Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-24 / 69. szám

12 Szombat, 1985. március 23. Szép könyvek műhelyéről lljabb kötettel gazdagodott a magyarországi nyomdák történetét reprezentáló irodalom. Fönnállásának száz évét ünnepelte tavaly a Kossuth Nyomda, a centenárium alkalmából N. Pataki Mártának, a tudományegyetem könyvtára folyóirat- és hírlaptára csoportvezetőjének tollából született a legfrissebb nyomdatörténet. Amely egyébként egyre gazdagabb, az utóbbi húsz esztendőben egyre teljesebbé válik. Kerek évfordulók apropóján örökítette meg Benda Kálmán— Irinyi Károly, Baráth Ágnes—Sándor Dénes, N. Bárányi Dóra, Malatyinszki Ferenc, Petőcz Károly—Szabó Ferenc a nagy honi nyomdák históriáját: a Debreceni Nyomdáét, az Athenaeumét, a Franklinét, a Knerét. Kultúrtörténetünk nélkülözhetetlen forrásmunkái e kötetek — öröm a városnak, hogy szegcdi szerzőt is tudhat az írók sorában. Olyan átfogó, nagy lélegzetű munka, amely egy kiadványban sűrítené nyomdaiparunk történetét 1896 óta várat magára. Csupán egy vázlatos összegzés készült 1958-ban. Egy bizonyos, a legújabb kor szintézisre vállalkozó krónikásának már könnyű dolga lesz. — Kérem N. Pataki Mártát, adjon magyarázatot, irodalmi munka-e avagy történetírói „szemle" a kötete? A laikus olvasónak ugyanis éppoly izgalmas olvasmánya lehet, mint a szakembereknek. — Az anyaggyűjtés során, a ikötet céljának megfelelően, természetesen a történeti hűségre törekedtem, a történész módszerével dolgoztam. Egyébként a könyv elsősorban szakembereknek íródott, legalábbis a témában járatosak érdeklődésére számithat. így külön öröm nekem, hogy a kultúrtörténet iránt érdeklődő olvasók kíváncsiságát is Jéielégi'ti. A lehetséges keretek között igyekeztem olvasmányos stílusban fogalmazni a históriát. Ami valójában ipartörténet. De nem szerelem ezt a szót használni, mint ahogy nyomdászok is élénken tiltakoznak, ha foglalkozásukat ipari termelésnek tekintik. Az igényes könyvműhelyekben — -; a Kossuth Nyomda, ill. jog 'ődje. a Pallas mindig az volt - alkotó szellemi munkának turlj. : a nyomtatást. — Szaklapokban számos publikációja jelent meg. de nem a nyomdászatról. Hogyan fogadta e megbízást? — Könyvtáros vagyok, de évek óta végzek kutatómunkát. Sajtótörténettel foglalkozom. A korabeli nyomdákkal kapcsolatosan csak utalásokkal volt dolgom. nem sok közöm van a kiadókhoz, nvomdákhoz. valóban. Mikor Keserű Bálint professzor ajánlására először tárgyaltam a nyomda képviselőjével, éppen munka nélkül voltam. Akkor adtam be a doktori disszertációmat Izgatott a téma, amely ráadásul történetileg illeszkedett kutatási területemhez. Tehát előtanulmányok nélkül rögtön az anyaggyűjtéshez foghattam volna. Hónapok múltán kerestek újra. akkor már szerződéssel. Azt mondták, az év végére kiadvánv kell. Félelmetes rövidnek tűnt a határidő, aztán mégis aláírtam. Be kell valljam, nemigen hitlem hogy tartani tudjuk a határidőt. Végül is a kötet megjelent. Ügy dolgoztunk együtt, szerző és nyomda, mint ahogy annak idején volt szokás: olyan pontosan és gyorsan, egymás munkáját segítve. A kötet pontos és részletes bibliográfiáját egyébként munkatársam, Saliga Irén állította össze. — Rengeteg (fokumentum illusztrálja a kötetét. Honnan került elő e gazdag anyag? — Megszámlálhatatlanul sok fotó, följegyzés az idős, nyugdíjas mesterektől, nyomdászoktól. A 60-as evekben a nyomdán, belül indult szisztematikus gyűjtőmunka. a régi relikviákat saját könyvtárukban őrzik. Persze van magyarázat e különleges hagyománytiszteletnek. A Pallus Nyomda és Kiadó működésétől. 1 JtH4-töl szinté módszeresen törekedett egyfajta minőségigényre. Kneiék a szövegnyomtatás művészei voltak, a Pallas szemnek tetszetős szép könyvek nyomésára specializálódott. Remek illusztrációkat produkáltak mír :?. első években. A történelmi korák, a nyomdával szemben támasztott követelmények változásai ellenére ez az igénye-ség mindvégig föllelhető. A Pallosban dolgozott például Pusztai Ferenc a magyar nyomdászok szaklapjának alapítója, de sok-sok neves mestert említhetnék még. HaHatlan fegyelemmel dolgoztak. Háromszori késés már indokolta az elbocsátást. Ez a minőségcentrikus szellem természetesen védelmet is nyújtott — a nyomdászszakszervezet mindig híres volt öszszetartásáról —. a zsidótörvényeket például egyszerűen bojkottálták, egy munkást som adtak ki maguk közül. Azt hiszem, az összetartás, igényesség nyilvánul meg az utódok hagyománytiszteletében. — „A könyv megjelenési formája önmaaunkkal támasztott igényességünk és kulturális fejlettségünk fokmeröje." Így szól a kötet ajánlasa. a nyomda eaykori igazgatójától. Lengyel 1 síkostól való. Említene néhány példát, amelyek ezt a szellemiséget testesítik meg? — Haladjunk kronologikus sorrendben. Ügy hiszem, hallomásból ismeri a Pallas nagy lexikonét, a 16 kötetes összes ismeretek enciklopédiáját, a múlt század utolsó éveinek monumentális vállalkozását. Európaszerte mintának tartolták nemcsak tartalmát, hanem .hallatlanul igényes nyomtatását is. Révay lexikona 6zintén a Pallasbhn készült. Számtalan atlasz, díszes kivitelű könyvsorozat került ki a nyomdából. Ady korszaknyitó kötetét, az: Üj verseket, Nagy Sándor címlapjával, itt nyomtatták. Érdekességképp említhetem 1917—19 között a nyomda és kiadó egyik igazgatásági tagja Hatvany Lajos volt, s vezetése alatt számos haladó kiadvány jelent meg. A népi demokratikus korszakban a már Szikra néven ismert nyomda „gyártotta" Boldizsár Iván hetilapját, az Új Magyarországot. A Szikrában készítették, nagy ügybuzgalommal, a földreform végrehajtásához szükséges nyomtatványokat is. A Kossuth Nyomdában született A magyar Anjou legendárium, s még előtte a Képes krónika. De ezek már csak ötletszerű példák, hisz az utóbbi húsz esztendőben igen gazdag a nyomda s?.épkönyvtermése. Jelentős a külföldi megrendelése. — A Pallas. Szikra, Kossuth Nyomda históriájában szegedi utalást is találni. — Igen, a Kossuth Kiadó elődje, a Szikra Könyvkiadó akkor, még mint a Pallas idején, együvé tartozott a kiadó és a nyomda — az MKP, illetőleg az MDP kiadója Szegeden alakult meg a város fölszabadulása után, 1944 novemberében. Seress Géza és Háy Károly László vezetésével. A Szikra Kiadó Pest felszabadulása után. 1945 januárjának végén költözött a fővárosba. MAG EDIT A Magyar Nyomdászat 1895. évfolyamának címlapja MÁJUSI EMLÉKLAP SZIKRA IRODALMI és LAPKIADÓ VÁLLALAT NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG' A MÁSODIK SZABAD MÁJUS 1.-1 FELVONULÁS EMLÉKÉRE Lődi Ferenc Örökség l- I.VT* Í'/'.Í f-iA V. - >'. i. V TÁR X; 1946 A mozgalmi élet emléke 194C- tót Akkor is szólj, ha én nem mondanám: az ünneplésből ki ne hagyj, hazám. Tavasz van, fényes, március ragyog, s józan fejjel is mámoros vagyok. Ünnep van, ünnep! Szívem attól forr át, hogy megszülettél, tavasz-Magyarország. Micsoda nap volt! Micsoda sereg! Még visszahallom, hogy a Föld remeg. Még visszahallom apám lépteit, — kamasz korára vénen réved itt, Az volt a nap, a felkelő, csodás, évezred múltán új honfoglalás. Iszonyú éhség, szomjúság után még győzni kellett vad haláltusán. Az volt a harc. a gyűlölet, harag, ha föld az éggel össze is szakad. Mélységből jött, s még nem látott napot, ki maga szent tűznek fogantatott. hogy beragyogja jövendő sorsát és tavaszodjon ki Magyarország Mélységből jött és áradt boldogan, mint Keletről a vörös szélroham. Átzúgott, bömbölt, jött, hogy ideérjen segiteni a kisebbik testvéren Ha akkor együtt áradnak tovább, nem esnek el a kamasz katonák. Értük is van, hogy ünnepelsz, hazám. Szólítsd őket, ha nem is mondanám. Emberformáló szerep N

em könnyű a szórakozás helyét kijelölni az emberi tevékenységek rendszerében. A legtöbb igyekezet arra irányul, hogy a szórakozást minél élesebben elkülönítsük a munkától, mondván: a szabad időnek az a leginkább szabad része, amelyet ezzel a csak szubjektív választásoknak alávetett foglalatossággal töltünk. Az ember a munkájában azonban nemcsak a fenntartásához szükséges javakat termeli meg, hanem emberi viszonyait is. A munkában alapozódik meg, dől el a szórakozás milyensége, minősége is. Ezért képtelenség elszigetelt, társadalmi összefüggés-rendszerétől elszakított vizsgálata. A felnövekvő nemzedékek életében kitüntetett szerepe van a szórakozásnak, és feltűnővé, kényelmetlenné válik, ha összekapcsolódik azokkal a szélsőséges, sokszor zajos és agresszív formával, amelyek terjedésének naponta tanúi lehetünk. Eltűntek a csövesek, helyüket a punkok, a rockerek foglalták el, az új hullámos zenekarok követői és a ki tudja még miféle ellcnkulturális magok körül szerveződő csoportok. Jelenlétük tagadhatatlan — és kényelmetlen. Az ifjúság szórakozása — mint ahogy az ifjúság egésze — nem azonos néhány zenekar köré szerveződő, pár száz vagy ezer gyerek szórakozási szokásaival. Ök szélsőséges formákban csak reprezentálják azt a folyamatot, amelynek megismerését, megértéséit nem a szociálisan hátrányos helyzetű, családi kötelékeitől elszakadt kisebbségnél kellene elkezdeni, sokkal inkább az átlagos, iskolába járó, dolgozó fiatalok körében. A szórakozás rétegspecifikus tevékenység. Ahogy nincs egységes, homogén ifjúság, nincs, nem is lehet egységes szórakozási forma- és szokásrendszer sem. Ezért veszélyes. Tévútra vivő a fiatalság szórakozását azonosítani egy-egy rétegével, vagy csoportjával. És ezért nem szabad minduntalan egybekapcsolni a könnyű jelzővel, s mint afféle felesleges dolgot, a kereskedelmi vállalkozások prédájává tenni. M

agyarországon is egyre professzionálisabbá kezd válni a show-business. Komoly anyagi érdekeltségek fekszenek a rockzenében, az ezzel kapcsolatos lemezkiadásban és koncertszervezésben. De ugyanezek az elemek megjelennek a reklámban, a propagandában is. Az ezzel összefüggő tevékenységnek nemcsak a munkaerő újratermelésében van fontos funkciója, hanem abban is, hogy eszméket, magatartásmintákat, emberi viszonyokat közvetítsen. És ezen a ponton már igazán van mit vizsgálni a józannak nevezett többség körében. Az első szembetűnő jel a szórakozási formák és tartalmak konzervativizmusa. Változatlanul továbbélnek a már félévszázada kialakult slágerminták, még akkor is, ha a korszerűség jegyében hangzásuk, előadásmódjuk átvette a legújabb kor divatjait. Érdekes és tanulságos összehasonlítani a ma divatos dalok szövegeit egy rféhány évtizeddel ezelőtti válogatás „verseivel". Nemcsak a slágeres fordulatok hasonlósága a megdöbbentő, a szellem azonossága is. A szórakoztató ipar ma is azokat a szóvegeket tartja terjesztésre érdemesnek, amelyek az, önfeledt beletörődésre, az élet élvezésére, a pillanat örömeinek megragadására szólítanak fel. Do az édeskés líra ellen fellépő kőkeménynek, progresszívnek mutatkozó irányzatok sorsa sem sokkal különb. Amint kiszakadnak saját közegükből, és bekerülnek a szórakoztató ipar vérkeringésébe, jól fésült szalonlázadókká, híveiket megnyugtatni, leszerelni igyekvőkké válnak. A

szórakozás nemcsak a munkaerő-úiratermelésben tölt be nélkülözhetetlen szerepet, de ideológiák közvetítésére, emberformálásra is alkalmas. Ezért volna rossz, ha a közművelődés intézményei arra kényszerülnének, hogy a szórakoztatással, kiváltképpen a fiatalság szórakoztatásával biztosítsák a művelődési, önmüvelödési programok költségeit. Ha a szórakoztató rendezvényektől megvonjuk a dotációt, óhatatlanul teret nyer annak legolcsóbb legkommeiszebb vonulata. Ez esetben a jövő sejthető. P. SZ MIIUMW. IÉ w.Jatfc.mil .OlffiMl. Ttöá*- II . :. F. - - .rfa'íli t *