Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 91. szám 1985. április 19., péntek Ára: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden: Törvény az oktatásról — A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat Csütörtökön délelőtt öszszeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglalt: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A tavaszi ülésszakot — pontban 10 órakor — Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt dr.Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszaka óta hozott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről : 1. az oktatásról szóló törvényjavaslat; 2. a teriilet- és településfejlesztés hosszú távú leiadatairól szóló javaslat; 3. törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1072. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 4. a tanácsi, gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; 5. felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Ezt követően — a már elfogadott napirendnek megfelelően — Köpcczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját, beterjesztve az oktatásról szóló törvény tervezetét. Gardai Zoltánná (Komárom m. 8. vk.) az esztergomi Hell József szakközépiskola igazgatója a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta: a képviselők többsége a bizottsági vitában elismerően szólt a törvénytervezet nyilt, demokratikus előkészítéséről — a sokszor éles kritikai észrevételek tüzében is — a türelmes, alakító, módosító, vagy magyarázó jogalkotói kozzászólásról. Ezt követően a törvényjavaslatról véleményt mondott Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk.). Szabó Imre (Hajdú-Bihar m. 15. vk), Czibere Tibor (Borsod m. 3. vk.), dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.), Pál József (GyőrSopron m. 1. vk.), Réger Antal (Pest m. 25. vk.), Puskás An'drásné (Bélíés m. 3. vk.), Orlovácz György (Tolna m. 8. vk.). Káli Ferenc (Fejér m. 13. vk.). Vcgh György (Zala m. vk.), Reidl János (Somogy m. 5. vk.) és Gyurkó László (Budapest 47. vk.) képviselő. A vitaban elhangzottakat Köpeczi Béla müvelodusi miniszter foglalta össze, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a kulturális, valamint a jogi igazgatási és igazságügyi bizottságnak a törvényjavaslathoz tett módosító indítványát egyhangúlag, majd az oktatásról szóló törvényjavaslatot általánosságbanés — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben, egy tartózkodás mellett, elfogadta. Ezután Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta meg expozéját a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslatról. (Faluvégi Lajos előterjesztését lapunk 2. —3. oldalán ismertetjük.) Horváth Lajos (Baranya m.. 3. vk.), a Baranya Megyei Tanács elnöke, az országgyűlés terv_ ^ költségvetési bizottságának titkára, a javaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hqgy az előterjesztési három bizottság — a jogi, igazgatási és igazságügyi, az építési és közlekedési. valamint a terv- és költségvetési bizottság — együttes ülésen vitatta meg. A bizottságok úgy vélik, a határozati javaslat nyitottsága és rugalmassága lehetőséget teremt arra, hogv a társadalom és a gazdaság általános folyamataihoz és elképzeléseihez menet közben is jól illeszszük a területi történések konkrét céljait és a végrehajtás döntéseit. A Minisztertanács elnökhelyettesének expozéját követő vitában szót kapott Bibók Istvánné, Csongrád megye 7. választókerületének képviselője. (Felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Felszólalt Szurdi István (Budapest. 2. vk.). S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.) és Gyulavári Pál (Békés m. 1. vk.) képviselő. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István elnökölt — befejeződött. • &S ü 9mt Bljggfi -. p'Is.- .;> i^v Swí.T . / ElhG'uv -ói .v -a^VV /f• r * r .•vv r w +f > Köpeczi Béla expozéja •'• - •'"tét-' ' oktatás és kutatás egységét; a rugalmasabb, tartalmilag differenciálódó rendszer szükségességét, az egyetem és főiskola utáni továbbvalamint képzés formáit és az úgynekülön- vezett posztgraduális képzés — A Magyar Nepköztársa- nek működésük során alkal- lésben, s ezt az elkötelezett- tatási fokoknál, sag legfelsőbb államhatalmi mázniuk kell. s amelyek kü- séget hangsúlyozza a tör- iskolatípusoknál es népképviseleti szerve — lönböző időpontokban és kü- vényjavaslat anélkül, hogy külön is megjelölik a tartal- rendszerét. A felnőttoktatásmondta bevezetőben — ta- lönböző kérdésekben jöttek annak tartalmát részletesen mi korszerűsítés útjait. A sal csak az iskolarendszervaly elfogadta a kozoktntás létre. Ez a nagy mennyiség kifejtené. A javaslat utal a javaslat kiemeli a fejlesz- rel kapcsolatban foglalkoes a ielsooktatás fejlesztési önmagában is zavarja az nagyobb közösségek, a gaz- tési programnak azt a czán- zunk: nem vállalhatjuk az áttekinthetőséget, és akadá- dasági és társadalmi szerve- dékát, hogy az általános is- iskolán kívüli képzés és programját, amely az 1972 ben elkezdett reformfolyamat egyik lényegi mozzanata, K 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Minisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatási törvényjavaslat az említett reformfolyamat részeként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. Miért van szükség új oktatási törvényre? Egyrészt azért, mert a jelenlegi 19(11ben született, és azóta lényeges változások mentek végbe, amelyeket más jogszabályok határoztak meg, és nem mindig a törvény rendszerebe foglaltan. Másrészt, mert az eddig'megjelent törvényi szintű jogszabályok nem határozták meg az oktatásban résztvevők: a pedagógusok, okta- lyozza a bürokratikus vonátók, a tanulók és hallgatók, sok kiküszöbölését az irávalamint a szülök jogait és nyitásból és az oktatási kötelességeit, továbbá min- rendszer működéséből. Veden oktatási fok, intézmény gül, az oktatás fejlesztési tekintetében az oktatás irá- programja olyan változtatá- humánus normáinak nyitásának elveit. Harmad- sokat irányoz elő, amelyek monkérése szor azért, mert mintegy 800 újabb jogszabályok megaljogszabály van ielenleg ha- kotását teszik Szükségessé, s tályban. amelyeket a neve- ezeket nem lehet alacsolési-oktatási intézmények- nyabb szinten meghozni. -'vV-' zetek felelősségére is az if- kólát állítsuk a munka kö- továbbképzés egész rendszejúság nevelésében, ami — zeppontjába, mint az ala- rének szabályozását, úgy véljük — megfelel az pozó képzés intézményét, A törvényjavaslattal előügy és társadalmunk jelle- amelynek nevelő-oktató Bzör szabályozza Oktatási gének. munkáját színvonalasabbá, törvénv a nemzetiségi nvelA törvényjavaslat vitája- eredményesebbé, hatéko- ven való oktatást. Egész ban széleskörűen nyilvánult nyabbá kel1 tennünk, mert nemzetiségi politikánk szemmeg az a vélemény, hogy ez a fejlesztés alapfeltétele, ne csak oktatásról, hanem A, középfokon fenntartja a nevelésről is beszéljünk, Jelenlegi tagolodást. tehát a sőt az volt az általános ki- gimnáziumot es a szakkövánalom, hogy a megfogal- fepiskolat. a szakmunkásmazásban a nevelés előzze kePzo iskolát, valamint a meg az oktatast. Ugy velem. hogy ebben a kívánságban — amelynek egyébként a törvényjavaslat új szövegében következetesen eleget tettünk — megnyilvápontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunkbán biztosított jogainak érvénvesítése az oktatás eszközeivel. A nemzetiségek nyelvének, kultúrájának szakiskolát; szakközépiskolai megőrzése és továbbfeileszfeladatként Jcodifikálja a tése jórészt az oktatástól technikusképzést is. A fel- f>'<sg — és közismert, hoev söoktatásban — a szakkép- államunk eddic is ielentős zés mellett — hangsúlyozza támogatást nvúitott ehhez a . , , , . . . ,.,.., munkához. Ezt a pvakorlatot az ertelmisegi funkemkra er6s(tj és fej,e<7ti t„_ lomnak is az a iogos követelménye, hogy az iskola ne pusztán ismereteket adjon át, hanem járuljon hozzá az emberformáláshoz. Más szóval: ma szinte általános az etikai értékek és ezzel Minőségi követelmények szerint A javaslat humanista szel- A törvényjavaslat által lemének egyik megnyilvá- előirányzott szervezeti innulása a fogyatékos és hát- tézkedések egyik lényeges együtt az emberi magataríás ^Tu iT Bye[: CJU\a ^ if**oktatá& J mekekkel. fiatalokkal való demokratizmusának fejleszszáSzéles körű szakmai viták alapján törődés, gondoskodás jogi tése. Ezt szolgálja a nevelő, , .. . ... . , kereteinek meghatározása. E testületek jogkörének kiszéAz oktatási intezmenyek- szempontból is újítunk, lesitése, a tartalom, a módnek az a sajátos feladatuK, nemcsak a jogok meghatá- szerek, de az intézmények hogy egyszerre adjanak al- rozásat hanem a továbbta- vezetése szempontjából is. talános jpuveltseget. szaktu- nulási lehetőségek megadó- A szakmai vitában a pedadast es elfogadtassanak esz- Sa tekintetében is. méket, értékeket is. Az oktatásban érvényesíteni kell A gyermek- és ifjúságvéa kultúra minden funkció- delemmel kapcsolatban a ját: el kell juttatni minden- törvényjavaslat az óvodák, kihez a megfelelő szinten a Közoktatási intézmények fe•MrifeÉriÉMiÉBÉlHBHi A törvényjavaslatot szak- ségét tekintetbe vettük, a mai vitára bocsátottuk. Sok szakmai testületek oktatási ez'er pedagógus szólt hozzá és jogi szakemberek véle- ^éTlenú "javakat, ugyanak- lelősségét hangsúlyozza, az ovodaic es a kozoktatasi menyet meghallgatva javi- kor eJÖ koll senjteni intézmények nevelőtestüle- toltunk a tervezeten, s ma leiben, sok száz oktató és egy lényegesen átdolgozott hallgató az egyetemeken és szöveget terjesztünk elő. a főiskolákon, örültünk a A törvényjavaslat tartalszéles gógus-közvélemény ezt a szándékot helyesléssel igazolta vissza. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — , . . *? meghatározza a gyermek- és az intézmények önállósága, a folyamatot, amelyet tudo- lfjüságvédelemböl rájuk ha- Némelyek ezzel kapcsolatmanyosan szoc.alizac.onak ^ LadLkat Emellett a egyenesen valamiféle neveznek; egyszerűbben ruio leiaaatoKat. Emellett a reCentralizádó- tendenciáról szólva: a társadalomba va- nevelési-oktatási intézmé- beszéitek- Az a meggyőzőkörű érdeklődésnek, mazza az egész nevelési és ló beilleszkedést, mégpedig nyek működésére vonatkozó désem hogy a demokrácia és az ellenvéleményeknek is, oktatási struktúrára és an- a szocialista társadalom vi- rendelkezéseket kiterjeszti a érvényesítése nemcsak az amelyek sokszor szenvedé- nak iranyitására vonatkozó lá5nézc;e- erkölcsi katego- nevelőotthonokban folyó ne- adott intézmény ügye. halegfontosabb saabb^at. & ^ ~^ ^^Í^SvSe^ C^iSS Nyomatékkal szol a család, a viták megerősítették a feladatait és teljes intéz- van sz6 — a szélesebb tua szülök jogairól és köte- törvényjavaslatnak azokat a ményrendszerét azonban dományos és szakmai közlességeiről. A család funk- célmeghatározásait, amelyek komplexitása miatt külön ciója pótolhatatlan a neve- általában és — az egyes ok- indokolt szabályozni. (Folytatás a 2. oldalon.) lyes formában jelentkeztek, és ezzel is felhívták a figyelmet a vitatható kérdésekre. megfogalmazásokra vagy a szükséges kiegészítésekre. Az észrevételek több/ i