Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

4 Ilétfü, 1985. április 29. Profik és profilok Valahogy igy kell ezt csinálni. A kudarcokból i.s győztesen kikerülni, a nemtetszésből is sikert kovácsolni. Vitray Tamásra gondolok . . . Ugye tudják a kedves nézők (olvasók), hogy a Mik-3 roszkóp Színpadon nem olyan régen indított tévés vállalkozásának cime miatt állítólag többen anglomániával vádolták? A sorozatnak már a második részét átkeresztelte, bűnbánattal vegyes iróniával bejelentette, Tóksó helyett: Tclcfere. Hogy ez mennyivel hangzik „magyarabbul" és főként mennyire közérthetőbb, azt én nem tudom biztosan, csak sejtem, hogy szemernyivel sem. Viszont: Vitraynak, a műsorában már legalább egy tucat poénra, helyzetkomikumra adott alkalmat. Nem várt humorforrása támadt a címcserével. Amit oly természetes eleganciával, fölénnyel és valami bájos gúnnyal használ föl minden lehetséges alkalommal, hogy az ellenségei sem találhatnak egy résnyi támadási felületet sem — ha csak nem akarnak nevetségessé válni. Mert mit lehet mondani, ha látjuk, hogy szereplőinek jutalmul (emlékbe) adja a' nyilván előre gyártott ,,tóksókat", s valahányszor előkerülnek ezek az apró, vicces tárgyuk. Vitray komolykodva, pisszegve hallgatásra inti magát és mindenkit: nehogy kimondjuk a nevét.. Közönsége? Cinkosán nevet. Vagy itt a másik példa, bár idestova egy hónapos: az április negyediki monstre műsor, umlt nevezhetünk ünnepi tiszteletkörnek, a rovásunkra kitalált tevetechnikai próbatételnek, mindennek, csak valódi műsornak nem. Ennek a vezetője, aki egész nap, ült a stúdióban, megfosztva a helyszíneken ügyetlenkedő munkatársak tevékenységébe való hathatós beavatkózás lehetőségeitől — szóval ez a műsorvezető csak megbukhat. Am Vitray — nem. Mert valahogy úgy csinálta hogy elkezdtük tisztelni a türelmét. a titkolt elégedetlenségét, a fizikai-, szellemi állóképességet. a kifogástalan ünneplójet, miegyebei amit „normális" esetben (azaz: talán ha más a műsorvezető) egyáltalán nem jut eszünkbe méltányolni. Miért? Megfejtendő. Amiképpen az is, hogy az Egy este — négy színház elnevezésű, szerda esti produkciót nézegetve miért jutott eszünkbe: mennyire más lehetne ez a színházakat összekapcsoló műsor ha más ülne a stúdióban, más vezetné... (Mondjuk: Vitray!) Miért van az. hogy minden különlegesebb, szokatlanabb, nagyszabásúbb tévés vállalkozás „vezénylő karmestereként" csakis őt látjuk szívesen? Még akkor is, ha a műsor megbukik? (Gondoljunk ama innovációs jellegüre. melyben találmányokat protezsáltak!) Visszatérve egy percre a színházi körkapcsolásra — mert hiszen a szegedi is benne volt —, leginkább az irritálta a nézőt, hogy szabályos közhely gyűjteményt kapott a színházi gondokról úgy általában s mihelyst valamelyik szereplő kísérletet tett, hogy ebből kitörjön, a műsorvezető rögtön belefojtotta a szót. A műsoridő-túllépés. meg a , mindenki szerepeljen. ha már egyszer meghívtuk" miatti izgalom csak úgy sütött a képernyőről, így készülhetett profi színházakról és színháziakról amatör tévéműsor. A profi szerkesztő-rendező keze nyoma viszont rajta volt az ifjúsági szerkesztőség Volt egyszer egy ifipark cimü riport-dokumentumán. Aki tagadhatatlan invencióval, ügyesen, jó szimattal, elsőrangú szervezőkészséggel és hatásvadász-ösztönnel dobja be filmes-rendezős eszköztárát — egyszer országos ünnep kultúr-demonstrációján, másszor rockkoncerten rockoperában, nosztalgiahullámban, nemzeti érzület-ébresztgetésben. ifipark-siratásban, mikor mi kell .. . Ahogy mondani szokás: Koltay Gábor uralja a terepet. Ha némi rosszallást vélnek kiolvasni föntiekből, nem tévednek, főként Koltay , nemzeti felszínességei" (a sok lobogós show-ra gondolok, március idusán a tévében is látszott) miatt. Csakhogy mindazok tétlenségét is rosszallom, akik bár lehetnek felkészültebbek igazibb ünnepcsinálásokra — sehol sem látszanak. A TV Zenés Színház szombaton bemutatott, cigányromantikával dús, „zenés balladának" nevezett produkciójában egy örömünk lehetett: szegedi színész, Hollai Kálmán volt a főszereplője. Aligha tehet róla, hogy az írót, Lakatos Menyhértet es a zeneszerzőt Fátyol Tivadart elragadta kissé az (ál)romantikus hevület. S. E. — üs II rádiófigyelő Ki neveletlen mana Tegyük csak kezünket a tudhattunk is meg legkeve- len ifjonc nem tesz egyebet, szivünkre: első hallásra sebbet. igy lett teljes a kör.) csak tiszta gyermeklélekkel ugyan mit lehet várni egv olyan rádióműsortól, .amelynek nyomtatásban is napvilágot látott beharangozója alapján elsődleges feladata a mai magyar iskolasok iegyelmezetlenségének vizsgálata lenne, mégis a riporter A kirajzolódott összkép szin- alkalmazkodik ahhoz, amit te egyértelműen a mai csa- maga körül lát: az önzéshez. Iádra hárította 'a felelőssé- a törtetőihez, a durvasághoz, get az iskolasok fegyelme- a sokszor elképesztő mértézetlenségéprt, a neveletlenek kü anyagiassághoz és képnagy (s gyaníthatóan /feyre mutatáshoz, növekvő!) számáért. A leg- Tegyük csak kezünket a nagyobb baj, hogy ezekkel a szívünkre: ha a szülők jó, egyik legelső mondata úgy különböző nézőpontokból ér- napi egy-másfel órát tölthangzik. hogv „nem lenne kezett következtetésekkel hétnek gyermekeikkel, ha szerencsés különféle rém- egyet kell érteni. A legizgal- az jskola — erősen heteromasabb kérdés viszont: va- gén színvonalú pedagógusion miért van ez így? állománnyal, változatlanul Noha ez utóbbi kérdésre megbecsüleUen nevelőkkel, nem keresett, s igy nem is adhatott választ a műsor, agvonreformaltan — olyan, közvetve mégis teljesen nyíl- amilyen: elítélhető-e a gyevánvaló feleletet tárt elénk, rek? A szülő azért nem ne„A gyerekek elszenvedik a veli kellőképpen csemetéjét, mi életformánk gyarlósága- mert az ikszedik pluszpénz it" — állapította meg a ri- után l'ut. A pedagógus azért porter. „Az egész tarsada- fásult, türelmetlen és szaklom fegyelmezetlenségéhez mailag nívótlan sokszor, képest a gyerekeké legalább mert a tanárképzés olyan, őszintébb". így a nszicholó- amilyen* A fizetés és a tárgus. A professzor pedig ki- sadalmi presztízs úgyszintén. pozitív eszme- A kör bezárul, a kérdés megtörténeteket mesélni" ez ügyben? Könyörgöm: ugyan miért nem lenne szerencsés? Hiszen éppen az a szerencsétlen rádióriport, amely konkrétumok nélkül, csupán okos. vagy kevésbé elmés fejtegetések révén próbál latleletet adni konkrét társadalmi anomáliákról, nem? Ami meg a szóban forgó jelenséget illeti: akár rémtörténetek is, sajna, mesélhetök jócskán. És bizony nem is mesék: elkényeztetett, finoman fogalmazva, fegyelmezetlen (valóiában: arcátlanul pinasz!) ifjakról, akik- mondta; a visszabeszélnek, hogy nem nyek' a követendő. vonzo változik: ki hat a neveletlen köszönnek. hogy enyhén példák hiányának súlyos kö- manapság? szólva udvariatlanok és tisz- vetkezménye a cinizmus. Várom a riport folytatását, teletlenek. Hogy „nevetette- Ami a „neveletlenség" egvik Hátha megtudom. nek Ne ítéljünk elhamarkodottan. mondja a józan mérlegelésre (vagv a megalkuvó f i nomkodásra!) késztető bölcs (vagy csak óvatoskodo és gváva) figyelmeztetés. Incze Zsuzsa penteken délután a Kossuth-adón sugárzott. Neveletlenek? cimü riportjával kapcsolatban ugyan joggal elmondható: az egv hónap múlva folytatandó téma feldolgozása a továbbiakban hálistennek nagyjából megcáfolta az első percek lehangoló benyomásait. Megszólalt a pszichológus, az orvosprofesszor, és persze, egy-két .pedagógus. (Sót: maguk az érintettek, a gyerekek is — s ha ugyan tőlük melegágya. És a sok neveletDomonkos László Kábeltelevízió Szegeden Az utóbbi hónapoktunhetekben egymást érték a híradások: kábeltelevízió létesült itt is, ott is. amott is. Aki gondosan silabizálta a tudósításokat,' tudja, másmás városokban különbözőképpen állnak a dolgok. Van ahol arról van szó, hogy a meglevő tévéprogAm a kábeltelevíziós tetején helyezik el az úgyrendszer fölhasználásának nevezett fej- vagy főálloez csak az egyik része — mondta dr. Tóth László, s hasonlattal folytatta: ha csak helyi műsorok szolgáltatására használnánk, körülbelül úgy járnánk el, mintha valamely számítógépes mást a megfelelő antennákkal (köztük a műholdvevő parabolaantennákat!), érősítőkkel. Ez a fejállomás 8 kilométeres .sugarú körben biztosítja az adások stúdiószínvonalú, kifogástalan véjól szolgál, mert nem egyszerűen helyi műsor késziramok jobb vételi lehetősé- osztó-szorzó gépek helyette gét biztosították; másutt sítőjeként működtetnénk, helyi programot is szolgál- Szegeden hamarosan olyan tatnak, kísérleti jelleggel, rendszert kezdenek meg kinéhány, főleg lakótelepi ház építeni, amely a jövőben is lakóinak, vagy városrésznyi lakosságnak. Csak Szegeden nem történik semmi? — hangzott a kérdés egyre sűrűbben. És mert többen vagyunk laikusok az ügyben, mint a szakértők, lassanként elirigyeljük tán a kábelfektető buzgalmat olyan városoktól is. ahol csak pillanatnyilag, hogy ne mondjam, látszólag tartanak előbbre. rendszert egyszerűen asztali telét és továbbadását, vagyis a jövőben az egész városnak! Az első ütemben a posta alépítményrendszerébe behúzott kábelek a körvetkező „útvonalat" követik: Püspök utca—Bocskai utca—Szent István tér— lésére és továbbítására lesz Csongrádi sugárút—Iiókus alkalmas. Vagyis nem az a I/C ütem, 321-es épület, lecél. hogy végre mi is bene- ágazással az Északi városvezzünk az immár országos rész I/A és I/B, a Rókus Határidő: jövő november Többféle szolgáltatás Miféle egyéb szolgáltatáTudom, ez utóbbi mondat magyarázatra szorul. íme legelébb a tények: az elmúlt héten a Szeged Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta a szegedi kábeltelevíziós rendszer kiépítésének beruházási programját. E program szerint a rendszer biztosítja hat tévéműsor (két magyar, három jugoszláv, egy román), két URH-sáv (OIRT és CCIRR), valamint egy városi műsor kifogástalan vételét. A kiviteli tervek elkészítésének határideje: 1985. november 30. A rendszer első szakaszát 1986. november 7-re építik ki, 9 millió 100 ezer forintos költséggel. A beruházó a városi tanács vb. a tervező és kivitelező a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat ántenríatervézó és fejlesztő üzeme. I/B és a Makkosház városrészt ellátó nagyközösségi antennarendszerekhez. További - leágazások lehetségesek a Szent István téren— a Bürsszeli kőrútnál, a Kecskeméti utcánál és a Rózsa utcánál, ez utóbbi a később kiépítendő tarjáni és felsővárosi rendszerek kábeleinek kiindulási pontja. A belvárosi kábel „útja": Püspök utca—Károlyi utca—Széchenyi tér—Vár utca—Tanácsköztársaság útja—Oskola utca—Dóm tér— SZOTE. oktatási épület; ugyanis a városi stúdió — átmenetileg — itt. a Dóm téri egyetemi épületben lesz. A Tolbuhin sugárúti kábel sokról lehet szó? Nos, az a Püspök utca—Lenin körút érthetőség kedvéért ide egy —Tolbuhin sugárút vonalon méretű „kábelfektető versenybe". hanem, hogy jól előkészítve, átgondoltan (a megvalósítás lehetőségeivel majdnem két éve foglalkoznak, szakértői bizottság és különféle cégek bevonásával). a következő évtizedekben jelentkező, újfajta szolgáltatások iránti igényekre i.s tekintettel tervezzünk és építsünk kábelhálózatot, s telepítsünk professzionális berendezesekel. Fórum a városnak Ami a tények mögött van? Bővebb információért rendszerek hanem elmentünk dr. Tóth László- felé", a készüléktől hoz, a szegedi tanács vb tervosztályának vezetőjéhez. Mintha csak a fönti, magyarázatigényes mondatot folytatná, azzal kezdte, hogy a város irányitó testületei miniatűr, népszerű technikatörténetet kell iktatnunk. körülbelül 15 éve szerelték föl a nagyobb lakóépületekre az első közösségi antennákat. Ezek hálózatát összekapcsolva alakították ki az. úgynevezett nagyközösségi rendszereket. A kábeltévé-hálózatok mindenütt a világon (először az USA-ban) a nagyközösségi antennarendszerekből fejlődtek ki; gondos kivitelezés esetén egyidejűleg akár 20 (a szakirodalom szerint akár 100) programot képesek továbbítani. S ami a lényeg: megfelelő kábelhálózattal nemcsak egyirányú információtovábbításra alkalmasak e „viss zaji „központ" felé is lehet elektromos jeleket küldeni (egyszerű adatjeleken kívül hang- és videójelek továbbítása is elképzelhető). Magyarán : a tévénéző „visszaa Il-es kórházig épüL ki. Vagyis: az I. ütem befejezésekor körülbelül tízezer lakásban (30—35 ezren) nézhetik a helyi műsorokat; minthogy próbaadásokat már a rendszer építése közben is terveznek, a fönt leírtnál kisebb körzetekben ezeket már a jövő év novembere előtt 'láthatjuk! Közben pedig a vb-határozut értelmében ki kell alakítani a rendszert fönntartó szervezetet, meg kell teremteni a stúdió működésének személyi és anyagi föltételeit, meghatározni az adások rendjét tartalmát, megszerezni a működési engedélyt ... Ám, ha minden sikerül, ez a kábelrendszer a következő évtizedekben a ma még tán el sem képzelhető szolgáltatásokat is biztosítja számunkra! Sulyok Erzsébet milyen nagy fontosságot beszélhet", valóban kommutulajdonítanak a kábeltele- nikálhat, a lakásokban kévíziózásnak, mint a város- résére megjelenhetnek a politika új, a demokratikus számítógépek szolgáltatásai. közélet kiterjesztésében nagy lehetőségeket nyújtó eszközének. Hiszen eleven, folyamatos kapcsolatot képes teremteni a döntéseket hozó testületek és a lakosa videótékákban tárolt értékek, filmek ... Mielőtt elandalodnánk a szép, vagy inkább elképesztően izgalmas jövőképeken, szögezzük le: a jelen tervei ság között, a szó szoros ér-rjttszerint a szegedi rendszer telmében a közvetlen „bele-.'J,.képességei" között szerepel szólás" lehetőségét biztosítja. élő véleménycserét kisközösségeink ügyeiről. A helyi nyilvánosság új eszközeként felelős gondolkodásra, nagyobb társadalmi aktivitásra ösztönözheti a városlakókat, akik immár nem egyszerűen döntésekről értesülnek, hanem — előzetesen — alternatív elképzelésekről, lehetőségekről, minek alapján érdemben segíthetnek ügyeink-bajaink megoldásában. a lakások fűtésének optimalizálása. a liftügyelet, a tűzés betörésjelzés, az antennarendszer meghibásodásának jelzése... A fő funkció, a helyi műsorszolgáltatás olyan . apró praktikái" — mint például az egyenes közvetítés a helyi színház előadásáról; a város kéthárom pontján „parkoló" riporterek és lakók közvetlen kommunikációjának lehetősége — természetesek. Mindennek érdekében. mindenekelőtt: a Szegedi Postaigazgatóság műszaki épületének (telefonközpont) Jelenleg még terjedőben, de u jóslatok szerint nagy jövője is van — csak nd lenne meg olyan drága, es lenne már jogszabály (Magyarországon), ami egyértelmüve lenné alkalmazásának, használatának feltételeit. A videotechnika, mert arról van szó, egyre népszerűbb Szegeden, a kubokban is. Sokan félnek; a fiatalok közösségi, művelődési, szórakozási igényeit szolgáló klubok nem tudják fölvenVideó a klubokban sági klubja, művelődési intézményé rendelkezik videoberendezéssel, a többinek A szegedi klubvezetők tegnapi, hétfői találkozóján, amelyet a városi KlSZ-binincs rá (elég) pénze, mig zottság rendezett, arról esett szó, hogyan állhatják e videoversenyt a klubok. a szemfüles vendéglátóipari üzletvezetők gyorsan forgatják tökéjüket, minél hama-J amelyek, céljaikban legrabb megvehessék. bérelhes- alábbis. többet kívánnak sék. Jó invesztáció, mert a adni az olcsó szórakoztaíialalok körében divat vi- tásnál. Szabályokat ismerdeodiszkóba járni, s "a bor- hettek meg a klubvezetők, ni a versenyt a „jól menő" S(JS belépőket vígan megfi- Csak a Mokép által forgalmaszckokkal. szerződéses zetik, hogy különösebb igé- mázott kazettákat szabad üzletekkel. A tapasztalatok nyek nélkül szórakozhassa- vetíteni. A Csongrád jneszerint a város 8—10 ifjú- nak. gyei Moziüzemi Vállalattól Széksóston. lehet magyar és külföldi filmeket kölcsönözni — ez esetben Mokép-szerzödés, a bemutatáshoz nem szükségeltetik. Ezek a legfontosabb tudnivalók, a videoetgy végleges tisztázásához azonban elengedhetetlen lenne a már ígért jogszabály meghozatala; A klubvezetők találkozóján, a Bartók Béla Művelődési Központban, közreadták a megye amatör együtteseinek címjegyzékét is. Május 19-én tartják a városi klubok találkozóját MEHközlés A MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt május 1-től felemeli egyes színesfémhulladékok lakóterületi átvételi árát, ezzel is ösztönözve a lakosságot minél több színesfémhulladék átadására. A rézerü kábelt az eddigi áforint helyett 7 forintért, az alumíniumerű kábelt 1,50 helyett 3 forintért, a horganyt 7,70 helyett 9 forintért veszik át kilogrammonként. Szegedi diáksiker Magyarország az én hazám — ezzel a címmel az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium országos honismereti vetélkedőt rendezett, amelynek április 25—26—27-én, Nyíregyházán megtartott döntőjében a 600-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet csapata (Botka Attila, György Attila, Horváth Zoltán, Kovács Ferenc harmadikosok, Lőcsei Sándor elsős tanuló, felkészítő tanáruk : Martonné Szőke Katalin) harmadik helyezesl ért el.