Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

Szombat, 1985. február 23, 5 Ötven sor—i Biztonság és bizalom! Éppen kilencedszer voltam hivatalos a hét elején a KSZV újszeged i szövőgyárába. Nem szokványos ese­ményre. Kilencedszer újították meg ugyanis a gyár vezetői és szegedi képzőművészek azt a szocialista szerződést, amely* a városi párt- és tanácsi szervek kezdeményeztek 1966-ban. Az első találkozások ..mű­vész urai" már nemhogy ..művész elvtársak", de a „mi művészeink" lettek. E szerződés ntarqójára szeretnék róni most elismerő sorokat. Oly sokszor ra­gadtat el bennünket az indulat, toobször vállalkozunk hibák föltárására, gondok elöbányászására. bűnök ki­pellengérezésére — hadd legyen ez az ötven sor ki­vétel. egy vállalkozás dicsérete. Ma már a KSZV gyáraiban törzs gárdatagnak szá­mítanak a képzőművészek. Cs. Pataj Mihály. Novak András. Zoltánfi István. Lapis András. És Frányo Jó­zsef. az újszegedi szövőgyár igazgatója elanekdolázhat az első találkozás tartózkodó légköréről, büszkén mu­tathatja irodája falán a glóriás szövőlányok festett portréit s megelégedetten beszélgethet dolgozóival nem csupán munkáról, de a szövőnők álmairól. ízléséről, emberi problémáiról. Mert ennek a kapcsolatnak leg­nagyobb eredménye, hogy a művészi alkotások meg­találták útjukat a munkások tömegeihez. Akkor, ami­kor irányelvek, programok és deklarált kívánságok megfogalmazzák ugyan a szocialista kultúrpolitika legégetőbb kérdéseként a művészet demokratizálását, ám a tények az ízlésolló nyílásáról tanúskodnak. El­lentmondások sora fékezi még a kis lépésekben tör­ténő előrehaladást is. A munkások nagy többsége — erről statisztikai adatok, szociológiai felmérések árul­kodnak — nem érdeklődik a képzőművészet iránt, bár olyanok is akadnak, akik elfogadnák az alkotásokat, de nem áldoznak érte sem pénzt, sem időt. sem fá­radságot. Ezek annak a potenciális közönségnek a tagjai, akiknek megnyerése nemcsak lehetséges. de szükséges is. Másik, ellentmondásokat erősítő tenden­cia. hogy a képzőművészet élvonala, a legprogresszí­vebb törekvések, a kísérletező áramlatok óriási lépés­előnyben vannak a közízléstől. így azokat a munkás­tömegekkel erőszakosan megismertetni inkább káros mint hasznos. De hát nem nyugodhatunk bele abba. hogy a két kultúra — az elit és a tömeg — konzer­válódik. Akik sarkallták, támogatták szegedi üzemek és képzőművészek szocialista együttműködését, jól tud­ták. gyors eredményekre nem számíthatunk. Sokkal inkább kitartó munkára mindkét fél számára fontos­sá váló kapcsolatokra, téglát téglára téve. folyamatos eredményekre. A legutóbbi szerződés-aláírások arról győztek meg. hogy a vállalatvezetés és a művészek — jelen esetben Cs. Pataj Mihály és Nóvák András — már félszavakból is értik egymást, egy közösség tag­jaiként szemlélik eredményeiket, gondja-kat. közösen alakítják terveiket. Az ünnepi aktus után Cs. Patai Mihályt régi ismerősként köszöntötték kiállításának népes látogatói, akik a pályakép egy részterületének megismerésével gazdagodtak — a művész grafikai munkásságába kaptak bepillantást. Az érdeklődést az is jelezte, hogy a televízió szegedi stúdiójának tavaly forgatott Művész elvtárs című fiimiének videovetítését sokan néz*ék végig. Ismét tartalmas találkozás részese lehettem. Bárcsak ragadós lenne a példa! Tandl Lajos Az Állami Biztosító Csong­rád megyei igazgatóságá­nak gazdasági munkáját két adat jellemzi. Elmúlt évi díjbevételük 520 millió fo­rint volt (ennek közel fele a szocialista szektor biztosí­tási díjából folyt be), szer­ződéseinek eleget téve 415 millió forint kárkifizetést könyvelhettek el. Többek kőzött erről tájékoztatta a lapok munkatársait Mészá­rosné dr. Schneider Klára megyei igazgató tegnap, pénteken. Az Állami Biztosító szá­mára ünnepi esztendő volt az elmúlt év, hiszen fennál­lásának 35. évfordulóját ün­nepelte. Nem törekedett lát­ványos külsőségekre, min­denekelőtt a munka sz nvo­nalának mvitását, a szol­gáltatások bővítését, és a bi­zalom erősítését tartotta fő célkiűzésnek. Tevékenysé­gük nem választható el a külső gazdasági környezet hatásaitól, az új szabályozó­rendszerektől, a lakosság jö­vedelmi viszonyaitól és az életkörülmények alakulásá­tól, ugyanakkor kettős célt kell elérnie, teljesíteni kell pénzügyi feladatait, és szol­gáltató funkcióját. Csongrád megyében az ál­lami vállalatok — egy kivé­tellel — rendelkeznek va­gyonbiztosítással, az ipari, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek mindegyike biztosította vagyonát, eszkö­zeit. A mezőgazdasági nagy­üzemek az álló- és forgóesz­köz-biztosítást tavaly is igé­nyelték, viszont a növény­termelés biztonságát előse­gítő változatok egyikével sem rendelkezik 14 nagy­üzem. A statisztikai adatok igazolják, hogy a megyében minden család rendelkezik legalább egy személybiztosí­tással és egynél több va­gyon biztositásssal. Ami az elmúlt évi káro­kat illeti, megállapítható, hogy a mezőgazdaság, ezen belül is • növénytermesz­tési ágazat volt a leginkább sújtott. A vízkár viszonylag kis területre korlátozódott, rekordot döntött a téli fagy és homokverés, valamint a jégkár. A 27 ezer hektárt meghaladó területre 144 mil­lió forint kártérítést fizet­tek ki. A lakosság vagyon­tárgyaiban keletkezett károk összege elérte a 94 millió forintot, az élet- és baleset­biztosításra 86 milliót fizet­tek ki. A szolgáltatások kö­zül kiemelkedik a gépjármű kárrendezés. A "casco és fe­lelősségbiztosítás alapján a 11 ezer kárbejelentés 12,2 száza'ékos emelkedést mu­tat a kifizetett közel 58 mil­lió forint pedig 14.7 száza­lékkal haladta meg az előző évit. Az Állami Biztosító el­sődleges feladatának tekinti a minél magasabb színvo­nalú szolgéltatást. A gyorsí­tás érdekében beindították a számítógépes feldolgozást, a munkafolyamatok egyszerű­sítésével, az ügyfélszolgálat­ban dolgozók szakmai kép­zettségének emelésével sze­retnék 'elérni, hogy a kár­bejelentés és rendezés kö­zötti idő tovább csökkenjen. A tájékoztató kitért az ez évi viharkárokra is. A feb­ruár eleji hatalmas szélvi­harok és az azt követő idő­járás jelentős károkat oko­zott a mezőgazdaságnak, az ipari üzemeknek és a lakos­ságnak is. A megyei igazgatóság fel­mérései szerint tegnapig 8460 lakossági kárbejelentés érkezett, ebből 4500-at már rendeztek, kifizettek 7 és fél millió forintot. További be­jelentések is várhatók, első­sorban nyaralók, hétvégi há­zak. üdülők megrongálódá­sai következtében. Ezek egy­két eset kivételével nem je­lentősek. A megve állami vállalatai. mezőgazdasági üzemei, ipari és kereske­delmi szövetkezetei 161 kár­bejelentést tettek, rendezé­sük folyamatban van. A vihart követően nagy tömegű beázásokról érkéz tek bejelenlések. Helyi kez deményezést követően — központi engedéllyel — a biztosítási feltételektől elté­rően ezeket a károkat is megtérítik. Azoknak a csa­ládoknak esetében, akiknek otthonában olyan mérvű volt a beázás, hogv ki kel­lett költözniük, fizetik az egyik lakás bérét, fűtési dí­ját és az igazolt szállitási költségeket is. A tervek sze­rint a február eleji nagy vi­harkárokat március közepé­re mindenütt rendezik. Az idei feladatokról Mé­szárosné dr. Schneider Klá­ra elmondta, hogy folytat­ják a biztosítási védelem ki­terjesztését. Az eddigieknél nagyobb részt igvekeznek vállalni a gazdálkodó szer­vek és a lakosság vagyon­és jövedelembiztonságának megteremtésében. Ennek ér­dekében választékbővítés­ként új formák bevezetését tervezik és folytatják a kár­megelőzési felvilágosítást. Houlihon dirigált Az 1983-as karmesterver­seny szép emlékei s a szege­dieknek a fiatal ír karmester iránt tanúsított megkülön­böztetett rokonszenve (a szegedi szimfonikusok Houlihan-re adták a szava­zatukat) most is tapasztal­ható volt. A Zenés színhá­zat csütörtök este zsúfolásig benépesítő zeneszeretők kedvencüknek, Róbert Hou­lihan-nek tapsolhattak, akit a szegedi szimfonikusok élén láthattak viszont. Beethoven 111. Leonóra nyitányával (Op. 72.) indí­tották műsorukat. A mű megszólaltatásán — mint ahogyan az összes produk­ció előadásán is — átsütött a zenekar akarása, készsé­ges együttműködési szándé­ka Beethoven C-dúr Hármas­versenyének (Op. 56.) szó­listái Szenthelyi Miklós (he­gedű), Onczay Csaba (gor­donka) és Bódás Péter (zon­gora) voltak. Ez a verseny­mű valójában a beethoveni alkotások perifériáján ma­radt, igen ritkán is játsz­szák. Míg a hegedű- és gor­donkaszólamok igényesek, nehezek, hiszen az ősbemu­tatót 1808-ban a főhercegi kiváló hangszeres virtuózai ' játszották, addig a zongora­szólam viszonylag könnyebb anvagát Beethoven tanítvá­nyának, Rudolf főhercegnek a tudásszintjéhez kellett igazítania. A szegedi elő­adásban nem a szólamok előbb említett minőségbeli különbsége miatt volt a két vonó- s-ólistj produkciója halványabb, s a zongoristáé Jobb. (Hiszen Szenthelvi. s Onczay nagyszerű virtuó­zok, és Jő muzsikusok », nem jelent számukra meg­szenvedni való nehézséget egy ilyen követelményeket nyújtó mű.) Hanem azért, mert ezúttal inkább rutin­ból játszották szólamaikat, s főként Szenthelyi nem is mindig makulátlan tisztán, sőt összjáték szempontjából sem kifogástalanul, tgy nem tudott igazán örömet o*oz­ni az egyébként finom hangszínük könnyed. sírna technikájuk sem. Bódás Pé­ter előadói hozzáállása volt a szimpatikusabb. mert mu­zsikálása nem arról igye­kezett meggyőzni, hogv a mű nem a legszuggesztívebb vagy legsikerültebb beetho­veni alkotások egyike, ha­nem inkább az ellenkező­jéről Bár nem követelmény a kotta nélkül való játszás ennél a műfajnál, ő mégis fejből zongorázott, minden idegszálával az egész műre. szólistapartnerei játékára koncentrálva. Saját szóla­mát a teljes kompozíció tö­kéletes ismeretében formál­ta, illesztette az egészoe. gondos odaadással, őszinte átéléssel. A kamaramuzsi­kusi s a szólistaerények biz­tonságos s megnyugtató harmóniában testesüllek meg játékéban. Houlihan irányításával a zenekar fi­nom érzékenysé?2e' alkal­mazkodott a szólistákhoz. Brahms gyönyörű reme­kének, az 1. szimfóniának (c-moll, Op. 68.) előadása aratta, méltán, az est leg­nagyobb sikerét. Houl'han jó karmester és jó mu­zsikus. Vezényléstechnikája világos, elegáns, nem dol­gozik feleslegesei. hanem nei naptár viszonylag kevés mozgással a zenekart dolgoztatja meg. azaz éri el a kívánt tempó­kat, dinamikát, s a hang­effektusokat. A szimfónia előadásából számomra első­sorban a részletek pontos, tiszta, esztétikus értelmezé­se, s azok ai-ányos, narmo­nikus építkezése, az egész­re való biztonságos ráiá,ás, összefogni tudás képessége világolt ki. Brahms össze­tett, bonyolult érzelmi vi­lágát s az érzelmek magas­sági és mélységi tartomá­nyának szédítő, szélsőségeit nem vakító fénv-árn.vék szí­nekkel ábrázolta, nem a lá­zas. romantikus alapállásból közelített a műhöz kissé józanabb, reálisabb, de minden szépre, érzelem- s színgazdagságra nyitott, a romantikus zene előadásoe­li elvárásait kielégítő, szép interpretációt nyújtott. A zenekarban igen ió szó­lóprodukciókat hallottun* a fúvósoktól, s úgyszintén a kitűnő koncertmester szé­pen megformált hegedűszó­lóját a második tételDen. A karmester igen szimpatikus kollegialitással emelte ki, illetve köszönte meg a mu­zsikusoknak a színvonalas együttműködést. Berényi Rogata Sertéshizlalással írscJult — csalással végződött A Szegedi városi Bíróság forintot A visszafizetés a re csak 45 darab sertést to­ri r. Hegedűs István tanácsa sertések leadásakor vált láltak, igen rossz körülmé­három napig tárgyalta Kii- volna esedékessé. A kölcsönt nyek között. Ekkor Klivinyi vinyi István 36 éves. egyéni Klivinyi István nem fizette István közölte, hogy a ser­gazdálkodó és felesége Kii- vissza. Megélhetésük bizto- tések egy részét már leadta vinyi Istvánné 32 éves Ba- sítására egy újabb ismerős- a gazdaságnál, másik részét lástya, Tanya 383. szám tői előbb 4600. aztán 15 ezer, pedig egy másik tanyában alatti lakosok üzletszerűen majd 20 ezer forintot kértek Szatymazon helyezte el. elkövetett, nagyobb kárt kölcsön, de ezt sem fizették Amikor megszabadult a hi­okozó csalási bűntettét. me&- telezőktől, a megmaradt ser­v-!í„í„„! inon téseket is értékesítette ma­Klivinyi Istvánt 1984 má- Khv Ts \an . 1983 a" gánszemélyeknek es . ka­,. . . . .. nuár 17-en. felesege tudta- „ ,. J . :. . jusaban csalas büntette mi- val :ín darab sertésre kötött Pott 50 ezer forintot a csa­att már elítélte a bíróság, hizlalási szerződést a bálás- lad ^fenntartasara hasz­, „ ., . ... _ , _ . , nalta fel. Klivinyi István majd november 8-an sík- tyai Mora Tsz-szel, majd ,<jbb hón kel^sztül hi_ kasztás miatt kapott egyévi tób™ar 16 an 24 ezer forint ^ , , , ,, . , , előleget vettek fel. A szer- _„., , J .... , szabadsagvesztest. melyet ^ teliesítésG azonban amikor kiderült hogy nem összbüntetésbe (1 év 5 hó- Klivinyi Istvánnek nem állt adtak le a Fel" nap) foglaltak. Jelenleg ezt szándékában, hiszen' előbb Allarni Gazdaságnak. Állami ,. , , ,, , , , .. ,n újabb mesével azt közölte, a büntetését tölti. A tárgya- 14 darab sertest eladott 19 hogy valdjában nem ifi lás három napjára, amely ^adó iSeketta^Ts^i ,ésekbe fek,etlpk a kölcsönt, egy újabb csalási bűntett értékesítette 35-40 ezer fo- bar,eI"v vfapnkᣠ, , , . ,„ . ... tek több tarsukkal, de meg miatt indult, „szabadsagot nntert fogjáR adnj a pénzt A ^ kapott a börtönből. Klivinyi István tanyára ezer forintos kárt Klivinviék * költözésük után több alka- oly módon téritették meg. . lommal találkozott korábbi tartozásuk fjében A „lavina" 1982 nvarán . . . adásvételi szerzodest ko­inH„it\t „mit. r = Klivínvi munkatarsa vaj. Felvetette tőitek a Balástya 383. szám indult el, amikor a Kliviny, neld_ hogy nagvobb mennvi_ alatti tanvájukra. házaspár 480 ezer forintért seg. sertMt gzeretne hizlal_ R 1M3. ^ eladta Szegeden levő ket melyhez tóreat„ g szoba összkomfortos lakását ^ Ezt követ6en 1983. fm,m kö|rsbm kapott ^ Ezt kővetően 220 ezer fo- 24_én a Kljvjnyi há_ munkatarsatól, de „ nntert vásárolták Balastyan ^pár a volt munkalars és Eliker 12 szamú „ egy tanyat egy hasznalhato felesége szerződést köum, kölcsönzöu Klivinyinek 3006 gépkocsit es rendeztek 20 mely szerint 100 ezer forjnt. f<>r aU ezer forintos tartozasukat. A ^ jánjlna hozzá a ^té*- kalmával. Felgyoi Állami Gazdasaggal vásál.láshoz> melyből 100 kötött sertéshizlalási szerző- malacot vás4rolnak> majd * désre kapott előleget is fel- ezekre leezerz6dnek ^ a Klivinyi István a tárgy»­használva, vásároltak 50 da- hasznot a szerződő felek ]áson bűnösségét elismerte, rab sertést. A megmaradó megosztják A pénz. átvétele nem vitatta az összegek át­pénzből a tanyán átalakíta- után 60 ezer forintért 45 da„ véteiét. Felesége nem érezte sokat is végeztek, 60 ezerfo- rab ^^^ takarmányt, vá- magát bűnösnek. A bíróság rintot pedig 1982 végéig ha- júkat> itatókat vásároltaki Klivinyi Istvánt bűnösnek rom kiskorú gyermekevei 40 ezer forintot ^g Kii_ találta folytatólagosan. üz­felélte a család. vinyiék megélhetésükre for- letszerűen, részben társtet­A negyetlik ütem A házaspár, amikor tanyá- dítottak, mivel semmilyen tesként elkövetett nagyobb ra költözött, elhatározta, jövedelemmel nem rendel- kárt okozó csalás bűntetté­hogy sertéshizlalással és keztek. ben és ezért halmazati bün­emellett növénytermesztéssel A gazdélkodó" 1983. szép- tetésül 2 év 8 hónapi sza­próbál foglalkozni. 1982 vé- tember 2-án a pénzes társ- badságvesztésre és 4 évi köz­gére azonban már nem ren- tól„ djabb 30 ezer forint ügyektől eltiltásra ítélte, va­delkeztek megfelelő pénz- kölcsönt vett fel> maid m>_ lamint kártérítésre kötelez­tartalékkal. vember végéig még négy al- te' A szabadságvesztést bör­Klivinyi István egyik ré- kálómmal 30—30 ezer, ösz- tönben kell végrehajtani, gebbi ismerősétől 1982. de- szesen 120 ezer forintot. Klivinyi Istvánnét nagyobb cember 1-én kérte az első 1983 őszén Klivinyiné önlel- kárt okozó üzletszerűes resz­kölcsönt, mégpedig 40 ezer tárt tartott az általa veze- ben társtettességben, rész­forintot, majd három rész- tett egyszemélyes élelmi- ben búnsegédi búnrés/.es­letben még összesen 13 ezer szerboltban és 26 ezer fo- ségben elkövetett csalá. mi­rint hiányt talált, amit a itt 1 év 6 hónapi szabad­„pénzes társtól" felvett egyik ságvesztésre és 3 évi köz­kölcsönből fizették ki az ügyektől eltiltásra Ítélte a áfész-nek. bíróság. 1983 decemberében végre A vádlottak és védőik eny­a „társak" is kilátogattak hitésért és részben felmen­Klivinyiék tanyájára, hogy tésért fellebbeztek. Az ítélet Tovább folytatják az idén a Dunai Kőolajipari Válla­lat fejlesztését. A huszonöt évvel ezelőtt alapított finomító kiépítésének első háron. ütemében a kőolaj-feldolgozás el­sődleges üzemei készültek el. A jelenlegi, negyedik ütem azt a célt szolgálja, hogy ugyanannyi kőolajból a korábbi- i megszemléljék az állatállo- nem Jogerős, nál több és i'rtékesebb terméket nyerjenek. Imányt Nagy meglepetésük- 3agaméry Lászlé

Next

/
Thumbnails
Contents