendelkező filmklubmozgalomnak, s ott találjuk a Filmtéka kezdeményezői között is. Kiveszi részét a Munka és műveltség vetélkedőkből, felkészítőket tart, zsűrizik, miként számos üzemi szellemi versengésben. Tagja a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének. ZOLTÁNFY ISTVÁN festőművész, a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola tanára, diplomáját a szegedi főiskolán szerezte, s szinte hallgató kora óta rendszeres kiállító Többször nyert díjat a szegedi nyári tárlatokon, az SZMT díját elsőnek érdemelte ki még 1972-ben, z mindjárt rákövetkezőén megkapta Szeged Város. Alkotói Díját. Képeit külföldön is látni lehet, az ország több városában rendezett önálló tárlatot, szerepeltette a Tv Galériája, festményeivel találkozni a Nemzett Galériában. 1977-ben Szegeden mutatta be gyűjteményes anyagát. Azon képzőművészek közé tartozik, akik elsőként kötöttek szocialista szerződést üzemekkel, részint a dolgozók művészeti érdeklődésének pallérozására, részint saját munkásságuk színesítésére. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi kendergyárában sokirányú tevékenységet fejtett ki.