Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-24 / 69. szám

i v.mmmK Szombat, 1985. március 23. ni min • • • Ötven sor A gyerek zavarban van. Kételyek közölt gyötrő­dik, döntésképtelen. Más az értékrend otthon, mást lát az iskolában, társai között. Természetes igénye, hogv úgy figyeljenek ró, amint azt kiérdemli, de mit tegyen, ha nap mint nap azt tapasztalja, hogy nem a tanulmányi előmenetele, jegyei, fölkészültsége alap­ján ítéli meg az osztályközösség, hanem a videojáté­kok száma az értékmérő. S tízéves gyermeki logika ntU döntére viszi a dolgot. Otthoni, évek alatt zckuporgatolt pénzét egy maszek árusnál videojá­tékra csereit. Anyuka este otthon kés/, tények előtt • dl — összeomlik, a kételyek öt is hatalmukba kerítik. Mert tudomásul kell vennie, hiába olvasott sokszorta többet a gyerek, hiába a közös múzeumlátogatások, kirándulások, füvészkerti séták, ismeretszerző és él­ménygyüjtő körutak, mind visszájára fordul az első szünetben, amikor újgazdagok fia előhalássza ötödik videojátékát. Ezzel a mozdulattal új értékrendet te­remt u tizenévesek táborában. A lányok érvei között döntő szempontként szere­pel, hogy az osztálytársak jó részének valódi Adidas­cipője, Puma-melegítője, Speedo-dressze, Wilson-te­niszütöje van. S azok az igazi menők, hiába izzadták ki a szülők a Tisza-cipőt, a Méta-felszerelést. Az igazi mégis az Adidas, a Puma, a La Coste, a Donnay ... Meg a tenyérben elrejthető videojáték, űrháborúval, autóversennyel, labdajátékokkal, tengeri ütközetekkel, indiáncsalával... A gyökerek persze mélyebbek az általános iskolai szintnél. Társadalmiak. Olyanok, melyeknek ezek a gyermeki vetületei mikroközegben ábrázolják a való­di méreteket. Ám a veszély mégiscsak nagyobb. Mert az iskolák falai között a jövő generációja érlelődik, szerez ismereteket, jellembeli vonásai örökre bevé­sődnek, személyiségjegyei kialakulnak. Nem mind­egy, milyen kötőszövet tartja egyenesen gerincét, nem lehet közömbős, milyen értékeket tart követésre mél­tónak, milyen érdekek mellé cövckeli le életét. A gyermek 'érvei rendkívül figyelemreméltóak, mert bármennyire befolyásoltak, nem véglegesen és végletesen manipuláltak. Szóval: „Miért nem válasz­tasz olyan munkahelyet, ahol többet lehet keresni, hogy jusson videóra, fülhallgatós magnóra, Adidas­mclegitőre, Donnay-ütőre? Hiszen állandóan dolgozol, hazahozod a munkát, idegesít, ha kérdezlek, szomba­ton és vasárnap is a munkahelyedre loholsz... Hagyd olt a munkádat, keress olyat, ahol jobban megfizet­nek!" S nem érti az ártatlan, hogy nem elég csupán a. forint, hogv a munka sokaknál mar hivatás, az ön­megvalósítás lehetősége, az emberi kiteljesülés egyetlen terepe — s ez ma még, jelen társadalmi gondjaink kő­zött, kevésbé támogatható, mint a közvetlen áruter­melés néha sikamlós pályáin született termék. A gyermeki logika tiszta képletei gellert kapnak a fel­nőttek életének társadalmi méretű viszonyai között. Sok esetben nagyobb a presztízse egy márkás farmert viselő osztálytársnak, mint eszes és jópofa barátjának. Sajnos, bizonyos eszmék vámolása árán juthatunk tá­volabbi céljaink közelébe, egyes programok pályamó­dosítása juttathat bennünket közelebb feladataink tel­jesítéséhez, bizonyos tervek újragondolása tisztázhat­ja mai helyzetünket. Gyermekeink jövője attól is függ. miként akcep­táljuk mai, értékbillenésböl adódó igényeiket, hogyan tudunk gyermeki éveik alatt érveinkkel meggyőzőnek lenni, mennyire lehetnek hitelesek tanításaink, nevelé­si mozzanataink. Tulajdonképpen rajtunk múlik, a vi­deojáték vagy az érdemjegy lesz-e a meghatározó, a döntő érv az élethez. Tandi Lajos Emlékezés Illés Bélára Illés Béla író, a magyar szocialista realista irodalom egyik úttörője születésének 90. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget ren­deztek pénteken a Mező Im­re úti temetőben levő sírjá­nál. A tisztelet, a kegyelet vi­rágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bi­zottsága nevében Köteles Zoltán, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára és Konczer István rendőr vezérőrnagy, a végrehajtó bizottság tagja helyezte el. A Művelődési Minisztérium képviseletében Tóth Dez .•(• miniszterhelyettes és Rátki András főosztályvezető, a Magyar írók Szövetsége ré­széről Fodor András alelnök és Ördögh Szilveszter titkár koszorúzott. A Honvédelmi Minisztérium nevében György Béla és Szabó Egon vezérőrnagy rótta le kegye­letét. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviseletében Mátyás Lász­ló, az elnökség, és Gyémánt András, az országos bizott­ság tagja koszorúzott. A tisztelet, a hála virágait el­helyezték Illés Béla család­jának tagjai is. A megemlékezés az Inter­nacionálé hagjaival ért vé­get. Illés Béla 1895-ben, Kas­sán született. 1918-ban kap^ csolódott be a munkásmoz­galomba, a polgári demokra­tikus forradalom idején a Katonatanács tagja volt. A Tanácsköztársaság alatt az újpesti intéző bizottságban a kulturális ügyeket irányí­totta. A proletárdiktatúra megdöntése után Bécsbe, majd Kárpát-Ukrajnába emigrált. 1923-tól a Szov­jetunióban dolgozott, a szovjet írószövetség egyik titkára volt, s ezekben az években-bontakozott ki szo­cialista realista irodalmi munkássága. A szovjet had­sereg őrnagyaként vett részt Magyarország felszabadí­tásában. 1945 után tevéke­nyen munkálkodott a hazai irodalmi élet újjászervezésé­ben; regényeiberí a magyar forradalmi mozgalom hő­siességét ábrázolta. 1974­ben Budapesten hunyt el. JUBILEUMI HANGVER­SEN Y-t rendez a JATE köz­művelődési bizottsága és az egyetem Ságvári Endre Gya­korló Gimnáziuma a Szege­di Egyetemi Énekkar 60 és a Ságvári gimnázium vegyes­karának 30 éves fennállása alkalmából ma, szombaton délután 6, illetve holnap, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az egyetem Dugo­nics téri központi épületé­nek aulájában. Közremű­ködnek a kórus egykori és jelenlegi müvésztagjai — például Szalma Ferenc ér­demes művész, a Magyar Állami Operaház tagja, Sapszon Ferenc érdemes művész, a Magyar Rádió karigazgatója, továbbá Ke­rényiné Varjasi Ida, Mar­tonné Szécsi Eva, Bárdi Sándor, dr. Szüts István, dr. Zámbó Géza, Szécsi István, Maczelka Noémi, dr. Bottká­né Egetö Mári — valamint Kertész Lajos nyugalmazott egyetemi éneklektor, dr. Mihálka György karnagy fő­iskolai tanár és Szécsi Jó­zsef, a JATE zenei-művé­szeti vezetője. Vendégként fellép a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem vegyes­kara, Üjváry Géza vezényle­tével. A 23-i koncerten Bach Parasztkantátáját hall­hatja a közönség, zongorán közreműködik: Maczelka Noémi, szólót énekel Már­tonná^ Szécsi Éva és Szécsi István, vezényel: Szécsi Jó­zsef. Verdi-áriákat énekel: Szalma Ferenc. Március 24­én a műsorban többek kö­zött Beethoven, Bárdos La­jos, Csajkovszkij, Erkel, Kodály, Liszt, Mozart és Orff művei szerepelnek. AMATÖR SZÍNHÁZI NAP lesz ma, szombaton délután Műsor­ajánlat 4 órától a Bartók .Béla Mű­velődési Központban. A Sze­gedi Ifjúsági Színpad tagjai délután 4-tól Szép Ernő: Május, fél 6-tól Foster: Mar­cus Brutus, este 7-től pedig Ionesco: A kopasz énekesnő című müvét mutatják be. „HAJ KI KISZE KISZÖ­CE ..." — címmel tavaszi népszokásokról rendeznek néprajzi foglalkozást gyer­mekeknek dr. Markos Gyön­gyi vezetésével a Móra Fe­renc Múzeum MÚZEUMI MATINÉK-sorozatában ma. szombaton délelőtt 19 órai kezdettel. Az ORDASOK KÖZÖTT című szovjet filmet vetítik gyermekfoglalkozáson a Rá­kóczi utca 1. szám alatti Vasutas Művelődési Házban ma, szombaton délelőtt 10 órától. Ugyancsak gyerekeknek kínál — két programot is — az Ifjúsági Ház: a holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő MESE-MATINÉN a Tamás bátya kunyhója című olasz—NSZK filmet vetítik március 25-én hétfőn dél­után 5 órától pedig a MI­CIMACKÓ KUCKÓJA című program várja a kicsinyeket. A SZEGEDI IRODALMI KÁVÉHÁZ soron következő foglalkozásán, március 25­én, hétfőn délután 6 órától a Royalban versekkel kö­szöntik a költészet hónapját. Levetítik a szegedi tévé­stúdió Évszázadok költésze­tének gyöngyszemei Janus Pannóniustól napjainkig cí­mű színes filmjét, majd Lázaink címmel „rendhagyó irodalmi összeállítás" sze­repel a kínálatban, amely­nek szerkesztő-rendezője: Kun Zsuzsa. Közreműköd­nek a Szegedi Nemzeti Szín­ház. művészei: Juhász Róza, Kátó Sándor és Szántó La­jos. A SZEGEDI HANGLE­MEZKLUB március 25-én, hétfőn délután 6 órai kez­dettel rendezi meg soron következő foglalkozását a TIT Kárász utca 11. szám alatti klubhelyiségében. Ez­úttal Verdi Alzira című művéből dr. Keszthelyi Bé­la tart lemezbemutatót. HALOVÁNYOK ŐSSZEL — ezzel a címmel láthatják a tévénézők a szegedi tévé­stúdió műsorát március 27­én, szerdán 18 óra 20 perces kezdettel az l-es program­ban. A JATE ÖSSZEHASON­LÍTÓ IRODALOMTUDO­MÁNYI TANSZÉKÉT mu­tatja be március 26-án, ked­den 22 óra 45 perces kezdet­tel a rádió 3. műsora. Az irodalomtudomány műhelyei című adásban. JOGISMERET ÉS JOG­TUDAT címmel szegedi tu­dóssal, dr. Antall'fy György professzorral beszélget Szi­gelhy Anna, a Kossuth-rá­dió Törvénykönyv című adá­sában március 27-én, szer­dán 12 óra 45 perces kez­dettel. i FOLYTATÓDIK A KON­ZERVATÓRIUMBAN a Bach ,emlékhangverseny-so­rozat. A Wohltemperier­tes Klavier 16 darabját a debreceni zeneakadémisták szólaltatják meg szombaton délután 5 órától. „Jó/ ke!I emlékezni\" Országos történészkonferencia Történelmi sorsforduló — mondjuk gyakran az ünne­pen, a felszabadulás évfor­dulóján. És alighanem a tör­ténettudomány megállapítá­sai „átjárták" már annyira a köztudatot, hogy mindnyá­jan értsük: e szavak nem többet, s nem kevesebbet je­lentenek ezen a tájon, Kelet­Európában, mint a bekap­csolódás lehetőségét a világ­történeti folyamatba; a szo­cialista forradalom Európá­nak azokra az. országaira is kiterjedt ezután, amelyekben mée a demokratikus átala­kulás sem történt meg. Vagy­is először a demokratikus forradalom követeléseit kel­lett viszonylag gyorsan meg­oldani, hogy a szocialista haza megteremtésének reális feltételei lehessenek. A mai szocialista országok történetéből ezeket a forra­dalmas, gyors fejlődést hozó éveket tekintik át azon az. országos konferencián a tör­ténészek, amelyet tegnap, pénteken Szegeden rendezett meg több intézmény és szer­vezet. mint a TIT. a Magvar Történelmi - Társulat, a JA­TE, az, MSZMP Csongrád megvei oktatási igazgatósága, a Szegedi Akadémiai Bizott­ság. A népi-demokratikus át­alakulás Kelet-Európában, 1944—1940. című tanácskozás megnyitóján a pártiskola épületében, ott volt dr. Knncz János, a megyéi, Oláh Mik­lós, a városi pártbizottság titkára is. Dr. Rottler Fe­rencnek, a TIT főtitkárának megnyitója után plenáris ülésen hat előadás hangzott el — a demokratikus átala­kulás átfogó témaköreiről. Európának ebben a térsé­gében a kezdeti gyors fejlő­dést mély konfliktusok tör­ték meg. Az első előadásban dr. Csatári Dániel tanszék­vezető egyetemi tanár éppen a demokratikus átalakulás és a megtorpanás átfogó kér­déseit elemezte, összefoglalá­sát nyújtva az. egész konfe­rencia tulajdonképpeni je­lentőségének. Azért rendkí­vül fontos „jól emlékezni" a múltnak erre a szakaszára, hogy „jói alakítsák a jövőt" (Anatolc Francé szavai) c Duna menti országokban, s nálunk Magyarországon, ahol napjainkban a szocialista fejlődésnek éppen egv kor­szakos. mert a nemzeti sajá­tosságokra különösen fipvelö változásának szakaszában vagyunk. Csatári Dániel Le­nint idézte: „Elméletileg nyomorúságos, gyakorlatilag nevetséges" valami egyhan­gú szürkének képzelni az, „egészet": minden országban sajátos vonásai lesznek a szocializmusnak. A demok­ratikus átalakulás utáni tö­rést a kelet-európai orszá­gokban éppen — elsősorban — a lenini szemlélet és mód­szer időleges mellőzése okoz­ta. E lenini követelmények­ről ma sem árt jól tudni: nem taktikai, stratégiai/ a természetük! A konferencia délelőtti plenáris ülésén neves szak­értők tekintették át a követ­kező témákat: a Szovjetunió és a kommunista mozgalom a II. világháború után; az, agrárkérdés demokratikus megoldásának problémái Ke­let-Európában; a népi-de­mokratikus rendszerek legi­timációs kérdései; a nagyha­talmak és Magyarország a háború végén: a magyar tár­sadalom átalakulása, 1944— 1948. A délutáni szekcióülé­seken főként szegedi törté­nészek számoltak be az egyes kelet-európai szocialista or­szágok történetének 1944 és '49 közötti időszakáról. Tudósítás a Tüzéptöl Fészek áruház Szegeden, új üzlet Dorozsmán A Tüzép rókusi telepének vezetője telefonált a minap: mondandója lenne P lakos­ság részére. Mielőtt megbe­széltük a találkozót, óvato­san tudakolóztam. emlékezve téli beszélgetéseinkre, jó, avagy rossz hírt tartogat a számunkra. „Van egy jó hí­rem, és még egy. Ugyanis az egyeseknek rossznak tűnő második is kedvező a vásár­lóknak" — válaszolta. Ezek után kíváncsian hall­gattam Önody János tájé­koztatóját. Az első informá­ció valóban csak örömet okozhat mindenkinek: végre Szegeden is épül Fészek áru­ház. A rókusi telepen, az új épület melletti jókora üres telken áll majd a csaknem 4 ezer négyzetméteres áru­ház, amelynek tervei most ké­szülnek. Az ország legna­gyobb Tüzép-üzlete lesz a Csongrád megyei, amelyben minden olyan árut megkap­nak a vásárlók, amely a ha­gyományos házépítéshez szükséges, az alapoktól a te­tőio, a különböző belső bur­kolatokig. A cél az, hogy eg" helyen (a Csongrádi su­gárúti és a Marx téri üzlet ugyanis majd megszűnik) kényelmesen, gyorsan szerez­hesse be mindenki mindazt, ami a fészekrakáshoz, a fé­szek szépítéséhez kell. Az óriási alapterület, az önki­szolgáló rends . - megkövete­li a korszerű árusítás kellé­keit. a megfelelő emelő-, ra­kodóalkalmatosságok, tar­goncák beszerzését is. Az építkezés megkezdéséhez az induló alaptőkét a Csongrá­di sugárúton levő irodaház árából teremti elő az Alföldi Tüzép, az ott dolgozók majd az új épület emeleti részé­be költöznek. Ezzel egy időben folytató­dik a régi telep további kor­szerűsítése is; feladat még a csapadék elvezetése, a még mindig sáros utak aszfalto­zása. Tervezik, hogy olyan területet alakítanak ki, amely alkalmas az áruk ko­csira rakására; ki-ki díj­mentesen emeltetheti föl sa­ját jármüvére is a megvásá­rolt építőanyagokat. Mind­ezzel, valamint az egész ki­szolgálási rendszer korszerű­sítésével csökkenteni szeret­né a Tüzép a vásárlással já­ró kényelmetlenségeket, és az erre fordított, jelenleg igen tetemes időt. És mindebből adódik a cikk második információja, amely első hallásra, talán borúlá­tásra ad okot, főként a do­rozsmaiaknak. A telep veze­tője azonban mindenre ki­terjedő, részletes tájékozta­tója végül is megnyugtató választ ad a kétkedőknek is. Miről is van szó? Az épít­kezés, a régi telep korszerű­sítése megköveteli, hogy a Ferro vastelep, amely „to­vább nyújtózni" már nem képes, elköltözzék Rókusról. Üj otthonaként a dorozsmai tüzelötelep tűnt alkalmas­nak, ezért azt április 1-töl megszüntetik, s helyén Tü­zép-Ferro vastelep nyílik. Attól kezdve tehát minden vasárut — bővebb válasz­tékban — ott lehet megvá­sárolni. S hogy hol vehetnek a dorozsmaiak ezután tüze­lőt. építőanyagot kisebb mennyiségben? Üj Tüzép­bolt nyílik, ugyancsak ápri­lis 1-től, a Széksósi út 7. szám alatt. Itt gvakran kere­sett árukat kínálnak majd, meszet, cementet, homokot, sódert lehet venni, kisebb tételekben. Akinek nagyobb mennyiségű árura van szük­sége, a helyben működő mégrende 1 ÓiPoaao&űí " "elője­gyeztetheti, s kérésére a Vo­lán a rókusi telepről házhoz szállítja. Ügy hírlik, attól félnek a dorozsmai?k, hogy­ha a pályaudvarról fuvaroz­tatják a szenet, rosszabbul járnak, mert a szállítás költ­sége megdrágítja a vásárlást. A telepvezető elmondta; az aggodalom alaptalan, ugyan­is az iparvágány mellett árult szén 7,50-nel olcsóbb mázsánként, mint amennyi­ért a dorozsmai telepen ad­ták, illetve amennyiért majd az üzletben kínálják, kis té­telben. A különbözet — 50 fillér eltéréssel — fedezi a fuvarköltséget. Ennyit tehát a Tüzép-új­ságolta két hírről, amely re­mélhetően valóban meg­nyugtatja a Dorozsmán élő embereket. Ch. A Megnyílt a Budapesti Tavaszi Fesztivál Andrikó Miklós belkeres­kedelmi államtitkár pénte­ken megnyitotta a Kőbá­nyai vásárvárosban az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál és az Utazás '85 idegenfor­galmi kiállítás eseményso­rozatát. Megnyitó beszédében han­goztatta: az elmúlt évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál életrehívása jó, határainkon túl is kedvező visszhangot kiváltó kezde­ményezés volt. Jelentősége nem csak kultúraközvetítő szerepében rejlik, hanem abban is, hogy egyre inkább részt vállal új kulturális ér­tékek létrehozásában. Az idei fesztivál programjában a Liszt-, Bartók-, Kodály­hagyományokra épülő ma­gyar zene mellett tág teret kap a színház, a balett, a folklór, a film- és a fotó­művészet is. Az eseményso­rozat fontos része az Utazás kiállítás, amely ma már Európa egyik legnagyobb kelet—nyugati börzéjének számit. Huszonegy ország 110 kiállítója mutatja be idegenforgalmi kínálatát, minden eddiginél nagyobb választási lehetőséget nyújt­va az utazni vágyóknak. Az utazási irodák és az idegen­forgalmi hivatalok arra tö­rekednek, hogy minél több­olcsó, vagyis sokak számára elérhető programot állítsa­nak össze. A kiállítás ebben az évben is bizonyság arra; hogy Magyarország idegen­forgalmi kínálata nemcsak Budapestet, a Balatont, vagy a Duna-kanyart jelenti, az országban még sok olyan város és táj van, amely gaz­dag kulturális és idegenfor­galmi értékekben. Az államtitkár szólt az elmúlt 40 évben bekövetke­zett idegenforgalmi fejlődés­ről is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents