Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

6 Csütörtök, 1985. február 21. Csipkemese, Halasról Türelem nélkül nem lehet csipkét varrni. Tessék elkép­zelni azt a teritőt, ami öt­ezer óra alatt készül el, és tessék mellé képzelni azt is, aki varrja! Áldott nyugalom keli hozzá, hogy mindennap ugyanazt lássa, és meg ne unja. A mesterségben járatlan mai ember hajlamos rá, hogy ősi foglalkozásnak tekintse a halasi csipke varrását, pe dig csak a századunkkal egy­idős. Dékáni Árpád rajzta­nár találta ki a századfor­dulón. Miért kellett kitalál­nia, mert minden csipkéről szóló írás avval indul, hogy Velencében, Brüsszelben és Franciaországban milyen régóta tartozéka az előkeló öltözetnek, és a férfiak még a csizmát is csipkére húz­ták? Azért, mert motívumai mások. Dékáni tervezett, Markovits Mária pedig varr­ta a pilletinom csipkét. És közben megtanítottak min­denkit, aki hajlandó volt be­szállni ebbe a türelemjáték­ba. Mi köze van tehát Halas­hoz? Az égadta világon semmi. Ha a rajztanárt an­nakidején nem ide, hanem például Salgótarjánba helye­zik, akkor ugyanaz a csipke tarjáni néven vonult volna be a köztudatba. Annyi azért Halas mellett szólhat, hogy itt könnyebb volt varró asz­szonyokat találni, mert más­fajta munkában soha nem bővelkedett ez a város. A Csipkeház kis múzeu­mában mutatóban az első mintákból is van néhány. Pár átkötésből állnak, a hat­van-valahány öltés menet közben alakult ki. Hogy a Julianna-térítőnek nevezett alkotás hány mintából tevő­dik össze, vagy az ugyancsak Stcpanek Ernő által terve­zett Hattyús nagyteritö mennyiből áll, azt csak a csipkéhez nagyon értő em­ber tudja összeszámlálni. Könnyebb elhinni, hogy hat­van körül van. A Julianna­x terítő egyébként a holland trónörökosnő esküvőjére ké­szült, n Hattyús nagyterítő­röl pedig a sokkezű Siva isten jut a látogató eszé­be: úgy következnek egy­másra a két szárny részletei, mint más ábrázolásokon az isteni kezek. Néhány mintát érdemes név szerint Is meg­említenünk, hogy legalább fogalmunk legyen róla, mi­lyen gazdag kinccsel dolgoz­nak a halasi asszonyok. Van a gyöngyvirágos, a búzavirá­gos, a ncfelejcses, a tulipá­nos, a leveles, a bimbós, a lepkés, az oroszlános, a ga­lambos, a pávás, a pelikános, a pásztoros főtana, ezerféle változatban. A bent dolgozó Jellegzetes halasi csirke: fiú-lány motívuma varrók ugyanis azt mondják, minden minta annyiféle, ahányan csinálják, és száz közül is ki tudnák választa­ni azokat, amelyeket ők varrtak, mégha ugyanaz a kéz kontúrozta is mind a százat. Ablak mellett ülnek a csip­kevarrók, és csak egy oldal­ról kapják a fényt. Hajszál­vékony cérnájuk így válik könnyen láthatóvá, de így is kék papirost tesznek alá, hogy ne kelljen annyira meg­erőltetni a szemüket. Nagy találmány egyébként, hogy bent a múzeumban is varr­nak, mert csak így figyelheti meg a látogató, mennyire aprólékos munkával készül egy-egy terítő, vagy akár­csak egy féltenyérnyi lepke is. Külföldi kiállításokra azért küldenek csak nagyon ritkán, mert valakinek ott is varrnia kellene állandóan. Használati tárgyból dísz lett a varrott csipke, üveg alá teszik, és falra akasztják, akik egyáltalán meg tudják fizetni. A vnág TíüTönbén at-' tért időközben a lényegesen egyszerűbb és termeléke­nyebb vert csipkére, csak a halasiak maradtak meg a ré­gi minták mellett. Hetven­hétben pályázatot írtak ki új motívumok tervezésére, ki is adták a díjakat, itt van az elsödíjas is kiállítva, de nem rendeli senki, ezért nem is csinálják. A piaci érdeklődés élteti, de meg is köti a hala­si csipkét. Raktárra semmit nem készítenek, amit varr­nak, az már el is kelt. Illik, nem illik, beszéljünk az árakról is egy kicsit. Ha­talmas pénzek jönnek szóba, ha az eladás árait kérdezem, körülbelül duplája, mint amit az asszonyok kapnak érte. Pedig az se kis pénz. Tizennyolc és huszonhárom forintos órabérekről hallani, és ez a mai bolti árak mel­lett meglehetősen kevés. Hány órát is kell öltögetni egy kiló húsért? Mégis ez a szövetkezet él­teti a csipkét. Ha nem volna, akkor csipkénk se lenne. Egyetlen tű, a finom cérna, egy gyűszű, egy homokzsák, nérfii kis papirost kell osak hozzá, és az életre szóló tü­relem. Mert aki megtanulja, nem hagyja abba, legföljebb szemüveget csináltat magá­nak, ha már nem látja be­fűzni a cérnát. Most tudtam meg Dodog Lászlónétól, és utána meg­kérdeztem a többi asszony­tól is, hogy a halasi csipkét soha nem mossák. A kezüket inkább, hogy a portéka tisz­ta maradjon. Még egy elis­merés annak, aki három évig is képes volt varrni egy terí­tőt. Azért nem mossák, mert akkor veszít a tartásá­ból. Inkább fonákjáról varr­jak ötezer óra alatt a por is "BClepné, hJ ilieill " IIIWUJglM fölötte állandóan az emberi kéz. Aki régóta csinálja, mint Török Imréné, azt mondja, bonyolultnak látszik az egész, pedig nem az. Fi-' gyelni kell minden mozdu­latra. az igaz, a két tűvel vató kontúrozásnál' is, és a beszövésnél is, de igen egy­szerűek az apró mozdulatok. Azt mondtam az előbb, nagy találmány volt varró asszonyokat ültetni a múze­umba, mert így együtt lát­juk á pillefinom terítőt a ké­szülő pillével. Akinek viszont annyi ideje van, mint amennyi nekem volt, hozzá­teszi még: olyan ez, mint egy mese. Csipkemese, Kiskun­halasról. II. D. Műanyag sebkötöző Az NDK-beli Schwartz­heide Vegyikombinát és a lipcsei Kari Marx Egyetem kutatói ipari méretekben gyártható, az ember bőréhez hasonló fizikai tulajdonságú szintetikus sebkötöző anya­got kísérleteztek ki. A Syspurdum elnevezésű finom cellás szerkezetű po­liuretán habszivacs nedvező égési sebekre borítva sok vá­ladékot képes felszívni. A bőr szerepét átmenetileg pótló sebfedő anyag védi a sebet a külső fertőzés ellen, csökkenti a párolgást (s ez­zel a szervezet energiavesz­teségét). Mivel a sebalaphoz tapad, ha alatta nem gyűlik össze fertőzött sebváladék, megóvja a beteget a kötés­váltás kellemetlenségeitől. Hazánk négy évtizedéről Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a magyar könyvkiadók számos új kötetet adtak s adnak közre. A leggazdagabb vá­lasztékot a Kossuth Kiadó kínálja: o jubileum tisztele­tére több mint 30 művet je­lentetnek meg. A listán sze­replő könyvek fele már ta­valy. illetve az idén január­ban a boltokba került. A további kötetek sorában a napokban adják ki Fög­lein Gizella írását Mit kell tudni hazánk négy évtizedé­ről? címmel, amely a népi demokratikus Magyarország történetét a legfontosabb nemzetközi eseményekkel való kölcsönhatásban mutat­ja be. A magyar népi de­mokrácia 40 évéről tanul­mánykötet jelenik meg, amely az 1944—1984. közötti társadalmi átalakulást elem­zi. Az írások egyebek között bemutatják a szocializmus építésének főbb folyamatait, eredményeit és ellentmon­dásait. Nyitrai Ferencné államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnöké­nek könyve ,.A magyar gaz­daság negyven éve" áttekinti a gazdasági fejlődés társa­dalmi vonatkozásait, felvá­zolja a lakosság életszínvo­nalának és életkörülményei­nek alakulását is. .4 magyar antifasiszta el­lenállás 1941—194S közötti törtenetét enciklopédiában adják közre. A mintegy 1500 címszót tartalmazó kö­tetben a kommunista ellen­állás bemutatása mellett he­lyet kapnak az ellenállási mozgalom népi, liberális, konzervatív és vallásos irányzatai is, A Visszaem­lékezések a magyarorszáni munkásmozgalom történeté­ből 1941—1944 című kötet írásai a második világhábo­rú árnyékában, az illegali­tásban dolgozó kommunisták nehéz harcát eleveníti fel. Kővágó László levéltári dokumentumok, korabeli sajtóanyagok, visszaemléke­zések alapján dolgozta fel a kommunista párt nemzetisé­gi politikáját, a párt 1918-as megalakulásától 1948-ig. A Politikai plakátok című ki­adványban 65 év politikai eseményeit és változásait megörökítő grafikákat talál­hatnak az olvasók. A Négy Évtized cimü so­rozazatban öt újabb kötet jelenik meg. közöttük adják ki Strassenreiter Erzsébet Az együttműködéstől az egyesü­lésig 1944—1948 című köny­vét. amely a két munkás­párt egyesüléséről szól. Meg­jelenik Jakab Sándor mun­kája a magyar szakszerve­zeti mozgalom 1944—1950 közötti történetéről és M. Szabó Miklós kötete A ma­gyarországi felszabadító had­müveletek címmel. Havon — propellerrel A sok szépséget nyújtó változatos túrasízést megne­hezíti a lassú és nehézkes feljutás a terep magasabb részeire. Ennek megkönnyí­tésére ma már sok helyen ta­lál a síző drótkötél felvonót, amelybe belekapaszkodva gyorsan feljut a lesiklásra alkalmas magaslatokra. De persze a drótkötél felvonó ma még nem általános, ahol pedig van, ott az a túrasí­zöt rákényszeríti a felvonó­val ellátott terepszakaszok­ra, ami helyenkénti nagy zsúfoltságot okoz. A tűrasízés terén forra­dalmi újításnak számított a motoros sírobogók, mintegy másfél évtizeddel ezelőtti megszületése. A túrázó, — felcsatolt silécekkel —, rá­í'il a,, hariYVÁI:i>ic. ^rJjH­ui u iim.1 i rjtyvnrjjua m a • * i góra, benyomja automatikus indító gombját, és a robogó fogantyúján levő gázszabá­lyozóval a terepnek megfele­lően szabályozza a robogó se­bességét. Így tetszés szerint mehet fel meredek emelke­dőkön is a kétütemű, 6—8 kW-os benzinmotorral ellá­tott, nagy szakítószilárdságú műanyagból készített her­nyótalpas robogóval. Régebben a végtelen hóme­zőkön a farkasok miatt élet­veszélyes volt a közlekedés, és sok gondot okozott a von­tató állatok élelmezése is. Ma már az egy-két személyes minden hóakadályt legyőző, több kivitelben gyártott mo­toros szánokkal biztonságos a közlekedés az egymástól távoleső falvak között is. Na­gyobb távolságokra a kis au­tóbuszhoz hasonló, többsze­mélyes légcsavaros motoros­szán szállítja az utasokat óránként 40—60 kilométeres sebességgel. Akik nem tudják megven ni a drágább robogókat, azok számára háton hordozható motoros propellert szerkesz­tettek szovjet szakemberek. Sok vidéken, nagy távon igen meggyorsítja és meg­könnyíti ez számukra az utat. A kis benzinmotor ál­tal hajtott propeller forgási sebességét a kezében tartott f ojtószeleppel szabályozhatja a síző, mely flexibilis kábel lel csatlakozik a motorhoz. Ércmutató növény Az Egyesült Államok nyu­gati felének félsivatagos ré­szein tenyésző, Artemisia tridentata nevű, a fekete ürömmel rokon cserjeszerű növény alighanem elősegíti az uránérc megtalálását. Ügy tűnik ugyanis, hogy ez a nö­vény különösen ott gyakori, ahol a mélyben uránérc rej­lik, kivált, ha hosszú egye­nes dombvonulatokat népesít be. A Landsat földkutató mes­terséges holdnak Wyoming és Montana államok terüle­téről készített képein most fel akarják kutatni, hol te­nyészik dombvonulatokon Artemisia. Ott azután ala pos uránérckereső földtani kutatásokat akarnak végez­ni. 1985. FEBRUAr. 28., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ELEMÉR A Nap kel 6 óra 27 perrkor, ós nyugszik 17 óra 27 perckor. A Hold kel 10 óra 4 perckor, és nyugszik 1 óra 38 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 144 cm (apadó). KILENCVENÖT ÉVE született Marcel Pagnol (1890— 1974) francia drámaíró, regény­író és filmrendező. Ifjúsága va­rosának, Marseille-nek festői fi­guráit vitte színre liires soroza­tában. amelynek darabjai: Ma­rius. Fanny és Césár. E színmü­veiben — a megragadoan ábrá­zolt napfényes, tengerparti hát­tér előtt — tulajdonkeppen vi­dám szerelmi és kalandregény zajlik. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Házibuli (színes. m. b. franela. III. helyárral), fél fi és háromnegyed 8 órakor: Erotikus képregény (színes japán. 18 éven felülleknek, II. helyárral). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed fi és fél 8 órakor: Házibuli (színes, m. b. francia, III. hely­árral). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI UGYF.I.ET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. I. sz. alatt Telefon- lo-ino GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszünet) napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 28. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órátől reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­től hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 1 1-420. S. O. S. LEI.KISEGÉLY­SZOl.GAl.AT Mindennap este 7-töl reggel 7 áráig. Telefon: 11-000. 21.00: Mindent a maga idejében 22.00: Tv-hiradó 2., szerb­horvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna — (ism.) 8.05: ITV 8.0(1: 8.05: 16.25: 16.30: 17.00: 17.05: 18.00: 18.50: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 20.55: 21.45: 21.50: 22.00: 17.40: 17.45; 18.03 18.35: 18.55: 19.39: 20.40: 21.05: 21.55: 8.20: 8.30: 9.00: 9.15: 9.35: 9.55: 10.00: 10.30: 10.35: 12.30: 16.25: 16.35: 16.50: 17.00: 17.10: 17.30: 17.35: 17.45: 18.15: 19.15: 19.30: 20.00: 21.05: 22.05: 18.30: 19.00: 19.30: 20.00: 22.30: 17.00: 17.45: 18.15: 18.45: 19.15: 19.20: 19.30: 20.00: BUDAPEST 1. Tv-torna — (ism.) ITV Hírek Franciaország kastélyai — Vaux le Vicomte Képújság Tízen Túliak Társasága Pulzus Hol tart a közadakozás az új NemzeU Színházért Tv-torna fóti mese Tv-híradó Nemeskiirty István: Széchenyi napjai — 3. Hirháttér A hét műtárgya Tv-híradó 3. Himnusz BUDAPEST 2. Képújság sorstársak Mi és a komputer Nasa Obrazovka — a szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Telesport A Kalevala megielenésének 150. évfordulóján — ünnepi hangverseny Tv-hiradó 2. Vaskor — A Kalevala finn tv-filmváltozata — 1. — 16 éven felülieknek! Képújság BELGRÁD 1. Tv-naptár Jelenko — tv-sorozat gyerekeknek Hogyan jön létre a színházi előadás Szőlőültetvényen Miért csillagok a cstlagok Szünetekre Az Antarktisz Hírek Művelődés lllrek Videooldalak Hogyan jön létre a színházi előadás — (Ism.) Szőlőültetvényen — (ism.) Magyar nyelvű tv-n-apló Elet a vizcseppben Hírek Tv-naptár Jelenko — tv-sorozat gyerekeknek — (ism.) Vetélkedő Rajzfilm Tv-napló Monitor — politikai magazin Kalevala — filmsorozat Tv-napló BELGRÁD 2. Zágrábi körkép Lépések — Ifjúsági adás Tv-napló Művészeti est Tegnap, ma, holnap ÜJVIDÉK Tv-híradó magyarul és szerb-horválul Jelenko — gyermekeknek Llteratúra Dok.-műsor Nagy ínyencmesterek kis titkai Rajzfilm Tv-hiradó 2., magyarul vaskor — A Kalevala finn tv-változata — 2. KOSSUTH 8.20: Jegyzet 8.30: Rabmaninov: AJjeko 9.32: Udvardy Tibor nóta­fel vételeiből 9.45: Szólj, szólj sípom! 10.05: Diák félóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Jeney Zoltán fuvolázik 11.40: Jókai Mór élete és kora — 5. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Apám emiékezete 13.04: Népi dallamok nagy mesterek kezében — Chopin-müvek — 1. 13.40: Milyen kalappal köszönnek ? 14.10: A magyar széppróza századal — Szentjóbi Szabó Lás7.1ó: A kívánság — (ism.) 14.26: Nyári László népi zene­kara játszik 15.00: Most jelent meg — Világirodalmi könyv­szemle 15.30- Zenei tükör 16.05| Révkalauz 17.00: Önarckép színes háttérrel — Móricz Zsigmond 18.00: Népdalok 19.13: Aranyidő — Karinthy Ferenc elbeszélése — 20.12: Diszkotéta — (Ism.) 21.12: Maté Ottilia és Pere János nótakat énekel 21.40: llans Georg Gudamer könyvéről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Évszázadok mester­mű vei 23.13: XIX. századi operákból 0.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Kodály-müveket énekel PETŐFI 8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Farbach: Régi magyar takarodó 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Pophullám 14.00: Szakály Ágnes cim balmozik 14.15: Idősebbek hullám­hossszán — (ism.) 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Torvénykönyv — (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.03: Lengyel dzsessz­felvételekből — A String Connection együttes játszik 17.30: Segíthetünk? — az Ifjúsági Rádió műsora 18.30: Slágerlista 19.03: Opercttkedvelűknck 20.03: A poptarisznya dalaiból 21.03: Kirándulás a magyar popzenében 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — Radvanyi Ervin: Glóbusz kis hibával 22.15: Kirándulás a spanyol popzenében 23.20: A Dán Rádió dzsessz­zenekara játszik 24.00: — 4.30: Éjféltől hajnalig 3. MŰSOR 9.08: Szimfonikus könnyűzene 9.28: Zenekari muzsika 10.50: Kincses Veronika és Molnár András operett­felvételetből 11.23: Kenato Bruson Donizetti­áriákat énekel 12.00: szimfonikus zene 13.05: 40 éves az ENSZ — (ism.) 13.35: Magyar zeneszerzők 14.21: A Hamburgi Monteverdi Kórus énekel — vezényel: Jürgen Jürgens 14.45: Magyarán szólva — (ism.) 15.00: Csak fiataloknak! — (Ism.) 15.95: Kamarazene 16.39: Richárd strauss: Macbeth — szimfonikus költemény 17.00: Iskolarádió 17.30: A windsori víg nők — részletek Nicoiai operájából 18.30: In limba matenia — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora 19 05: — 19.35: Iskolarádió 19.35: Hádiúhangversenyekről 20.00: A Régi Zene Együttes felvételeiből 20.30: Marin Georgiev bolgár köLtő versciklusa 21.00: Csaba Péter hegedül, Koosis Zoltán zongorázik 21.42: Solymosl Ferenc Buxtehude-orgonaestje 22.40: Napjaink zenéje PÉNTEK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.20: Mi lesz veled, paprika? 8.50: Versenymüvek 9.33: Óvodások műsora 10.05: Fodor József versel 10.10: Monteverdi operáiból 11.00: Gondolat — a rádió irodalmi lapja 11.45: Katonadalok 12.30: KI nyer ma? — Mezőtúron

Next

/
Thumbnails
Contents