Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

_ AZ MSZMP SZEGED VÁRÓ SI BIZDÍTTS ÁGÁ N A K L APJ A •vtov'íw'-vif); •• 75. évfolyam 46. szám 1985. február 25.; hétfő Ara: 1,80 forint Beszámoló a XII. kongresszus óta végzett munkáról A küldöttek újjáválasztották a városi pártbizottságot Jelentős állomásához érkezett Szeged kommunistái­nak kongresszusi felkészülése: február 23-án. szombaton megtartották a városi pártértekezletet az Orvostudományi Egyetem oktatási épületében. Tizenhatezer kommunista képviseletében a párttaggyűléseken, az üzemi és intézmé­nyi pártértekezleteken megválasztott 300 szavazati jogú kül­döttből 294 ült össze (hatan betegség miatt maradtak távol), hogy értékelje és megvitas'sa a XII. kong­resszus és az 1980. évi megyei és városi pártértekezlet ha­tározatainak végrehajtását, körvonalazza a következő öt év feladatrendszerét és újjáválassza a városi pártbizott­ságot.. A tanácskozásra meghívtak több közéleti munkást, közöttük pártonkívülit is. A reggel 8 órakor kezdődött pártértekezlet küldötteit, meghívottait és a felsőbb pártszervek képviselőit Tórók József, a pártbizottság első titkára köszöntötte, majd a vég­rehajtó bizottság nevében javaslatot tett a pártértekezlet tisztségviselőinek és munkabizottságainak megválasztására. A pártértekezlet elnökeivé a küldöttek dr. Székely Sán­dort. dr. Fraknóy Gábort és Oláh Miklóst, a pártbizottság titkárait választották, akik felváltva látták el az elnöki te­endőket. A pártértekezlet elnökségébe választották Apró Antalt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, dr. Ko­mócsin Mihályt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Kemény Sándort, a Központi Bizottság munkatársát. Papp Gyulát. Szeged megyei vá­rosi tanácsának elnökét, dr. Dám Mihály nvugdíjast. Hor­váthné Fülöp Mária művezetőt, dr. Rusz Márk országgyű­lési képviselőt, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnökét, dr. Berenesi Györgyöt, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökét és Honfi Mária ter­melőszövetkezeti kertészt Hét-hét tagú jelölő bizottságot és szavazatszedő btzott­ságbt választott a pártértekezlet: az előbbi elitekévé dr. Piros Lászlót, az utóbbi elnökévé dr. KéUvoda Imrét. Az öttagú mandátumvizsgáló bizottság elnöki tisztét dr. Vál­tatsz Pá Iné látta eL Elnöki megnyitót dr. Székely Sándor mondott. Kö­szöntötte a küldötteket, az elnökséget, a meghívottakat méltatta a pártértekezlet jelentőségét, majd ismertette a tanácskozás napirendjét: 1. A pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról — a Központi Bizottság kongresz­szasi irányelveinek megvitatása, az alsóbb pártszerveknél és szervezeteknél lefolytatott viták összegezése és azok­ban állásfoglalás, javaslatok a szervezeti szabályzat mó­dosítására. 2. A pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekez­let küldötteinek megválasztása. A küldöttek az első napirendi ponthoz kapcsolódó be­számolót és összegezést írásban előre megkapták tanulmá­nyozásra. Miután a pártértekezlet munkarendjét a küldöt­tek elfogadták. Török József első titkár mondott vitain­dító szóbeli kiegészítőt, majd megkezdődött a vita. Fél tíz körül kedves epizód zajlott le: az úttörők nevében a Dáni János általános iskola úttörőcsapata köszöntötte a párter­tekezletet. Ugyancsak a vita közben tett jelentést a man­dátumvizsgáló bizottság elnöke a küldöttek részvételéről és összetételéről. A szegedi párfértekezletet táviratban köszöntötte Odessza testvérváros pártbizottsága. A vitát késő délután zárták le. összesen 32 felszólalás hangzott el. Időhiány miatt 8 küldött írásban nyújtotta be felszólalását. A tartalmas eszmecserét az első titkár fog­lalta össze. A pártértekezlet a beszámolót, a határozati javaslatot, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást, az észrevételek, javaslatok minősítését és a szervezeti sza­bályzattal kapcsolatos javaslatokat egyhangúlag tudomá­sul vette, elfogadta. Ezután zárt ülés következett, melyen a jelölő bizott­ság javaslata alapján, titkos szavazással megválasztották az új. 63 tagú városi pártbizottságot és 173 küldöttet de­legáltak az MSZMP Csongrád megyei pártértekezletére. Az újjáválasztott pártbizottság megtartotta első ülé­sét és soraiból megválasztotta a pártbizottság első titkárát, titkárait, végrehajtó bizottságát, a PB munkabizottságait, megerősítette munkakörükben a pártbizottság osztályveze­tőit és a Délmagyarország főszerkesztőjét, A pártbizottság üléséről, a választásról dr. Komócsin Mihály tájékoztatta a küldötteket, majd a pártbizottság első titkára szólta párt­értekezlethez. Az elnöki zárszó 19 óra 56 perckor hangzott el. (Lapunk 2—4. oldalán kivonatosan ismertetjük a vá­rosi pártbizottság beszámolóját: 5. oldalon a vitát: 6. ol­dalon az újjáválasztott testületek névsorát. Ugyancsak mai lapunkban, a 7. oldalon számolunk be « kisteleki, a S, oldalon a mórahalmi partértekezletröL) Török József beszéde Kiemelkedő jelentőségű a mai nap számunkra, amikor számot adhatunk arról, hogy az 1980-ban megválasztott városi pártbizottság irányító, szervező munkája alapján a város kommunistái, az alap­szervezetek és pártszerveze­tek nehezebb körülmények között is eredményesen dol­goztak a két kongresszus közötti időben. , , • Azért is kiemelkedő je­lentőségű pártértekezletünk, mert időben közel esik ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulójához. Negyven esztendővel ezelőtt még az ország egy részén folytak a harcok, de Szegeden már formálódott az új társadal­mi rend. A város korábbi munkásmozgalmi tradíciói­nak alapján felkészült az új rend szervezésére, az ennek érdekében folytatandó szer­vező, politikai munkára. A kommunisták vezetésé­vel városunk legjobbjai harcosan vettek részt az új rend kialakításában. Isme­retes. hogy Szegeden ala­kult meg, kezdte szervezö­és politikai munkáját a le­galitást elnyert kommunista párt központi vezetősége. Itt hirdette meg pártunk Ma­gyarország nemzeti újjászü­letésének programját. itt bontott zászlót 1944. decem­ber 2-án az összes haladó nemzeti erőket tömörítő Magyar Függetlenségi Front. Itt jöttek létre az első nem­zeti bizottságok, a különbö­ző népképviseleti szervek, melyek kezükbe vették a város társadalmi, gazdasági . politikai irányítását. Szeged 1944 októberében szabadult fel a dicső Vörös Hadsereg felszabadító har­cai nyomán 1984 őszén me­gyei, városi és üzemi ren­dezvényeken bensőségesen emlékeztünk meg megyénk, városunk felszabadításának történelmi jelentőségéről, és ugyanezt tesszük április 4-én. hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulóján. Az elpr>últ 40 év alatt a városban, . -jelentős fejlődés) bopt'akoaott -ki- ipari, mező­gazdasági,. tudományos, kul­turális egészségügyi terüle­ten, és'a város lakosságá­nak kommunális ellátásá­ban. Az új társadalmi be­rendezkedéssel a város la­kosságának szorgalmas munkája nyomán új vár06 született, formálódott. Az elmúlt negyven mun­kásév bizonyította, hogy a város lakossága a párt ve­zetésével odaadóan tud dol­gozni a város, az ország cél­kitűzéseinek megvalósításá­ért. Ezt bizonyftja Szeged eddigi fejlődése, hogy a vá­ros lakossága aktívan vesz részt az önkéntes társadal­mi munkában, városépítés­ben és szépítésében. Ez azt jelenti, hogy évenként 30— 90 millió forint értékű tár­sadalmi munkát vállal a közvagyon gyarapításáért. Jelentjük a pártértekez­letnek, hogy a városi párt­bizottsághoz tartozó alap­szervezetek, pártvezetőségek és pártbizottságok a Köz­ponti Bizottság határozatá­nak és a szervezeti szabály­zatnak megfelelően akti­van, szervezetten és fegyel­mezetten készültünk fel pár­tunk XIII. kqngresszusáia. Az alapszervezetekben fo­lyó aktív politikai munka, a kommunisták aktivitása mozgósítóan hatott a pár­tonkívüliekre. a tömegszer­vezetekre és gazdasági ve­zetőkre az 1984-es, illetve az »1985-ös év legfontosaob fel­adatainak eredményes telje­sítésére, a várospolitikai cél­kitűzések megvalósítására, végrehajtására. A varos kommunistái egyetértéssel és cselekvő részvételükkel támogatják a párt célkitű­zéseinek megvalósítását. Párttagságunk szenvedé­lyesen vitatkozott azokon a kérdéseken, melyek a gaz­dasági életünkre, ideológiai tevékenységünkre, vagy szervezettségünkre az utób­bi. időben negatívan hatot­tak. Megjelölték • a saját tennivalóikat, a feszültsé­gek megoldására több ja­vaslatot tettek a város, il­letve a felsőbb szerveknek. A vezetőségválasztó tag­gyűléseket, összevont tágí gyűléseket, pártértekezlete­ket kritikus hangvétel, őszinte véleménynyilvánítás jellemezte. s mindenütt pártezerűen, a szervezeti szabályzatnak megfelelően rendezték meg e fórumokat. Szinte mindenütt elsősoroan a saját tennivalóikat jelöl­ték meg. melyekben a helyi, városi,' üzemi, intézménvi feladatok megoldására töre­kednek. Számos javaslatot tettek a felsőbb szerveknek is. A pártértekezletre ke­szülve tovább fejlődött munkamódszerünk, erősö­dött a pártdemokrácia azzal is. hogy szervezeti változá­sokat hajtottunk- végre, nö-. véltük a pártbizottságok ha­táskörét, természetesen a szervezeti szabályzat betar­tásával. Az első titkár ezt követő­en az alapszervezeti vezetó­segek,"a -páríVezetöségek es a pártbizottságok új.iáva­lasztásának legfőbb tapasz­talatairól szólt. Elmondot­ta, hogy Szegeden megvá­lasztottak 2427 pártvezetösé­gi tagot; az alapszervezeti titkárok száma 504. a párt­vezetőségi tagok száma 405; a pártvezetőségi titkároké 53. A pártbizottságok tag­jainak száma 711. a vb-ta­goké 189. Emellett 23 párt­bizottsági titkárt választot­tak. A városi pártbizottság politikai feladatköre az el­múlt időben jelentősen meg­nőtt. Tizenegy lakóterület, illetve község került a vá­rosi pártbizottság politikai irányítása alá. Török József a további­akban beszélt arról, hogy a megnövekedett feladatok csak a, pártegység tOvabDi erősödésével hajthatók v-.'-g­re. Ezért tovább kell széle­síteni a pártdemokraei at< fejleszteni a munKamód­szereket, biztosítani az őszinte, pártszerű vitákat, bevonni a párttagságot az előkészítő munkába, javíta­ni az információ gyorsasá­gát, tartalmát. Erősíteni kell a tömegkapcsolatokatí támaszkodva a társadalmi szervekre, s biztosítani a politikai döntések végrehaj­tását Végezetül arról szólt Tö­rök József, hogy az előt­tünk álló nagyobb felada­tok megoldásához tovább kell fokozni a párttagság felkészültségét, javítani pártszerveink munkamód­szerét, a párt politikája melletti kiállást. A part minden fórumát alkalmassá kell tenni, hogy fejlessze a párttagok felkészültségét­vitaszellemét. Nagyoob fe­lelősséget kell vállalni a döntések előkészítésében, a feladatok végrehajtásában. Elmondotta, hogv a városi pártértekezlet mai ülésén jelentős szakaszt zár le a XII. kongresszus óta végzett munka értékelésével.- A XIII. kongresszusra tórténfl felkészülés során újabb fel­adatokra, a párthatározatok még következetesebb végre­hajtására kell felkészülni. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI CJ

Next

/
Thumbnails
Contents