Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

10 Péntek, 1985. március 8. röviden w Uszó fúrópadok Túlterhelt férfiak A lépcsőházban valaki nekem üt­között. aztán ezt mondta: — Bocsá­nat. — Nem szeretem, ha nekem jönnek, azután bocsánatot kérnek, mert az éppen olyan, mintha valaki az arcomba köhögne, és azután azt mondaná: — Egészségére! — Figyeljen jobban! — kiáltottam, de amikor felismertem a támadót, mindent megbocsátottam neki. Ervin volt az. agyonhajszolt fiatal barátom, a művelődési csoport ve­zetője. az újítási megbízott, a fali­újság szerkesztője, és az üzemi gép­kezelési szeminárium vezetője. Iga­zán nem lehet haragudni rá. ha fél­relöki az embert, amikor egyik ülés­ről a másikra rohan. Ugyanis Ervin ezenkívül még a bélyegszakkör pénztárosa is a városi művelődési házban, ő irányítja a kerületben a környezetszépítő társa­dalmi munkát iskolánkban, tagja a szülői munkaközösségnek, leveiezést folytat az újságokkal, irodalmat ad elő a szabadegyetemen, és végül férj is — egy fiatal, vörös hajú szépség férje, aki után mindenki megfordul, kivéve természetesen a jól nevelt embereket, akik azonban titokban bánják, hogy jó nevelésük megaka­dályozza őket ebben ... — Ervin, te fenegyerek, hát mi újság a művészetben? — Állandó hajtásban vagyok — mondta barátságosan. — Most ép­pen a kerületi ülésre sietek. Üj ma­dáretetőket akarunk kitenni a par­kokba. Óriási munka lesz. Holnap pedig... — És mit csinál a feleséged? — kérdeztem udvariasan. — Holnap pedig — folytatta — előadást tartok Goethéről és Ecker­mannról. Hogy mit csinál a felesé­gem? Hát. elég keveset látjuk egy­mást. Tegnap este állítottam össze a faliújságot, tegnapelőtt szülői érte­kezleten voltam. — Értem. Hát akkor majd én megmondom neked, mit csinál a feleséged. — Te? Háti erre igazán kíváncsi vagyok! — Azt elhiszem — mondtam hű­vösen. — A feleséged megcsal.. Ervinnek a meglepetéstől tátva maradt a szája. Kikerekedett sze­mekkel nézzett rám. — Ez nem igaz — mondta — Ez nem igaz. nem is lehet igaz. — Ez formális logika — mond­tam. — Nem. nem. hiszen én minden­ről lemondok, éjjel-nappal dolgo­zom. értékeket termelek, és hogy Jana közben ... — Egy feleség nemcsak azt vár­ja el a férjtől hogy madáretetőket építsen — magyaráztam —. szemi­náriumot tartson a gépkezelésről, és Goethe munkamódszeréről tájékoz­tasson. Ez neki nem elég. Érzései is vannak ... — Ügy gondolkozol, mint egy iga­zi kispolgár. — Tévedsz — mondtam — józa­nul gondolkozom, ismerem az éle­tet. — Hogy az én Janám! — sóhaj­tott Ervin. — Micsoda kegyetlenség. — Ez nem kegyetlenség, ez ter­mészetes — mondtam —. hiszen egyáltalán nem törődsz vele! — De hogy tudnék törődni vele. amikor néha azt se tudom, hol áll a feiem — védekezett Ervin. — A nyakadon — figyelmeztet­tem. — De ha ez igaz — folytatta Er­vin — akkor én ... Nem. ezt nem hiszem el! Honnan veszed? — Honnan? — mondtam komo­lyan — onnan, hogy velem csal meg. De eközben óvatosan hátráltam egy lépést, biztos, ami biztos. — Szétverem a Dofádat —"mondta Ervin. — Inkább Janával törődi — ja­vasoltam neki. — Na. nyugodt lehetsz — kiabál­ta —. ma este a helyettesemet kül­döm el. neki is van egy kész elő­adása. én pedig otthon maradok ve­le... Elváltunk egymástól. Természetesen nem mondtam ne­ki igazat, csak nevelő célzattal ha­zudtam. Janával soha semmi nem volt köztünk. Nem is lehetett volna még akkor sem. ha akartuk volna. Honnan lett volna rá időm? Hiszen én vagyok a vállalati énekkör vezetője, a színját­szó körben az apa szerepét játszom egy színdarabban, ezenkívül jegyző­könyvvezető vagyok az ellenőrző bi­zottságban. tagja vagyok a lakóbi­zottságnak. én kezelem a vállalati sportszerraktárt, sőt az üzemi étkez­tetési bizottságban is tag vagyok. És még valami: én is nős vagyok! Lolhar Kuschc Szalagra került a fclsüllyedcsű úszó fúróberendezések sze­relése a viborgi hajógyárban. (Vibor: kikötőváros a Finn­öbölben, Leningrád közelebcn.) Ugyanitt gigantikus acél­Iziget-kontsrukciókat bocsátottak vízre. Ezeket a kontinen­tális talapzatnál — így nevezik a szárazföldek vírzel borí­tott part menti sávját — végzendő munkáknál fogják használni KPVDSZ-ülés A KPVDSZ Csongrád me­gyei Bizottsága tegnapi -ülé­sén a MESZÖV-vel és a me­gyei tanács kereskedelmi osztályával közösen értékelte a felszabadulási és kong­resszusi munkaversenyt. Döntöttek a Kiváló vállala­ti és Kiváló szövetkezeti pá­lyázatok felterjesztésében. Lung Milánt felmentették szervező titkári beosztásá­ból, mivel a kereskedelmi ágazat pártbizottsági titká­rává választották. A KPVDSZ megyei bizottságá­nak szervező titkárává Se­láf Boldizsárnét választot­ták. Lung Milán eredmé­nyes munkájáért a Szak­szervezeti Munkáért kitün­tetés arany fokozatát kap­ta. SZEGEDI TANÁROK FRANCIA KITÜNTETÉSE A francia nyelv oktatásá­ban és terjesztésében el­ért eredményes munkáju­kért francia állami kitün­tetést, a Palmes Académi­ques Érdemrendet kapta két szegedi tanár: Kovács Béla, a JATE Ságvári gyakorló gimnáziuma nyugalmazott tanára és dr. Pálfy Miklós egyetemi docens, a JATE francia tanszékének vezető­je. A kitüntetéseket Hubert Dubois, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete tegnap adta át. HALÁLOS ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA A kegyelmi kérvény el­utasítása után csütörtökön végrehajtották a halálos íté­letet Zelei Bélán. A több­szörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli 'Zelei Béla 1983. július 3-án Szol­nokon megölte és kirabolta a 71 éves id. Karcsai Pált, majd július 12-én, a 72 éves Markovics Istvánnét ölte meg és fosztotta ki budapesti lakásán. A súlyos bűncselekményekben az el­ső fokon eljáró Fővárosi Bí­róság hozott ítéletet 1984. szeptember 13-án. Zelei Bé­lát több emberen nyereség­vágyból, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt halálbüntetéssel sújtotta. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíró­ság február 1-én helyben­hagyta. AZ OTP LAKASAJANLATA Észak-Űjszegeden, a J—25 jelű társasházban az OTP megvételre kínál hat SL—603 típusú, egyenként 99,61 négyzetméter alap­területű 2+2 szobás lakást 1 millió 399 ezer forintért plusz 55 ezer forint a gép­kocsitároló ára, valamint egy SL—403 típusú, 1+3 szobás, 86,83 négyzetméteres lakást, melynek ára 1 mil­lió 291 ezer forint és a gép­kocsitároló ára 66 ezer fo­rint. A lakásokra a jelent­kezési határidő: március 13. ÉRTÉKELÉS A Fogyasztási Szövetkeze­tek Csongrád megyei szövet­ségének elnöksége tegnap, csütörtök délelőtti megbe­szélésén a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny 1984. évi eredményeit értékelte. A Szövetség mér­legbeszámolója után az idei költségvetést és a takarék­szövetkezetek tavalyi pénz­ügyi ellenőrzéseinek tapasz­talatait is megvitatták. KIRGIZ PARDUCVADASZ 54 havasi párducot és szá>­mos kőszáli kecskét fogott be a világ különböző ál­latkertjei számára Vaszilij Szmolin kirgiziai vadász. A néhány éve történt balesete sem akadályozta meg őt kedvelt foglalatossága foly­tatásában. Párásság Várható időjárás ma estig: Jobbára borult, párás — fő­ként éjszaka sokfelé — kö­dös idő lesz. Szórványos gyönge csapadék várható, keleten hószállingózás, nyu­gaton ónos eső, később eső. A déli, délnyugati szél ma megélénkül, egyúttal kissé felszakadozik a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmér­séklet nyugaton általában 5° körül, keleten általában 0° körül, a néhány, tartósan ködös területen —5° körül várható. „21 ARCÚ SZÖRNY" A legnagyobb japán édes­séggyárakat csaknem egy éve zsaroló — s a lakossá­got félelemben tartó bűn­banda — a „21 arcú szörny" — csütörtöki bejelentés sze­rint értesítette a rendőrsé­get: „megkegyelmez" a Mo­rinaga-édességgyárnak. Né­hány hónappal ezelőtt a bűnbanda hasonló módon gyakorolt kegyelmet a Gli­co-édességgyár esetében is. Emlékezetes, hogy a „21 arcú szörny" nagy összegű pénzt próbált kicsikarni a Morinagától, majd miután a gyár nem volt hajlandó fi­zetni, ciánnal kezdte mér­gezni termékeit. Ennek kö­vetkeztében a gyár csak­nem csődbe ment, mivel a lakosság egyáltalán nem, vagy csak alig vásárolta ter­mékeit. A rendőrség hosszú idő óta hatalmas erőket mozgósít a „szörny" kézre kerítésére, erőfeszítései azonban kudarccal jártak. A hatóságokhoz eljuttatott levelében a banda semmi­vel nem indokolta „nagylel­kűségét". SULI-BULI TARJANBAN A Bartók Béla (Művelő­dési Központ rendezésében szombaton délelőtt 10-től es­te 7-ig egész napos Suli­buli lesz a Tarjáni III. szá­mú általános iskolában. Dél­előtt játszóház, _ sportvetél­kedők és rajzfilmvetítések várják a gyerekeket, dél­után folytatódik a játszó­házi program, lézerbemuta­tót tartanak, levetítik a Kincs, ami nincs című fil­met, majd videódiszkó zár­ja a rendezvényt. Mozgóbolt — Makkosházán Alkalmasság — ön a korához ké­pest, úgy tűnik, megle­hetősen nehezen mozog. — Osztályvezetőt ke­resnek vagy előtornászt? A Szegedi Sütőipari Válla­lat a termelő tevékenységen kívül árusítással is foglalko­zik. Hat kereskedelmi egy­ségében (két bolt, három pa­vilon, egy mozgóbolt) segíti a lakosság ellátását. Az elmúlt időszakban év­ről évre növelték kiskeres­kedelmi egységeik forgalmát, s ez 1984-ben meghaladta a 16 millió forint árbevételt. A pavilonokban, a Marx téri mozgóboltban szívesen vá­sárolnak pékáruikból a ve­vők. Tavaly felülvizsgálták boltjaik áruválasztékát és elhatározták, bővítik kínála­tukat. Az 1. számú tej-ke­nyér üzletben (Kenyérgyári út 1. szám) már december­től kaphatók különböző fel­vágottak. dohányáruk, presz­szókávé, s különböző fűszer­áruk, édességek, konzervek, üdítő italok közül választ­hatnak a vásárlók. A 3. szá­mú tej-kenyér bolt (Tavasz utca 12—14.) átalakítása is befejeződött, s így alkal­massá vált a hentesáruk, fű­szerfélék, konzervek, édes­ipari termékek árusítására. Mától kezdődően pedig délután is üzemelteti a vál­lalat mozgóboltját az új lakótelepek ellátásának javí­tása érdekében. A Makkos­háza városrész.ben, a 7., 8. és 9-es trolivonalak végállomá­sánál parkol majd a kereke­ken álló üzlet, és hétfőtől péntekig, fél 3-tól szegedi, házi jellegű és kukoricás ke­nyeret vehetnek itt a város­rész lakói. VÖRÖSKERESZT A Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizott­sága csütörtökön ülést tar­tott. A testület megvitatta a Pest megyei társadalmi családgondozó szolgálatok munkájáról készült beszá­molót. Megállapította: nagy tömegbázisra épült, kiszé­lesedett a családvédelmi te­vékenység Pest megyében. ÜJ HELYEN Az április másodiki ün­nepélyes megnyitó után áp­rilis kilencedikétől már új otthonában várja az olvasó­közönséget az Országos Szé­chényi Könyvtár. Ezt je­lentették be a Művelődési Minisztérium csütörtöki saj­tótájékoztatóján, a Buda­vári Palota F épületében. Ismét vízen több dunai komp és átkelőhajó Csütörtökön reggel — két­heti kényszerpihenő után — ismét elindulhatott több du­nai ikomp és átkelőhajó. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat az erős jege­sedés miatt február 14-én — az idén másodszor — állítot­ta le a közlekedést 22 dunai átkelőhelyen az 1707-es szobi és az 1580-as dunaújvárosi folyamkilométer között. A folyó jobb és bal part­ját összekötő „hajóhidakon" csütörtöktől Szob és Pilis­marót, Vác és Tahitótfalu, valamint Szigetmonostor és Határcsárda között gépko­csival is át lehet kelni a Du­nán. Biztonságosan hajózha­tó a kisoroszi és verőce­marosi. a kisoroszi és szent­györgypusztai, a surányi és felsőgödi, a szigetmonostori és alsógödi, a dunakeszi és horányi, valamint a pócsme­gyeri és leányfalui vonal. Ezeken a helyeken azonban egyelőre csak a személyfor­galom indult meg. A többi átkelőhelyen a part menti jég letisztítását követően teszik vízre a hajókat. Ja xi fúzió // Martenicska" a hajtókán Minden év március első napjától csaknem minden bolgár otthonban, minden bolgár kabáthajtókáján apró mütyürkék jelennek meg. A bolgárul martenicskának — márciuskának — nevezett mütyürkék árusítása már február végére országos kam­pánnyá dagad, amelybe még a televízió is bekapcsolódik, reklámfilmekben népszerű­sítve egy-egy mütyürkegyár­tó szövetkezet termékeit. A több ezer fajta mütyürkének egy közös vonása van: do­minál rajtuk a fehér és a piros szín. Eredetük a bol­gár történelem több mint 13 évszázaddal ezelőtti idősza­kának eseményeiben gyöke­rezik. A monda szerint az első martenicska a bolgár hon­foglalás idején segítette Asz­paruh kánt és seregét a bi­zánciak elleni ütközetben. A piros és a fehér színezést többféleképpen is magyaráz­zák. A legelterjedtebb vál­tozat szerint a bizánciakkal megvívandó döntő ütközet előtt az óbolgárok áldozati máglyát akartak gyújtani, hogy a felszálló füst irányá­ból kifürkésszék az istenek akaratát, nem találtak azon­ban megfelelő száraz füvet. A rossz előjel csaknem meg­hátrálásra késztette Aszpa­ruh kánt és a hazát kereső óbolgárokat, amikor egy fecske szállt a táborukra. A madár lábán fehér gyapjú­szállal odakötve ott volt a máglyához szükséges fű. A gyapjúfonal azonban felse­bezte a fecske lábát, a ki­buggyant vércsepp félig meg­festette a fehér fonalat. Asz­paruh kán talizmánként az övébe tűzte ezt a fonalat, s mint ahogy az áldozati mág­lya füstje is megjósolta, a csatában legyőzték a bizán­ciakat. A piros-fehér fonal így győzelmi jelképpé vált. A századok folyamán a martenicska az életerő és az egészség szimbólumává vált. A hagyomány szerint a már­ciuskát mindaddig viselték, amíg meg nem jöttek a ta­vasz hírnökei, a fecskék és a gólyák. A martenicskát az­tán kő alá rejtették, majd másnap a kő alatt talált ro­var, vagy egyéb jel „meg­mutatta" mit várhat a jövő­től a martenicska tulajdo­nosa. Ma már senki sem rejti kő alá a martenicskát, ha­nem inkább azzal büszkél­kedik, kitől és milyen ta­vaszköszöntő mütyürkét ka­pott ajándékba. Fuzionált két magántaxi társaság. Kényszer szülte, a piaci törvények egyenes következménye ez a házas­ság. Egy jól olajozott gépe­zet, a Tempó „bekebelezte" az Express főfoglalkozású taxisai zömét. „Anyagiak kényszerítettek erre a lépés­re bennünket. Sokan voltak nálunk a másodállásban dolgozók, s ha mi, akik kis­iparosok vagyunk, keresni akarunk, állandóan kocsi­ban kellett ülni. Egyszerűen leifáradtunk, és meguntuk, hogy gyakran alig kerestük meg a kiadásokra fordított összeget" — mondta az egyik tempóssá lett expres­ses. Adódik a kérdés: miért nyújtott segítő jobbot a Tempó? Vezetőségük képvi­selője magyarázta: ,.Szeren­csénkre sikerűit tekintélyt szereznünk a városban s az egyre sokasodó munkárt­kat csak a kocsipark bőví­tésével tudjuk a megszokott szinten ellátni." Jól gondolkoztak a „nagy halak", hiszen, ha szaporí­tani kényszerültek autóikat, akkor a taxizásban már ta­pasztalatot szerzett munka­társakkal tűnik ésszerűnek. A. S. DELMAGYAROmi •prrr: • A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: Sz. Simon István Főszerkesztő-helyettes: Szávay István Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztár­saság útja 10. Sajtóház. 6740 — Telefon: 12-633 — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahiva­taloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij egy búnapra 43 forint. — ISSN: 0133—625 x

Next

/
Thumbnails
Contents