Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

CsflfSrtök, 1985. február 21. 5 táji cs kisegítő gazdaságok jelentősége a város ellátásában növekedett. A termelőszövetkezeti beruházások a pénzügyi források csökkenése miatt mérséklődtek. Elsősorban gyorsan megtérülő rekonstrukciókra és az energiatakarékosságot elősegítő beruházásokra fordították a rendelkezésre álló összegeket. Termelőszövetkezeteink gazdálkodási színvonalában jelentős különbségek vannak. Az aszályos időjárás következményei, a közgazdasági feltételek szigorodása, valamint a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok drágulása csökkentették a jövedelmezőséget. A közlekedési vállalatok a személy- és áruszállítási igényeket — a csúcsidei nehézségektől eltekintve — kielégítették. A közlekedés feltételeit javították Szegeden az útkorszerűsítések és -felújítások. A peremterületeken 36 utcában kohósalakos út épült, 41 utca aszfaltburkolatot kapott. Ennek ellenére a városban a földutak aránya még mindig igen magas. Megkezdődött Szegeden a kerékpárút-hálózat tervezése és építése. A községekben a tervidőszak végéig közel 15 kilométer hoszszúságban épül szilárd burkolatú út. A tömegközlekedés a tervekkel összhangban dinamikusan fejlődött. Az új távbeszélőközpont üzembe helyezésétől kezdve a posta évenként mintegy 700—800 állomást kötött be. A községek telefonkapacitása Szatymazon és Sándorfalván 200—200 állomással. Deszken, Röszkén, valamint Bordányban 30—30 állomással bővült. Fejlődött a postai szolgáltatások színvonala is. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1984ben meghaladta a 10 milliárd forintot; a városban 45 százalékkal, a városkörnyéki községekben 37 százalékkal növekedett. Szegeden a növekedés erőteljesebb a megyei és az országos átlagnál. Megszűnt lemaradásunk a megyei városoktól az 1000 lakosra jutó bolti alapterület tekintetében. Széleskörűen alkalmaztak új üzemeltetési formákat. Az új formák javítják a lakosság ellátását, a kulturáltabb kiszolgálást. az eszközök hatékonyabb működtetését és a vállalati eredményességet. A magán-kiskereskedők jól egészítik ki az állami és szövetkezeti kereskedelmet. A város idegenforgalmának l'ogadókapacitása nőtt. kedvezőbbé váltak a kínálati. lehetőségek. Szegeden az aktív keresők száma 92,6 ezer főről 92,1 ezer főre. a községekben 14.5 ezer főről 14.1 ezer főre csökkent, elsősorban a pályakezdő korosztályok kisebb létszáma miatt. Az anyagi ágazatban együttesen 700 fő a csökkenés, a nem anyagi ágazatban 200 fő a növekedés. A vállalati munkaerő-gazdálkodásban pozitív változások tapasztalhatók, a munkafegyelem viszont nem kielégítő. A fluktuáció az utóbbi években megélénkült. Gondot okoz, hogy a munkavállalók nem minden esetben a népgazdaságilag hatékonyabb terület felé mozognak. A teljesítménybérben dolgozók száma nem növekedett, annak ellenére, hogy az ilyen munkahelyek köre bővült. A hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást akadályozta. hogy bérpolitikánk továbbra is elsősorban elosztó jellegű. A munka szerinti differenciálásra kevés a lehetőség és ezzel is bátortalanul éltek a gazdasági vezetők. A szocialista munkaverseny-mozgnlom a beszámolási időszakban is jól mozgósított és hathatósan segítette gazdasági, társadalmi és várospolitikai céljaink elérését. Az értékelt időszakban városunk lakossága és az üzemek dolgozói szorgos társadalmi munkával fejlesztették, szépítették Szegedet. Évente a társadalmi megmozdulásokon 80—100 ezren vettek részt és mintegy másfél millió munkaórát teljesítettek. a közvagyon ezáltal 80—90 millió forinttal gyarapodott. 1984-ben a versenymozgalom kibővült kongresszusi és felszabadulási munkaversennyé. és újabb lendületet nyert. Ennek eredményeként olyan felajánlások születtek, amelyek a minőségi jegyek növelésére, a belső tartalékok hasznosítására, az exportfeladatok megvalósítására, fegyelmezettebb munkavégzésre és környezetvédelemre mozgósítottak. * A gazdasági építőmunkában a kővetkező évekre szóló feladatokat így foglalja össze a beszámoló: Hosszabb távon is számolni kell a korszerű technika felértékelődésével. A termelési eszközök nagy arányú cseréjére a következő tervidőszakban nincs lehetőség. Az anyagfelhasználásban a hazai alapanyagok jelentősége növekszik: a kiépült termelő infrastruktúra jelentős bővítés nélkül is kielégíti az igényeket. .4 város földrajzi fekvése jó lehetőségeket kínál a termelési kooperáció, cz ipari nyers- és alapanyagok, valamint késztermékek cseréjének kiszélesítésére a közeli jugoszláv és román városok gazdasági egységeivel. A legfontosabb feladat az iparban, hogy növekvő mértékben járuljon hozzá a népgazdaság kiilsö és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához, valamint a gyorsabb ütemű fejlődés feltételeinek megteremtéséhez. E miatt kiemelten kell foglalkoznunk az élőmunka termelékenységének gyors ütemű növelésével, az cszközkihasználás javításával, a fajlagos eszközigény mérséklésével, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésével, az ipari hulladékok és a másodlagos nyersanyagok szélesebb körű felhasználásával, az ipari termelés és termékek műszaki színvonalának emelésével, cz innovációs tevékenység és az újítómozgalom segítésével, az opt,malis szervezeti és vezetési formák kialakításával. A város iparában kedvező lehetőségek vannak a műszaki színvonal további emelésére és új iparágak telepítésére. A vegyiparban és a gépiparban megvannak a feltélelek az átlagosnál jóval gyorsabb fejlődésre. A textil- és ruházati iparban cz eddiginél szelektívebb fejlesztés szükséges annak ellenére, hogy az iparág versenyképessége összességében jelentős mértékben már nem javítható. Az élelmiszeripar legfontosabb feladata az átlagosnál gyorsabb és magasabb műszaki színvonalú gyártmányfejlesztés, a termékek feldolgozottsági szintjének emelése. Érdemes megvizsgálni hűtőipari létesítmények helyi telepítésének és egy malom építésének lehetőségeit. Az ipar fejlesztésének egyik kulcskérdése a jó együttműködés a kutatóintézetekkel, a kutatas és fejlesztés hatékony együttes alkalmazása. Az építőiparban a szei ényebb fejlesztési lehetőségek ellenére magasabb színvonalú munkát kell végezni. Legfontosabb feladatok: c, piaci igényekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodás, a beruházások és felújítások kivitelezési idejének csökkentése, a minözeg lényeges javítása, az előkészítés és a munkaszervezés magasabb szintre eme'ése. a költségek csökkentése. a minőség lényeges javítása, az az olcsóbb és gyors technológiai eljárások alkalmazása, legnagyobb építőipari szervezetünk — a üELEP — gazdálkodásának stabilizálása. Mezőgazdaságunk alapvető feladata, hogy fokozza a termelés hatékonyságát, javítsa jövedelmezőségét és járuljon hozzá a megnövekedett népgazdasági követelmények teljesítéséhez, a színvonalasabb városellátáshoz. A növénytermesztésben a helyi adottságokat jobban kell hasznosítani. Jobban ki Icell aknázni a gabonaprogram előnyeit a gépesítés és a nagyobb hozamú fajták tekintetében. Az állattcnyésztésben a külpiaci követelményeket figyelembe véve az elért szintet kell tartani, ugyanakkor viszont növelni kell a vágómarha mennyiségét és a tejhozamot. Javítani kell a tárolási és tenyésztési feltételeket. A gazdálkodás minden területén javítani kell a vezetés színvonalát. Indokolt a komplex vízrendezés, a meliorációs munkák tervszerű folytatása, az öntözési lehetőségek jobb kihasználása. Speciális feladat a homokterületek ' termőképességének fokozása. A személyszállításban legfontosabb feladat az utaskiszolgálás minőségének javítása, a menetrendeknek az utc.zási igényekhez való igazítása és pontos betartása, valamint a csúcsidei zsúfoltság csökkentése. A vasúti és közúti áruszállításban törekedjenek az igények maradéktalan kielégítésére, az egyenletes és gyors szállításra, az állásidők csökkentésére, a hétvégi rakodás és szállítás zavarainak megszüntetésére. Tovább kell folytatni az úthálózat korszerűsítését. A szegedi rádióstúdió és a kábeltelevízió megvalósításával tovább kell növelni a tömegkommunikáció helyi lehetőségeit. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek fö feladata a jó áruellátás biztosítása. Határidőre be kell fejezni a folyamatban levő kereskedelmi beruházásokat, indokolt tovább szorgalmazni a kereskedelmi célra alkalmas helyiségek üzletnek való visszaadását, tovább kell szélesíteni az alkalmazott új áruforgalmi és üzemeltetési módszereket, valamint az áruházközi cseréket. Alapvető feladat a teljes foglalkoztatottság megőrzése mellett a hatékonyság javítása, amihez' szükséges hogy: a munkaerő minősége. elsősorban cz iskolázottsági szint emelésével javuljon, a munkavállalók a nagyobb népgazdasági eredményt biztosító munkahelyeken dolgozzanak. valamennyi gazdálkodó egység fokozza a korszerű szervezési és ösztönző bérezési módszerek alkalmazását. A termelésirány Hók megbecsülését növelni kell. A szocialista munkaverseny fő célja továbbra is. hogy segítse a feladatok végrehajtását, s a helyi tennivalók megoldását. Ezért a gazdasági vezetők és a politikai szervek szenteljenek nagyobb figyelmet a mozgalom továbbfejlesztésének. Á lakosság életkörülményeinek alakulása Szeged lakosságának a száma a beszámolási időszakban több mint ötezerrel növekedett, jelenleg eléri a 177 ezret. Szegeden teljes körű a lakosság foglalkoztatása. A munkafeltételeken jelentősen javított az 5 napos munkahét általános bevezetése, illetőleg a 40 órás munkahétre való részleges áttérés. A mérsékelt alapbéremelkedé.s mellett a jövedelmi viszonyokban erőteljes differenciálódás tapasztalható. A város- é> községfejlesztés üteme csökkent, de továbbra is dinamikus. A szűkülő fejlesztési források ellenére az alapellátás javult. A költségvetésből gazdálkodó intézmények működtetését a nehezebb anyagi feltételek mellett is biztosítani tudtuk. Kiemelt feladatként kezeltük a lakásépítést, a gyermekintézmények bővítését, az általános iskolák építését, a fekvőbeteg-ellátás javítását, az időskorúakról való szervezett gondoskodást. A lakosság pénzbevétele közel 28 százalékkal haladja meg az 1980-as szintet. Ezen belül az iparban és a mezőgazdaságban a bérek 20 százalékka', a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 36 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdaságból származó bevételek évenként és területenként különbözőképpen, de összességében 15—20 százalékkal emelkedtek. Az átlagkereset Szegeden 1984-ben havi 4800 forint körül mozgott, ágazatonként azonban rendkívül jelentős különbségek vannak. A Szegeden és a környező községekben élő nyugdíjasok száma meghaladja a 40 ezret. Az átlagnyugdíj 3100 forint, ami alacsonyabb az országos átlagnál, öszszességében megállapítható, hogy Szegeden és a környező községekben a lakosság reáljövedelme 1980-hoz, képest lényegében változatlan maradt, míg a bérek reálértéke csökkent. A fogyasztási cikkek iránti lakossági igényt — leszámítva néhány tartós fogyasztási cikket és építési anyagot — a kereskedelem ki tudja elégíteni. Az alapvető élelmiszerek kínálata folyamatos és kiegyensúlyozott volt. Továbbra is gondot okpz az elősütött kenyér és esetenként a péksütemények minősége. A zöldség- és gyümölcskínálat nem volt problémamentes, annak ellenére, hogy a mennyiségi felhozatal jelentősen nőtt. A vendéglátás iránti lakossági igény lényegesen megváltozott. A ruházati cikkek körében romlott a hazai ipar szállítási készsége, kevesebb lett az importáru, ezért hiányos volt a választék. Vegyesipari cikkekből a lakossági igényt nem tudta kielégíteni a kereskedelem; tovább nőtt a hiánycikkek száma és köre. Növekedett a lakosság igényessége a szolgáltatások iránt. Javult a város peremkerületeinek és a vonzáskörzetbe tartozó falusi lakosságnak az ellátása. A tervidőszakban a szolgáltatások kiegyenlítettebbé váltak. Az egész időszakban komoly gondot okozott az anyag- és alkatrészhiány. Az építési lehetőségek átrendeződése ellenére jelentős számú lakás épült fel az előző pártértekezlet óta. Ebben az időszakban az állami építkezések részaránya 20—25 százalékra csökkent az V. ötéves tervi 75 százalékkal szemben. A VI. ötéves tervben szereplő 10—11 ezer otthonból 1985 végéig várhatóan közel 10 ezret adnak át, így a lakásállomány Szegeden elérj u 69 ezret. Az állami terv megvalósul, a magánerős építésben lesz lemaradás. Jelenleg az új lakások ára esetenként meghaladja az értékesíthetőség felső határát, ezért az OTP és a MÉSZÖV eladási gondokkal küzd. A családi házak építését kezdetben a telkek, majd az építőanyag hiánya akadályozta. A Szeged környéki községekben a tervidőszak végéig közel 1000 új otthon épül fel. A lakásállomány eléri a 11 ezer 800-at. Az építési hitelfeltételekben történt kedvező változás elősegítette az, építési kedv növekedését a községekben. Az építés mellett fokozódott a felújítás jelentősége. A lakásviszonyok területünkön tovább javultak. de jelentős társadalmi feszültség forrásává vált a lakáshoz jutás pénzügyi fedezetének biztosítása. A város és a községek egészségügyi és szociális ellátottsága jelentősen fejlődött. Javultak az, alapellátás működési telié.elei. A községekben az alapellátást jól felszerelt, többségében új vagy felújított rendelőkben biztosítják. Az, egészségügyi intézmények etikai helyzetére jellemző, hogy kevés a konkrét panasz, bejelentés. Nem kevés azonban az orvos-beteg kapcsolatban a hangnemet, a bánásmódot kifogásoló megjegyzés. A tanácsi egészségügyi és szociális intézmények integrációjának és szervezetük korszerűsítésének eredményeként egységesebb a szemlélet és a szakmai irányítás. Lehetővé vált a pénzeszközök koncentráltabb felhasználása. A kulturális és oktatási intézmények fejlesztésében jelentős eredmények születtek. Elkészült a könyvtár-levéltár új épülete, felépült a körzeti tv-stúdió. Megkezdődött a körzeti rádióstúdió kialakítása. A Nemzeti Színház felújítása vontatottan indult, de jelenjeg megfelelő ütemben halad. A tervidőszakban Szegeden felépült 72 új általános iskolai tanterem. Csökkent a zsúfoltság az iskolákban a körzethatárok módosítása és a távolabbi iskolákba irányított gyermekek szervezett utaztatása révén. A növekvő tanulólétszám-mellett emelkedett az étkezésben és napközi otthonos ellátásban részesülök íu'ánya. A lakosság életkörülményeinek javítására a beszámoló a következő fontosabb tennivalókat jelölte meg: Továbbra is biztosítani kell a teljes foglalkoztatottságot, jobban törekedve a hatékonyságra, a munkaidő jobb kihasználására és a munkafegyelem javítására. Az alicsony jövedelműek körében szélesíteni kell a részmunkaidőben való foglalkoztatási és bedolgozói lehetőségeket. A bérek, a keresetek, a' munkajövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítményekben levő különbségeket. Körültekintő árképzéssel cl kell érni. hogy a fogyasztói árszínvonal a meghatározott keretek között maradion. Az áruellátás cs szolgáltatás irár.'. növekvő igények kielégítése fontos politikai feladat. Ennek megvalósítása érdekében:a Szeged és a környező községek áruellátásáért felelős szervek fokozott, figyelmet fordítsanak az áruellátás folyamatosságára. Biztosítani kell, hogy az alapvető árucikkeket állandóan meg lehessen vásárolni. Az olcsó és közepes árú termékek elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Kiemelten kezeljék a külterületek és a kistelepülések áruellátását. A közétkeztetést tovább kell fejleszteni, javítani kell a gyermek- ós diákétkeztetés feltételeit. a felszolgált ételek minőségét. A lakossági szolgáltatás terén legfontosabb feladat a színvonalas alapellátás biztosítása mellett a differenciált lakossági szükségletek kielégítése, a szolgáltatás minőségének javítása. A lakásépítés a város- és községfejlesztés központi feladata, aminek mervn'ósí(Folytatás a 4. oldalon.)