Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-31 / 75. szám

2 Szombat, 1985, március 30. 11 Ái MSZMP XIII. kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról.) alakítását. Alapkövetelmény, hogy a ter­mékek minősége javuljon, es a műszaki­technikai szint fokozatosan közelítsen a nemzetközi élvonalhoz. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kul­turáltságát, a gazdálkodó szervezetek al­kalmazkodóképességet és vállalkozókész­ségét, a vállalatok közöt.ti együttműkö­dést. O Meg kell gyorsítani a műszaki fej­lesztést, az érdekeltség fokozásával is növelni kell eredményességét. Minde­nekelőtt néhány kiemelt területre cel­szerű összpontosítani anyagi és szellemi erőforrásaink jelentős részét: az elektro­nika; az automatizálás és a robottechnika fejlesztésére; a korszerű termelésszerve­zési módszerek alkalmazására; a mező­gazdaságban és az élelmiszeriparban jól alkalmazható gépek, berendezések, vegy­ipari termékek gyártására; a biotechnoló­giai eljárások kifejlesztésére és alkalma­zására; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítására; nyersanyagot megtakarító technológiák bevezetésére. Következetesen folytatni kell az energia­takarékosságra, a hulladékok és a másod­lagos nyersanyagok hasznosítására kidol­gozott központi programok végrehajtá­sát. A vállalatokat és a műszaki szakembe­reket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények és a hasznos újítások gyor­sabb alkalmazására, a korszerű technoló­giák és munkaszervezési módszerek be­vezetésére. Bővüljön lendületesebben a gazdaságosan előállítható termékek gyár­tása. Gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges ter­melés gazdaságossá tételében, illetve kor­látozásában. Növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya. O Az ipar dinamikus fejlődése mog­követeli a műszaki haladás további lehetőségeinek feltárását, az erőteljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors kifejlesztését, a versenyképesség fo­kozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználását, a fajlagos anyag- és energiaráfordítás csökkenté­sét. Az ipar irányitól a jelentősebb célok kiemelésével, a nemzetközi együttműkö­dés szervezésével, állami akcióprogramok kidolgozásúval segítsék a hatékonyan mű­ködő vállalatok gyorsabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vál­laljanak nagyobb részt a hazai termelői keresletnek és a lakosság igényeinek ki­elégítésében, az export bővítésében. Az építő- és építőanyag-ipar a munka szervezettségének é.s minőségének javítá­sával emelje gazdálkodásának színvona­lát, alkalmazkodjon jobban az igényekhez. Fontos követelmény az építési — különö­sen a lakásépítési — költségek növekedé­sének mérséklése és a határidők megtar­tása. A Folytatjuk agrarpolitikánkat. A me­zőgazdaság és az élelmiszeripar to­vábbra is gondoskodjort a lakosság élel­miszer-ellátásáról, és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Ez megköveteli össze­hangolt fejlesztésüket, termelésüknek a kereslethez jobban igazodó növelését. Me­zőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fo­kozza jövedelmezőségét. Tovább kell javí­tani u termelés anyagi-műszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságú üze­mek. gazdálkodása eredményesebbé vál­jon. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bőví­tését. Az élelmiszeripar fejlesztésében a nem­zetközi versenyképesség és a gazdaságos­ság növelése legyen irányadó. Bővíteni kell a tároló-, a hűtő-, a raktárkapacitást és a csomagolóanyag-gyártást. Rugalma­sabb, jobb értékesítési rendszerre van szükség, a termelök szélesítsék külpiaci kapcsolataikat. C A vízgazdálkodásban a fő feladat az igenyek iobb kielégítése, u vizeink­kel való takarékoskodás, a minőségvéde­lem és a lakosság ellátása egészséges ivó­vízzel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. / Több figyelmet kell fordítani a ter­meszeli környezet, a termőföld meg­óvására, az erdőgazdálkodásra, a levegő tisztaságának, és a víz minőségének javí­tására, valamint a hulladékok csökkenté­sére. 7 A közlekedés fejlesztése tartson lé­* pest a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülé­sével, a lakosság szükségleteivel. A vas­úti és a közúti közlekedést tegyék kultu­ráltabbá, emeljék a szolgáltatások színvo­nalát. Az áruszállításban növelni kell a gazda­ságosságot, mérsékelni az energiafelhasz­nálást. A személyszállításban továbbra is kapjon elsőbbséget a tömegközlekedés, folytatódjon a fővárosi metró építése. A személygépkocsi-állomány a népgazdaság lehetőségeivel összhangban bővüljön. Ki­emelt feladatnak kell tekinteni a távköz­lés, a telefonhálózat gyorsabb fejlesztését. 0 Hazánk természeti-gazdasági adott­ságai, társadalmi és gazdasági érde­keink szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkameg­osztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban to­vábbra is meghatározó szerepe van a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kí­vánjuk bővíteni gazdasági együttműködé­sünket minden szocialista országgal. Te­vékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővitjük gazdasági kap­csolatainkat. A fejlődő országokkai folytatott gazda­sági kapcsolatainkban az áruforgalom nö­velése mellett szorgalmazzuk a kölcsönö­sen előnyös termelési, műszaki-tudomá­nyos együttműködést. O A gazdaságirányítás tovúbbfejlesz­* • tesével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és in­tézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás, nö­vekedjen a vállalatok önállósága, felelős­sége, kezdeményezőképessége, fejlődjön a vállalkozói magatartás. Az új vállalatve­zetési formákkal fokozottan vonjuk be a dolgozókat az irányításba. A gazdaságirányítás fontos feladata uz áraknak társadalmi es gazdásági céljaink- ' kai összehangolt alakítása, ellenőrzésé. A termelői arák. fejezzék kf' a társadalmilag indokolt ráfordításokat és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, á hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói áraknak a termelői árak­hoz kell igazodniuk, és csak'a társadalom­és szociálpolitikai szempontból fontos te­rületeken indokolt az árak állami támo­gatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének hatékony módszereit, hogy az árszínvonal emelke­dése társadalmilag elviselhető mértékű legyen. Gazdaságpolitikai feladataink megoldá­sában meghatározó szerepük van a szo­cialista nagyüzemeknek. El kell érnünk, hogy a népgazdaság minden területén nyereségesen, korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, versenyképes ál­lami vállalatok és szövetkezetek működ­jenek. A mezőgazdasági, az ipari, a fogyasz­tási és értékesítési, a takarék-, valamint la lakásszövetkezetek szolgálják jobban tagságuk érdekeit, tökéletesítsék demok­ratikus működési mechanizmusukat erő­sítsék a tagok személyes és anyagi köz­reműködését, tulajdonosi érdekeltségét. A jövőben is" támogatjuk az olyan ki­egészítő és •kisegítő gazdasági tevékeny­séget, amely beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Az itt tapasztal­ható kedvezőtlen jelenségeket meg kell szüntetni és el kell érni, hogy a szemé­lyi jövedelmek a teljesítményekkel ará­nyosak legyenek. A szocialista munkaverseny- és brigád­mozgalom elsősorban a munkahelyi fel­adatok eredményes megoldásával, a tar­talékok feltárásával, a termékek minősé­gének javításával járuljon hozzá a nép­gazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A párt alapvető feladata a gazdaság­politika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszer­vezetek a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósítását segítsék és ellenőrizzék, mozgósítsák a dolgozókat. jen a lakosság fogyasztása, javuljanak az élet- és munkakörülmények, bővüljön az áruellátás, a szolgáltatások jobban elégít­sék ki az igényeket. A jövedelmi viszonyok továbbfejlesztése szolgálja jobban az eredményesebb mun­kára ösztönzést, a népgazdaság lehetősé­geivel összhangban álló szociális gondos­kodást1. a társadalmi igazságosságot. A la­kosság jövedelmének növekedésén belül — az alapvető szociális ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jövedel­mekre kell nagyobb figyelmet fordítani. Javítani kell a gyermekes családok, a kis nyugdíjból élők, a fiától házasok helyze­tén. Fontos feladat az életszínvonal- és szociálpolitika hosszabb távra szóló kon­cepciójának kidolgozása. O A kollektívák és az egyének jöve­delmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és tár­sadalmi értéke. A bérek, a keresetek, a munkából származó jövedelmek az eddi­ginél jobban fejezzék ki a teljesítmények­ben levő különbségeket, a munka társa­dalmi hasznosságát. Az életszínvonal emelkedésében a fő munkaidőben szerzett kereset Jegyen a meghatározó. O A munkaerő hatékony foglalkozta­tása elsősorban a vállalatok felada­ta. A munkához való jognak együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésé­vel. a lelkiismeretes, gondos, fegyelmezett munkával. A dolgozók szervezett átcso­portosításában, átképzésében, az ezzel járó feladatok megoldásában növekszik az ál­lami irányító szervek és a helyi tanácsok szerepe. A gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széles körű beveze­tése a feladat. A Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvé­nyesíteni a rászorultság elvét, a társadal­mi igazságosságot. Az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szo­ciális és jövedelmi helyzethez. A gyermeknevelés költségeihez való ál­lami hozzájárulás arányát fokozatosan nö­velni kell. Meg kell könnyíteni a család­alapító fiatalok lakáshoz jutását. Mérsé­kelni kell a családok szociális és anyagi helyzetéből adódó .'esélykülönbségeket es javítani az önálló életkezdés alapfelté­teleit. ,„> . A több tekintetben hátrányos helyzetű családok életfeltételeinek javítása átfogó foglalkoztatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat. Az időskorúak létbiztonságának erő­sítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlenségeit. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosan elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. C Emelni kell a szolgáltatasok szin­vonalát, bővíteni és korszerűsíteni a kereskedelmi hálózatot. Fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, javítani az áruellátást. Figyelembe kell venni az olcsóbb fogyasztási cikkek iránti növekvő igényeket is. Fokozódjon a fo­gyasztók érdekvédelme. Fejleszteni és bővíteni kell a lakosságot szolgáló nem termelő beruházásokat. A város- és községpolitikai célok között ke­rüljön első helyre a lakosság legszélesebb körét érintő alapszükségletek minél tel­jesebb kielégítése. A megvalósításban nö­velni kell a tanácsok felelősségét, a la­kosság érdekeltségét és részvételét. Z Különösen fontos társadalompoliti­"" kai feladat a lakáshelyzet tpvábbi javítása, a második 15 éves lakásénítési program fő céljainak elérése. Az állami bérlakások építésének arányát növelni kell. A lakáshoz jutás fő formája tovább­ra is a személyi tulajdonú lakások építé­se, vásárlása legyen. A lakáshoz jutás fel­tételeinek alakításában jobban figyelem­be kell venni a családok közötti anyagi, szociális különbségeket. Az állami lakás­építés és -gazdálkodás tegye lehetővé, hogy a szociális szempontból leginkább rászoruló fiatal házasok, kis jövedelmű­ek, nagycsaládosok lakáshoz jussanak. A települések lakáshelyzetének javításában növekedjen a tanácsok gazdasági önálló­sága. pénzügyi lehetősége, felelőssége és érdekeltsége. T Javítani kell az egészségügyi alap­* ellátást, a járóbetegek ellátását és a közegészségügyi tevékenységet. Növeljük az egészségügyi intézmények munkájának eredményességét, mérsékeljük az ellátás indokolatlan területi különbségeit. Fej­leszteni szükséges a szociális otthonok há­lózatát és bővíteni a házi beteggondozás intézményes formáit. 0 A testnevelési és sportmozgalom fő feladata legyen az iskolai testneve­lés, a diáksport fejlesztése, a szabad idő kulturált eltöltésének előmozdítása. Szélésiténi kell a turizmust, bővíteni a szerényebb igényeket kielégítő üdülési, kirándulási lehetőségeket. A nemzetközi turizmus kiterjesztésével járuljunk hozzá a kulturális értékek jobb megismerésé­hez, a népek közötti békés kapcsolatok erősítéséhez. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika 4 A következő tervidőszakban a nép­®* gazdaság jövedelemtermelő képessé­gének fokozásával, a gazdasági fejlődés élénkítésével, hatékony gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszín­vonal érzékelhető emelkedését. Növeked­4 Az ideológiai munka fejlesztése tár­®* sadalompolítikai és gazdasági fel­adataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. Sokrétűen és mélyebben kell ele­mezni társadalmi viszonyainkat, előre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista—le­ninista elméleti általánosításában. Az ideológiai munka reálisan mutassa be a szocialista valóságot, állítsa a köz­gondolkodás középpontjába, hogy az ér­telmes és tartalmas emberi élet megva­lósítása összefügg a munka megbecsülé­sével, a társadalmi igazságosság érvénye­sítésével, a dolgozók közösségének társa­dalmat és egyéni formáló szerepével, szo­cialista és humanista értékeinkkel. Se­gítse elő a reális nemzeti önismeret ki­alakulását, a nemzeti önbecsülés és a szocialista hazafiság fejlődését. Lépjen fel a nacionalista és kozmopolita nézetekkel szemben. Ideológiai munkánk segítse elő a szo­cialista fejlődéssel és a világban végbe­menő változásokkal összefüggésben fel­merülő új kérdések marxista—leninista megválaszolását, késedelem nélkül reagál­jon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. Folytassa a harcot az imperializmus antikommunista propagandája ellen. A propaganda és a tömegtájékoztatás reális kritikai elemzéssel, illúziók és egy­szerűsítések nélkül mutassa be a tőkés társadalomban végbe menő folyamatokat. A szocialista és a kapitalista rendszer reális bemutatása segítse elő a szocializ­mus melletti meggyőződéses állásfoglalás erősödését. O A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus—leninizmus oktatása eszmé­ink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építőmunka feladatainak megoldását. Az agitáció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kérdé­sekre, mozgósítson az előttünk álló fel­adatok végrehajtására. Nagy és felelősség­teljes feladat hárul a televízióra, a rádió­ra és a sajtóra a párt politikájának meg­ismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálá­sában, a közéleti magatartás és a társa­dalmi cselekvés kialakításában. O A tudomány művelői bevezethető műszaki kutatási eredményekkel, új technológiai eljárások kifejlesztésével és alkalmazásával járuljanak hozzá a ter­melőmunka színvonalának és hatékonysá­gának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidol­gozásában; segítsék a kulturált, egészsé­ges emberi élet jobb formálását. Arra kell törekedni, hogy a kutatásra és fej­lesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabban emelkedjenek. Erősíteni kell a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az ér­tékesítés kapcsolatát. A társadalomtudományok művelőinek első rendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti­ideológiai feldolgozása. A párt és az ál­lam a döntések megalapozásában mindin­kább igényli a tudományok közremű­ködését. A A következő években folytatni keli az oktatás elhatározott korszerűsíté­sét. Az iskola jobban alapozza meg a ta­nulók általános műveltségét, tudományos világnézetét. Adjon széles alapokra helye­zett, tovább építhető szakmai ismerete­ket. Fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a tanulóifjúság meggyőző válaszo­kat kapjon társadalmi, politikai és ideo­lógiai kérdéseire. Neveljen jobban g munkára, formálja elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartását, ösztönözze öntevékenységét. Erősítse a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közművelő­dési intézményekkel való együttműködését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagó­gusképzés bővítésével, a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány meg­szüntetését.

Next

/
Thumbnails
Contents