Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
CsflfSrtök, 1985. február 21. 5 Vita a beszámoló fölött RÉTI CSABA (Szegedi Nemzeti Színház): Nehéz időszakot élt át az elmúlt öt évben a szegedi színházművészet — mondotta. Rossz feltételek közepette dolgoztak, sokszor rossz hangulatban. Sokan cl is hagyták a színhazat. Az új vezetés alatt fokozatos javulás tapasztalható, de még több éves munkára lesz szükség az igazi előrelépéshez. Úgy vélte, hogy a jövőben kettős gonddal kell számolniuk: részint csökken a valódi kulturálódás iránti igény (és a túlmunkák miatt erre fordítható idő!), részint pedig vidéken az alacsony jövedelmek miatt egyre nehezebb a színészutánpótlás biztosítása, a színészek megtartása. IIORVATHNÉ FÜLÖP MARIA (Szegedi Textilművek): A textiliparban dolgozó nők helyzetét elemezve elmondotta, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtásában sikerült ugyan előre lépniük, de az iparban végrehajtott szervezési, technológiai fejlesztéseknek olyan következményei is voltak, hogy egyre nagyobb a dolgozók terhelése. A magas műszakszám, a zaj, a fizikai terhelés miatt a szakma nem vonzó a fiatalok számára, már csak az alacsony bérek miatt sem. Ez munkaerőhiányra vezet. Szólt arról, hogy a nők foglalkoztatása ugyan kétségtelen vívmány, ám a munka, a gécmká, a családi feladatok, a társadalmi munka már túlságosan nagy terhet is jelent. PÁLMAI ANTAL (MEDIKÉMIA Ipari Szövetkezet): A szegedi ipari szövetkezetek fejlődéséről szólva, elmondotta, hogy öt év alatt a létszámcsökkenés ellenére átlagosan, mintegy 40—60 százalékkal növelték termelési értéküket. Bár 1982-83ban átmeneti megtorpanás volt fejlődésükben, jövedelmezőségüket is jeléntősen, majdnem 40 százalékkal sikerült javítaniuk öt esztendő alatt, s évente 6—7 százalékos bérfejlesztési lehetőséget is tudtak biztosítani. Tavaly mintegy háromszorosan haladták meg beruházásaik az 1980-as 50 milliós összeget. NAGY MIHÁLY (DÉLÉP): Szeged közvéleménye elismeri és méltányolja az építőipar tevékenységét, részvételét a városépítésben, de ugyanakkor jogosan bírálja is. A minőség és a határidő körül még mindig elég sok a baj. Az építőipar igen nehéz helyzetbe került a beruházások korlátozása, a szigorú adózás miatt, a megye legnagyobb építőipari szervezetét pedig saját hibái is sújtják — létszámcsökkentésre és állóeszközei egy részének értékesítésére kényszerült. Szegeddel szembeni kötelességtudatunkat szeretnénk kifejezni azzal, hogy előnyben részesítjük a Szegedi Nemzeti Színház felújítási munkálatait és a lakásépítési programot. DR. RUSZ MARK (Deszk): A szövetségi politikáról és a szocialista nemzeti egységről fejtette ki gondolatait, hangsúlyozva, hogy a szocialista építést szolgáló összefogásban ott sorakoznak hazánk nemzetiségi polgárai is, és tudatosan vállalják mind-azt, amire a haza érdekei és nemzetiségi érzésük kötelezi őket. Hagyományaikat és anyanyelvüket állami támogatással és gondoskodással ápolják, s megtisztelő feladatuknak tekintik, hogy betöltsék a híd szerepét hazájuk és az anyaország között. BORBOLANÉ NAGY ETELKA (Kábelgyár): A szegedi kábelgyár hirét színvonalas termékei alapozzák meg, de sajátos ellentmondás, hogy miközben magas színvonalú technikával dolgoznak, a kábelkészités nem elismert szakma és nem része a szakmunkásképzésnek. Beszélt a fiatalok pályakezdési, családalapítási gondjairól, a lakáshozjutás fellételeinek súlyosságáról is. Amikor a tanulás, a szakmai tapasztalatszerzés lenne számukra a legidőszerűbb, kénytelenek teljes energiájukkal az anyagiak megszerzésére törekedni. DR. KANTOR GÉZA (Szeged Városi Rendőrkapitányság): Elmondta, hogy a közrend, a közbiztonság szilárdnak tekinthető Szegeden, sa rendőri szervek munkája is javult. Súlyos bűncselekmény fél évtized alatt nem maradt felderítetlen. Vannak azonban aggodalmat keltő tendenciák, mindenekelőtt a fiatalkorúak bűnözésének növekedése. DR. CSERHÁTI ISTVÁN (SZOTE): Az utóbbi időszakban sokat javult az egyetem és a tanácsi egészségügyi intézmények kapcsolata. Rendszeresen egyeztetik a feladatokat, igényeket, fejlesztési elképzeléseket. Éppen a kedvező tapasztalatok alapján a jövőben a megye egészére is ki kellene terjeszteni ezt az együttműködést, annál is inkább, mert a gyógyító-megelőző munkában sok olyan feladatot is ellátnak ma a klinikák, amelyeket más intézményekben is cl lehetne végezni, olcsóbban. A jelenlegi többletterhelés pedig hátráltatja az oktató- és kutatómunkát. Elmondotta, hogy Szegeden mindenképpen szükséges a fekvőbetegellátás továbbfejlesztése, csakúgy, mint az elöregedett intézmények folyamatos felújítása. És szükséges lenne a magasan kvalifikált, jól végzett munka jobb megbecsülése. KÁLLAI MIIIALYNÉ (KSZV): A vállalati gazdasági munkaközösségek tapasztalatait elemezve elmondotta, hogy nagy szükség van munkájukra. Igaz, a végéemek megalakulása óta eleinte ellentmondásos véleményeket is kiváltott, azonban a vállalatnál már mindenki látja, hogy az így elérhető többletjövedelem komoly munkát, áldozatot igényel, s e többletteljesítményre nagyon nagy szükség van a vállalatnak. Azt is elmondotta, hogy az egyértelmű érdekeltség sokkal szervezettebb, termelékenyebb munkára ad lehetőséget. DR. FARAGÓ M. VILMOS (Domaszék): A városkörnyéki községek fejlődése lendületet kapott Szeged kisugárzó erejétől és a város támogatásától. A falusi és tanyai elvándorlás a város körül nemhogy növekedett volna, csökkent, s a városkörnyék települési rangja nőtt. Különösen út- és járdaépítésben, a Gázszolgáltatásban és a villamosításban mutatkozik meg a város segítsége, s a támogatás érzése nagyarányú társadalmi hozzájárulásokat váltott ki a lakosságból. DR. VALASTYAN PAL (Olajipar): Az algyői olajmező túlélte fénykorát, így az olajbányászok arra összpontosítanak, hogy mérsékeljék a hozamok csökkenését és új mezőket tárjanak föl. Földgáztermelésben jélentős növekedést is el lehetne érni, de az iparág beruházási feltételei igen szegényesek és még a szükséges felújításokra sincs pénz. SZABÓ LAJOSNÉ (Konzervgyár) : Az élelmiszeripar egyik legnagyobb gyöngesége a hűtőkapacitás szűkössége. A Szegedi Konzervgyúr kooperációs partnerekkel -együttműködve keresi a megoldást, s kiterjedt társulási kapcsolatokat épít ki a termékszerkezet szélesítése érdekében. Nőtt a gyár figyelme a biotechnikai eljárások bevezetése iránt, s ehhez a szegedi tudomány segítségét kéri. DR. PAPP ELEMÉR (Finn —Magyar Barátság Tsz): A járások megszüntetését, az igazgatási átszervezést eleinte aggodalommal fogadták a községekben. Azóta viszont látják, hogy a szegedi pártbizottság kiemelt figyelmet fordít a községekre, s a községi pártszervek is, miután kezdték megszokni a nagyobb önállósággal járó nagyobb felelősséget, jól élnek új lehetőségeikkel. Elmondotta még, hogy a községek fejlődése felgyorsult, s már nemcsak a városba irányuló mozgás figyelhető meg, hanem szegediek is költöznek ki. Azt is szóvá tette, hogy a két aszályos év valaha katasztrofális hatásait a nagyüzemek immár jórészt ellensúlyozni tudták úgy, hogy a lakosság e hatásokat alig érezte meg. KULCSÁR PÉTER (Kommunális és Szolgáltató Vállalatok pártbizottsága): A kommunális és szolgáltató vállalatok nagyon sokat tettek azért, hogy javuljanak Szeged lakosságának életkörülmenyei. Például a trolibuszhálózat eddigi kiépítésével, a termálfürdővel, lakóházak felújításával stb. Vannak azonban gondjaik is, például a gyenge alkatrészellátás, vagy az, hogy az építőipar géemkákkal nem tudja. bővíteni kapacitását, minthogy inkább megéri ezekben a szakmákban a feketén végzett kontármunka. MITYÓK ERIKA (Szegedi Szalámigyár és Húskombinát): A fiatalok helyzetéről, a húsipari KISZ-szervezet tevékenységéről szólt, s felhívta a figyelmet arra, hogy a KISZ-ben a szervezeti fegyelem mellett színes mozgalmi életre is szükség van, p hogy széles körűbbé, fontosabbá vált a KISZ gazdaságot segítő munkája is. DR. DANI SANDORNÉ (lakóterületi pártszervezet): A lakóterületi pártszervezetek sajátos körülmények között dolgoznak. A párttagság egyötöde tartozik ide, de tagságuknak 90 százaléka nyugdíjas. Az itt dolgozó kommunisták elkötelezettsége magas fokú, képzettségük és tapasztalatuk hozzásegíti őket. a várospolitika formálásához. DEÁK FERENC (DÉLTERV): A műszaki értelmiség sajátos és a népgazdaság helyzetével szorosan összefüggő problémáiról szólt. A tervezési munka már nem „termeli" meg a saját költségeit, kevés a megbízás, a jelenlevő szellemi kapacitás ígéretesebb gazdasági szférák felé áramlik. ROZÓKI ANTALNÉ (Szeged Nagyáruház): Az új, nagy kereskedelmi objektum gazdálkodásának fejlődési ívét vázolta föl. Igen komoly eredményeket értek el a működés éveiben a dolgozók szakképzettségének fokozásában. Nyitáskor a dolgozóknak mindössze 50 százaléka volt szakképzett, ma már 75—80 százaléknál tartanak. VARKONY'I BERNÁT (Taurus Gumigyár): Elmondotta, hogy a gumigyár jelentősen javította eredményeit. az elmúlt öt évben, hozzájárulva a külgazdasági egyensúly javításához, a fizetőképesség fenntartásához. Üj termékeket vezettek be, változtatták a termékszerkezetet, eredményes piaci munkát végeztek. Külön szólt a fiatalokról, akik nehezen jutnak lakáshoz, nagy terheket kell fölvállalniuk, s emiatt megélhetési gondokkal küszködnek. DR. BERENCSI GYÖRGY (a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke): Tájékoztata a pártértekezletet a népfront utóbbi öt évben végzett munkájáról, kiemelve a népi-nemzeti egység erősítése érdekében, a békéért, a munka értékének tudatosításáért kifejtett tevékenységüket. Szólt barátsági munkájukról, s arról, menynyi mindent tettek a szocialista demokrácia erősítéséért. Sokrétű munkát végeztek a haza érdekében, a lokálpatriotizmus jegyében. SOMOGYI ANDREA (SZOTE): A hallgatói pártszervezet munkájáról szólva elmondotta, hogy alapvető céljuk a szocialista demokrácia egyetemen meglevő formáinak tartalommal való kitöltése. Részint a diákság érdekében, részint pedig, hogy a hallgatók mar az egyetemen szerezzenek közéleti-politikai jártasságot. Beszélt az oktatási föltételek hiányosságairól, a zsúfoltságról. PAFF GYULA (Városi Tanács): A várospolitika a szegedi ' kommunisták ügyévé vált, s ebben különösen a*tív a körzeti pártszervezetek tevékenysége, a társadalmi és tömegszervezetek és a Hazafias Népfront részvétele. A várospolitika demokratizmusa egyre mélyebb és tartalmasabb, a lakosság nemcsak végrehajtója és kritikusa, hanem alakitója is a várospolitikának. A gazdasági helyzet szorító kényszerűségeinek folyamatában is sikerült megőrizni a városfejlesztés dinamizmusát, ha a megszokottnál szerényebb mértékben is. Továbbra is a lakásépítés és az oktatási intézmények maradnak a figyelem középpontjában. Az alapellátás színvonala garantált, ha nem is arányosan, valamennyi városrészben. Sajnálatosan sok a tervezési és a kivitelezési hiba a beruházásoknál és felújításoknál, s a lakosság ezzel összefüggő indulatai jogosak. Még mindig éri jogos bírálat a tanácsi ügyintézést. A tanács nem mond le arról a követelményről, hogy a közigazgatási munka szolgálat és az ügyfél a hivatal partnere. Az igazgatás színvonalához azonban hozzátartozik az állampolgári magatartás és kötelességtudat is. LENGYEI. ISTVANNÉ (MÁV): A MÁV szegedi igazgatóságának eredményeiről és a regionális vasútfejlesztésről adott összefoglaló tá'ékoztatást. A szállítás egyik legfőbb mai gondiaként említette, hogy a teherpályaudvarok hét végeken szinte konganak az ürességtől, a vállalatok a mai napig sem mutatnak kellő hajlandóságot a hét végi rakodásra. APRÓ ANTAL (MSZMP Központi Bizottsága): Tolmácsolta a szegedi kommunistáknak a Központi Bizottság és Kádár János személyes üdvözletét, majd elmondotta: Szeged kommunistái mindig az első sorokban harcoltak a munkáshatalom megteremtéséért és megerősítéséért is, a szocialista építésben is, s lelkesen és eredményesen támogatták a Központi Bizottságot határozatainak megvalósításában. Ismerette a Központi Bizottságnak a XIII. pártkongresszus előkészítésére vonatkozó szervező munkáját, beszélt arról a széles körű politikai aktivitásról, amelyet a párt e jelentős eseménye vált ki. Pártunk kongresszusa iránt élénk a nemzetközi figyelem is. A szegedi pártbizottság beszámolója nyílt, őszinte, problémaérzékeny és konstruktív — mondotta a továbbiakban. Szép eredményekről ad számot, s ezeket erősíteni kell a következő években. Annál is inkább, mert a beszámoló és a vita a megoldandó feladatok egész tömegét vázolja: a fiatalok és az idősek nehézségeit, a műszaki értelmiség és a nők gondjait, s a termelési szféra igényeit. Gazdasági helyzetünk lényeges javulása nélkül ezekre nem lenne orA szünetben... Apró Antal cs Eitlerné dr. Szilágyi Júlia voslás, éppen ezért első helyen az anyagi javak termelésének hatékonyságára, jövedelmezőségére, korszerűsítésére kell koncentrálnunk. Szeged fejlődéséről szólva megemlékezett a városépítés dinamizmusáról, s annak szükségességéről, hogy ezt a városi közvélemény értéke szerint becsülje, büszkeséggel fogadja. RÁKOS ISTVANNÉ (Középfokú Oktatási Intézmények pártbizottsága): Az oktatási reformfolyamat, az új módszerek alkalmazása sok energiát igényel a pedagógusoktól. Fölvetette, hogy a tartalmi változások mellett az oktatásügyben az egészséges stabilitást is biztosítani kellene. Szólt arról, hogy az ősszel induló technikusképzés még mindig nincs megfelelően előkészítve, s azt is felvetette, lesz-e elegendő igény a gyerekek részéről a további tanulásra, mivel a tudás értéke a gyakorlatban devalválódott. VARGA ISTVÁN (Volán): Romló népesedési helyzetünkről szólva egy vizsgálat eredményeire hivatkozott, amely szerint Magyarországon nagyon gyönge a nemzettudat, a nemzethez tartozás érzése. Ez, csakúgy, mint a háborús veszély, a lakáshoz jutás nehézségei, a viszonylag alacsony keresetek erősen csökkentik a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási hajlandóságát. A szükséges túlmunkák • miatt a szülőknek kevesebb idejük jut a családra, a gyerekekre és a közéletre is. DR. KOMÓCSIN MIIIALY (MSZMP Csongrád megyei bizottsága): Az elemzés tárgyát képező öt évben valóban nehezebb körülmények között kellett dolgozni, mégis jogos a beszámoló megállapítása, miszerint eredményes öt esztendő zárul a mostani pártértekezlettel. Szegeden is végrehajtották a XII. pártkongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet határozatait, érvényesült a párt vezető szerepe. Különösen dicséretes, hogy nem mondtak le a városépítés és városfejlesztés eredeti terveiről, inkább fokozták a gazdálkodás erőfeszítéseit. Szeged kommunistáinak érdeme ez, akik elnyerték a lakosság támogatását ezekhez az erőfeszítésekhez, s igy a mostani „elszámolás"' a reméltnél kedvezőbb összképet ad. A továbbiakban elemezte a pártépítés tapasztalatait, felhívta a figyelmet arra, hogy a fizikai munkások és az ifjúság körében indokolt az aktívabb szervező és nevelő munka. Az ideológiai munkával kapcsolatban arra figyelmeztetett: javult a vitakészség, de több a vitatnivaló is. Nem mindig friss és határozott a reagálás az ideológiai feszültségekre. s ebben nagyobb felelősséggel és aktivitással tartoznak a szellemi műhelyek. A szegedi pártszervezetek gazdasági érzékenysége és szervező tevékenysége megfelelő, a feladatmeghatározások pontosak, jó végrehajtás esetén lendületet adnak a gazdaságnak. Arra kell törekedni, hogy az év hátralevő részében minél többet megvalósítsunk a jelenlegi ötéves terv célkitűzéseiből, és jól előkészítsük a következő ötéves tervet. A város fejlődését a jövőben a korszerű ágazatokkal összefüggésben és a szegedi tudományra erőteljesebben alapozva tartsuk lendületben, mert ez járulhat hozzá a hagyományos ágazatok megújulásához is. A megyei pártbizottság első titkára kifejezte a testület elismerését és köszönetét a szegedi kommunistáknak. KÖRMÖCZI LÁSZLÓ (munkásőrség): Szólott a munkásőrök helytállásáról, sokoldalú politikai-szakmai tevékenységükről, a nevelő munkában és a kiképzésben elért eredményeikről, s a kongresszusi fölkészülés időszakában végzett munkájukról. GULACSI JÁNOS (Tiszasziget-Üjszentiván pártvezetősége): Szólt arról, hogy milyen különbségek alakultak ki a főváros és a vidék között, kereseti és munkalehetőségekben és szolgáltatásokban egyaránt. Sürgette a különbségek csökkentését. TÓTH TAMÁS (KISZ Szeged városi bizottsága): A szegedi fiatalok megbecsülik eredményeinket — mondotta —, de jobban szeretnének élni. Ehhez előrelépésre van szükség a gazdaságban, mert a puszta szintentartás nem lehet vonzó. Szólt a fiatalok lakásgondjairól, kiemelve, hogy ezek megoldásáért eddig is sokat tett a város. Beszélt arról, hogy egyre nagyobb az eltérés a tanult (tanított) és a valóságos szocializmuskép között. Ezen a helyzeten változtatni kell. És a fiataloknak is sok illúzióval le kell számolniuk: maguknak is jóval többet kell tenniük magukért és a társadalomért. DÉKANY LÁSZLÓ (Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat): A vendéglátó vállalatokat igen nehéz helyzetbe hozták a sorozatos áremelések, és arra késztették, hogy kultúráltabb formákkal és új üzemeltetési módszerekkel maradjon talpon. Ellentmondásos folyamat ez, vannak vadhajtásai is, de mindinkább körvonalazható az eredménye. A fejlesztéshez kevés az anyagi erő, a megye és a város támogatása nélkül az üzletág nem tudott volna lépést tartani az igényekkel. Különösen az üzemi étkeztetésben várja el a közvélemény a korszerűsítést. OSKÓ LASZLÓNÉ (Cipőgyár): A cipőgyár exportfokozó erőfeszítéseiről számolt be, s ezen belül méltatta: a szocialista brigádok most is a termelés, a gazdasági megújulás első vonalaiban haladnak.