Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

Szombat, 1985. április 13. 5 Nlától a konziban Mai magyar zene hete Van abban valami konok hivatástudat, jó adag megszállottság, amivel Szeged évről évre rendezvénysorozatot szentel a mai magyar zenének, összefogásból született, összefogás élteti, hiszen napjaink komoly zenéje nem feltétlenül első számú közönséginyenc, némi malíciával azt is mondhatnánk. vájtfülűek kiváltsága inkább. Hogy ne ígv legyen, a városi tanács művelődési osztálya, a zeneművész-szövetségi csoport, a KÓTA megyei szervezete, a helyi zeneművészeti és a tanárképző főiskola meg a Somogyi-könyvtár ivéd- és dacszövetségével már a 16. tavaszon hozzák tető alá a nagyjából azonos karakterű programcsokrot. ami minden alkalommal egy-egy jeles kortárs szerző műhelyébe enged bepillantást. Bozay Attila szerzői estje nyitotta a sort. melyben aztán Farkas Ferenctől Kur_ tág Györgyig, Dur^ó Zsolttól Ránki Györgyig ívelt a skála. Legutóbb Szöllősy András vendégeskedett, most meg (ma, hétfőn este fél 8-tól a konzervatóriumban. ahol valamennyi rendezvényt tartják) Kalmár László mu-. tatkozik be — a hagyományoknak megfelelően vele is Vántus István beszélget." Kalmár műveit Maczelka Noémi. dr. Kemény Erzsébet, Felletár Melinda, Sin Katalin. Gallai Att la. Román Zoltán és a Gyüdi Sándor vezette Canticum kamarakórus szólaltatja meg. Holnap, kedden este fél 8tól a Weninger Richárd vezette Weiner kamarazenekar játszik Kocsár-, Farkas-, Láng- és Vántus-darabokat. s a koncert érdekessége, hogy a közreműködő főiskolai vegyes kar és Sinkó György mellett Tarjáni Ferenc az egzotikus havasi kürtöt fújja meg. A szerdai kórushangversenyen a tanárképző főiskola I. számú gyakorlójának Erdösné Fagler Erika és Erdős János vezette Bartók kórusa, a főiskola dr. Mihálka György vezette női kara (egy Petrovics—Ady ősbemutatóval), valamint á Canticum kamarakórus énekel, s a szólisták között kecskeméti előadóművészekkel is találkozhat a publikum. Végül csütörtökön este fél 6-tól kamaraesten csendülnek föl Durkó, Huszár Lajos, Szöllősy. Szúnyogh Balázs, Lendvay Kamilló, Soproni József és Petrovics Emil alkotásai. A rendezvénysorozaton szintén hagyomány, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő árusítással egybekötött kottakiállítást nyit a konzervatóriumban. I. N. Rézdrót, a haverom Egy betöréssorozat fináléja Vastag aktaköteget böngészek a rendőrkapitányság vizsgálati alosztályán: Szivák Lajos és két társának három hónapos betöréses lopássorozatáról készült jegyzőkönyvek, tanúvallomások, ismeretlen tettes elleni feljelentések papírjait... 1985. január 9-én éjszaka lépett először akcióba Szír vák Lajos (35 évesí Szeged, Dorozsmai út 28.), Kőműves István (18 éves. Szeged. Erzsébet u. 42.) és a fiatalkorú Sz. János. A betörő „trió" Zsombora utazott és a Rózsa Sándor csárda, valamint a mellette levő élelmiszerbolt ablakrácsát felfeszítve, onnan készpénzt, valamint ital- és dohányárut vittek magukkal. A Zsomból sikeren aztán olyanniyra felbátorodott a „csapat", hogy ettől kezdve „zsinórban" követték el a betöréseket. Január 17-én már Szegeden, a Tabán ABC, négy nap múlva a sziksósfürdői Kulipintyó csárda, majd a domaszéki ABC áruház következett... A rendőrségre egymás után érkeztek az ismeretlen tettes elleni feljelenlések. A bűnüldözési alosztály országos körözést rendelt el. Közbejt egy másik szálon február 5-én a Délmagyarországi MÉH- Vállalat rézdrótlopásért feljelentette Kőműves Istvánt és a 17 éves Sz. Jánost. Akkor még senki nem gondolta, hogy a két fiatalember benne van a betöréssorozatban is. .. Következett a Hunyadi téren levó Dózsa büfé. majd a Rózsa Ferenc sugárúti Kert presszó és a Derkovits fasori élelmiszerbolt. Február 13-án kis ügynek induló büntető feljelentés érkezett a rendőrségre, melyben felbukkant Szivák Lajos neve, aki Dorozsmán több embertől kisebb összegeket csalt ki szénszállítás ürügyén, azt azonban nem teljesítette... Február 24-töl március 6-ig újabb kilenc betörés! Az ügyben eljáró nyomozónak feltűnik, hogy „rézdrót és a haverja", valamint a szénszállításra „kölcsönöket" felvevő Szivák Lajos a Dorozsmai út 28. szám alatt laknak. Megkezdődik kihallgatásuk ... A két fiatalember elmeséli, hogy 224 kilogramm rézdrótot loptak a MÉH-telepről, amit néhány nap múlva ugyanott eladtak kétezer 323 forintért. Szivák Lajos arról beszél, hogv vett fel kölcsönöket szénszállításra. de ezeket az összegeket vissza is akarta fizetni. A betörésekről fel sem kerül a szó... Néhány nap múlva a nyomozói ráérzés elindítja a lavinát... Megkezdődik a szembesítés... És ez meglepő eredményt produkál. Sz. János: Szemedbemondom, Szivák Lajos, hogy január elejétől együtt jártunk betörni veled és a barátommal. Kőműves Istvánnal. Szivák Lajos; — Nem igaz! Kőműves Istvánon- Szivák Lajos, te vetetted fel a betöréssorozat egész gondolatát. Csakis rád hallgattunk. azt csináltuk, amit mondtál. Szivák Lajos: — Hazudsz, Pista! Kőműves István: — Te osztottad szét a szajrét, sőt mindig felderítetted a következő betörés helyét. Szivák Lajost egyébként felismerték többen is. így a Szeged környéki autóbuszokon és Szőregen, a Rádókocsmébun. Szivák Lajos „profinak" számít, hiszen 1971-ben rablás és más bűncselekmények miatt 12 évi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. 1981. december 2-án szabadult... — Nem követtem el semmit! — vallotta a kihallgatások első napjaiban. Aztán a bizonyítékok súlya alatt, egyszercsak színt vallott: — Eddig hazudoztam öszszevissza. Eljutottam oda. hogy elmondjam az igazságot. 1984 decemberében arra lettem figyelmes, hogy a két srác álkulcsokkal zárakat próbál felnyitni. Eltelt egy kis idő, mire én is bekapcsolódtam. Kőműves István is megpróbált tagadni egy darabig. Később így nyilatkozott: — Azért tagadtam a bűncselekmények elkövetését, mert azt hittem, hogy nincs a rendőrségnek semmilyen bizonyítéka. Most azért beszélek az eseményekről, nehogy a társaim rámverjék a balhét! Egyébként Sz. János unokatestvére vagywk és meg kell vallanom őszintén, hogy nagyon tetszett az ötlet, szinte azonnal belementem. Szivák Lajos felkészített bennünket, hogy az a lényeg. ne beszéljünk. Tagadjunk a végsőkig és akkor semmi bajánk nem lehet... Szivák Lajos úgy érkezik a beszélőre, mint egy „úr". Választékosan, szép magyarsággal beszél. Sok bűnözővel találkoztam már az asztal másik oldaláról, de hozzá hasonlóval kevéssel. Ha nem tudnék a betöréssorozatról, nem hinném el, hogy jogosan van előzetes letartóztatásban. Azt meg egyenesen viccnek venném, hogy több mint 10 évet töltött már börtönben ... — Budapesti születésű vagyok. Amikor lekerültem vidékre, az e'sö feleségem családjához, 19 éves fiatalember voltam. Nem sikerült beilleszkednem, hiszen a,legintimebb dolgainkról is a családi tanács döntött, Egyre súlyosbodott a helyzetem. Kiléptem a munkahelyemről, de a költségeket valahonnan fedeznem kellett. Kapóra jött két társam, akikkel elhatároztuk, hogy a volt munkahelyemen fizetésnap előtt kiraboljuk a páncélszekrényt. Megbeszéltük, erőszakos nyomot nem hagyhatunk. Akkor a vágópisztolykészletet nem találtuk meg, ezért nem sikerült a páncélszekrényt kiürítenünk. A sikertelen kísérlet után a délegyházi postahivatalból már nem távoztunk üres kézzel, több mint 100 ezer forint volt a páncélszekrényben.- Ma is úgy érzem, nagyon sokat „nyomtak rám". — Több mint 10 évi börtön után elhatároztam, ha egyszer kiszabadulok, soha nem kerülök összeütközésbe a törvénnyel. Már-már sikerült is, hiszen megtaláltam azt a társat, a mostani feleségemet, akivel biztosítva volt a jövőm. Ezzel a hatalmas lehetőséggel azonban nem tudtam élni. Az első házasságomból két gyerekem van. a mostaniból egy 4 éves fiam, egv 27 és egy 10 hónapos kislányom. Én bízom at feleségemben. hogy megvár! Sz. János még fiatalkorú. 184 centi magas srác. Amikor szüleiről kérdezem, megjegyzi: „Most 'biztosan haragszanak rám szégyellik, amit tettem." Kedvenc időtöltése a discó. másfél-két évre számít, és ha kiszabadul, kezdi elölről. Aztán gyorsan hozzáteszi: „Nem a betörésekre gondoltam! Egyébként kibírom én ezt a kis időt!" Kőműves Pista is hajazza a 180-at. Az előzetesben eltöltött napok minden órájában eszébe iutnak a szülei. Központifűtés-szerelő a szakmája, de munkahelye nincs. Azt mondja, csak azért ivott néha. hogy jobb kedve legyen. Kedvence az R-GÖ. Arra soha nem gondoltak, hogy lebukhatnak! Aztán mégis Bagamcry László A költészet ünnepe József Attila-emlékest Makón Nincs 16 éves, hogy 1920 októberében Makóra kerül József Attila: gimnáziumba. Gyámja, Makai Ödön, internátusban helyezi el, betegeskedve vág neki a különbözeti vizsgának. Leveleiből tudjuk, milyen nehézségek árán sikerült a tanévet jó eredménnyel zárnia, s már ekkor úgy jellemezte osztályfőnöke: „tehetséges, kötelességtudó, bátor fellépésű. Versíráshoz nagy hajlama van." 1922 tavaszán ismerkedik össze Espersit Jánossal és Juhász Gyulával, aki még karácsony előtt megjelenő első verseskötetének, a Szépség koldusának legendás előszavát írja. „Emberek, magyarok. íme a költő, aki elindul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki..." Makóhoz fűzi még néhány múzsa, aztán nemsokára továbbindul. Dióhéjban ennyi az irodalomtörténeti foglalata annak az irodalmi estnek, amit a költő születésének 80. évfordulója. az idei költészet napja alkalmából rendeztek április 12-én este a lokálpatrióta szellemiségéről jeles hírű Makón; a rádió egyenes közvetítése révén az ország, a nagyvilág számára. Az sem tűnt véletlennek, hogy Lator László József Attila-díjas költő, műfordító, szintén egykori makói diák mondta a bevezetőt, egyebek között hangoztatva, itt lett József Attila a nyilvánosság számára költő, s bár hamar elkerült — előbb a szomszédba, Szegedre, majd Pestre —, ez a táj egész életművében ott van. Nemrég még makói újságíró-kollégánk, a fővárosban élő Mary György jó óra, húsz perces műsort állított össze, s tapasztalhatóan alaposan utánanézett a költő makói korszakának. Egy híján harminc vers, zenés adaptáció hangzott el, s a cezúrát nagyjából a felénél húzhatjuk meg: előbb a Maros parti városban született költemények sorjáztak (a vitatottakból csak azok, melyek kétséget kizáróan itt kerültek papírra), majd az úgynevezett nagy művek, A Dunánál, a Ringató, a Hazám, a Mama, a Levegőt! Aki ott ült az űttörőház zsúfolásig teli nagytermében, torokszorítóan mély, nagy élménnyel távozott. A versek egymásra következésének logikus és hatalmas íve olyan sarkpontok közé feszült, mint az indításkor hallott Es keressük az igazságot jelképereje, illetve az utolszor fölcsendülő ismert ars poetica, a Levegőt-ből: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép komoly fiadat" — mindkettő a Kaláka együttes előadásában. Köztük pedig? Hogy a makói versek sajgó hangjából vagy a későbbiek tökéletes építményéből csupáncsak szemezgessek: az Éhséget Váradi Hédi, a Tiszta szívveit Papp Zoltán, a Nem én kiáltókat Havas Judit, A Dunánált Fülöp Zsigmond, a Hazámat Oszter Sándor, a Mamát Kohut Magda tolmácsolta, egészen eredetien. Mary György összeállításának okos léptéke a közreműködöket is mind föntebb spanolta, ennek következtében a hangulat érezhetően forrósodott. (Már észre sem vette a néző ama apró szépségtapaszt, hogy — rádióközvetítés dacára, mégis nyilvános műsor lóvén — bizony a szereplők mindvégig „olvasták" a textust; legalább egy-egy nagy verset elhallgattunk volna fejből.) Persze igazi csattanóról is gondoskodott a szerkesztőrendező Dorogi Zsigmond. Már a végefelé járván Varasdy Emmi zongorakíséretében Bánkot énekelt Simándy József — még mindig úgy, ahogyan csak ó tudja, s amit a jelenlevők szemeláttára valósággal rajongva figyeltek a pódiumon ülő társmüvészek is — az az egész jelenet gyönyörűszép látványa a megrendezhetetlen nagyszerűség pillanataival fokozva a hatást. Hogy mit keresett ebben a programban a Hazám, hazám? Aligha szükséges egyéb magyarázat az ária kezdő soránál: Mint száműzött ki vándorol... Nikolényi István „Értő közönség fogadott >» Újsághír: Szombaton délután négy órakor az blájipari dolgozók Lenin körúti klubjában mutatja be Szerelem című önálló műsorát Pécsp• Ildikó ... Kiskőrössy halászcsárda, április 13-án, szombaton este hat óra tájban. A csaknem üres étterembe vendég érkezik. Rendel. Haltepertő, filézett vegyes halié. házi téoett túrós csusza kerül az asztalra, és ásványvizes palackok Átkozott a hal harmadik vízben", tartja a régi latin közmondás. Megvárom az összevont ebéd-vacsora végét és az ásványvizes pohárra sandítva az asztalhoz lépek. — Tudom, mire gondol. De hét órakor még lesz egy önálló estem a Juhász Gyula Művelődési Központban — kezdi a beszélgetést Pécsi Ildikó, majd így folytatja: — Remek volt az étel. Mindig ide járok, ha Szegedre jövök. Imádom a halat. és ebben a csárdában még nem értek soha kellemetlen meglepetések. A szegedi programról így beszélt: — Kitűnő és értő közönség fogadott délután. Az esti programban József Attila-összeállítással. mai magyar költök megzenésített verseivel lének a közönség elé. Aldobólyi Nagy György zongoristával. Imádom az önálló esteket, hiszen kedvem szerint állíthatom öszsze a műsort. Ha csak öten is jönnek el. azok biztos értem váltottak beléDŐt. — Keveset látjuk a filmvásznon és a tévé képernyőjén. Mi ennek az oka? — A tévé és a film nagyon fontos a népszerűség szempontjából. Az nálunk sajnos megszokott, hogy egyegy színészt felkapnak hónapokra, a közönség már meg is unja. aztán egyszercsak elfelejtik. Éppen ezért az önálló estek sokkal fontosabbak számomra. Ma is rádiófelvételem lett volna, én azonban Szegedet választottam. Az sem mellékes számomra, hogv ahol eddig felléDtem, oda mindig viszszahívtak. — Óriási energiát fektet az önálló estekbe, járja az országot, a Józsefvárosi Színház új tagjaként készül az évadra. Marad idő a családra? — Gyakorta levelezünk. Lajos (Szűcs Lajos, az FTC egyik edzője) legalább anynvira elfoglalt ember, mint én. Ráadásul az Üllői úti pályán sem mennek a dolgok a legsimábban. Csaba, a fiam.' már 14 éves. Szerencsére hadilábon áll a focival. Hogv színész lesz-e, még nem tudom, esy biztos, olyan foglalkozáshoz kell segítenünk, melyben örömét leli majd. Hét óra előtt néhány perccel indul. Az újabb önálló est közönsége taossal fogadja a pódiumra lépő művésznőt ... Újsághír: Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Pécsi Ildikó a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült. B. L. Voltunk a szabadban... — Engem a nosztalgia hozott ide. Mondtam a feleségemnek, nézzük meg, hol voltam gyerek, hol tanultam úszni, hol építettem bunkert.., — Üdvözlöm! A Pedagógus Fáklya is kijött? — Tudja fiam. engem minden érdekel, de főként a múzeum és a természet. Persze, hogy kijöttem, talán ez az első hivatalos bemutató. Igaz. magam ezerszer sétáltam már erre. Nézze, miféle emberek léteznek. Itt nem régen még erdei pihenő volt. ott W. C„ messzebb ocdig szalonnasütő. most láthatja. még az esőbeálló jő részét is eltüzelték. Miféle emberek ... ! — így kesergett nagvrabecsült tanárom. Lakner Károly. ki idegen nyelvre oktatott, ki belém oltotta a természet szeretetét, ki huszonévvfl ezelőtt is fiatalos volt. és ma is az. Fáradhatatlan. Ezek a monológok a Sancer-tavak körüli szabadidö.park Szél utcai kapujánál hangzottak el tegnap délelőtt. Szétnéztem: csak itt. a 3-as kapunál ötezernél többen tolongtak — kétévestől a hetvenen tűliakig! A környék viszont lehangoló, ugyanis szemétdomb éktelenkedik a bejáratnál, zár nincs a kapun, van viszont garmadával száraz ág, melyeket a tavalyi társadalmi munkások vágtak le — az erdőt tisztítandó. Több becsületet érdemelnének az önkéntes munkások! Akadhatott volna néhány teherkocsi. amivel a gallyakat elszállítják... A bekerített. hatvanhektáros szabadidő-központot nekünk dr. Gail Dániel tudományos kutató mutatta meg. Magvarázt: az elképzeléseket. ho: lesz majd pecsenyesütő híd. kilátó, csónakázás: lehetőség, úszó madársziget, állatkert, és minden, ami a pihenést, a szórakozást, p kikapcsolódást szolgálja. A kicsinyek örömére még az idén elkészül a madárház egy része, és az állatóvoda,' amelybe már fölvétetett két oroszlánkölyök és két medvebocs is. A szabadidő-park vázlatos térképét szombati lapunkban már bemutattuk. Megközelítéséhez hadd adjunk tanácsot: a belvárosból a 35-ös busz. illetve a Somogyi utcai villamos a .praktikus. A Tolbuhin sugárúti kórháztól az Ybl Miklós utcán gyorsan elérhető a park. A Cserepes sor felöl ugyanis hosszú, sivár az út... A. S.