Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

6 Csütörtök, 1985. február 21. D váró (Folytatás a 3. oldalról.) lása erdekében javítani kell a magánerős lakásépítés feltételeit, számolva az állami lehetőségek további csökkenésével. Meg­felelő építési terület-előkészítéssel biztosí­tani kell az átmenetet a V/l. ötéves tervi lakásépítésekhez. A lehetőségek és az igé­nyek alapján a városban legalább 8 ezer, a községekben közel ezer lakás felépítéséi kell előirányozni. A foghíjak beépítése gyorsabb ütemben, szervezettebben tör­ténjók. Továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni mind az állami, mind a sze­mélyi tulajdonú lakások felújítását, kor­szerűsítéséi és foiyamatos karbc.ntartasai. A finialok és a sokgyermekes családok Ic.káshoz jutására kidolgozott programot végre kell hajtani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a lépcsőzetes lakáscserékre és lényegesen egyszerűsíteni kell az ad­minisztrációt. Biztosítani kell az egészségügyi és szo­ciális ellátás színvonalának további eme­lését. A VII. öléves tervben cl kell érni. hogy az új városrészekben a lakásépítés­sel egy időben készüljenek el az egészség­ügyi alapellátás intézményei. Határidőre be kell fejezni a 410 ágyas klinikai tömb, az Egészségügyi Gyermekotthon 100 ágyas pavilonja építését és a kórház Kossuth Lajos sugárúti épületének felújítását. Meg kell teremteni egy 200 ágyas kórházi pa­vilon építésének feltételeit. Az egyetemen bővíteni kel' a fogászati és a gyermek­gyógyászati klinikát, UiO-nal növelni kell c bölcsődék. 80-nal pedig az öregek nap­közi otthonaínak befogadóképességét. Új egészségházat kell építeni Zsombón. Szer­vezni és tartalmi intézkedésekkel is javí­tani kell cz ellátást. A kulturális és oktatási fejlesztéseknek a város és a községek igényeihez kell iga­zodnia. A Nemzeti Színház felújított épü­letet műszakilag 1985 végén, a Bábszín­házat JOfíS tavaszán át kell adni. Meg kell vizsgálni az új városrészekben egy szorakozási és művelődési centrum kiala­kításúnak lehetőséget. A Dóm térj leirtó átépítéséi a pénzügyi lehetőségektől füg­gően meg kell valósítani. Az óvodai férő­helyek számát 350-nel kell bővíteni. Az elmaradt óvodai fejlesztést Bozdanyban, torábbá a bővítést Sándorialva n és Rósz­Kén meg kell valósítani. Indokolt Szege­den 48 uj általános iskolai tanterem épí­tése: u községi áltaiános iskolák bővítése Zsombón 4. Tiszaszigeten 1, valamint Röszkén 3 tanteremmel: Szegeden egy 21 tantermes középiskola építése, vahmint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Intézet 8. a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola 4 tanterem­mel történő bővítése: c. Rúzsa Ferenc Szakközépiskola cs a Ságvári Endre Gim­názium felújítása és bővítése. El kell kez­deni az Építőipari Szakközépiskola re­konstrukcióját. Ideológiai, agitációs, propaganda­és politikai tevékenység Az elmúlt években n feszültebb nemzet­közi cs bonyolultabb hazai viszonyok mi­att nehezebb ós ellentmondásosabb körül­mények között folyt az, ideológiai munka. A pártszervezetek tevékenységében n gaz­dasági, oktatási, hivatali stb. feladatok kerültek előtérbe, ideológiai témákat rit­kábban és gyakran csak tájékoztató jel­leggel tűztek napirendre, ennek folytán késett, vagy elmaradt néhány fontos ideológiai kérdés megvitatása és magya­rázata. Számos érték devalválódása, ille­tőleg átalakulása miatt nőtt a látszólag közömbösök, élbizonytnlanodottak ará­nya mind a párttagok, mind a pártonkí­vüliek körében. Erősödött a befeléfordu­lás. s emiatt is csökkent a közösségért végzett munka társadalmi megbecsülése. A szocialista demokrácia szélesítésének fontosságát a párttagság zöme elismeri. Rendkívül időszerű a demokratikus gon­dolkodás erősítése. A demokratikus fóru­mok működtetésének gyakorlatában még sok a formai elem és nem érvényesül kel­lőképpen az. érdekek rangsorolása, illető­leg a magasabb érdekek elsődlegességének elfogadása. A szocialista életmód látszólag kevese­ket érdekel nz életszínvonal szintentartá­sa és a pénz utáni hajsza miatt. Ugyan­akkor az eddig széles körben elfogadott és követeti értékek rendje torzulást mutat. Mind nagyobb szerephez, jutnak az egyéni és a csoportérdekek, valamint a tárgyia­sult értékek és háttérbe szorulnak a kö­zösségiek: terjed az, ügyeskedés, a munka nélküli jövedelemszerzésre törekvés. Az. elmúlt évben a pártszervek és -szerve­zetek agitációs munkájában központi he­lyet foglalt el a gazdaságpolitikai és ter­melési agitáció, melynek jelentős szerepe van abban, hogy a dolgozók mindinkább megértik gazdasági gondjainkat és a fej­lődés mai követelményeit. Jelentős változások történtek a közokta­tásban. Számottevően emelkedett az óvo­dai helyek, valamint az. általános és szak­munkásképző iskolai tantermek száma. Az al.só- és középfokú oktatás személyi felté­telei kedvezően alakultak. Az. alsó fokú ok­tatás kezdő láncszemévé vált az óvoda. Jelenleg Szegeden a korosztály 95,3 szá­zaléka részesül óvodai nevelésben (orszá­gosan: 87 százalék). Az általános iskolák tanulólétszáma 1980-tól négyezerrel nőtt. A tanteremépítés üteme elmaradt a ta­nulócsoportok számának emelkedésétől, ezért továbbra is gondot okoz a mnevs gyermeklétszám és a váltó műszakos ta­nítás. A demográfiai hulláma következő évek­ben tetőz a középfokú tanintézetekben. A gimnázium iránti igény fokozódik, a szak­középiskolákba és a szakiskolákba jelent­kezés egyenletesebbé vált. Korszerűsödött a tanítási anyag. Valamennyi iskolatípus­ban új oktatási-nevelési dokumentumokat vezettek be. Ellentmondásos fejlődés jellemezte a váras felsőoktatási intézményeit a koráb­' • l i ' Tolt intézményi struktúra kere­! menyes és sokszínű kuta­io.\ t az egyetemeken és főisko­lákon. Készt vállaltak a várospolitikai tennivalók megoldásában is. Az. oktató-nevelő munka tárgyi feltéte­leire a VI. ötéves tervben a szükségesnél kevesebb anyagi eszköz jutott. A felső­oktatási intézmények épületeinek többsé­ge elavult, zsúfolt. A VI. ötéves tervben az előirányzott beruházások (menza, kol­légium, tornacsarnok, műveleti csarnok) megkezdésének elodázása akadályozza az intézmények, megfelelő színvonalú műkö­dését. Felsőoktatási intézményeink nagy fi­gyelmet fordítottak, a hallgatók ideológiai, politikai nevelésére. A Szegedi Akadémiai Bizottság regio­nális tudományszervező tevékenysége ha­tékonyan segítette a szegedi kutatóhelyek és tudósok együttműködési törekvéseit. Az utóbbi években tudatosabb törekvés ta­pasztalható a kutatási eredmények gyor­sabb és hatékonyabb alkalmazására. A Szegedi Akadémiai Bizottság tevékenysé­gének kisugárzása a gazdasági szférában is túllépte a megye határait. A kutatóhe­lyek fejlesztési üteme lelassult. A pénz­ügyi források nem bővültek, a rendelke­zé-ie álló pénzeszközök a szinten tartást is nehezen biztosították. Nem bővült lénye­gesen a műszaki kutatás-fejlesztés bázisa. Csökkent az alapkutatások támogatásának színvonala. A József Attila Tudomány­egyetem oktatói eredményes kutatómun­kát folytatnak a természet- és társadalom­tudomány széles területén, Fokozódó részt vállaltak a népgazdaság számára fontos kérdések tudományos igényű vizsgálatá­ban. Elismerésre méltók a Szegedi Orvos­tudományi Egyetemen folyó orvosbiológiai kutatások eredményei. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a köznevelés és közoktatás fejlesztését segítő, továbbá az oktatás színvonalát megalapozó elméleti jellegű kutatásokat támogatták. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán folyó kutató-fej­lesztő tevékenység közvetlenül az élelmi­szeripar igényeihez kapcsolódik, vizsgá'a­taik eredményei gyorsan hasznosulnak a gyakorlatban. A Szegedi Biológiai Köz­pont a biológiai kutatás nemzetközileg is elismert bázisa. A témák többsége a gya­korlathoz szorosan kapcsolódó alapkuta­tás. A Gabonatermesztési Kutató Intézet tevékenysége nagy jelentőségű, elisme­résre méltó eredményeket ért el a fajta­előállitó nemesítés, a honosítás és a fajta­fenntartás területén. A közművelődés személyi, tárgyi és működési feltételei nem jók, alig igazod­tak a megváltozott igényekhez. A közmű­velődési dolgozók erkölcsi és anyagi elis­mertsége alacsony, s ez jelentős fluktuá­ció', okoz. A művelődési otthonok műszaki, valamint épületfeltételei és felszereltségük alig felel meg a mai követelményeknek. A művelődési házak anyagi lehetőségei a közművelődés szintentartását som igen teszik lehetővé. A bevételorientáció a könnyű műfajok irányába tereli tevékeny­ségüket. A művészeti élet személyi feltételei ja­vultak. A művészeti életben is tanúi va­gyunk azonban az anyagias szemlélet előretörésének, s ebben a jelenségben ér­zékeljük az ízlésformáló szerep csökkené­sét. Javult a művelődési intézmények, a társadalmi és tömegszervezeték, valamint a munkahelyek együttműködése és mun­kamegosztása. A közművelődési intézmé­nyek műsorpolitikáiában elvétve fordul­tak elő tartalmi vagy módszertani hibák. Szeged művészeti élete műfajilag gaz­dagodott. Tematikai és stiláris szempont­ból a sokrétűség és a szélsőségektől men­tes nyitottság jellemzi. A müvészetkritika elemzőbbé, hitelesebbé vált: a művészeti szervező- és propagandatevékenység vi­szont nem javult. A város irodalma a Szeged kórnyéki hagyományok ápolásával és az egyetemesbe való beépülés igenye­vel kapcsolódik az országos irodalmi elei­be. Szeged kulturális kisugárzó hatásúban zeneművészetének kiemelkedő szerep; van. A varos képző- es iparművészeiére a realista tradíciók követése és megújí­tása a jellemző, de jelen vannak a kor­társ képzőművészet elvontabb, formaújitó törekvései is. A kéttagozatú, de három műfajú Szegedi Nemzeti Színház, tevé­kenysége egy elhúzódó válságidőszak után normalizálódott. A Szegedi Szabadtéri Játékok a színpadi müfájok gazdag vá­lasztékával nyújtott — mégha eltérő szín­vonalon is — nagy tömegeknek maradan­dó színházi élményt. A szegedi építőmű­vészet jelentős szellemi bázissal rendelke­zik. A/, amatőr müvosz.eti mozgalom át­meneti visszaesés után ismét fellendülő­ben van. * /Íz ideológiai, az agitációs és propagan­da, valamint :: művelődéspolitikai tevé­kenység fejlesztése területén időszerű fel­adatok: A városi partszervek és -szerve­zetek ideológiai munkájában a következő időszakban is fő felc.dat a marxizmus— leninizmus hegemóniájának erősítése. a párttagság ideológiai egységének folyama­tos biztosítása, a pártonkivüliek minél szélesebb körének meggyőzése eszméink, politikánk helyességéről. az ideológiánk­tól eltérő, vagy ellenséges nézetek meg­cáfolása. visszaszorítása. A pártszervek és -szervezetek az új jelenségekre a tudo­mányok eredményeire építve gyorsabban és érzékenyebben reagáljanak. Agitációs munkájukban kapjanak erösebb hang­súlyt a gazdaságpolitikai, a termelést se­gítő. a sajátos üzemi, intézményi felada­tok. A ne.pi politikai munkaban felmerülő kérdésekre az agitáció is rugalmasan cs m egg yözöe n re aga íjon. Tervszerűen és tudatosan kell felhasz­nálni a meglevő, illetőleg a közeljövőbe t működésüket megkezdő tömegkommuni­kációs műhelyek sajátos lehetőségeit a tá­jékoztatás. a város-, az oktatás- es a tö­megpoliíikc.i munka, a kulturális értékek közvetítése, a legtágabb értelemben vett tudatjormáló tevékenység szélesítésében és hatékonyságának növelésében. Az okta­tási mtezmények tegyék összeliangoltabbá, tudatosabbá a tanulóifjúság nevelésében fontos szerepet betöltő nevelési tényezők együttműködését. A pedagógus-pártbizott­ságok és -alapszervezetek segítsek a köz­oktatási program megvalósulását, rend­szeresen elemezzék, értekeljék a nevelő­munka helyzetet. A felsőoktatási intézmé­nyekben az oktató-nevelő munka közép­pontjába a képzés színvonalának emelé­sét szolgáló oktatáskorszerüsitést, a tanul­mányi követelmények emelését, az okta­tási fegyelem megszilárdításai, az okta­tási folyamat szervezettségének es igé­nyességének fejlesztését kell állítani. A varosban meglevő kutatóbázis tevé­kenysegerek fejlesztése erdekeben az ira­nyitó pártszervek az illetékes állami ve­zetőkkel együttműködve ösztönözzenek az anyagi eszközök koncentráltabb, hatéko­nyabb felhasznál isátc.. az intézmények közötti együttműködés erősítésére, a tudo­mányos eredmények gyorsabb gyakorlati megvalósulá ara. Biztosítsák a demokra­tikus légkört, a tudományos közélet fej­lesztésit. Az illetékes párt- és állami szervek a közművelődésben fejlesszek tovább a kul­túra világnézeti, tudatformáló halasát. Se­gítsék eló a folyamatközpontú közmüve­lorle.ü szemlélet térhódítását, az aitalános műveltség tömegméretű emelései. A művelődési intézmények, valamint r. társadalmi és tömegszervezetek vezető szervei erősítsék kapcsolataikat, fokozzák a kulturális elet állami cs mozgalmi irá­nyításának hatékonyságát. Folyamatosan keressék e.t alkalmazzák a változó igények kielégítésének megfelelő formákat, a mű­velődés minőségi javításának módszereit, a megváltozott szerkezetű szabad idő tar­talmas felhasználásának lehetősegeit. For­dítsanak megkülönböztetett figyelmet a munkások és az ifjúság egyre szélesebb rétegeinek bevonására, az új városrészek kulturális ellátásának javítására és a köz­művelődés fehér foltjainak felszámolá­sára. Á párt- és tömegszervezetek helyzete és feladatai A szegedi pártszervezetek eredményei munkát végeztek a XII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtása érdekében. A pártegvség szilárd. Az alapszervezetek munkája fejlődött. Mind eredményeseb­ben alkalmazkodnak a gazdasági élet vál­tozásaihoz. A pártszervek es -szervezetek munkamódszere tudatosan alkalmazko­dott az utóbbi időben gyorsan változó kö­rülményekhez. A város életét érintő legfontosabb kér­désekben, a döntéselőkészítésben részt vettek az illetékes szakemberek is. A ha­tározatok széles körű ismertetése, végre­hajtásának megszervezése minden esetben megtörtént. A vezető párt,szervek es a dolgozó tömegek közötti kapcsolat folya­matos volt. formái tovább szélesedtek'. Ennek eredményeként a pártonkivüliek is ismerik és elfogadják a párt politikáját, dolgoznak megvalósításán. Növekedett a pártszervezetek szerepe és felelőssége a helyi kérdések politikai elemzésében, a konkrét feladatok meghatározásában, vég­rehajtásában és ellenőrzésében. A párt­irányítás elvi, politikai eszközökkel való­sul meg. A szocialista demokrácia kibontakozásá­ban döntő szerepet játszó pártdemokrácia a XII. kongresszus határozataival össz­hangban fejlődött. A pártszervezetekben a párttagság véleményét kikérik a döntést előkészítő munka során. Javult a határo­zatok színvonala. A végrehajtásban való részvétel azonban nem mindig megfelelő. A pártszervezetekben javult a vitaszellem. A tömegszervezeteknél, a gazdasági életben tapasztalható demokratizálódási folyama­tot a pártszervek, -szervezetek kezdemé­nyezik. segítik. Erősödött a párt szervezeti, eszmei, po­litikai és cselekvési egysege. A párttagság többsége a nehezebb körülmények között nap mint nap kifejezésre juttatja egyet­értését a párt politikájával, részt vesz végrehajtásában. Megfelelő a bizalom a vezetés és a párttagság között. A párt irányító, segítő, ellenőrző tevé­kenysége megfelelt a lenini normáknak. A városi pártbizottság munkarendjében es munkamódszerében érvényesül a demok­ratikus centralizmus, valamint a kollektív vezetés és egyszemélyi felelősség. A párt­bizottság határozataival biztosította az el­vi, politikai irányítást, a felsőbb pártszer­.vek határozatainak figyelembevételével önálló; in döntött a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Növekedett a pártszervek önállósága. A Szegedhez tartozó községek politikai irányítása új feladatokat jelentett. Képvi­seletük biztosított a városi testületekben. Rendszeresek a vezetői látogatások, az in­formációcserék; kidolgoztuk * a kapcsolat­tartás formáit. Az. irányításukban bekö­vetkezett változás nem okozott csökkenést a pártmunka színvonalában. A pártalapszorvezctck döntő többsége javuló színvonalon, tervszerűen dolgozik. Nőtt önállóságuk és kezdeményezőkészsé­gük. javult felelőssegük a felsőbb párt­határozatok egységes értelmezésében és a pártpolitika helyi végrehajtásában. A pártcsoportok reszt vesznek a munkahely problémáinak megoldásában, partnerei a közvetlen vezetésnek. A körzeti pártalap­szervezetek jelentős segítséget adnak a várospolitikai feladatok megoldásához. A községi pártszervek az átszervezés óta eltelt rövid idő alatt jól alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez: területük elis­mert politikai irányítói, a felsőbb szer­vekkel való kapcsolatuk jó. A párt- és tömegszervezelek munkájá­nak fejlesztése érdekében javasolt felada­tok: A pártszervek és -szervezetek érvé­nyesítsék a párt vezető szerepét, biztosít­sák területükön a parlirányitást. a párt­ellenőrzés t és növeljék a párttagok fele­lősségérzetét. A párttestületek ülésein biz­tosítani kell a kritikus, önkritikus lég­kört. Nagy hangsúlyt kell helyezni c. dön­tések elüti a vélemények kikérésére. Erő­síteni kell a szervezeti fegyelmet. A párt­alapszcrvezetek nyíltabban politizáljanak területükön. Nyerjék meg a pártonkívü­lieket a párt politikájának végrehajtá­sára. Minden szinten törekedni kell a munkamódszer, munkastílus további töké­letesítésére. a mozgalmi vonások erősíté­sére, a formalizmus kiküszöbölésére. A pártszervek és -szervezetek gondoskodja­nak az új iránt fogékong. gyorsan, rea­gáló. a munkafegyelmet megkövetelő re­zetök megfelelő erkölcsi támogatásáról. Több lehetőséget kell teremteni a fiata­loknak és a nőknek vezetői alkalmassá­guk bizonyítására. A pártszervek és -szervezetek nyújtsa­nak nagyobb segítséget a KlSZ-szerveze­tek politikai munkájához, adjanak több konkrét feladatot számukra, növeljék a fiatalokkal szemben támasztott követel­ményeket. A szakszervezetben dolgozó kommunisták felelősségének fokozásával elő kell segíteni, hogy a szakszervezetek a változó gazdaságirányítási rendszerhez, döntési szintekhez igazodva teljesítsék fel­adataikat. A Hazafias Népfront szerve­zetei szélesítsék a közéletben részt vevők körét, fokozottabban vonják be a lakos­ságot a társadalmi-politikai feladatok megoldásába, c város értékeinek megóvá­sába.

Next

/
Thumbnails
Contents