Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
y.t'inftmn*? -v tíí'.- ••*•":* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 51. szám 1985. szombat március 2., Ara: 2,20 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagy László felvétfele Dr. Medve László tájékoztatóját tartja Egészségpolitikánk fő irányai, az egyetemek feladatai Dr. Mec/ve László miniszter tájékoztatója — Felsőoktatási intézmények vezetőinek tanácskozása Az egészségügyi felsőoktatási intézmények vezetői gyűltek, össze tegnap, pé?iteken Szegeden, a központi egyetem aulájában, hogy — ápolva a hagyományokat — kétnapos közös értekezleten tárgyalják meg az egészségügy és az oktatás időszerű kérdéseit. A házigazdák nevében dr. Cserháti István, a SZOTE rektora köszöntötte a megjelenteket, köztük Kővári Tibort, az MSZMP KB alosztályvezetőiét, Nagy Imrét, a KISZ KB egyetemi osztályának vezetőjét. Kormos Miklóst, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkárát, dr. Sebe Jánost, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét, dr. Schmidt Józsefet, az MSZMP városi bizottságának titkárát, Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Müller Józsefnét, a városi tanács elnökhelyettesét valamint az orvosegyetemek rektorait. Dr. Medve László egészségügyi miniszter Egészségpolitikánk fő irányai, az egyetemek feladatai <• az egészségpolitikai célok meg-' valósításában címmel tartott előadást. Kedvező időpontban találkoztak az egészségügyi felsőoktatási intézmények ve* zetői — mondta bevezetésként a miniszter —. akkor, amikor az egyetemek pártértekezletükön már összegezték, értékelték eddigi munkájukat, s megszabták feladataikat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy valamennyi egyetemen egységes a tenni akarás, számítani lehet a szakemberekre a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott egészségügyi feladatok megvalósításában. Az egészségüggyel kapcsolatban sokféle megítélést lehetett hallani a közelmúltban A minisztériumnak változatlanul az a véleménye, hogy a miénk szocialista egészségügy, ennek alapelvei szerint fejlődött nálunk a betegellátás az elmúlt negyven évben. Es nem is akárhogyan: nemzetközi fórumokon is elismert módon. Ugyanakkor — mondotta a miniszter —, mi magunk tudjuk jól. hogy ez a szervezeti forma sem tökéletes. Az érdekeltség kérdése például, akár a gazdasági életben, itt sem megoldott. A gazdaságirányítás reformjával kapcsolatban fölvetődött az egészségügyi ellátás korszerűsítésének az igénye is. A sok hasznosnak tűnő javaslatot megszívlelendőnek tartja a minisztérium^ s kész arra, hogy minden jónak tűnő ötletnek zöld utat adjon, s ha a kísérletek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, nem zárkóznak el az új módszerek, eljárások bevezetésétől sem. Bizonyos alapvető rendező elvekhez azonban továbbra is ragaszkodnunk kell. Az egyik legfontosabb: az ingyenesség. A jelenlegi ármozgások, a bérek és a társadalmi juttatások aránya mellett nem adhatunk föl semmit ebből az elvből. A változtatás komoly megterhelést jelentene a mintegy kétmillió nyugdíjasnak, a sokgyerekes családoknak. Nem sérthetjük meg továbbá a területi ellátás elvét sem: biztosítani kell ezután is hogy minden állampolgár lakásához közel, állapotának megfelelő kezelésben részesüljön. Annak a lehetősége azonban nem kizárt hogy ki-ki, ha igényli, más intézet szolgáltatásait is igénybe veheti, de a költségeket akkor nem az állam vállalja A területi elv érvényesülésének föltételei szinte mindenütt adottak az országban: több megyei kórház rekonstrukciója, ha késve is, de hamarosan befejeződik, hiányosságokkal kell azonban számolni még a fővárosban. Szegeden és Pécsett. A regionális központokicai kapcsolatban elmondta p miniszter: nagy szerepük volt az egyetemeknek abban„ hogy kialakulhatott ez az ellátási forma, ugyanis a megye lakóinak városi szintű ellátása mellett területi feladatokat is vállaltak. Mindez helyes, mert a helyi adottságok, a tudományos és egészségpolitikai szempontok miatt ott kínálkozik erre lehetőség, azonban az már nem kívánatos jelenség, hogy például a kiskunfélegyházi kismama az ottani kórház helyett a szegedi klinikán szül. A minisztérium nagyobb „önmegtartóztatást" vár az egyetemektől, mondván: szervezés kérdése, hogy ne kelljen pótágyat beállítaniuk. Mit várhat az egészségügy és a lakosság a VII. ötéves tervtől? A minisztérium feladatának tekinti, hogy kompletté tegye a regionális központokat, hogy a fejlesztéssel a megyei feladatok ellátására alkalmassá tegye az egyetemi intézeteket. Demográfiai helyzetünk miatt bizonyos kérdések előtérbe kerülnek: a magas halálozási arányszámon nemcsak intézmény- és műtőkapacitással lehet javítani, hanem össztársadalmi programmal is, amely célul tűzi ki az életmódbeli változtatást. az élelmiszer-ellátás és a helyes táplálkozás követelményeinek összhangját, a lakás- és iskolaépítést is. Az egészségügyi kormányzat elsődlegesen nem a korházi ágyak számát kívánja növelni, hanem a szociális otthonok bővítésén, újak építésén fáradozik. A miniszter szólt a szakmai színvonal emelésének lehetőségeiről: az egyetemektől várható el, hogy a területi intézmények szakmai ellenőrzésében, irányításában részt vegyenek. Az egészségügy színvonala ugyanis — a műszerellátás és a dolgozók számán kívül — a szakemberek fölkészültségétől függ. Márpedig ezért az egyetemek tehetnek a legtöbbet igényes oktató-nevelő és tudományos munkával — fejezte be előadását dr Medve László. Az- elhangzottakhoz hozzászóltak a résztvevők, az észrevételekre, kérdésekre a miniszter válaszolt. A délelőtt során dr. Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettessel konzultációt folytattak az orvosegyetemek vezetői az oktatási törvénytervezetről, majd dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár az egészségügyi felsőoktatási intézmények távlati fejlesztésének kérdéseit ismertette. Délután az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőinek tájékoztatóját, majd a tankönyvkiadás korszerűsítésének témáját vitatták meg a résztvevők. A vezetői értekezlet ma beszámolókkal folytatódik, vitaindítót tart dr. Bencze Béla főigazgató, dr. Popper Péter egyetemi tanár, dr. Andor Miklós körzeti orvos és dr. Zoltán Örs Tamás egyetemi docens. Megbeszélés a megyei pártbizottságon Délután dr. Medve László, dr Hutás Imre, dr. Földiák Gábor és Kővári Tibor — a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora és pártbizottsági titkára kíséretében — felkereste a megyei pártbizottságot, ahol megbeszélésre került sor. A tanácskozáson részt vett dr. Ko < mócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. dr. Székely Sándor, a (Folytatás a 2. oldalon.) Felhívás társadalmi munkára Az MSZMP szegedi városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront és KISZ városi bizottsága csütörtökön tartott aktívaértekezletén az alábbi felhívással fordult a város dolgozóihoz. Szeged lakói, munkahelyi közösségei, tanulófiataljai az elmúlt esztendőben áldozatkészen és példamutatóan segítették várospolitikai céljaink megvalósítását. Lokálpatriótáink közvagyont gyarapító társadalmi összefogása szépítette és gazdagította megyeszékhelyünket, javította életkörülményeinket. Az önkéntes és önzetlen munkaakciók, illetve kommunista műszakok teljesítményértéke noha elérte 1984-ben a 78 millió forintot, fő cpliaink csak részben teljesültek. A városfejlesztés korábbi évekhez viszonyított szerényebb eredményének okait jól ismerjük. A gazdálkodó egységek a nagyobb pénzösszegeket tavaly saját szociális fejlesztéseikre fordították, ugyanakkor nem minden vállalat, intézmény azonosult az elmúlt évi felhívásunkban megfogalmazott főbb városi célkitűzésekkel. Ezért most arra kérjük a gyárak, intézmények, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek dolgozóit ifjú munkásait a szocialista brigádokat. Szeged lakosságát, hogy felszabadulásunk 40. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusának tiszteletére újabb társadalmi munkávaL segítse várospolitikai elképzeléseink megvalósítását! Javasoljuk, hogy az üzemek, az intézmények dolgozói az idén két kommunista műszakkal köszöntsék e két jelentős társadalmi eseményt. Ahol erre nincs lehetőség. ott társadalmi munkával gyarapítsák. szépítsék településünket. A kommunista műszakok időpontjára április 13át-. illetve szeptember 21-ét. a befolyt pénzösszegből pedig vállalati, üzemi, intézményi fejlesztést, illetve a' műjégpálya építésének további pénzügyi támogatását javasoljuk. A sportlétesítmény mielőbbi elkészüléséhez továbbra is számítunk a gazdálkodó egységek lehetőségeikkel összhangban levő anyagi támogatására és a léglajegyek árusítására. A „Tiszta, virágos Szegedért" akciót ez évben is szeretnénk életben tartani. Ezért várunk mindenkit március 23-án és 30-án lakókörnyezetük rendbe tételéhez, szépítéséhez. utcáink, tereink csinosításához: 23án az üzemek, az intézmények dolgozóinak munkájára. 30-án pedig a tanulóifjúság összefogására számítunk. A társadalmi munka egyik célja a Sancer-tavak környéki szabadidős-központ kialakításának megkezdése. Ugyanakkor szeretnénk, ha további általános iskolák csatlakoznának a hasznoshulladék-gyűjtési mozgalomhoz. A lakóházak környékének tisztán tartásában a korábbinál jobban számítunk a lakásszövetkezetek, a társasházak és a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak szervező, irányító munkájára, nem utolsósorban a lakók aktív részvételére. A közintézményekben. szolgáltató egységekben dolgozóktól munkahelyi környezetük óvását kérjük. Szeretnénk, ha a gazdálkodó egységeknéL a széleskörűen kibontakozott, felszabadulási és kongresszusi munkaverseny teljes lendülettel segítené a VI. ötéves terv még hátralevő ' feladatainak befejezését, mozgósítana az éves tervcélok maradéktalan teljesítésére. Nyíregyházi szigetelők szegedi tetőkön — Itt is úgy dolgozunk, mint Nyíregyházán — kezdi a beszélgetést Nagy László, a KEMÉV tetőszigetelő brigádvezetője. — Az egyöszszegű munkautalvány a zsebben, ami arra rá van írva, annyit kapunk egy tetőért. Négyzetméterenként fizetnek, Mi tegnap jöttünk ezzel a kisbusszal. Tudom, hogy itt úgy vártak, mint a „messiást", de otthon is volt dolgunk eddig. Ezeket a Taurus—W nevű műkaucsuk fóliatekercseket kellett elöregyártani, hogy itt minél kevesebb ragasztás legyen. A beszélgetés a Gáz utca és a Bimbó utca sarkán, a „szétázott" 115-ös épület tetején folyik, ahonnan a szigetelést letépte a február 3-i vihar. A tetőszigetelő brigád annak a megbeszélésnek következményeként jött Nyíregyházáról Szegedre, amit a DÉLÉP-esek folytattak Kerekes Imrével, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő V.állalat igazgatójával, aki egykor itt dolgozott a vállalatnál, s most készséggel sietett a szegedi vihar károsultjainak segítségére. — Tízen jöttünk — folytatja Nagy László. — A másik brigád, Tóth Lajosé még a múlt héten megérkezett, kilencen dolgoztak itt. Hazamentek, mi jöttünk helyettük. Ha ez a tető kész, az Agyagos utca sarkára megyünk át, a 105—106-os épületre. Már felraktuk oda is az anyagot. A lakók megnyugodtak, látva, hogy megkezdődött a tető helyreállítása. Az időjárás is kegyes, nem esik az eső, a hó, nem áznak be a lakások. A tetőszigetelés ugyan elkészül a fejük fölött, de ez még nem végleSchmidt Andrea felvétele Munkában a szigetelöbrigád ges megoldás. Tavaszra, ha melegszik az idő, a szigetelők visszajönnek ellenőrizni munkájukat, hogy a nulla fok alatti hőmérsékleten végzett ragasztások bírják-e az "igénybevételt. — . Leragasztjuk, ahogy tudjuk. Van egy kis hőlégfúvó gépünk, pb-gázzal működik, ezzel párologtatjuk a ragasztó oldószerét. Ezt a fóliát ugyanis nem bitumennel ragasztjuk. Tavaszig betonjárdalapokkal terheljük, nehogy egy újabb szél fölszakítsa a szigetelést. A lapokat innen kapjuk, a DÉ-\ LÉP-től." Egyébként is mindenben segítenek. A vállalat szállóján lakunk, aki akar, étkezhet is, úgy, mint a DÉLÉP saját dolgozói. — A család? Nem örül, hogy ilyen messze eljöttünk. Persze máskor is vagyunk mi távol, de legalább a hét végén hazakerülünk. Innen nem lehet elmenni, míg készen nincsenek a tetők. Szombaton és vasárnap is dolgozunk. Nem mondom, hogy megszoktuk vagy hogy szeretjük, de ha itt lehet megkeresni a pénzt, ide jövünk. Nem lehet válogatni. Bírjuk még, fiatal a brigád, 23-tól 32 évesig minderfki belefér. A brigád már a 105—106os tetejét ragasztja. A környék magas házairól rálátni a tetőre. Itt mindig „ellenőrzi" valaki a munkát, látja, hogy dolgoznak. A tetőszigetelök nem hoznak szégyent a KEMÉV-re. Megy a munka, ahogy az idő engedi — reggeltől estig. Ahogy szaporodnak a leragasztott négyzetméterek, úgy válnak nyugodtabbá a lakók is a tetők alatt, nem kell félni újabb beázásoktól. S úgy szaporodik a pénz is a szigetelők zsebében — az öszszehangolt, közös érdek így szolgálja mindenki előnyét. Fejér Dénes í