Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

2 Hétfő, 1985. fpbmár 25. 0 városi pártbizottság beszámolója • Egész népűnk érdeklődése és figyelme kíséri a Magyar. Szocialista Munkáspart kongresszusi előkészülteit. A rokonszenv annak a politikánakvízól, amellyel a párt a szocialista építés mai szakaszához vezette népünkét. A XII. kongresszus óta végzett munkáról ad most számot a Szeged városi pártbizottság. Ez az öt esztendő rendkívüli erőfeszítéseket követelt gazdasági szigorával, a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejleményeivel. Minden eddiginél nagyobb szükség volt az új jelenségek gyors felismerésére, a hatékony megoldások keresésére és az alkotókészség széles körű kibontakoztatására. A pártbizottság egész tevékenysége során arra törekedett, hogy a XII. kongresszus, a megvet és városi pártértekezletek határotataiftak végrehajtását hatékonyan irá'A Wl-ss évek gazdasági és politikai változásai erőteljesen hatottak a város társadalmi csoportjainak, rétegeinek fejlódésere. belső struktúrájuk alakulására, valamint a csoportok egymáshoz való visaottyára. Foglalkoztatottakon belüli arányát (58 százalék) és politikai súlyát tekintve a munkásosztály a meghatározó társadalmi eró Szegeden is. Tovább folytatódott az ipari termelés korszerűsítése, s ezzel együtt a munkásság strukturális atalakulása. Változatlanul a nagyüzemi lermeles a döntő, de — összhangban a központi törekvésekkel — megjelentek a kevesebb munkást foglalkoztató új gazdálkodási formák (leányvállalatok, kisszövetkezetek stb.) is. Az iparban dolgozók száma nagyobb ütemben csökkent, mint az aktív keresőké. A munkaerőkereslet. és -kínálat között gyakran hiányzvitt a megfelelő összhang. A munkásosztályon belül növekedett a betanított és szakmunkások, valamint az érettségizettek aránya; csökkent a naponta bejáró es a munkásszállásokon elhelyezett dolgozók száma. A mimkásoszlálv élet- és munkakörülményei differenciáltan alakultak. A bérek, valamint a keresteti lehetőségek az iparágak helyzetevei, a vállalatok jövedelmezőségével összhangban változtak. A korábbiaknál nagyobb erőfeszítések történtek a teljesítménnyel arányos bérezés kialakítására, de az eredmények még kezdetiek. A munkásság jelentős részű túlmunkaváHalással egészíti ki jövedelmét. Ar áj típusú gazdasági munkaközösségrkben a dolgozók 7—8 százaléka vesz résrt. míg mások a korábbi -formákban (mez.őgazriasag, bedolgozás stb.) végeznek túlmunkát. Az ipari üzemek döntő többségében áttörtek a 4fl órás munkahétre. A korszerilhh termékek gyártása megkövetelte a jól képzett szakemberek arányának emelIcerieset. Növekedett a napi munkában közvetlenül hasznosítható ismeretek megszerzése iránti igény, jelentősen csökkent viszont az iskolarendszerű felnőttoktatáshun részi vevők száma. A beszámolási időszakban a munkások korében is előtérbe kerültek a belpolitikai, főleg a gazdaságpolitikai kérdések. Növekedett a problémák iránti érzékenység. többet foglalkoztak a vállalati gazdálkodással. a munkaszervezéssel és a szociálpolitikával. A munkásság politikai aktivitása továbbra is sokrétű. Jelentős tied menyek születtek a közösségi munkavállalások, társadalmi munkaakciók során. A beszámolási időszakban a .vidék mezőgazdasága továbbra is lendületesen fejlődött. Az elmúlt években lelassult a szövetkezeti parasztság létszámcsökkenése: a mezőgazdasági üzemekben mérséklődött a korábban észlelhető elöregedési folyamat; emelkedett a fiatal munkavállalók száma. A termelésben tovább erősödött a mezőgazdasági nagyüzemek meghatározó szerepe. A közös gazdaságok jól fogják össze a kisegítő, a tagi és a háztáji gazdaságokat. gépekkel, új technológiával, tenyészállatokkal stb. segítik a kistermelőket A termetesben és az értékesítésben is bővültek a szövetkezeti formák. A parasztság élet- és munkakörülményei jelentősen javultak. A gépesítés és a kemizálás nyomán csökkent a hagyományosán nehéz fizikai munka, kevesebb a tisztán mezőgazdaságban foglalkoztatott csaladok száma, tovább közeledik egymáshoz az ipari és mezőgazdasági munka jellege. Növekedett a Szeged környéki községek nepessegmegtartó ereje. A nagyváros közelsége pozitívan hat. a falvakban lakók életvitelére, kereskedelmi, egészségügyi, szociális és kulturális ellátására. A parasztsag politikai-közéleti aktivitása tovább élénkült, főleg az őket közvetlenül érintő kérdesekben. Egyre jobban hasznalják k: a szövetkezeti demokrácia fórumait, aktívabbak a falugyűléseken es a tanácstagi beszámolókon. A fabt'ii lakossal jelentós anyagi eszkozoknvitsa. eredményesen segítse. A szegedi párttagság megértette és elfogadta a XII. pártkongresszus határozatait, a megvalósításban pedig magával ragadta a dolgozó közösségeket, példamulató felelősséggel szervezte a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és ideológiai munkát. Ennek kézzelfogható bizonyítékai: a városfejlesztés továbbra is elfogadható tempója, a lakosság élet- és munkakörülményeinek, általános műveltségének javulása, a városüzemelés zavartalansága, az áruellátás kielégítő színvonala, az egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás eredményei. A kommunisták, a pártszervek es -szervezetek kezdeményezőkészsége. állandó aktivitása és tenni akarása kisugárzott a város egész lakosságára és jelentősen hozzájárult eredményeinkhez. kel, társadalmi munkával járul hozzá a közművek építéséhez, az eletkörülmenyek javításához. Szeged Dél-Magyarország gazdasági, oktatási, kulturális és tudományos központja. A városban az értelmiségiek aránya magasabb az országos átlagnál. Orvosok, jogászok, általános és középiskolai tanárok tekintetében túlkínálat, közgazdászokban, mérnökökben viszont hiány van a városban. Lényegében az igényekkel összhangban emelkedett az agrárértelmiségiek száma. Az egyes értelmiségi csoportok élet- és munkafeltételeinek alakulásában nagy különbségek vannak. A jövedelmek erőteljes differenciálódása gyakran nincs arányban a teljesítménnyel és a felkészültséggel. A bérek leginkább a beosztástól, valamint a munkaviszony időtartamától függnek. Az értelmiségiek igen nagy számban vesznek részt a város közéletében. A fiatal diplomások új elméleti, de nem elégséges gyakorlati felkészültséggel, a munkába állást követő továbbképzés és specializálódás szükségességének tudatában kezdik munkájukat. A pályakezdés es ezzel egyidejűleg az önálló életkezdés nehézségei a korábbiaknál nagyobb feszültséget okoznak körükben Az erőteljes differenciálódás érezteti hatását az értelmiségi élet minden területén. A társadalmi értékrend átalakulása és egyes szakmák presztízsének megváltozása ellentmondásos tendenciák forrása. Az alkalmazottak létszámnövekedése mérséklődött az utóbbi években; ma a foglalkoztatottak mintegy 15 százalékát képezik. Élet- és munkafeltételeik igen változatosak. A közalkalmazottak bére és jövedelme lassúbb ütemben emelkedett, mint a vállalati és szövetkezeti alkalmazottaké. Más foglalkozási csoportokhoz képest többletjövedelem-szerzési lehetőségeik korlátozottabbak, a második gazdaság csupán a mezőgazdasági alkalmazottak és a falun élők körében általános. Az egészségügyi és a szociális intézményekben, valamint a kereskedelemben dolgozók keresete alacsony. Az alkalmazotti, réteg általános műveltségi szirtje tovább emelkedett, általánossá vált a középfokú végzettség. Az alkalmazottak egyharmada 30 évnél fiatalabb. Közülük sokan átmenetinek tekintik jelenlegi munkájukat, magas körükben az esti és levelező tagozatokon tanulók száma. A réteg politikai aktivitása, szervezettsége növekedett, s a közéletben is mind több szerepet vállal. A lakossági ellátásban és a szolgáltatásban fontos a magán-kiskereskedők és a kisiparosok tevékenysége. A szegedi lakosság egyötöde nyugdíjas, és idős korú eltartott. Az elmúlt években társadalmi méretekben is romlottak megélhetési feltételeik. Csökkent a nyugdíjak reálértéké, jelenleg a nyugdíjasok mintegy 50 százaléka nehéz anyagi körülmények között él. Különösen kedvezőtlen az egyedül élő. magára maradt idős emberek helyzete. Az idős emberekkel való törődés a szociálpolitika egyik legjelentősebb feladatává vált, az elért eredmények azonban nincsenek összhangban a társadalmi igényekkel. A lakóterületi népfrontbizottságok és pártalapszervezetek munkájában jelentős a nyugdíjasok tevékenysége. Az elmúlt években csökkent a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma. A népesedés- és szociálpolitika jelenleg működő intézmény- és eszközrendszere már nem felel meg a megnövekedett társadalmi igényeknek és elvárásoknak. Városunk lakosságának jelentős hányada 30 évnél fiatalabb. A foglalkoztatottak egyharmada 30 év alatti. Az elmúlt évek változásai erőteljesen érintették a fiatalokat. Gazdasági aktivitásuk, munkához, tanuláshoz'való viszonyuk, politikai tevékenysegük sokrétűen, gyakran ellentmondásosan változott. Többségük helytáll a munkában, a tanulásban, társadalmunkhoz való viszonya pozitív. A fiatalok élet- és munkakörülményei kedvezőbbek, mint a megelőző korosztályoké, de a társadalom más csoportjaihoz viszonyítva helyzetük sok tekintetben hátrányosan alakult. Nehezedtek az önálló életkezdés és a lakáshoz jutás feltételei. Egzisztenciális helyzete szerint tovább differenciálódott ifjúságunk. Többségük vállalja a nehezebb körülményeket, többletteljesítménnyel, túlmunkával javítja helyzetét, egy részüknél azonban a céltalan, perspektívátlan életvitel került előtérbe. Az ifjúság ideológiai arculata sokszínű, a többségé kialakulóban van. Számukra a szocializmus természetes közeg. Az ifjúság sokszor kritikusan, szenvedélyesen mond véleményt. A jó szándékú bírálat és a tenni akarás mellett az utóbbi időben 1öbb szélsőséges nézetlel is találkoztunk. A tanulás, önképzés és szórakozás feltételeinek alakulása elmarad az ifjúság igényeitől és a társadalom elvárásaitól. A fiatalok egy számbaú nem jelentős, de a közvéleményre ingerlően ható rétege üres, tartalmatlan, közösségellenes életmódot folytat. Egyházpolitikánkkal a lakosság és a párttagság nagyobb része egyetért. A hivő dolgozók közérzete kiegyensúlyozott. A párttagok közül mind többen megértik, hogy a politikai egység erősítésével együtt kell fokozni a marxista—leninista világnézet terjesztését. A párt nemzetiségi politikája Szegeden és környékén jelentős eredményeket mutat fel. A nemzetiségi lakosság részt vesz a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásában. A közösen végzett munka erősítette az együvétartozás érzését, a szocialista nemzeti egységet. A beszámolási időszakban a város lakosságának életkörülményei nem rosszabbodtak. sőt, bizonyos területeken javultak. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a tanácsi szervek rugalmasan tudtak egy sor lényeges intézkedéssel kedvező feltételeket teremteni. Az elmúlt 5 évben szélesedett a tanácsi munka demokratizmusa és nyitottsága. Növekedett a lakosság befolyása a város- és községpolitikai célok kialakítására és megvalósítására. A lanácsok Szegeden, és a környező községekben a törvények betartásával látják el feladataikat. Jól képviselik a lakossági érdekekel, tervszerűen valósítják meg a központi célokat. A népgazdaság Szeged gazdasága a XII. kongresszus, illetőleg a megyei és városi pártértekezlet határozatainak megfelelően fejlődött: mérséklődött és egyenletesebbé vált a gazdasági teljesítmények mennyiségi növekedése, ugyanakkor erőteljes minőségi átrendeződés kezdődött. Hatékonyabbá vált a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása, korszerűsödött a termékszerkezet, növekedett a tudományos eredmények hasznosítása, szélesedett az iparszerű termelési módszerek alkalmazása a gazdaság egész területén. A legfontosabb feladat a gazdasági egyensúly javításához való hozzájárulás, és az intenzív gazdálkodás kibontakoztatása volt Ezek megvalósítása érdekében a pártszervek és -szervezetek nagy figyelmet fordítottak a helyi adottságokra és a belső tartalékok mozgósítására. Szeged iparában az elmúlt öt év során jelentős eredmények születtek. A vegyipar és a gépipar termelése bővült a leggyorsabban. A textilruházati ipar termelési értéke nőtt, termelési volumene viszont csökkent. Az élelmiszeripari termelés alakulásában igen nagy eltérések vannak. Az állati termékek feldolgozása jelentősen, 18 százalékkal növekedett, a növényi nyersanyagoké viszont átlagosan 20 százalékkal csökkent. A város termelőegységeinek exportja a termelés bővülésénél jobban növekedett, és meghaladja a 8,5 milliárd forintot. Az ipari szövetkezetek, rugalmas alkalmazkodásuk révén, jelentős mértékben járultak hozzá az ágazati feladatok teljesítéséhez. Az új szervezeti formák elterjedése (kisvállalat, kisszövetkezet, gmk stb.), valamint a kisüzemi gazdálkodás fejlesztése elősegítette a szűk kapacitások bővítését és a belső tartalékok feltárását. Politikai céljainktól eltérően viszont nem hoztak lényeges változást a lakossági szolgáltatás javításában, ugyanakkor a jövedelmi viszonyokban indokolatlan feszültségeket idéztek elő. A magánkisipar számottevő fejlődése és teljesítményének növekedése révén jól segítette a nagyipari tevékenységet és fontos eredményeket ért el a helyi árualap bővítésében, valamint a hiánycikkek számának csökkentésében. Tovább folytatódott az ipar ágazati és termelési szerkezetének korszerűsítése. A beruházások döntően ezt a célt szolgáltak. A jelenlegi tervidőszakban több mint nehezebb helyzete miatt az ellátás egyes területein nőtt a feszültség. A várospolitika fórumai alkalmasak a városi lakossággal való érdemi párbeszéd kialakítására, jó eszközök a lakossággal való kapcsolattartásra, a várospolitikai fejlesztési célok ismertetésére. Az évenkénti falugyűlések biztosították a lakosság részvételét a településfejlesztési célok kialakításában. Tovább folytatódott a tanácsi igazgatás korszerűsítése és egyszerűsítése. A lanácsi testület pártirányítása elvi, politikai jellegű. A párt- és tanácsi apparátus között a korábbi közvetlen és rendszeres kapcsolat most is jellemző. Szegeden és környékén a közrend és a közbiztonság helyzete jónak minősíthető. Az állambiztonság, a közterületek rendje, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága jó. A bűnüldöző szervek munkájának jelentős eredménye, hogy Szegeden az országos átlagnál alacsonyabb a bűnözési arány. • A társadalmi és politikai viszonyok fejlesztése érdekében a fontosabb tennivalók a következők: Társadalompolitikai tevékenységünk középpontjában továbbra is a munkás-paraszt hatalom erősítése, a mtmkásosztály vezető szerepének érvényesítése áll. A szövetségi politika érvényesülésének tapasztalatait rendszeresen elemezve fel kell tárni a társadalmi rétegek és csoportok érdekeinek módosulását, t ezeket nagyobb súllyal kell figyelembe venni a döntéshozatalban. Folyamatosan javítani kell a dolgozók munkafeltételeit.. Az értelmiségiek vállaljanak nagyobb feladatot a tudomány, a kultúra és az oktatás népszerűsítésében, segítsék a munkásság és a parasztság szakmai-politikai képzését. Az ifjúságpolitika helyi megvalósításában javítani kell az önálló életkezdés és a lakáshoz jutás feltételeit. Törekedni kell a családi élettel, a gyermekvállalással és -neveléssel kapcsolatos szemlélet megváltoztatására. Szükséges a fiatalok eredményesebb felkészítése a családi életre. Növekedjék a társadalmi gondoskodásban az egyének, a családok felelősség- és feladatvállalása. A tanácsok öntevékenyen, kezdeményezőm törekedjenek a települések fejlesztésére, a tanácsi szervek jobban érvényesítsék a tanácstagok és az állampolgárok javaslatait., észrevételeit, erősödjön az állampolgári fegyelem. 7 milliárd forint termclóberuhazás valósul meg. jA szabályozókhoz való alkalmazkodás jelentós eredményeket hozott. Ez számos üzem nyereségét kedvezően alakította. Az eredményeket a vállalatok többsége a korszerűbb termékek jobb piaci pozíciójával. valamint jelentős energia-, illetőleg anvagtakarékossággal érte el. Nyereségcsökkenés főleg az élelmiszeriparban volt Az anyagellátásban sok gondot okozott a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló importcsökkenlés és importkorlátozás. Ezen belül is a legtöbb problémát a bürokratikus engedélyezési folyamat okozta. A hatékonyság növelésének fontos eszköze a munka- és üzemszervezés. E téren — főleg a ruházati és textiliparban — jelentós eredmények születtek. A város építőipari szervezeteinek struktúrája átalakult. Teljesítményük csökkent annak ellenére, hogy a termelési érték 14 százalékkal növekedett. A kereslet-kínálat közti feszültség a tervidőszak elején nem enyhült, 1983-tól viszont mérséklődött, majd fokozatosan kiegyenlítődött. Az építőipari szervezetek tevékenységét a külső gondok mellett a szerződéskötesek elhúzódása, anyagellátási nehézségek, a fizikai létszám fogyása és az együttműködési készség hiányosságai zavarták. A beruházások megvalósulási idejét nem sikerült csökkenteni, s a minőségjavulás is elmaradt a kívánatostól. A jobb üzem- és munkaszervezéssel, valamint a korszerű gépek és technológiák alkalmazásával nőtt a termelékenység. A vállalatok és szövetkezetek jelentősen fejlesztették ipari hátterüket, fokozták az előregyártást. A mezőgazdasági termelés jelentősen hozzájárult a népgazdasági tervek teljesítéséhez és a jó városellátáshoz. Gazdasági egységeink termelesi értéke 1980—84 között több mint egyharmaddal növekedett. A termelés szerkezete általában jól igazodott a változó népgazdasági, piaci es városi igényekhez. A növénytermesztés technikai színvonala jelentősen emelkedett. A gazdasagok csatlakoztak az intenzív gabonatennesztesi programhoz. A termelési eredményeket kedvezően befolyásolta a tudományos eredmények alkalmazása. A szövetkezetek állattenyésztése továbbfejlődött. Az állatállomány kis mértekben csökkent, ugyanakkor az állati termeket termelésé emelkedett, A hazr Á társadalmi és politikai viszonyok alakulása A gazdasági építőmunka helyzete és feladatai